Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1-4. szám
hírünk a világban 18 Az ’ U j Szakasz* AHOGYAN A NYUGAT LÁTTA ÉS MEGÍTÉLTE Az alábbiakban a világsajtó tudósi tóinak: és munkatársainak jelentései nyomán rövid keresztmetszetet közlünk arról, ahogyan a magyarországi eseményeket a Nyugat közvéleménye elé tárták. A kép - természetesen - távolról sem tökéletes, vagy teljes. Ennek oka egyrészt az, hogy nem áll rendelkezésünkre minden cikk, ami a nyugati sajtóban Magyarországról megjelent. Másrészt pedig az, hogy ha minden cikk rendelkezésre is állna, helyszűke miatt akkor sem közölhetnénk mindet. A cikkek - amelyek kivonatos idézetek - összevélogatásánáL mindenekelőtt a jellegzetességre törekedtünk. Ebben a részben a budapesti kommunista rezsim "új szakasz"-ának elindulásától annak kimúlásáig terjedő cikkeket kivonatoljuk. Következő számunkban a nyugati sajtó tudósításai 'és vezércikkei alapján azt közöljük, hogy milyen cikkekből értesült a nyugati világ újságolvasó közönsége az "őszakasz“-hoz való visszatérés magyarországi eseményeiről. * New lorh limes /1953, VII. f> / /Vezércikk/ Magyarország a szovjet birodalom egyik legnehezebben megemészthető része. Büszke magyar népének nincs szlávbarát kapcsolata Oroszországgal és saját teljesitményeik a történelem folyamán a világkultúra,-tudomány és a szabadságért folytatott harc terén egész rendkívüli ellenérzést ébreszthetnek bennük a moszkovita oroszositással szemben, mely erőszakkal le akarj a igázni őket. New York Times /1953, VII.6./ /Vezércikk/ A gyökeres fordulat Magyarországon nem nyilt zavargások nyomására történt, mint Kelet-Német - országban, bér bizonyosnak látszik, hogy a reformokat ilyen fél-lázadásoktól váló félelem kényszeritette ki. Bármi is legyen azonban az oka, nem vitás, hogy nagyszabású visszavonulás kezdődött meg Magyarországon. Ráadásul nem valószínű, hogy ez a visszavonulás Magyarországra s Kelet- Németorszégra fog korlátozódni... A szabad kormányok és népek kötelessége, hogy fenntartsák a nyomást, amelynek hatáséra a Kreml " kénytelen lesz magát relative gyengének Ítélni és visszavonulásra kényszerülni. /Lásd mindkét cikkre vonatkozólag: Hírünk a ti lakban, III. évfolyam, 7-6. szám, 5.old. és English Summary/ Neue Zürcher Zeitung /Ernst Halperin cikksorozata, 1954, VII.-VIII. / gyogó, fényárban úszó Budapest nem létezik többé. Nyugateurópai mértékkel nézve az utcákon nincs nagy forgalom, ■ de a főútvonalakon olykor torlódás látható. Főleg hi vatalos gépkocsik, vagy taxik közlekednek. Rengeteg a kerékpár. A szállodák kifogástalanok: melegviz-szolgáltatás van, a személyzet kifogástalanul látja el munkáját. A kávé nem a régi./Kilója 400 forint, az átlagos havi jövedelem 40$-a/. A kávéházakban, bárokban a zenekarok a késő éjszakai órákig játszanak. Cigányon kivül hall a-' ni modern zeneszámokat is: jazzt, swinget, boogiet, rumbát és sambát. De nemcsak az éjszakai mulatóhelyek zsúfoltak a hét minden napján, hanem a kisebb sörözők és éttermek is. Az elegancia teljesen eltűnt, az emberek azonban j Őlöltözöttek. Gazdasági helyzet- Szinte elképzelhetetlen, hogy a lakosság ilyen bérek mellett hogyan képes magát ellátni? A rezsim minden dicsekvése ellenére a kormányzat még a legszükségesebb cikkekkel sem tudja ellátni az crszág lakosságát. Nagyot lendített azonban a helyzeten, amikor szemet hánytak az egyéni vállalkozás"^újraindulása fölött. Az élet mindennapi küzdelmének középpontjában az élelemért és a ruházkodásért folyó harc áll. A budapesti polgárt büszkeség tölti el, ha erőt tud meríteni és alkalmat is talál mellékes jövedelemre. Még akkor is, ha a külön-munkát törvények tiltják. Általában a kommunista tervgazdálkodást a magyar nép olyan állhatatos és csökönyös kísérletnek tekinti, amellyel a rezsim az életet igyekszik elviselhetetlenné tenni. 1950-ben kezdődött az erőszakos iparosítás fokozása, a munkanormák emelése, az áremelkedés és a közszükségleti javak eltűnése. Az életszínvonal emelkedése helyett a helyzet rosszabbodott. A parasztok a kollektivizációt a nagybirtokrendszer visszatérésének tekintették. Jellemző fényt vet a helyzetre, hogy az élelmiszerek és textilanyagok árai rendkívül magasak. Az átlagjövedelem kb. 1000 forint. Sokan azonban csak 600-800 forintot keresnek. Néhány példa az árakra; Jóminőségű férfiöltöny - 1,160 Ft, puplin ing - 220, pizsama - 350, sport kiskabát - 460, télikabát - 800, másodrangú férficipő - 110, jó férficipő - 300, elsőrendű férficipő - 550. szappan darabja -• 6, kenyér kilója - 3, olaj literje - 21, gyenge minőségű bor - 25, sonka, kolbász kilója - 45, marhahús kilója - 23. A lakbérek alacsonyak általában. De mivel nincs elég lakás, sokan kénytelenek albérletben lakni. Ennek havi bére 300-500 forint közt mozog. Pl. háromszobás régi lak bérű lakást 25000 forint készpénzért lehet megvásárolni. Ezt igen kevesen engedhetik meg maguknak. A szolidaritás hatalmas érzése tömör egységbe kovácsolta a lakosságot. Budapesten érezni lehet ezt a kikristályosodott szolidari tást, a nép független) ' megtörhetetlen szellemét. Általános,., politikai, észrevételek: Az emberek a nyugati államok polgáraihoz félelem nélkül beszélnek s őszintén megmondják véleményüket. A párt- s állami funkcionáriusokon kivül nemigen akad senki, - aki a rezsimet támogatná. 1953 júliusától kezdődően észrevehetően enyhült a rendőrségi terror. • Sokakat szabadonengedtek az internál ő táborokból, ■ vagy rendes bíróság elé utálták ügyüket.
