Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1-4. szám
HÍRÜNK A VILÁGBAN IS A munkások, parasztok és tisztviselők egy dologban megegyeznek: a kommunista propagandával szemben immunisak és a legszenvedélyesebben ellenzik a rezsimet. A kommunista párt a tömegektől elszigetelt, külön test az államban. A kommunista vezetők egy önmaguk teremtette gettóban élnek a Svábhegyen Még az intelligens, politikai képzettségi s érdeklődésű magyarok részéről is csodálatos érdektelenség tapasztalható minden iránt, ami a kormánnyal, vagy a párttal áll összefüggésben. Ezekről a dolgokról nem is akarnak tudomást szerezni. A kormányt a megszálló hatalom végrehajtó szervének tekintik, melynek döntési, elhatározási joga nincs. Tudják, hogy az ország sorsáról Moszkvában döntenek. Nem é rdekel tehát senkit, hogy Moszkva budapesti ügynökei miket mondanak beszédeikben. A lakosság pl. a lehető legnagyobb érdektelenséget tanúsította az 1954-es pártkongresszussal szemben. A kongresszusról - a résztvevőkön kivül - senki nem beszélt. Nem lehet találkozni egy emberrel, aki Rákosi, vagy Nagy Imre beszédeit elolvasta volna. Legfeljebb annyit tudnak róluk, amennyit a nyugati rádiók közvetitései és kommentárjai alapján hallottak. ' Mindenki tudja, hogy Magyarország jövője az Egyesült Állmok és a Szovjetünké közötti küzdelem végkimenetelétől függ- Senki nem kételkedik a Nyugat anyagi, erkölcsi és szellemi fölényében; de gyors döntést akarnak, minden kiegyezéses lépést értelmetlennek tartanás. Nagyon sokan bíznak abban, hogy az ország néhány hónapon belül felszabadul. A pesszimisták is 5 évre becsülik Magyarország felszabadulását. A korai felszabadulás gondolata — a sok csalódás ellenére is - tovább él. Ez az önámitás teszi lehetővé, hogy a magyarok a kommunistáknak ellenálljanak. Az aktiv, szervezett ellenállást céltalannak tekintik a megszálló csapatok jelenléte és a nagylétszánú rendőrség miatt. Meglepő jelenség, hogy a mindennapi életnek milyen sok területére nem terjed ki a párt ellenőrzése. Az ellenállás legfontosabb fegyvere a párt s propagandájának teljes semmibevevése. Budapesten az a meggyőződés alakul ki a külföldi látogatóban, hogy a kommunista elnyomás alatt élő nemzet a kommunizmust agyonhallgatással öli meg. Az emberek többsége általában a kommunista párt tagjaival szemben elnéző. Azt mondják, hogy az emigránsok soha nem fogják megérteni: nem minden kommunista csirkefogó. Sokan csak azért léptek be a pártba, hogy honfitársaikon segíthessenek. A rezsim propagandistái már régen feladták a reményt, hogy ügyükről a magyar népet meggyőzzék. Meggyőződéses kommunistával - a sajtóosztály alkalmazottain kivül — alig találkoztam. A hallgatás és a megvetés áthatolhatatlan fala miatt, melyet a nép emelt, a propagandisták lelkesedé® egyre inkább lelohad. Normális körülmények közt ppdig a nagy létszámra felduzzasztott kommunista pártnak s a kiterjedt rendőri hálózatnak ezt a megvetést könnyű volna legyőznie. Ez..azonban nem történt meg s nem is történhet meg. Jugoszláviában a partizánmozgalom gerince a kommunista párt volt, amely a háború alatt edződött meg. Csehszlovákiában a kommunisták a háború előtt is erősek voltak. A magyarországi kommunisták a háború végéig kis cső-', portot képeztek, mely illegalitásból hirtelen került hatalomra. Az iparosítási: és kollektivizálási program erőltetése újabb materiális és pszichológiai akadályokat gördített a rezsim útjába. A kommunista pártnak Magyarországon nemcsak a tömegei, de az ideológiai élgárdája is hiányzik. Csakis és kizárólag az idegen megszálló csapatok jelenléte tartja uralmon őket. The Reporter, New York /1954.X.21./ Sztálin halála után csak Magyarországon következett be olyan változás, amely a kommunista rezsimet alapjaiban ingatta meg. 1963 nyárutóján és őszén 850,000 paraszt lépett ki a téeszcsékből. Nagy Imre bejelentése, hogy az aratás után aparasztok - ha akarnak -Tiléphetnek a kolhozokból, nemcsak propagandaigéret volt, hanem a rezsim vereségének őszinte beismerése. A pártsajtó is elismerte, hogy a vidék forrong. A kormányzat tehetetlen a néphangulattal szemben. A kormány tagjai és a párt vezetői ismerik népszerűtlenségük óriási mértékét. Pontosan tudják, hogy aparaszt— ság 1953-as forrongásának sokkal komolyabb következményei lettek volna, ha a szovjet csapatok nem állomásoznának Magyarországon. The Scotsman, Edinburgh /19S4, XT. 2. / A magyarországi kommunista rezsimnek a Szovjetunióval való kapcsolataiba egy határozottan titoista színezet keverődött, hogy egy ilyen két* ségbeesett kísérlettel próbáljanak a gazdasági válságon segíteni. Farkas Mihály pl. a szovjet példa gépies utánzása miatt panaszkodott. The Times, London /1954, XI. 2. / Az Uj Szakasz megindítása Magyarországon ravasz fogásnak minősíthető. A kommunista államhatalom reményei a munkások és parasztok támogatásában ábrándnak tekinthetők. Ezért a rezsim most az 1944 előtt szerepet játszott értelmiségi és hivatalnokréteget is be akarja fogni szekerébe. Ez magyarázza Rákosi letűnését a politikai élvonalból,mert ő ezt a politikát mindig ellenezte. Le figaró, Paris /1954, XI. 3. / A kommunista forrásból érkező hírekkel Nyugaton azt a benyomást szeretnék kelteni, hogy abban az országban, mely három év óta Moszkva kísérleti területe, ■ spontán változás megy végbe. Több nyugati 1^> egyenesen Rákosi likvidálásáról irt... Moszkva azonban semmit sem biz a véletlenre. Ha Magyarországon Népfront néven egy politikai csúcsszervet hoztak létre,melynek 40 tagja közül csak 14 kommunista... ez nem azt jelenti, ' hogy politikai változás fog bekövetkezni. New York Herald Tribune A954, XII. 6. / Magyarország politikai és gazdasági helyzete rendkívül súlyos. A moszkvai csatlóskormányok alatt élő népek közül a magyarság áll ellen a kommunizmusnak a legszivósabban. A bolsevianus szempontjából Magyarország jelképezi a legnagyobb kudarcot. Az Dj Szakasz ellenére a rezsimellenes gyűlölet és ellenállás növekszik.
