Hirünk a Világban, 1954 (4. évfolyam, 7-8. szám)
1954-11-01 / 7-8. szám
Hírünk a világban 9 ezt a könnyű utat követték a rendezők. Ehelyett a valóban kiváncsi párisi kóstolót kapott a Magyarországon ma készülő zenéből, Farkas Ferenc, Szervánszky Endre, Lajtha László és Ránki György műveiből. Ez a zene orosz eredetű. Farkasban Magyarország úgy látszik megtalálta a maga Hacsaturjánját. Szervánszky műve viszont... bármely avasfüggönyön inneni ügyes zenei mesterember munkájaként szerepelhetett volna. Tarjáni Tóth Ida cimbalomszólója jelentette az exotikus jelleget a hangversenyen.” HOLLANDIA. Herényi Károly ‘‘Európa szellemi utja”cimmel előadást tartott Hágában. A bevezető szavakat mondó hires holland professzor, F.J.J. Buytendijk kiemelte, hogy Kerényi munkáiban eszközt lát arra, hogy az ókori kultúrát a nyugateurópai emberben ismét fel lehessen ébreszteni. (Nieuwe Rotterdamsche Courant, 54.X.9.) INDIA. Nagy Ferenc előadókörúton járt Hőgye Mihállyal, melynek során India minden nagyobb városát, New Delhit, Bombayt, Madrtyst, stb. meglátogatta. Az egész indiai sajtó többoldalas cikkekben számolt be útjáról s igy Magyarország helyzete széles körökben ismertté vált. Nagy Ferenc tárgyalt Nehru miniszterelnökkel is. INDOKÍNA. Robert Capa, a hires magyareredetű fotoriportei aknára lépett s meghalt — Írja egy hanoi-i jelentés. ‘‘Ez a magyar, aki felvette az amerikai állampolgárságot, valójában csak Franciaországban szeretett élni .’’(Le Monde, 54. 54.V.27.) Capa haláláról megemlékezett az egész amerikai sajtó is; a Time szerint ó' volt az elmúlt háború legkitűnőbb fotoriportere. IZRAEL. Carelli Gábor és Fricsay Ferenc jártak tavasszal hangversenyköruton Tel-Avivben és más izraeli városokban. KELET-NÉMETORSZÁG. ‘ ‘P etőfi-olvas ókönyv’ jelenik meg Kelet-Németországban. Egy magyar elbeszélés-antológia nemrég jelent meg. (Szabad Ifjúság, 54.IV.4.) KÍNA. A “Talpalatnyi földet” két hét alatt mintegy 416.000 ember nézte meg, a “Felszabadult földet” 366.000-en. A magyar filmek bemutatása során előadták a “Ludas Matyit is. (Szabad Ifjúság, 54.IV.4.) NYUGAT-NÉMETORSZÁG. Ferdinándy Mihály nyáron Berlinben tartott előadássorozatot május 24 és junius 25 között a hun birodalomról, Attiláról s a magyar-hun hagyomány problémáiról. A délamerikai irodalomról spanyolnyelvű előadást tartott. Előadásait mint a Freie Universität filozófiai fakultásának vendégprofesszora tartotta. A müncheni Südost-Institutban két előadása volt: “Staat und Weltbild bei den Reiternomaden” és “Die deutsche Ahnenwahl bei den Árpádén”, julius 6.-án és 12.-én. OLASZORSZÁG. Bartók-tanulmányok gyűjteménye jelent meg ezév elején D. Capitelia szerkesztésében. Akötethez Kodály Zoltán irt előszót. SVÁJC. Magyar film Locamo-ban. A tiz napig tartó nemzetközi filmbemutató keretében julius 6.-án előadták a “Rákóczi hadnagyá”-t. Az Európa és Amerika legkülönbözőbb tájairól összeverődött közönség hidegen fogadta a filmet. Előadása közben többen elmentek. A tessini sajtó futólag említi a filmet. A Bellinzonában megjelenő Dovere napilap “tanulságos történeti film”-nek minősíti. A Luganóban megjelenő Giomale del Popolo filmkritikusa elismerően nyilatkozik a színes, művészies felvételekről és a tartalomhoz azt a megjegyzést fűzi, hogy a filmben felcsendülő, lelkes Rákóczi-induló meg a magyar szabadság zászlajának lengetése.a mai magyarok szivében valószínűleg nem éppen az osztrák vagya németellenes hangulatot fogja felidézni. SZOVJETUNIÓ. 25 könyv jelent meg magyar szerzőktől 1953 folyamán a Szovjetunióban, összesen 1,280.000 példányban. (Szabad Ifjúság, IV.4.) Csuvas nyelven jelent meg Nagy Sándor “Megbékélés” c. novellája 3000 példányban. (Magyar Nemzet, 54.V.20.) TANGER. A La D épe che Marocaine de Tanger 54.VII. 8.-i számábanhosszabb cikkben számol be “Aux entretiens culturels de Tanger — Les éléments psychologiques dans l’economie” címmel Áuer Lászlónak a tangeri Nuevo-Club-ban előkelő közönség előtt tartott előadásáról. A lap “brilliáns és világos expozé”-nák nevezi az előadást. VENEZUELA. Bandó Gyula caracasi hangversenyéről írja az El Universal: “Örömmel hallottuk, hogy a Venezuelai Szimfonikus Zenekar karmesteri pálcáját megint Bandó Gyulának nyújtották át. Jól ismerjük Bandó Gyulát, aki a karmesteri dobogón most époly kiváló művésznek mutatkozott, mint előző szereplései alkalmával.”— Egy másik venezuelai újság, az El Nációnál igy ir: “Bandó Gyula az európai zenekultúrát plántálta át a venezuelai trópusokra. Nagy hatása volt a fiatal venezuelai művészekre, akiket uj utakon indított el a zene világába.” Bandónak, aki egyébként zeneszerző is,most jelenik meg egy könyve, a “Könny és Mosoly”, Buenos Airesben. Anyagunk nagyobb részét következő számunkban közöljük.
