Hirünk a Világban, 1954 (4. évfolyam, 7-8. szám)
1954-11-01 / 7-8. szám
14 Hírünk a világban teljesen elfelejti Munkácsy Mihály megemlítését! Utánanézve az Encyclopaedia előző kiadásában (1932-1938, 9. kötet: 1935) kiderül, hogy a jelenlegi kiadás a történelmi részt változatlanul átvette a korábbiból, amelyben Dr. J.S. Bartstra ismert hollandi történész szerepel a történelmi rész szerzéseként. E lexikon hibái ismét csak felhivják a figyelmet arra, hogy a ma szétszórtságban élő magyarságnak mennyi tennivalója akad világbeli hírünk megjavítása terén. Különösen fontos ez ott, ahol, mint Hollandiában, a magyarság a segítség és rokonszenv annyi tanujelét tapasztalhatta társi dalmi téren a trianoni elesettségből való kiláboláshoz. Fájdalmasak ezek az előforduló, bennünket sokszor egész rossz színben beállító hibák, mivel Hollandiával a magyarságnak kulturkapcsolatai is voltak, és vannak máig is. Felelősség terheli az egykori magyar külképviseleteket is, akik elmulasztották, hogy annakidején ide-A 77 éves Dohnányi Ernő “Ernst von Dohnányi” — irta a New York Times (54.VII.25.) — “kedden ünnepli 77. születésnapját, még pedig azzal, hogy megkezdi 1945-ben komponált II. szimfóniájának áthangszerelését. Tallahassee-ber fog dolgozni, ahol jelenleg él...” Részletesen beszámol Dohnányi e nevezetes születésnapéról a Tallahassee Democrat (54.VII.25.): “Nincs még egy szimfónia, melynek különösebb története lenne. A II. világháború utolsó éveiben Íródott, amikora magyar zeneszerző menekült náci-megszállta hazájából (!). Menekülés alatt is irta, majd nagyobb részét Bécsben készítette el, zongora nélkül és miközben bombák hullottak körülötte. Öt éve mutatták be Londonban. Nagy műnek kiáltották ki, de Dohnányi sohasem volt megelégedve vele... Csak egy nagy zeneszerző, aki tökéletesre tör, kész újra hozzányúlni egy ilyen gigantikus műhöz, mely már megjelent és elő is lett adva... Dohnányi egyike volt a 9 uj tiszteletbeli doktornak, akiket múlt hónapbap avattak az Ohio-i Egyetem 150 éves évfordulóján. O volt az egyetlen, akinek zenei diplomát nyújtottak át... A diploma indokolása kiemeli, hogy már Brahms elismerte róla, hogy ‘nagytehetségű fiatal zenész’... ‘Az alkotó zeneterén —folytatja az indokolás —megalkuvás nélkül ragaszkodott a nagy mesterek legjobb hagyományaihoz” A legnagyobb amerikai lapok beszámolnak legújabb hangversenyeiről is. A mikrobarázdás Dohnányi-lemezek száma már több mint egy tucat.Az újabbak közt szerepel Desz-dur vonósnégyese, Esz-moll Zongoraötöse, D-dur Szerenádja (NYT, 54, XI. 7.) A Brahms- és Dvorzsák-rajongó, az egyszerű melodikus dallamvezetést a problémákkal viaskodó s legalább a maga idején forradalmi irányok zenei kifejezése elé helyező, lényegében konzervativ amerikai zenei közvélemény számára Dohnányi mér életében népszerű zeneszerző lett,s ezáltal, valamint annak következtében, hogy kora egyik legnagyobb Beethoven-interpretálója, a magyarság külföldi hírnevét jelentős mértékben gyarapítja. jében megtegyék észrevételeiket a lexikon szerkesztőségének. Es még zavaróbb, hogy ha mi magyarok feledkezünk meg cikkírói minőségben magyar értékek megnevezéséről. Trianon nagyrészben velünk szemben ellenséges érzületű és sorsunkat intéző államok félrevezetettségéből született meg. Mindez intő példa legyen arra, hogy miként kell egy jobb magyar jövendő előfeltételeit megteremteni helyes közvélemény tájékoztatás utján. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy Hollandia másik, de sokkal kisebb példányszámban megjelenő és kisebb jelentőségű lexikona, az utrechti Oosthoek-Encyclopaedia általában helyes képet ad hazánkról. A Winkler Prins Encyclopaedia szerkesztősége megbízásából e sorok írója végezte el a szükséges helyesbítéseket, amelyek majd Erratum-ként kerülnek kiadásra. Érdekes jelenség, hogy a jelenlegi magyarországi zenei közvélemény, mely — az u.n. szocialista realizmus tanai alapján — szintén a közérthetőséget tartja a művészet egyik legfontosabb kellékének, most mikor az “uj szakasz” liberálisabb légköre a politikai szempontok egyeduralmát feloldotta, Dohnányit ismét me gszólaltatta. ‘ ‘A hiányolt szerzők közt szerepelt eddig Dohnányi is — irta aMagyar Nemzet (54.X.21.) egyik kritikájában — ujdonságszámba ment tehát a Tátrai-vonósnégyes október 12.-i műsorán a magyar szerző op. 1. zongoraötöse, amelyet 18 éves korában irt és amelyre Brahms akkor megjegyezte: ‘Ezt magam sem tudtam volna jobban megírni.’ A Dohnányi-ötös az ‘opus 1’ jelzés ellenére is mestermű és ezenfelül könnyen érthető, már első hallásra megnyerő kamaramuzsika. Természetes, hogy néhol erősen érzik rajta a Brahms-hatás, általában a schumann-brahmsi örökség, de ilyen hatásokat sohasem sorolhatunk egy mű gyengéi közé... Úgy érezzük, hogy Dohnányinak e műve és valószínűleg még több más opusza is kedvelt műsorszáma lesz jövő hangversenyeinknek.” (S.) A KOSSUTH KIADÓ elhatározta, hogy a magyar társadalom szervezeteinek, sajtójának és áldozatkész magánosoknak közrevonásával a világon szerteszét élő magyar ifjúságnak a tökéletes magyar beszéd, Írás, fogalmazás elsajátítására, a magyar kultúra megismerésére tankönyvsorozatot bocsát a rendelkezésére-. A tankönyvek ára 1 és 2 dollár között lesz. A munkálatokat vezeti és pedagógiai szempontból felülbírálja a Tankönyvszerkesztő Bizottság, melynek elnöke Marczell Árpád, titkára Taliga Miklós. Bár a tankönyvekhez szükséges papirt egy európai j óléti intézmény ingyen bocsátotta rendelkezésre, jelentős összegre van szükség a nyomdai költségekre, a postai szállítási költségekre. A tankönyvek egy részét az iskolák és a szegénysorsu családoknak ingyen kell eljuttatni. Éppen ezért a Kossuth kiadó számit az idegenben élő magyarság hathatós támogatására. Póstacim:3903, Bridge Ave., Cleveland 13. Ohio.
