Hirünk a Világban, 1954 (4. évfolyam, 7-8. szám)

1954-11-01 / 7-8. szám

14 Hírünk a világban teljesen elfelejti Munkácsy Mihály megemlítését! Utánanézve az Encyclopaedia előző kiadásában (1932-1938, 9. kötet: 1935) kiderül, hogy a jelenlegi kiadás a történelmi részt változatlanul átvette a ko­rábbiból, amelyben Dr. J.S. Bartstra ismert hollandi történész szerepel a történelmi rész szerzéseként. E lexikon hibái ismét csak felhivják a figyelmet arra, hogy a ma szétszórtságban élő magyarságnak mennyi tennivalója akad világbeli hírünk megjavítá­sa terén. Különösen fontos ez ott, ahol, mint Hollan­diában, a magyarság a segítség és rokonszenv annyi tanujelét tapasztalhatta társi dalmi téren a trianoni elesettségből való kiláboláshoz. Fájdalmasak ezek az előforduló, bennünket sokszor egész rossz szín­ben beállító hibák, mivel Hollandiával a magyarság­nak kulturkapcsolatai is voltak, és vannak máig is. Felelősség terheli az egykori magyar külképvisele­teket is, akik elmulasztották, hogy annakidején ide-A 77 éves Dohnányi Ernő “Ernst von Dohnányi” — irta a New York Times (54.VII.25.) — “kedden ünnepli 77. születésnapját, még pedig azzal, hogy megkezdi 1945-ben komponált II. szimfóniájának áthangszerelését. Tallahassee-ber fog dolgozni, ahol jelenleg él...” Részletesen beszámol Dohnányi e nevezetes szü­letésnapéról a Tallahassee Democrat (54.VII.25.): “Nincs még egy szimfónia, melynek különösebb története lenne. A II. világháború utolsó éveiben Író­dott, amikora magyar zeneszerző menekült náci-meg­szállta hazájából (!). Menekülés alatt is irta, majd nagyobb részét Bécsben készítette el, zongora nél­kül és miközben bombák hullottak körülötte. Öt éve mutatták be Londonban. Nagy műnek kiáltották ki, de Dohnányi sohasem volt megelégedve vele... Csak egy nagy zeneszerző, aki tökéletesre tör, kész újra hozzányúlni egy ilyen gigantikus műhöz, mely már megjelent és elő is lett adva... Dohnányi egyike volt a 9 uj tiszteletbeli doktornak, akiket múlt hónapbap avattak az Ohio-i Egyetem 150 éves évfordulóján. O volt az egyetlen, akinek zenei diplomát nyújtottak át... A diploma indokolása kiemeli, hogy már Brahms elismerte róla, hogy ‘nagytehetségű fiatal zenész’... ‘Az alkotó zeneterén —folytatja az indokolás —meg­alkuvás nélkül ragaszkodott a nagy mesterek legjobb hagyományaihoz” A legnagyobb amerikai lapok beszámolnak legú­jabb hangversenyeiről is. A mikrobarázdás Dohná­­nyi-lemezek száma már több mint egy tucat.Az újab­bak közt szerepel Desz-dur vonósnégyese, Esz-moll Zongoraötöse, D-dur Szerenádja (NYT, 54, XI. 7.) A Brahms- és Dvorzsák-rajongó, az egyszerű me­lodikus dallamvezetést a problémákkal viaskodó s legalább a maga idején forradalmi irányok zenei ki­fejezése elé helyező, lényegében konzervativ ameri­kai zenei közvélemény számára Dohnányi mér életé­ben népszerű zeneszerző lett,s ezáltal, valamint an­nak következtében, hogy kora egyik legnagyobb Beethoven-interpretálója, a magyarság külföldi hír­nevét jelentős mértékben gyarapítja. jében megtegyék észrevételeiket a lexikon szerkesz­tőségének. Es még zavaróbb, hogy ha mi magyarok feledkezünk meg cikkírói minőségben magyar érté­kek megnevezéséről. Trianon nagyrészben velünk szemben ellenséges érzületű és sorsunkat intéző ál­lamok félrevezetettségéből született meg. Mindez in­tő példa legyen arra, hogy miként kell egy jobb ma­gyar jövendő előfeltételeit megteremteni helyes köz­vélemény tájékoztatás utján. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy Hollandia másik, de sokkal kisebb példányszámban megjelenő és kisebb jelentőségű lexikona, az utrechti Oost­­hoek-Encyclopaedia általában helyes képet ad ha­zánkról. A Winkler Prins Encyclopaedia szerkesztősége megbízásából e sorok írója végezte el a szükséges helyesbítéseket, amelyek majd Erratum-ként kerül­nek kiadásra. Érdekes jelenség, hogy a jelenlegi magyarországi zenei közvélemény, mely — az u.n. szocialista rea­lizmus tanai alapján — szintén a közérthetőséget tartja a művészet egyik legfontosabb kellékének, most mikor az “uj szakasz” liberálisabb légköre a politikai szempontok egyeduralmát feloldotta, Doh­­nányit ismét me gszólaltatta. ‘ ‘A hiányolt szerzők közt szerepelt eddig Dohná­nyi is — irta aMagyar Nemzet (54.X.21.) e­­gyik kritikájában — ujdonságszámba ment tehát a Tát­rai-vonósnégyes október 12.-i műsorán a magyar szerző op. 1. zongoraötöse, amelyet 18 éves korá­ban irt és amelyre Brahms akkor megjegyezte: ‘Ezt magam sem tudtam volna jobban megírni.’ A Dohná­­nyi-ötös az ‘opus 1’ jelzés ellenére is mestermű és ezenfelül könnyen érthető, már első hallásra meg­nyerő kamaramuzsika. Természetes, hogy néhol erő­sen érzik rajta a Brahms-hatás, általában a schu­­mann-brahmsi örökség, de ilyen hatásokat sohasem sorolhatunk egy mű gyengéi közé... Úgy érezzük, hogy Dohnányinak e műve és valószínűleg még több más opusza is kedvelt műsorszáma lesz jövő hang­versenyeinknek.” (S.) A KOSSUTH KIADÓ elhatározta, hogy a magyar társadalom szerveze­teinek, sajtójának és áldozatkész magánosoknak közrevonásával a világon szerteszét élő magyar ifjúságnak a tökéletes magyar beszéd, Írás, fogal­mazás elsajátítására, a magyar kultúra megisme­résére tankönyvsorozatot bocsát a rendelkezésé­re-. A tankönyvek ára 1 és 2 dollár között lesz. A munkálatokat vezeti és pedagógiai szempont­ból felülbírálja a Tankönyvszerkesztő Bizottság, melynek elnöke Marczell Árpád, titkára Taliga Miklós. Bár a tankönyvekhez szükséges papirt egy eu­rópai j óléti intézmény ingyen bocsátotta rendel­kezésre, jelentős összegre van szükség a nyom­dai költségekre, a postai szállítási költségekre. A tankönyvek egy részét az iskolák és a sze­­génysorsu családoknak ingyen kell eljuttatni. Ép­pen ezért a Kossuth kiadó számit az idegenben élő magyarság hathatós támogatására. Póstacim:3903, Bridge Ave., Cleveland 13. Ohio.

Next

/
Thumbnails
Contents