Hirünk a Világban, 1954 (4. évfolyam, 7-8. szám)

1954-11-01 / 7-8. szám

Hifiink a világban

13

Magyarország egy hollandi lexikonban

Irta: BONÉ GYULA

Hollandia egyik legrégibb és legnagyobb könyvkiadó vállalata, az amsterdami Elsevier-cég kiadásában jelenik meg 1947 óta a Winkler Prins Encyclopedia “hatodik, teljesen uj kiadás”-a, amelynek utolsó kötete a folyó 1954-es évben lát majd napvilágot. Az Encyclopaedia Amsterdamban es Brüsszel - ben kerül kiadásra a németalföldi nyelvterület (Hollandia, Flandria) számára. 1951 nyarán jelent meg a H-betüs kötet, amely Hongarije címszó alatt hazánkkal foglalkozik. íj kötetben a kővetkező, nagyon elgondolkoztató hibákat találjuk:

1. A földrajzi nevelt úgyszólván mind németek: O- denburg, Eüns, Öfener-gebergte, Waitzener geLergte, Raab, Theiss, Eipel, Veszprim, Maria Theresiopel stb.

2. A történelmi leírásban ilyesmiket olvashatunk:

a. ) I. István I. Sylvester pápa által királlyá koronáztatta magáT."TÍÖüÍ).

b. ) A Zsigmond halálát követő korszakokban mindjobban előtérbe került a román Hunyadi János. (Ez azért figyelemreméltó, miveT az önálKfTToIIancTia megteremtője, Hallgatag Vilmos oránia-nassaui herceg Németországban, a hesseni Dillenburgban született, s a hollandi himnusz igy kezdődik: “Nassaui Vilmos, ném; t vérből való vagyok.”)

c. ) Erdély függetlenné lett Zápolya János vajda a- 1 att, aki magát “Magyarország királyá”-nak is nevezte.

d. ) N yugat-Magyarország a Habsburgokhoz került, Erdély a vajdái alá, Közép-Magyarország egy törökbasa alá, aki Budapesten székelt. Mivel a törökök és az erdélyi vajdák'türelmesek voltak a_behatoló kálvinizmus és lutTieramzmus tekmtétéFén, ezért a YS. szazáéban"Magyarország TceT reszeTcözött vallási ellentét is keletkezett. (Elmulasztja azonban elmondani, hogy az erdélyi fejedelmek nemcsak hogy türelmesek voltak, de Erdélyben mondták ki Európában 3 lőször a vallásszabadságot 1557-ben, majd 1571-ben a r.k., ref., evang., sőt a szentháromságtagadó unitárius vallást is államvallássá nyilvánítják, s igy Erdély századokkal megelőzi Európa többi országát.)

e. ) A Habsburg- és Zápolya-ház közti háború továbbfolyt: 1593-1606-ig ahosszuHaboru dúlt, amely Érdél y függetlenségének visszanyerésével végződött egy uj dinasztia-alapi tó, Bocskay István alatt. Ennek fia, ÜaTirieTDethlen’Tíaromszor viseTtliaJat a császárral és kétszer egész Magyarország királyává választották. Az erdélyi vajdáknak a magyar alföldön gyakorolt felsősége folytán Gábor fia, I. Ji_ákóczi György is megköthette a linzi FeketFTÄZapoIya R1Tz"’T37l-Len János Zsigmonddal kihalt, Bocskay és Bethlen gyermektelenek voltak, Bethlennek a nevével sincs tisztában a cikkiró, s nem tudja, hogy Erdélynek fejedelmei voltak önállósága idején.)

f. ) II. Rákóczi Ferenc (1704-1711) alatt felkelés

tört ki, midőn az osztrák kormány a magyarok vallási és politikai ebőjogait korlátoznak es züTt. TTeEát arroT mitsem tudFhogy TT"Opdt" á magyar nemzetet teljesen megsemmisítve, németté akarta olvasztani, s Rákóczi az ősi magyar alkotmányért, nem pedig előjogokért fogott fegyvert.)

g. ) Midőn a márciusi forradalom elűzte Bécsben Metternióhet, a rendi tábla Pesten épp Kossuth egy javaslatát fogadta el, amely miniszteri felelősséget kivánt. Ferdinánd császár engedett és Batthyányi kormányalakítással bízta meg. Am a magyarok sikere a határmenti lakosságot elmagyarosltássarienyegette. IX” magyar országgyűlés l^őzsonyEan üTesezétt. Az 1848-as kormány a nemzetiségek számára már 1848 szeptemberére elkészítette korát messze megelőző nemzetiségi törvényét. Wesselényi Miklós pedig már 1843-ban a Habsburg monarchiának konföderativ, alkotmányos állammá való átalakítását javasolja “S z ó z a t”-ában.)

h. ) Jellachichothorvát bánná nevezték kiás midőn ismételten összeütközésbe került Budapesttel, Magyarország hadseregfőparancsnokává, mialatt a magyar országgyűlést feloszlatták. Ez természetesen polgárháborúhoz _veze_tett. (Minden más mértekaHcT lexikon függetlenségi és szabadságharcnak nevezi e küzdelmünket.

i. ) Újra kormánycsapatok hatoltak be Magyarországra. (EÍTeTeJf hozz atenni, hogy osztrák kormánycsapatok, annál is inkább, mivel fentebb megirja Batthyány kormányalakítását.)

j. ) A deákista Andrássy 1866-1871-ig megalakítja az első felelős minisztériumot. (Ismételt tévedés, hisz üatTUyany kormányalakítását megírta már.)

k. ) A trianoni béke megfosztotta az országot Jugoszlávia javara egész Horvátországon és Szlavónián kívül még Bajától és Maria Theresiopeltől is.

l. ) 1946 február 1.-én Magyarország népköztársaság lett. (Ez csalTT^XS aug. 20.-ával történt meg.)”

m. TTS47 julius 2.-án ratifikálta a Nemzetgyűlés a Tildy elnök áTtaI~I9X8I augusztus 8.-án Párisban a szövetséges ekkeFk ötöt t”T ékét. TÁ”Tmkét"TFíTTeE"ruár 10.-én Gyöngyössi János külügyminiszter irta alá Párisban.)

A legújabb eseményeknél hiányzik az összeesküvési perről, Kovács Béla elhurcolásáról, Nagy Ferenc lemondásáról, Varga Béla szökéséről, s az 1947. augusztusi kommunista választási csalásról való beszámolás, amelyek pedig igen fontos állomásai a bolsevista penetrációnak.

3. ) A népesség a lexikon szerint az utolsó népszámlálás alapjan 93_% magyar, 15 % németi

4. ) A közoktatásügynél azt Írja, hogy van egy Mezőgaz3aságiT(?üköla, amelyet 1945-ben alapítottak és 1948 óta egy Közgazdasági Főiskola.

5J A majjyar képzőművészetről szóló részt a magyar Torday Sándor műtörténész irta, aki azonban