Hirünk a Világban, 1951 (1. évfolyam, 4-5. szám)

1951-05-01 / 4-5. szám

4- 2 -1

«*

hasonlóságokat is felsorol; befejezésül pedig érdekes hipotézissel szolgál 'feítünő hasonlóságok történetiümaigynrs&aÉát adva... \

;V. Mivel-'a'tanulmány mpjgá. is csak bevézfetésnek; készült ,;a hatalmas problémakörbe,' e rövid ismertetésben'.jósak árra s&ojfcit koz hatunk, hogy a mü legfontosabb megállapításait közöljük, afbí z o nyit óanyag £ eljárás kényszerű elhagyásával. Mielőtt azonban ismertetésünkbe belekezdenénk, néhány mondatban be szeretnénk mutatni azt á népét, amelyet esetleg ősünknek kell majd elfogadnunk, s amelyről - valljuk be - nagyon keveset tudunk,

A sumir nép kb. 5000 év előtt a Tigris és Eufrates közötti földet művelte és feltalálója volt az Írásnak, a boltívnek, a keréknek. Borotválkoztak és ezüst körömtisztitót használtak. Kistermetű, széles - vállu, vastagnyaku, sasorru emberek voltak; a női szobrok közt vannak megkapó szépségnek. Művészetük nyilvánvaló forrása a görög művészet - nek, jogrendszerük őse a rómainak.. Abrahám vallása azon fogalmak és hagyomány eredménye, melyeket a káldeüsok UR nevű városában szív ott magába. A sumir műveltség a sumir állam bukása után a Kr.e. II. évezredben kb. ugyanazt a szerepet játszotta, mint a görög a hellénizmus korában vagy a latin a Középkorban. Ezt a népet, Nyugat civilizációjának ősét egyes tudósok káldeusnak, mások akkádnak nevezték, jelenleg közmegegyezés alapján sumirnak hívják.

Miután az agglutináló sumir nyelv szerkezetének egyezését a magyar nyelv szerkezetének számos elemével Lenormant óta senki., sem vonta ..kétségbe-és a nyelvrokonság elméletét a tudomány képviselői ismé - telten, azzal_a megokolással utasították el, hogy a szókincsben nincs egyezés, dr.Bobula elsősorban a szókincs egyezéseit tárgyalja, bőven használva archaikus és tájszavainkat is. Bár a tanulmány csak kb. 300 szóegyezést tárgyal, a szerző szerint a Bárczi-féle kis-szótár 6000 legismertebb szava közül mintegy 1500 egyeztethető rokonértelmü sumir szótövekkel.A szavak persze ritkán azonosak, általában átalakultak a Grimm-féle hangtani törvények, ill. azok továbbfejlesztett változata szerint. /Pl. D-ből T, G-ből K, B-ből V,F vagy P; Sz,S vagy Z-ből CS, R-ből L lesz./

A sumir nyelvnek például van 20 u.n. meghatározója. Ezek közül a szerző szerint 10 esetben világos a kapcsolat a mgyarral /pl.HA-HAL, SZA-SZü,. ID-ÜGY vagyis folyó archaikusán/, 5 esetben valószínű s csak ,5-nél nem mutatható ki. Az említett 10 szó egyikénél a rokonságot, az ősi sumir képírás segítségével deríti ki: ott u.i. tök jelképezi, a tartót, az "edényt", ami sumirul DUG, ez pedig valószínű őse a TOK,valamint TOK szavunknak. /Magánhangzók mindegyik nyelvben könnyen cse - rélődnek, v.ö, guga, giga, gége, góga,stb./

A- tanulmány többszáz szavas szószedetéből vesszük az alábbi izelitőt:-.

ISTEN "az egyetlen"

LIL "szél"

TALTAL "nagyrabecsült" NIZU "orvos,mágus"

RIG "beszél"

NAP "isten", NABU "téli nap"

•ZALAG "fényes"

HŰD "fény’ycs illagoké/

IZI "tűz"

BIZ "csepp"

ISTEN AB "tenger,viz"

LELEK/arch. ÁRU "vizet önt"

LILK/ .

TaLTOS áNU "magas"/magasran-NEZü gu hölgy,anya/

REGÖL AB'

NI-IN "idősebb nővé’" NAP ARI "meny"

CSILLAG

HUGY /csil US "nemző" lag arch.n./ TÚR "bejárat"

IZZIK GUGIG "nvak"

VIZ * BÚR

HAB ■

ÁR /eláraszt tájss/

kim -ÄP0

KÉN

ARA /arch.

„jel.: meny/

OS /tsz.US/

TOROK

GÉGE

VÉR