Hiradó, 1968. január (47. évfolyam, 1-3. szám)

1968-01-18 / 3. szám

I 4. OLDAL fílHAMÖ Thursday, January 18, 1968 KISKIRÁLYOK ALKONYA NEW DELHI - India bel­­iigyminiszetre konferenciára !; hívta össze az indiai ex-feje­­delmek központi bizottságát s *•: közölte velük, hogy a kor­­r mány elhatározta egyes előjo­­; gaiknak megkurtítását. ^ Az óriási kietrjedésü or­­v szágban az angol gyarmati ;j időikben 279 kisebb-nagyobb potentát uralkodott, fejedel­­> mek, akiknek hivatalos neve : mäharadzsa, nizám, stb. volt, valóságos kiskirályok, akik közül egyesek a világ leggaz­­dagabb emberei közé tartoz­­; tak és az előkelő európai tár­­*; saságokban csillogtatták gaz­­'< dagságukat. A gyarmati kor­­mányzatnak jó szolgálatot 5 tették, mert ellátták a helyi I; kormányzatot és közigazga­tást. Ennek fejében örökös ... ellátásra, penzióra volt igé- i nyűk; egyéb előjogaik egyike- -volt az, hogy saját fejedelmi : '.lobogójukat lengethették pa­­, Nótájuk és a középületek or­, main. Amikor 1947-ben India felszabadult az angol gyar­mati uralom alól és független i..;- ország lett, a fejedelmek fel­adták önállóságukat és ennek ellenében India alkotmányá­ba felvették régi előjogaik­nak fenntartását. Most, a feje­delmi konferencián, Baroda- állam (tartomány) maharad­­. -zsája hivatkozott arra, hogy a fejedelmi előjogokat az alkot­­„j mány garantálja. Ezzel szem­ben a belügyminiszter rámu­­■ - Látott az idők változására. El­múltak az idők, amikor állam­polgárok teljes adómentessé­get élveznek, vétségek miatt fsak a kormány külön enge­délyével vádolhatok; ilyen ki­vételezés nem egyeztethető össze a polgári egyenlőséggel, amely sarkalatos alaptétele az ndiai demokráciának. De, tei­le hozzá a belügyminiszter, a iormány a fejedelmi előjogok eépitésát fokozatosan, kímé­letesen fogja végrehajtani. Nem mindegyik kiskirály gazdag, egyesek csekély pen­zión élnek. A penziók, ame­­'yeket most csökkenteni fog­lak, holmi évi 319 dollár és '.45,000 dollár közt váltakoz­ik. Költözik ... ? J.TJD. EXPRESS Költöztetés, raktározás, csomagolás, ládázás. Kihordási szolgálat Hívja: 257-4227 vagy 254-1116 Ingyen árajánlat! Vacsora a Woodbridgei Polgári Körben A Wcodbridge-i Amerikai Magyar Polgári Kör szokásos ávi díszvacsorája január 27- tn, szombaton este lesz a kör faját helyiségében, 95 Pori leading Ave. Wcodbridge. Vacsora után táncmulatság 'esz, amelyhez a zenét a hi­res Karaván zenékar fogja szolgáltatni. Jegyek a vacso­rára csakis elővételben kap íatck, személyenként $3.50- ért. Jegyek kaphatók és re .ervációk csinálhatok a kö­vetkező telefonszámok hivá­­:ával: Edward Kuzma; 634- '427, Mis. Margaret Erdei: 334-0011, vagy a Klubhelyi­ségben. Rezervacickat csak anuár 24-ig fogad el a ren­dezőség. Érdemes elmenni a wood­bridgei magyarok évi nagy vacsorájára, mert jó társaság­ban kellemes estét tölthetünk el ott s maga a finom vacsora és a jó magyar zene se meg­vetendő ... Angol nyelv-tanfolyamok 15 hetes esti kurzusok Kezdőknek, közbeesőknek és előrehaladottaknak NYELVTAN—TÁRSALGÁS—OLVASÁS FOGALMAZÁS—KIEJTÉS—NYELVGYAKORLAT Beiratkozás január 18-tól február 10-ig. Tanfolyamok kezdete február 6. További felvilágositásért kérjük telefonáljon: 598-3931, vagy írjon: The American Language Institute School of Continuing Education NEW YORK UNIVERSITY 1 Washington Square North New York, N.Y. 10003 MAGYAB-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NEMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK. N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB. nagy vá­­lasztékhan kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT “Jeges helyzet” Cleveland. O.-ban a Lake Erie partján, a Gordon Parknál. Anglia térsáiiamai mozgolódnak, vagy Commonwealth, vagy Európai Közös Piac LONDON, Anglia. — Ang­­ia közismert flirtje az Euró­pai Közös Piaccal kelletlen pillantásokat eredményez g Commonwealth tagjai részé ől a brit szigetek felé. Ennek íz oka nyilvánvaló: miné csábítóbbá, válik a Közös Piac Anglia számára, annál ke­­/ébé csábítóvá válik Angik ;zámára Commonwealth. Erre bizonyítékul hozzák el a mindenkori angol mi­­iszterelnök, ez esetben Ha­­old Wilson miniszterelnök beszédét a londoni polgár­­nestér, a “’Lord Mayor” ren­tes évi bankettjén. December végén, ebben a fontos beszédben Wilson mi­­liszterelnök kidombori tóttá, aogy egy hét pontos brit tech­­íológiai terven dolgoznak, mely “kiszabadítja az euró­pai ipart az Egyesült Álla­mok karmaiból’’. -Nem 'szólt izonban egy szót sem a Com­­monwealth-ről. Azonkívül pa rászólják, hogy magán az an: 30I commonwealth miniszte­ren kívül a kormányban Vnglia vezetői alig “lehelnek” egy szót a Commonwealth •ől. A Commonwealth Society egyik sajtóelőadója London­ban, ezt a következőképpen Jormulázta: — Manapság egyenesen divattá válik, a Commonwealth teljes figyel­men kivül hagyása. Sir Alexander Downer Ausztrália high commissione­­•e (nagykövete) Londonban, sokkal nyíltabban fejezte ki magát: Ami a legkirívóbb rogy Londanban elvesztették t hitet abban, ami a Com­­nonwealth-ben egy nagysza­bású többfaj u programmá /álhatott volna. — Majd igy olytatta: — Bárki is Londonban élt 3. legutóbbi két év alatt, két­ségtelenül megállapíthatta, bogy a legmagasabb angol vezetői elmékben és a parla­ment mindkét házának tagjai között egy vágy forog s ez íz, minél hamarabb bejutni Európába. A Commonwealth országok vezetői nem akarják elidege­níteni Anglia, az anyaország azon jogát, hogy pályázzék a Közös Piacba való belépésre. Elismerik a szükségét annak, togy Angliának szüksége van egy nagy és virágzó: piacra, íogy fellendítse sántító ha­sai gazdaságát. Azonban ezekben az orszá­gokban attól tartanak, hogy abbeli törekvésében, hogy be­fusson az Európai Közös Piac­ba, Anglia “le fogja taposni a Commonwealth érdekeit.” A szentimentális kapcsola­tokon kivül, az igazi félelem íz, hogy a commonwealth ke­reskedelem — mely a világ második legnagyobb keres­kedelmi tömbjét képezi, mely kisebb, mint az Európai Kö­zös Piacé, de nagyobb az Egyesült Államokénál — ve­szélybe jut, ha megfelelő jiztonsági s z a b á lyzatokat íem építenek be Anglia belé­pésébe a Közös Piacba. Eb >en leginkább a két legré­gibb commonwealth tag Ausztrália és New Zealand /an érdekelve, mert azok gaz­dasága forog a legnagyobb eszélyben. Eltekintve az angol-auszt­­■áliai kereskedelemnek oko­­:ott károkról — ha Anglia .elép a Közös Piacba — Sir Alexander Downert még in­kább aggasztja, hogy a belé­péssel Anglia egy prominens — ha nem vezető — tagjává /álnék egy bár laza európai szervezetnek. — Hogyan tudná ezt össze­egyeztetni Anglia azzal, hogy a központja maradjon a Com monwealtűnek -— teszi fel a kérdést az _ ausztráliai poli­tikus. A Commonwealth vezetői izonban gyanítani kezdik, icgv az angol kormány részé­be nem arról van szó, hogy /agy-vagy, azaz, vagy a Ko­sos Piac, vagy a Common­­vealth. Valójában a londoni kormány azt hiszi, hogy a Commonwealth hasznot fog '.űzni abból, ha Anglia belép i Közös Piacba, mely egy vi­rágzóbb gazdasági szövetség. Mig azonban az angol kor­­nány, azonkívül a konzerva- Jv és liberális pártok úgy­szólván cl vannak jegyezve Anglia belépésével az Euró­pai Közös Piacba, a Common­wealth tagjai nincsenek. A kritikák olyan messzire mgn­­■ íek, hogy egyes Common­wealth vezetők kijelentették, hogy eddig a Commonwealth- 3l Anglia világhatalom volt, Európával, való házassága folytán azonban inzulárissá válik. W. H. Morris-Jones, az Ins­­itute of Commonwealth Stu­dies igazgatója Londonban osztja ezt a nézetet és kije­lentette: — Azt a tényt, hogy angol nép csupán szigetlakó, a Commonwealth tartotta tá­vol, mely világra szóló szer­vezet és kétlem, hogy az Eu rópai Közös Piac a követke­ző 50 év alatt a “világ ab­­akává” válhatnék, ami a Commonwealth eddig mindig is volt. Hihető, hogy Anglia törek­vése a Közös Piacot illetően nem váltott volna ki akkora ellenkezést a Commonwealth részéről, ha ez egyidejűleg lem járt volna Anglia visz­­szavonulásával a területről ‘Szueztől keletre.” Egy Angliában az előző év végén kiadott “fehér könyv” bejelentette, a teljes kivonu­lást a Singapore-ban és Ma­laysiában levő támaszpontok­ról az 1970-es évek közepén. Kombinálva ezt az angol ki­vonulással, a Földközi tenger­ről, az Atlanti Óceán déli ré­széről, a Karibi tengerről és most Adenből, lényegesen fel­vizezte Anglia világpozició­­ját. Mindez közelről érinti Ausztrália, -New Zealand, Ma­laysia, Singapore Common­wealth országokat és kisebb mértékben Indiát. A “be Eu­rópában és ki Ázsiából” an­gol stratégia a Common­wealth országok szemében nemcsak azt jelenti, hogy csökkenti Anglia összetarto­zását a Commonwealth-el, ha­nem azt is, hanem képtelen lesz saját világ feladatait tel­jesíteni. Amint azt egy ázsiai com­monwealth ország hig com­­missionere kijelentette: — Anglia behúzza karmait és feladja szerepét, mint világ­hatalom. Dr. Norman E. Shumway (fenn) elmondja az újságíróknak Palo Alto, Calif.-ban, hogyan végzett szivátültetési operációt a Stan­ford kórházban. A szivet,, a volt Cleveland, az 54 éves Mike Kas­­perak kapta, Mrs. Virginia Whi­­tetől, (aki férjével áll az alsó kél pen s meghalt agyvérzésben.) TESTVÉRI HIDEGHÁBORÚ AZ OROSZ-KÍNAI HATÁRON ALMA, ATA, Kazaksztán — A kínai kommunis­ták 600,000 négyzetmérföldnyi területet követelnek vissza az orosz kommunistáktól és mert fegyverrel ne mtudják vissza szerezni az egykori kínai területe­ket, amelyeket a cári Oroszország elrabolt tőlük, hi­degháborús játékot rendeznek, a határ mentén. Ez a játék a komédia s a tragédia kombinációja. Egy jele­net az 1234-ik felvonásból: Négy kínai tiszt jeepbe ül, megrohanják a keskeny fahidat, amely a határ a két ellenséges testvérbiroda­lom közt. A hid túlsó végén az orosz katonák kéz-a-kéz­­ben falat alkotnak, úgy várják a támadást, amely, tudják, nem fog bekövetkezni. A kínai jeep érinti az orosz határőrök térdeit, az oroszok nem hátrálnak, igy hát a kínaiaknak kell meghátrálniok. Kisvártatva me­gint rohan a jeep a hidra, ezúttal olajjal bemázolt sár­védővel. Megint az orosz “afl’-ba ütköznek, csak annyi történik, hogy az orosz határvédők térdnadrágját be­mocskolták. Ezzel a kínaiak “missziója” sikeresen lezá­rult, hazamehettek. Sikerült az 1234-ik provokáció. Ebben a hadmüvetletben még volt egy köpetnyi humor, de ezt nem lehet elmondani az 1235-ik kihí­vásról, vagy támadásról, vagy agresszióról, akárminek is nevezzük. Jön a kínai parancsnok, egyik katonája meg akarja neki mutatni, hogy van mersze, odaáll a hidra és ráköp az egyik orosz határőr csizmájára. Az­tán visszavonul és a tábornok megveregeti a vállát. Az oroszok nem hagyják magukat véres határhá­­boruba sodorni amelyből ha győznek is, semmi hasz­nuk sem lenne. Ami ott a határon történik, az alig több, mint propaganda. Az oroszok 5000 ilyen provokációt számoltak, a kínaiak éppenannyi orosz provokációt panaszolnak. Egy rosszul elsült vicc jó szolgálatot ten­ne egyik félnek is, másiknak is, de a puskák nem sül-Kamaszok heccelik egymást? Nem. Chen Yi kí­nai külügyminiszter azt állítja, hogy az oroszok 13 hadosztályt Európából a kínai határra vezényeltek. A kínaiaknak több katonájuk van, 160 hadosztály az egész front mögött. De ha emberanyagban fölényesek, tűz­erőben magasan felettük állnak az oroszok. Ezért ma­rad hideg ez á háború. Az oroszok kinai-német koalícióról beszélnek, amely ellenük irányul. A kínaiak azzal vádolják az oroszokat, hogy Amerikával szövetkezve támadásra ké­szülnek ellenük. Ostoba propaganda, amelynek azon­ban történelmi magva van: a kínaiak nem tudják elfe­lejteni, hogy ami ma Vladivosztok, Habarovszk és Kam­csatka, az kínai föld volt. Heringeivoilás, afrikai polgárháború válságos helyzetbe hozta Izlandot A hosszú élet 104-ik és 107-ik titka BOSTON — Abraham Goldbért, 104 éves, konyhati­­toknak nevezi a hosszú élet tit­kát. Receptje: Minden hajnal­ban 4-kor felkelni és egy bor­ban elkevert tojást enni. V MIDDLETOWN, Ohio - Theeophilus May 107-ik szü­letésnapján elárulta hosszn életének titkát: Minden este lefekvés előtt egy uncia whis­ky, vízzel. Ettől jól alszik. REYKJAVIK - Ez a 200,- 000 lakosú sszigetország olyan súlyos gazdasági válságban vergődik, mint soha a 30-as évek nagy depressziója óta. Ennek két fő oka a keringek elvonulása a sziget közelség­ből és a polgárháború, timely az újonnan függetlenné lett afrikai államok legnagyobb­­jában és leggazdagabbjában. Nigériában dúlt. A közeli és a távoli baj együtt az islandi halexportnak egyharmadra való csökkenését vonta maga után, és ez nagy baj volt, mert Izland népének fö bevé­teli forrása a halexport. Any­­nyi baj szakadt ránk egy­szerre, mint még soha, mond­ta Bjarni Benediktsson mi­niszterelnök. A heringek elvonulása — mi volt ez 7 A természet szeszé­lye tavaly télen északkeleti irányba hajtotta az északi­tenger felett viharzó szeleket, ez fagyoshideggé változtatta az egyébként mérsékelt hő­­niérségletü vizet Izland és Norvégia közt. Ez nem tet­szett a heringeknek. Szokásuk szerint tavasszal megindultak Norvégia közelségéből nyugat felé, de a tengervíz hidegsé­ge miatt irányt változtattak és ,a meleg golf áramlatot kö­vetve északkeleti irányt vet­tek, egészen a Spitzbergákig úsztak. Az izlandi halászok kétségbe voltak esve, sok mér­földre kellett követniök, ül­dözniük a heringrajokat és csak a szokottnál kevesebb he­­ringet tudtak fogni. Persze a spitzbergiai hideg sem volt a heringeknek ked­vükre való, nemsokára elkezd­tek újra, nyugati irányban Iz­land partjai felé vonulni, de ekkor uj baj érte az izlandi halászokat: az Északi-tenger megvadult, a hullámok oly magasba csaptak, hogy a he­­ringhalászhajók alig tudtak boldogulni. Eredmény: fele annyi hering, mint a múlt év­ben, katasztrofális veszteség. Nem tudjuk, hogyan szól izlandi nyelv.en az örök és nemzetközi igazság, hogy a baj nem jár egyedül; az izlan­diak tudják. Nos, hát tetézte a bajt, a csekély heringfogást, a hal-árak csökkenése a világ­piacon. És mindennek tetejé­be Nigériában a keleti régió meg a nyugati régió törzsei hajbakaptak, a keleti régió el­szakad Nigéria államszövet­ségtől, a polgárháború foko­zott fegyverkezésre kénysze­­ritette a régiókat, vásároltak modern fegyvereket olcsón Amerikától, drágán a szovjet­től és . . . ... és nem maradt elég pénz a régtől szokásos hal­importra Izlandból. Ez nagy baj volt, mert Nigéria addig az izlandi halkonzervek és fa­gyasztott halak egyik fő vá­sárlója volt. A gazdasági válság, ame­lyet a hideg tengervíz és a forró afrikai polgárháború okozott, az izlandi kormányt radikális törvényhozásra kényszeritette. A Benedikts­son kormány próbálkozott az árak és bérek rögzítésével az izlandi korona leértékelésével (az exportlehetőségek növe­lésére), egyik sikerült, má­sik nem sikerült, és most az izlandiaknak nem marad más hátra, mint bízni a jobb jövő­ben. i

Next

/
Thumbnails
Contents