Hiradó, 1968. január (47. évfolyam, 1-3. szám)

1968-01-18 / 3. szám

S. OLDAL HÍRADÓ az amerikai városok fehérek és a négerek így látják válságát a Az 1968-as esztendő elején amerikai társadalomtudósok egy csoportja kiadta közös jelentését arról, hogy mit je­lentett az elmúlt év a váro­sok számára, mint jelentett a városokban lakó fehérek és négerek számára és mikép­pen látják az amerikai váro­sok helyzetét az azokban la­kó fehérek és négerek. Ebből a rendkivül érdekes és hosszú, részletekre terje­dő tanulmányból idézzük az alábbi részleteket, rövid, tö­mör összefoglalásban: Az amerikai társadalomtu­dósok mindenekelőtt egybe­hangzóan megállapítják: az amerikai városok válságban vannak és az 1967-es eszten­dő, első Ízben, nyílttá és nyil­vánvalóvá tette ezt a válsá­got. Az amerikai városok gyű­löletesek és egyáltalában nem rokonszenvesek — nem­csak a négerek, hanem a fe­hérek számára is. Az egész ország jelentős összefogására és egységére lesz szükség ah­hoz, hogy a városok ismét vonzóvá és megfelelő lakhely-A Woodhridge-i Polgári Kör uj tisztikara A Woodbridge-i Amerikai Magyar Polgári Kör 1968-ra megválasztott uj tisztikara a következő: Elnök: Herczeg János, alel­­nclk: Tóth Péter, titkár: Mé­hész Sándor, pénztárnok: Hor­váth Lajos, magyar jegyző: Prundl György, angol jegy­ző: Marianne Ádám, ellen­őrök: Almási János, Almási Béla és Pusztai József. Az uj tisztikar beiktatása csütörtökön, jan. 11-én volt. A woodbridgei magyarok kitűnő klubjának több érté­kes és szépen halandó kezde­ményezése van: tánccsoportot alakítottak, zenekart szervez­tek s habár a futballcsapat­tal nem sok szerencséjük volt. ezek az uj kultur-csoportok máris szép eredményt tudnak felmutatni. A közeljövőben a klub táncbemutatót fog ren­dezni, amelyről még Írni fo­gunk e hasábokon. Thursday, January 18, i960 lyé váljanak a fehérek és a négerek számára, egyaránt. A társadalomtudósok sze­rint a legteljesebb mérték­ben észszerütlen, hogy a vá­rosi rendőrségektől várjuk a nyugalom és a rend helyreál­lítását a városokban. Éssze­rűtlen ez mindenekelőtt azért, mert az elmúlt ötven esztendő mindennél világo­sabban bebizonyította, hogy az amerikai városok rendőr­ségei egyáltalában nem álla­nak feladatuk magaslatán. A városi rendőrségek az el­múlt ötven év folyamán kép­telenek voltak megakadályoz­ni a bünszindikátusok kifejlő­dését (A Federal Bureau of Investigation teljes mérték­ben osztozik a felelősségben), képtelenek voltak a kábító­szer-csempészést megakadá­lyozni, vagy legalább, csök­kenteni, képtelenek voltak a városokban az utcai bizton­ságot megteremteni, képtele­nek voltak arra is, hogy az országutakon a közlekedési baleseteket csökkentsék. Az elmúlt ötven év világo­san bebizonyította, hogy a vá­rosi rendőrségek (Az FBI szervezetével együtt) gyöke­rében képtelenek feladatu­kat a legminimálisabb mér­tékben is ellátni. Semmi sem jogosít tehát fel bennünket arra, hogy ezektől a rendőrsé­gektől (vagy az FBI szerve­zetétől) várjuk a városokban a zendülések megszüntetését. Az elmúlt esztendőben a nyári zendülések a városok­ban, tanúságot tettek arról, hogy a városok olyan gyen­gék és olyan értetlenek és összezavarodottak, hogy kép­telenek akár a négerek kö­veteléseinek teljes mérték­ben engedni, akár pedig ar­ra, hogy megakadályozzák a négerek elégedetlensége nyo­mán bekövetkező gyújtogatá­sokat, fosztogatásokat és gyil­kosságokat. Az 1967-es esztendő errevo­­natkozó felmérése szinté ijesztő. íme, néhány összefog­laló és jellemző számadat: Az 1967-es évben komoly zendülés történt legalább 69 amerikai városban (a kisebb és jelentéktelenebb rendza­varásokat és zendüléseket nem számítva), ezek a zendü­lések összesen 83 emberéletet követeltek áldozatul, a zen­dülések alkalmával a sebe­sültek száma majdnem két­ezer volt, a letartóztatottak száma több volt, mint 16,000 és a 69 jelentős zendülés ál­tal okozott kár összesen meg­haladta a 150 millió dollárt. Meg kell jegyeznünk: a halottak és a sebesültek szá­mában nemcsak férfiak, ha­nem nők és gyerekek is ben­ne foglaltatnak. A társadalomtudósok egy­behangzóan kijelentik: sem­miféle lehetősége nincs an­nak, hogy a négerek ellensé­ges érzülete a városi rendőr­ségek iránt megszűnjék — mindaddig, amig a városi zen­dülések alkalmával a rendőr­ség száll szembe a zendülők­­kel fegyveresen. A legtöbb amerikai nagy­városban a rendőrségi sta­tisztikák arról tanúskodnak, hogy növekedett a lőfegyve­rek vásárlásának száma. Ér­dekes módon: lényegesen több fehér, mint néger vásá­rolt lőfegyvert az utóbbi idő­ben az amerikai nagyváro­sokban. Kézzelfogható jele ez annak, hogy a fehérek nem bíznak a rendőrség hatékony­ságában, nem bíznak abban, hogy a rendőrség képes lesz őket megvédeni egy néger­­zendülés esetén — követke­zésképpen, önmaguk védel­méről gondoskodtak, lőfegy­verek vásárlásával. Az amerikai nagyvárosok­ban, ezenkívül, a fehérek kö­zött, egyre növekszik azok­nak a szereknek a vásárlása, amelyek védekezésül szolgál­nak, azonban nem kifejezet­ten fegyverek. Ilyenek például: a külön­böző fecskendezhető vegyi­anyagok és gázok, amelyek a támadót ártalatlanná teszik, könnyezés, hányás, hirtelen támadt hasmenés előidézésé­vel, egyre növekszik azoknak az apró nyilaknak a vásárlá­sa, amelyek altatóval van­nak preparálva és amelyeket általában akkor használnak, ha valamilyen ok miatt vadál­latokat el akarnak altatni. Meg kell azonban jegyez­nünk: ezek az altatók nagyon gyakori esetben az állat pusz­tulását okozzák és nem két­séges, hogy emberi lények ha­lálát is okozhatják. Egyre nagyobb számban vásárolnak a nagyvárosokban élő fehérek olyan készüléke­ket is, amelyek olyan elvi­selhetetlen zajt okoznak, hogy a zendülők és a táma­dók elmenekülnek a kör­nyékről, mert emberi idegek­kel a zajt nem lehet elvisel­ni. Ezeknek a készülékeknek a legjelentősebb problémája és hiányossága: maguk a rendőrök sem képesek elvi­selni az általuk ütött zajt és ők maguk is kénytelenek a környéket elhagyni. Kétségtelen, hogy a nége­rek átlagos életszínvonala még mindig a fehérek átla­gos életszínvonala alatt ma­rad, ennek ellenére azonban, figyelembe kell vennünk a következő statisztikai adato­kat: A négerek családok majd­nem 30 százalékának az évi jövedelme meghaladja a 7000 dollárt. A húsz évesnél idő­sebb, nős néger férfiaknak csupán 3 százaléka munka­­nélküli. A négerek gyors iramban kerülnek a gyárak­ban és az irodákban vezető pozíciókba. Az utóbbi két esztendő folyamán kevesebb néger gyerek maradt ki a high schoolból tanulmányai befejezése előtt, mint azelőtt. Közvéleménykutatás bizo­nyítja, hogy minden négy felnőtt néger férfi közül há­rom úgy vélekedik: az elmúlt években a négerek helyzete javult az Egyesült Államok­ban. Minden tiz felnőtt né­ger férfi közül hét úgy véli, hogy a négerek lakhatási körülményei javultak az utóbbi évek folyamán. A négerek többséget egyetért az erőszaknélküli eszközök­kel, a négerek egyharmada azonban a legerőszakosabb igénybe vételét javasolja. A négerek egyik legna­gyobb panasza: a szakszer­vezetek számos négert az­zal utasítanak el, hogy szak­­képzettsége nem elegendő a felvételhez. Ezeknek a nége­reknek legnagyobb része azonban sokkal szakképzet­teb, mint az AFL-CIO elnöke, George Meany, akinek mind­össze bádogos és szerelői ké­pesítése van. TAXI HAT GYEREKNEK? NEW YORK - Mrs. Pat­ricia Kennedyt letartóztatták, mert az uj, szigorúbb forgal­mi rend életbelépése óta 149 parkolási tiketre nem reagált. A biró előtt azzal védekezett, hogy kénytelen volt az egész múlt évben hat gyermekét mindenfelé vinni az autójá­ban, mert a taxik öt utasnál többet nem vesznek fel. Ez a szükséghelyzet persze nem jogosit fel tiltott parkolásra. A hatgyermekes anyát 500 dollár biztosíték ellenében a tárgyalásig szabadonbocsá­­totta a biró. ERÉLYES NŐ SHERIDAN, Colo. — Jean Rosenbach, polgármesternő, megválasztása után 3 perccel a következőket bocsátotta el állásukból: a rendőrfőnököt, mindkét városi bírót, a vá­rosi ügyészt, a városi mana­­gert, az utcák főfelügyelőjét és a városi forgalmi ellenőrt, gáti övezetbe. Az 1967-es esztendőben — nyugatberlini megfigyelések Független Magyar Református Egyház 229 East 82nd Street New York 28, N. Y. Tel. RE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, esperes A lelkészt hivatal minder délelőtt 9—12 között nyitva van. Istentiszteletet tartunk minden vasárnap d. e. 10:3f órakor. MEGHÍVÓ A WOODBRIDGEI AMERIKAI MAGYAR POLGÁRI KÖR ÉVI DÍSZVACSORÁJÁRA amely január 27-én, szombaton este pontosan 7:30 órai kezdettel lesz a Kör saját helyiségében: 95 Port Reading Ave., Woodbridge, N.J. és amelyre ezúton is szeretettel hiv mindenkit a Rendezőség — A KITŰNŐ KARAVÁN ZENEKAR MUZSIKÁL — Jegyek a vacsorára csakis elővételben kaphatók, személyenként $3.50 árban. Re­s'crválásért telefonáljanak erre a számra: Mr. Edward Kuzma 634-5427, vagy Mrs. Margaret Erdei 634-0011, vagy pedig a Klub helyiségbe 634-9687. Rezervációkat csak január 24-g fogadunk el. i Két tehervonat összeütközése következtében Dunreith, Ind.-ban, az egyik tartálykocsi gazolin szál­lítmánya kigyulladt és a tűz több házat elpuszti tott a környéken. A kommunistákkal tárgyalni szárazon, vizen, levegőben? WASHINGTON - Ilyen drámai fogalmazásban üzen­te Johnson elnök, nem elő­ször, nem tucatszor, hanem századszor a vietnami ellen­ségnek: Ő hajlandó velük bár­hol, bármikor, bármiről tár­gyalásba bocsátkozni. Hogy mit lehet elérni tárgyalással, alkudozással? Erre a kérdésre Johnson elnök nem tud felele­tet adni, de felel Dean Ache­son, az amerikai diplomaták legképzetebbje, aki Tru­man elnöksége és a koreai há­ború idején külügyminiszter volt és bőséges, tapasztalatok­ra tett szert. Azt mondja Acheson: Tárgyalni — ez a szó mást jelent náluk és mást nálunk. Mi úgy értjük ezt, hogy mind­két fél igyekszik kedvező fel­tételeket kapni, valami előnyt szerezni a másik féltől, ugy­anúgy, mint a lóvásártéren. Ők ezt másképp értik. Ők kö­vetik Clausewitz német kato­nai iró tanát, amely szerint a háború a politika folytatása más eszközökkel. A kommu­nisták a békealkudozást a há­ború folytatásának tekintik s céljuk, mint a fegyveres há­borúban, a másik fél gyen­gítése. Tárgyalások — folytatja gondolatmenetét Acheson — sohasem vezettek békére. Gö­rögországban a kommunista lázadás akkor ért véget, ami­kor kifáradtak és belátták erőfeszítéseik hiábavalóságát. A berlini blokád akkor ért vé­get, amikor az oroszok belát­ták, hogy az nekik többet árt, mint a szabad világnak. A ko­reai háború a két éven át folyt tárgyalás után még ma sem ért véget. Mi lesz tehát Vietnamban? Az ellenség ab­ba fogja hagyni a harcot, ami­kor azt látja, hogy a kitűzött célt elérnie lehetetlen. Abba fogják hagyni ugyanabból az okból, mint Koreában. Mi tehát a teendő Vietnam­ban? Acheson szerint: Örö­kös nyomással megpuhitani az> ellenséget, hogy könnyebben feladhassa a harcot. Közbe­­közbe enyhíteni a nyomást és ezzel jelezni, hogy ha ők ab­ba akarják hagyni, a nyomás, a katonai nyomás, enyhülni fog. Egy szó sem szükséges ehhez, csak cselekvés. Asze­rint kell cselekednünk, hogy ők hogyan reagálnak a tá­madás enyhítésére, vagy fo­kozódására. Ők rá fognak jön­ni az összefüggésekre: hogy mi a nyomást miért enyhít­jük, illetőleg fokozzuk. Polgár-őrségek MINNEGLA, N. Y. —- Az egyes városokban polgár-őr­ségeket kellene szervezni, amelyek saját- körzetükben ellenőriznék az utcák bizton­ságát — mondotta itteni be­szédében Robert Kennedy szenátor. (D-N.Y.) A CSÁSZÁR HAJFÜRTJE LONDON — Napóleon haj­fürtjét árverezték el nemrég Colchhesterben. Tulajdonosa 14 fontot kapott érte. A haj­fürtöt állítólag egy angol tiszt vágta le röviddel Napóleon ha­lála előtt Szent Ilona szige­tén. HÁROMHETES NÁSZÚI EGY FIÓKOS-SZEKRÉNYBEN Egy vakációzó lány búcsút int a Nassau Beach Hotelnek, mielőtt vitorlás tuára megy Nassauból. Országos botrány egy kézfogás miatt NEW DELHI, India — In­diában a közelmúltban orszá­gos botrány támadt egy kéz­fogás miatt. A botrány előz­ménye és története a követ­kező: Morarji Desai, helyettes miniszterelnök, a közelmúlt­ban előadást tartott egyete­mi hallgatók előtt és ez alka­lommal felszólította a diáko­kat: ne majmolják a Nyuga­tot, hanem ehelyett ápolják a már kiveszőiéiben levő, ha­gyományos indiai szokásokat. A helyettes miniszterelnök kijelentette: mellőzzék a diá­kok kézfogást és ehelyett ra­gaszkodjanak a hagyományos indiai üdvözlési formához (namaskar), amely a követ­kező: az illető két karját ösz­­szefonja mellén és meghajt­ja magát. A következő nap azonban, az újságok közöltek egy fény­képet, amely azt ábrázolta, amikor Morarji Desai éppen kezet fog Indira Gandhi mi­niszterelnökkel. A dologból országos bot­rány lett: az újságokat leve­lek ezrei árasztották el. A le­vélírók hangsúlyozzák: Mo­rarji Desai részint követke­zetlen, másrészt pedig Indiá­ban a legnagyobb modorta­­lanság, ha egy férfi kezetfog egy nővel. Gyalogló fensik GAUHATI, India — Az In­diai Geológiai Intézet jelenti: Az Assam államban lévő Shil­long fensik, az elmúlt het­ven esztendő folyamán a gya­kori földrengések következ­tében, többszáz yarddal el­mozdult eredeti helyéről. LONDON — Innen érke­zett jelentések a közelmúlt­ban egy olyan különleges nászúiról számoltak be, ami­lyennel valóban nem min­dennap találkozhatunk. A fiatalasszony a 19 esz­tendős, new zealandi Anne Markié, aki háromhetes nász­­utját egy fiókos szekrényben tötötte. Anne férje, Terrance, a 14,000 tonnás “Corinthic” ne­vű teherhajó egyik matróza A fiatalok két nappal azelőtt házasodtak össze, mielőtt a hajó kifutott Auckland kikö­tőjéből. A hajó Anglia’felé tartott, ahol Terrance Mar­kié lakik, a fiatal tengerész­nek azonban nem volt elég pénze ahhoz, hogy újdonsült feleségét vonaton Angliába küldje. Ezért hát a fiatal házaspár elhatározta, hogy Anne fel­szökik a teherhajóra és ott egy fiókos szekrényben elrej­tőzve teszi meg az utat a vég­állomásig, Angliáig. Terrance kivette a fiókos szekrényből a fiókokat és ilyen módon, éppen annyi hely volt a szekrényben, hogy a kalandos természetű fiatal­­asszony valahogyan elfért. Az egész ut alkalmával Aerrance hűségesen élelmez­te feleségét a hajó ebédlőjé­ből: Anne csupán az éjszakai órákban merte elhagyni a fiókos szekrényt. Végülis azonban a hajó ka­pitánya gyanút fogott és An­­net megtalálták. Amikor a kapitány meghallotta a külö­nös nászút történetét, elren­delte, hogy tegyenek be egy külön ágyat Markié kabinjá­ba, a fiatalasszony számára. Törvény azonban törvény és megérkezésük után, egy londoni bíróság egyenkint 36 dollárnak megfelelő pénzbün­tetésre ítélte Terrance Mar­kiét és feleségét. Anne Markié megjegyzése: — Olyan jó muri volt, hogy az egész zrit mégegyszer szí­vesen végigcsinálnám! A pénzbírság nem is érdekel, nagyon élveztem a dolgot, igazi romantikus, kalandos nászút volt. Terrance és Anne Markié egyébként azóta is boldogan élnek, a fiatalasszony már nem fiókos szekrényben, ha­nem — ágyban alszik. HANOI TÁRGYALNI AKAR HONG KONG — John Hughes, a Christian Science Monitor nevű amerikai napi­lap itteni levelezője jelentet­te. Az északvietnami külügy­miniszter ismét leszögezte, hogy Hanoi tárgyalni akar a békéről, ha az Észak-Viet­­nam elleni amerikai bomba­támadások megszűnnek. Az amerikai 25-ik gyalogos hadosztály egyik tagja jármüvét akarja megmenteni, mely kigyulladt egy ellenséges lövedéktől, a nagy Dau Tieng-i csatában.

Next

/
Thumbnails
Contents