Hiradó, 1968. január (47. évfolyam, 1-3. szám)

1968-01-11 / 2. szám

HÍRADÓ 3. OLDAL Thursday, January 11, 1968 f--------------------------Független Magyar Református Egyház 229 Easi 82nd Sireel New York 28, N. Y. Tel. RE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, esperes X lelkészi hivatal mindé? délelőtt 9—12 között nyitv? van. Istentiszteletet tartunt minden vasárnap d. e. 10:3* órakor. A New Bnmswick-i Magyar Református Egyház Nt. Bertalan Imre, lelkipásztor Nt. Dr. Kosa András Pastor Emeritus 179 Somerset St. New Brunswick, N. J. TeL: KI 5-5841 A vasárnapi szolgálatok rendje: 8:45-kor vasárnapi iskola, 10 órakor angolnyelvü isten­­tisztelet, 11 órakor magyar istentisztelet. Gyűléseink, összejövetele­ink : Presbiteri gyűlés minden hó második szerdáján, este fél 8 órakor. Nőegylet: a hónap első va­sárnapján, d. u. fél 3-kor. Varrókor: minden kedden este 8 órákor. Férfikor; első péntek, este fél 8-kor. Szülők-tanitók egyesülete: harmadik szerda, 8 órakor. Énnekkar: minden kedden este fél 8-kor. Gyermekkar: szombat reg­gel 10 órakor. Magyar gyermekkar: szom­bat, 11 órakor. Konfirmálók rszombat reg­gel 9 órakor. Serdülők gyűlései vasár­nap este 6 órakor. Ifjúsági énekkar: vasárnap este 6-kor. Ifjúsági gyűlés: vasárnap este 7-kor. Fiucserkészek összejövete­le csütörtök este fél 8-kor. Leánycserkészek: hétfő es­te 7 órakor. Nőegyletünk tésztakészité­­se: minden hétfőn. Nőegyletünk fánk, kolbász árusítása minden harmadik csütörtökön. Egyházunk rádiószolgálatát az FM 99.1 hullámsávon foly­tatjuk, minden hétfőn este 5:30-kor. Szülők és Tanítók Egyesü­lete ismét forgalomba hozta a gyermekkarunk által ki­adott, szép énekeket és dalo­kat tartalmazó albumot. Vá­sárolható a lelkészi hivatal­ban. LABDARÚGÁS FUTBALL-MÉRKŐZÉSEIC FEDETT HELYISÉGBEN A' patersoni Armory-ban ismét megkezdődtek a téli labdarugó-mérkőzések, ame­lyeket a Schaefer cég spon­­szorol immár ötödik éve. A s|ezon érdekessége a New York Hungária csapat bekap­csolódása ezekbe a ligamér­kőzésekbe, a German-Ameri­­can liga keretében, amelybe a Hungária tartozik. A mér­kőzések péntek esténként vannak; január 19-én este fog ismét a N. Y. Hungária ott játszani, majd pedig az azt A gyárak “társadalmi körei” aggódnak a magyar gazdasági reformok miatt Magyarországon 1968 ja­nuár elsején léptek életbe a gazdasági reformok, amelyek­ről egyébként korábban már lapunk is beszámolt. Kétség­telen, hogy ezeknek a gazda­sági reformoknak a sikere at­tól függ: meg tudja-e győzni a magyar kormány a magyar dolgozókat arról, hogy kell és érdemes is a jelenleginél jobban dolgozniuk? A helyzet ugyanis az, hogy a második világháború befe­jezése óta minden jel ennek az ellenkezőjét mutatja. Em­lékezhetünk arra, hogy ami­követő pénteken, és igy to­vább. (A mérkőzések behir­­detését az illetékesek kilátás­ba helyezték lapjainkban, azonban ezideig a hirdetést még nem adták le s igy teljes “műsort” nem közölhetünk. — Szerk.) Social Security Kérdések, feleletek 1973-ban leszek 62 éves, ak­kor fogok nyugdijat kérni. Hány évi befizetésekre lesz szükségem? — Az 1951 január 1 s 1975 év köziti 20 legjobb évének átlagos jövedelmét fogják ala­pul venni. 5 évet, amelyekben kevesebbet keresett, az átla­gos jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagynak. Az 1975. évet azért kell számítás­ba venni, mert ez a 65-ik szü­letésnapját megelőző év. ❖ :’c Mennyi nyugdijat kap a 72 éves ember, aki nem fizetett be eleget, vagy semmitsem fi­zetett be a Social Security alapba? — Aki 72-ik évét 1968 előtt érte el, az havi 35 dollárt kap (házastársával együtt 52.50- et), még ha s emmitsem fize­tett be. Aki csak ebben az év­ben vagy később éri el a 72-ik évét, ugyanilyen összegű kor a Rákosi rendszerben az úgynevezett “élmunkások” hatalmas teljesitményt értek el, nyomban “levették” a nor­mát és az illető élmunkás is­mét csak filléreket keresett, ugyanazzal az erőfeszítéssel. Egy fiatal kommunista mérnök a közelmúltban a kö­vetkezőket mondotta egy Do­nald Shanor nevű amerikai újságírónak: — A magyar dolgozó általá­ban úgy tekinti a gyárat, ahol dolgozik, mint valami társa­dalmi kört, vagy egyesületet. A dolgozó megérkezik reggel, nyugdijat kap, ha 1967 janu­ár 1 óta legalább három ka­­lendáriumi negyedévben dol­gozott. De ezt a nyugdijat nem kapják azok, akik sze­génysegélyben részesülnek vagy valamilyen hatóságtól nyugdijat kapnak. A nyugdíj februártól kezdve 40 dollár lesz, az első nagyobb csekket március első napjaiban kül­dik ki. Mindez csak amerikai ál­lampolgárokra vonatkozik, akik az 50 állam egyikének vagy. Washington, D. C.-nek lakosai, valamint állandó-itt­­tartózkodásra jogosított nem­polgárokra, akik öt éve meg­szakítás nélkül Amerikában élnek. * * * Még elég fiatal nő vagyok, 62-ik évemet csak 1991-ben érem el. Már most szeretném tudni, hogy addig hány ne­gyedévre lesz szükségem, hogy nyugdijat kaphassak. — 40 negyedévre (10 évre) lesz szüksége. Rádióaktiv arany NEW YORK — A közel­múltban egy orvos autójából elloptak 100 dollárértékü ve­szélyes rádióaktiv aranyat. A veszélyes aranyat most meg­találták, a rendőrség azonban nem közölt részleteket. a munkakezdés idején. Meg­érkezése után kényelmesen elolvassa az újságot, azután a gyár étkezőjében megreg­gelizik, vagy megeszi regge­lire a magával hozott enniva­lót. — Reggeli után a munká­sok még megbeszélik egymás között a legutóbbi labdaru­gó-mérkőzések eredményeit, vagy az elkövetkező labdaru­gó-mérkőzések várható esé­lyeit. — A munkás ezután neki­üli, kicsit, éppen csak tessék­­lássék, dolgozik, azután meg­eszi ebédjét, amelynek költ­ségei nagyrészt az államra hárulnak ... és mindezek után, a magyar munkás haza­megy. A Budapesten tartózkodó amerikai újságírók megjegy­zik: á magyar kormány mind­eddig eltűrte ezt és szemet hunyt efelett a különös és egyáltalában nem kielégítő munka-rendszer felett. Ennek egyik oka a.z volt, hogy a ma­gyar kormánynak szüksége volt azoknak a dolgozóknak a támogatására, akik annakide­jén, 19'56-ban nem szöktek külföldre, hanem Magyaror­szágon maradtak. Ezenfelül: a magyar kor­mány nem törődött a lassú munkamenettel, mert hiszen éppen ez tette lehetővé, hogy sok munkást tudtak foglal­koztatni a gyárak: ez tette lehetővé a munkanélküliség teljes felszámolását az or­szágban. A következmény azonban csakhamar megmutatkozott: Magyarország 'külkereskedel­mi deficitje óriásivá növeke­dett. Kiderült, hogy Magyar­­ország nem képes annyi mi­nőségileg megfelelő árucikket a külföldi piacokra dobni, amennyiből, azok eladásával, fedezhetné saját importjának kifizetését. Magyarországnak szüksége van arra is, hogy technológiailag, műszakilag fejlődjék, mert a nemzetközi piacokon a magyar áru csak akkor versenyképes, ha első­rangú minőségű Ez a mun­kamódszer azonban nem tette lehetővé azt, hogy Magyaror­szág korszerűsítse iparát és ezáltal a magyar ipari termé­kek versenyképessé váljanak a nemzetközi piacokon. Az uj gazdasági reformok egyik leglényegesebb pontja, hogy 1968 január elsejétől kezdve, minden gyárigazgató, mérnök és minden munkás bonuszt kap jó munkájáért. Amennyiben az egyes gyárak termelése profitot mutat, ezt az önköltségen felül jelent­kező profitot, bonusz formá­jában, szétosztják a gyárve­zetők, gyári mérnökök és gyá­ri dolgozók között. Ennek következtében, ter­mészetes, hogy a magyar dol­gozókban fel kell adni a gyá-. A St. Paul székesegyház Melbourne, Ausztráliában, ahol istentisz­teletet tartottak Harold Holt miniszterelnök emlékére, melyen John­son elnök is résztvett. rakban meghonosodott “tár­sadalmi köröket” és komo­lyan és teljes erőfeszítéssel akii dolgozniuk. S már most, az uj rendszer alső napjaiban is, az ellenál­lásnak bizonyos jelei mutat­koznak — amint arról a Ma­gyarországon tartózkodó ame­rikai újságírók beszámolnak. Az uj rendszer minden árucikk kötött árát felszaba­dítja és a magyar dolgozók attól tartanak, hogy az árak szabadsága inflációt fog ered­ményezni. Ezenkívül, a magyar dolgo­zók a munkanélküliségtől is félnek. Az uj gazdasági re­form megadja a gyárvezetők­nek a jogot, hogy a szükség­leten felüli munkaerőt elbo­csássák, igaz, hogy a kor­mány viszont arra figyelmez­tette a gyárvezetőket: igye­kezzenek ezt a jogúkat “mér­séklettel” gyakorolni. A magyar kormány ezen­kívül bizonyos számú felesle­ges munkaerőt Kelet-Német­­országba küld. A jelentések szerint eddig már 2,500 ma­gyar munkás ment Kelet-Né­­metországba dolgozni és az 1968-as esztendőben ezeknek a száma összesen hatezerre fog növekedni. Egyesek még ennél is sokkal magasabb számról beszélnek. Mindezeken túl, a magyar dolgozók méltatlannak s igaz­ságtalannak tartják azt, hogy az uj rendszerben magasabb bonuszt kapnak a gyárveze­tők és a mérnökök, mint a munkások. A gyárvezetők bo­nusza maximálisan fizetésük 30 százaléka lehet, a mérnö­köké maximálisan fizetésük 50 százaléka, a munkások bo­nusza viszont maximálisan csak fizetésük 15 százaléka lehet. Amióta a kommunisták át­vették a hatalmat, nagyon ke­vés fizetésbeli különbség mu­tatkozott a gyárakban söprö­­gető segédmunkás és a gim­náziumot, vagy egyetemet végzett dolgozó között. Az igazi sikert az ideológiai alap jelentette. Újabban azonban annyi az értelmiségi, hogy a magyar kormány igyekszik Lebeszélni a fiatalokat a magasabb isko­lázottságról, tekintettel ar­ra, hogy az értelmiségiek szá­mára nincs megfelelő rnenv­­nyiségü munkahely. A gyárakban söprögető se­gédmunkásnak az uj rend­szerben az a vigasztalása le­het, hogy a gyárvezető nem­csak nagyobb bonuszt kaphat, mint ő, hanem nagyobbat is bukhat, mint ő. Az uj rendszer rendelkezé­se ugyanis a következő: amennyiben egy gyár terme­lésében nem mutatkozik pro­fit, sem a gyárvezető, sem a mérnök, sem a munkás rffem kap bonuszt. Ezenfelül: eb­ben az esetben a gyárvezető fizetését még 10 százalékkal csökkentik is, mindaddig, amig a kérdéses gyár profitra nem termel. A gyárvezető olyan módon sem tudja ezt elkerülni, hogy a kérdéses gyárat otthagyja és uj gyárban próbálkozik ve­zetői pozíciót elérni. A kor­mány rendelkezése ugyanis az, hogy a kérdéses gyárveze­tőnek mindegyik gyár csupán a csökkentett fizetést folyó­síthatja, ebben az esetben. Kétségtelen, viszont, hogy a jól dolgozók elégedetten veszik majd kézhez a bonusz­­összeget, amelyre mindig szükség van Magyarországon. Egy uj kabát ára egy átlagos havi fizetés fele, egy pár ci­pőért egy hétig dolgozik az átlagos magyar munkás, a ke­nyér és a tej csak fillérekbe kerül, a hús azonban drága. A hivatalos átszámítást vé­ve alapul egy átlagos magyar munkás havi 100 dollárt ke­res. ÜGYVÉDI BLUE CROSS? WASHINGTON - A Leg­felsőbb Bíróság elvi döntéssel hatálytalanította az Ameri­kai Ügyvédi Kamara erköl­csi kódexének 35-ik pontját, amely 60 év óta útjában állt annak, hogy ipari és üzleti vállalatok jogászi szolgálatot nyújtsanak alkalmazottaik­nak. Ezt a kódexet az évtize­dek folyamán a legtöbb állam törvényhozó testületéi tör­vény erejével ruházták fel és így ügyvédeknek tilos volt rásztvenni oly szervezetben, amely a szervezet tagjainak jogi szolgálatot nyújt. Most uj helyzet állt elő, megnyílt a lehetősége annak, hogy a kór­házi és orvosi Blue Cross és Blue Shield mintájára ügy­védi biztosítás, illetőleg, aho­gyan ezek az intézmények ne­­veztik magukat, előre-befize­­tés álljon a vállalatok alkal­mazottainak rendelkezésére. A Legfelsőbb Bíróság dön­tése egy Illinois állami főbiró­­sági ítélet ellen irányult, amely megtiltotta ügyvédek félfogadását arra, hogy a vál­lalat alkalmazottait ingyene­sen képviseljék balesetbizto­sítási ügyekben. (Az ügyvé­dek a vállalattól fizetést kap­tak.) Az ügyvédi kódex eddig csak egy ügyvédi csoport kép­viseletet ismert el: a legal aid society intézményét, amely a szegényeknek nyújt ügyvé­di szolgálatot. Most már le­hetséges az “ügyvédi biztosí­tás”. A kor szelleme meg is kívánja ezt, mert éppen úgy, mint a Blue Cross-t szüksé­gessé tette az egészségvéde­lem magas költsége, úgy szük­ségesnek mutatkozik a jogi védelem magas költségei el­leni védekezés csoport-képvi­selet utján. Azzal mégsem lehet számol­ni, hogy az “ügyvédi Blue Cross” széles körökben el fog terjedni. Ugyanis az emberek nagy többsége törvénytisztelő és nem érzi ügyvédi segitség szükségességét, tehát nem vé­li indokoltnak, hogy előre be­fizessen esetleges ügyvédi költségek fedezésére. Más az eset, mint kórházi-orvosi elő­­re-beefizetésnél, mert azzal, hogy betegség éri, mindig szá­mítani kell az embereknek. Az “ügyvédi biztosítás” min­denesetre nem tilos; mint a Legfelsőbb Bíróság kimondta, logikus következése az alkot­mányban védett szabad gyü­lekezési jognak. L. Mendel Rivers kongresszusi képviselő, a Ház katonai bizottsá­gának elnöke kijelentette, hogy Északvietnam fegyveres megszállása lehetséges. Mellette balra Omar Bradley tábornok. NEMDOHÁNYZÓKNAK IS ÁRT A DOHÁNYZÁS WASHINGTON — A Car­negie Institution fizikai-kémi­ai. kutató tudósa, Dr. Phil H. Abelson, a Science cimii tudo­mányos folyóiratban arról ér­tekezik, hogy a dohányzás ár­talma a eigarettázókról átter­jed azokra a nemdohányzók­ra, akik zárt helyiségben, kel­lő szellőztetés nélkül, együtt vannak dohányzó barátaikkal, munkatársaikkal. A levegő megtelik azokkal a mérges anyagokkal, amelyek a dohány égésénél támadnak. A cigaret­tafüstben van szén monoxid, nitrogén dioxid, hidrogén cya­­nid és még más is, ami mind veszélyesen szennyezi a leve­gőt zárt helyen. A levegő szennyezése . . . Amikor erről szó esik, az em­berek mindjárt arra gondol­nak, hogy az automobilok mérges gázokat puffogtatnak ki, a gyári kémények mérge­ket okádnak, de megfeledkez­nek arról, hogy a cigarettázók is mérgezik a levegőt. Érdekes összehasonlítás: Automobilok mögött, gará­zsokban, alagutakban a leve­gőbe kerülő szén monoxid cse­kélység a cigarettafüstben koncentrálódó szén monoxid­­dal összehasonlítva. Aki ezeket mondja, nem egy a sok szakértő és szak­­nem-értő közül, akik mosta­nában pro és kontra vélemé­nyüket hangoztatják a ciga­retta kétes áldása és biztos ártalma dolgában. Dr. Abel­son nemzetközi tekintélyű tu­dós, a neptunium elemnek egyik feltalálója, az atomku­tatás szaktekintélye. A vietnami béke WASHINGTON Az ame­rikai vezérkari főnökök ‘ ta­nácsa úgy vélekedik, hogy egy esetleges vietnami béke­tárgyalás ideje alatt is kato­na nyomást kellene gyakorol­ni a kommunistákra, külön­ben a végletekig elhúzzák a megbeszéléseket. Toby Dunn mosolyogva mutatja Uvalde. Tex.-ban, hogy katonai behivó kártyát kapott. A lány 18 éves egyetemi hallgató,

Next

/
Thumbnails
Contents