Hiradó, 1967. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-10 / 32. szám
6. OLDAL fet i ÍV A b O Thursday, August 10, 1967 New York spanyol Harlem negyedében rendőr őrzi a fosztogatás után megmaradt árut. Megtépázott nimbusz a francia elnök körül, amivel azonban nem sokat törődik MONTREAL, Kanada — Francia “egyeduralkodók” a történelem folyamán kétszer nyújtották ki hódító kezüket az Uj Világ felé és mind a kétizben vissza kellett vo i nulniok. 1759 szeptember 13-án a francia hadúr Louis-Joseph Marquis de Montcalm a St Lawrence folyó partjain el vesztette véres csatáját és életét az angolok ellen. 1967 ju'lius 26-án a francia tábornok és államelnök Charles de Gaulle a St. Lawrence folyó partjain elvesztette a csatát saját magával szemben. Teljes katonai pompában, egyenruhában hajózott had ihaj ój ám, Amerika fel é. És csak egy évvel azután, hogy elűzte az amerikaiakat a NATO keretében Franciaországból, kitűzte, - - mint a pá risi lap, a “L'Aurore” megírta — “lángoló antiamerikanizmusának” zászlaját, az Uj Világ földjén. A francia-kanadaiak üdvrivalgása kisérte a francia elnököt a történelmi “Chemin du Roy”-n, a királyok utján, Quebec városából Montreálba, melyet egykor a francia \ tVirők annakidajéh királyuknak ajánlottak fel. Francia élet fogadta a falvakban és városokban a St. Lawrence folyó partján. A francia államfő római irnperátornak érezhette magát, amint Kanada francia gene rációi meghajoltak előtte és de Gaulle nem is késett a? elismeréssel: — Ti egy része vagytok a francia népnek. Montreálban, Kanada leg nagyobb városában, tetőfok na hágott az össze borulás: - Éljen Quebec, éljen a szabae Quebec, éljen Francia-Kané da és éljen Franciaország. Ezekkel a felkiáltásokká New York Harlem városnegyedében most a puertoricoiak lánzon ganak. NEW YORK — Két fegyveres rabló erőszakkal behatolt a Kennedy Nemzetközi repülőtéren a KLM holland repülőtársaság áruszállítást lebonyolító irodájába, egy lövést adott le a. mennyezetre, majd elrabolt két aranyrudat, 23,-376 dollár értékben, aztán a zsákmánnyal elmenekült. Ezévben már a második a - kálómmal rabolták ki a KLM irodáját. Áprilisban egy 40 font súlyú aranyrudat raboltak el, 40,000 dollár értékben, melyet a repülő társaság New Yorkból, Aruba Nyugat indiai szigetre akart szállitani. eszkalálta de Gaulle a maga < ‘-hidegháborúját” az angol- ] szászok ellen. S a hatás akkor 1 volt a legnagyobb, amikor felkiáltott: — Franciaország : lát benneteket, hall bennetekét és szeret benneteket. , Ezután de Gaulle elnök — a kanadai kormány vendége 1 — intonálta saját nem.V-ti ' himnuszát és a kanadai fran- 1 ciáik lelkesedései énekelték ' vele a Marseillaise-t. — A helyzet úgy festett — irta a londoni “Times”, mintha most felmasirozniának ! Ottawa ellen. Ezzel azonban a francia ál lamfő kimerítette és túllépte egy baráti látogatás határát az angol kanadaiakkal szem jen, akik rokonszenvvel te ■öntettek látogatása elé. S ez zel első ízben számos külfö’ di utazásai közben, mélyei megsértett egy vendég-orszá got. Büszkén és tartózkodóar állapította meg Lester Petr son kanadai miniszterelnök hogy országa szabad, és nincs szüksége felszabadításra Sértődötten szakította félbe de Gaule, zsákutcába jutott ‘keresztes-hadjáratát”, bár ez i hadjárat termékeny talaj or kezdődött. A kanadai tartományban. Quebecben, ahol Kanada f millió franciája közül min tégy öt millió él, elégedetlenség uralkodik az ottawai központi kormánnyal szemben, három okból is. Elsősorban azért, mert csak igen kevés francia jut az országban gazdasági kulcspozíciókba. De azért is, mivel a francia katonákat a hadseregben angolul beszélő egységekbe dugjá, azonkívül ki vannak zárva a parancsnoki állásokból a kanadai haditengerészetben' és légierőnél. De Gaulle látogatása, talán akaratlanul is a francia kanadaiak helyzetét a világpolitika gyújtópontjába állította, több mint 200 éves tartományi korlátozottság és maguk okozta viszonylagos elmaradottságuk után. Amikor ugyanis 1759-ben Montcalm elesett, a franciák Kanadában elzárták magukat a “La Nouvelle France”-ba (Uj Franciaországba) elkülönítették magukat az angol gyarmatosoktól és egy konzervatív klérus vezetése alá kerültek, mely erkölcseiket és nyelvüket mindenesetre, i erős és középkori szigorral, tisztán tartotta. A francia forradalom 100 éven keresztül megbocsáthatatlan eretnekségnek számított Quebecben. ) Az angolok 1700 évvel ez■ előtt szövetségi statust adtak , a kanadai domíniumnak, l hogy a québeci franciáknak- egyenjogúságot biztositsa- inak. A francia kanadaiak Gizioníban megmaradtak maguk-választotta elszigeteltségükben. Azt remélték, hogy a “maudits Anglais”-eket, az -‘átkozott angolokat” családi termékenységük folytán kissebbségbe szoríthatják. A francia kanadaiak vezetője, Chaput, kijelentette: — Ami bennünket a viz fölött tartott, az a tulajdonság volt, hogy képesek voltunk gyerekeket hozni a világra. Quebecben a francia elv szerint semminek sem szabad kihalnia, semminek sem szabad megváltoznia. 1959-ig, a telkintélyi alapon kormányzó tartományi minisztereinek Maurice Duplessis haláláig, Quebec ezrével küldte katolikus misszionáriusait Ázsiába, Afrikába és Délamerikába, Quebec irodalmi profeszszorai az egyetemeken Vcrlaine-t és Moliere-t idéztéík és a jogászok a “Code Napóleont”. 1959-ig a québeci franciák technikai és gazdasági “elite”jének, a nemzet angol részeibe kellett elvándorolnak, ha vinni akarták valamire. És 1959-ben franci a-Kanada gazdasága biztosan, angol, amerikai és angol-kanadai kezek ben volt. A kulcsiparok amerikai kezekben vannak. A kanadai automobil ipar 95 százalékát és az autógumi ipar 89 százalékát amerikai nagyvállalatok irányítják és a külföldi t eke érdékel tség 80 százalékt Quebecben amerikai kezekben van. És csak 2 százaléka francia kezeikben. A francia szélsőségesek ezért robbantják az angol műemlékeket és bombákat dobnak angolszász iparvállalatok irodáiba. Ezév május közepén Charles de Gaulle álami pompával fogadta Quebec francia miniszterelnökét Parisban az Elysée palotában és kijelentette: — Minden francia, bárhonnan is jön, bárhol is él, közös hordozója a francia népnek, és hagyományoknak. Ekkor jelentette be de Gaulle kanadai utazását is. Két hónapon keresztül alku dozott Ottawa, Quebec és Páris, mi legyen a francia el nők útiránya Kanadában. Ezután sikerült de Gaulle-nak kivívnia, hogy kanadai utazása ne az angol nyelvű Ottawában, hanem a francia Quebecben kezdődjék el és 1 napi tartózkodást állapítottak meg Kanada francia részében és csak egy napot az angolszász részben. De Gaulle kanadai látogatása során egy napra ellátogatott Franciaország tulajdonában levő két szigetre a kanadai partok előtt, Saint Pierre-re és Miquelonra. Hadicirkálóját, a “Colbert”-et, melyen érkezett, azon a helyen kötötték ki, ahol Montcalm csatát és életet vesztett az angolok ellenében. Amint beszédei után, a kanadai kormány tiltakozása füleihez jutott, éppen a montreali földalatti meglátogatása közben de Gaulle kijelentette, az újságíróknak, hogy nyomban visszatér Franciaországba, annélkül, hogy látogatást tenne Ottawában. Amikor pedig kanadai látogatásának reakciója, a kanadai tiltakozás és bírálat elérkezett hozzá Franciaországban, de Gaulle kijelentette. — Mindannak, ami a földön csuszkái, mászkál és vinnyog, nincsen történelmi jelentősége. Pál pápa a konstantinápolyi pápai delegátus palotája előtt köszönti a népet. ______________________ A SZOVJET AUTÓZÁS KEILEMEI NYÁRI VAKÁOIÓZÁS KÖZBEN Nyolc személy, köztük egy pittsburghi pénzember, Richard K. Mellon, elkerülte a sebesülét, amikor repülőgépjük kényszerleszállást végzett Harrisburg-York, Pa.-ban és egy temetőbe rohant. EGY KÉM-ÜGYNÖK VALLOMÁSA CASTRO TITKOS MÓDSZEREIRŐL MOSZKVA — Ha egy szovjet polgár, “akinek jól megy” elhatározza magát arra, hogy a népszerű Fekete Tenger-i fürdőhelyek egyikén tölti nyári szabadságát, sok mindenre van szüksége. így egy jókora kanna extra gazolinra, pontos időrendre, külömböző kuponokra, óriási türelemre, mindenekelőtt azon ban jószerencsére. Az “Izvestija”, a szovjet kormány újságja felsorol egy ssreg problémát, melyekkel szembe kell néznie annak, aki nekiindul a Moszkvától délre vezető országúton a Krim félszigeten fekvő Szimforopolba, vagy a Fekete tengeri Sochiba, mindkettő 1200 mérföldnyire Moszkvától. Ha az autó vezetője arra a néhány gazolin állomásra bízza magát, mely az utón fekszik, könnyen megtörténhetik, hogy mire az állomáshoz ér, az zárva van. A gazolin állomások ugyanis csak napi 7 órán keresztül tartanak nyitva. De az sem tréfa dolog, ha a gazolin állomás véletlenül nyitva van. Az országúiról ugyanis gödrös, göröngyös mellékút vezet az állomáshoz és autó legyen az, mely megússza ép tengellyel, vagy ép gumival. De ha elér odáig könnyen megtörténhetik, hogy nincs nála éppen olyan kupon, mely a gazolinra vonatkozik, melyet az állomás árul. Ha olajra, vagy vízre van szüksége, bizony porul járhat, mert a legtöbb gazolin állomásnak nincs sem olaja, sem vize. Ha pedig telefonálni akar segítségért, rendszerint kiderül, hogy a telefon nem működik. Miután az “Izvestija” mind ezeket szépen leírta, felszólította a hivatalos egyéneket, akik mindezen problémákért felelősek, hogy oldják meg ezeket minél gyorsabban, amire alig van kilátás. CARACAS, Venezuela —Fidel Castro, kubai miniszterelnök egyik legfőbb titkos ügynöke leleplezte magát és hü képet festett a kubai titkos szolgálat tevékenységéről és törekvéseiről a latin amerikai államckban. Az ügynök elmondotta az Organization of American States (OAS) nyomozóinak, hogy venezuelai születésű, 43 éves, a neve Manuel Celestino Marcano Carrasquel és féltuoat hamis név alatt dolgozott Cast rónak Venezuelában, Cclombiában és Kubában. Vallomását most hozták nyilvánosságra és ez összeesik az ezen a héten Havannában tartott konferenciával, melyet Latin American Solidarity Organization (OLAS) rendezett, hogy -megtárgyalja véres forradalmak szitását a latin amerikai államokban. Kiképzésének egyik részt /olt — mondotta Marcano - hogy megtanulja a speciális rádió-jelzéseket, az Egyesüli Ál lám c’ jü an műk öd ő kubai kommunista ügynökök szá,mára, melyet nyomban köz/etitenének, ha Kubát tárna lás éri. — Ha például Kubát támadás éri egy délután 5 óra kor, úgy miután a kubai rádió “Siboney” egy lemezét játsza, az itteni üknekök tit kos code-val nyomban számokat adnak le, jelezve az Egyesült Államok gyengébb pontjait, melyeik ellen a ku baiak rakéta támadásokat in- Iditanának megtorlásképpen. Ez már 1964 óta állandó megállapodás a havanai kommá nista rádióval. Elmondotta továbbá Marcano, hogy 1965-ben azt a feladatot kapta, hogy csempész sze ki Colombiából az ottani kommunista vezetőt, Americo Martint, juttassa el Kelet Németországba és onnan Kubába. Ezt ő végre is hajtotta, egy banán-hajón. — Ezek a hajók igen fontosak — mondotta Marcano. Ezek a Banana Line hajói. Francia hajók. Öt, vagy 10 utas számára van hely rajtuk és a hajók egyenesen Ham burgba mennek. Innen az utasok, akik valamilyen hamisított útlevéllel rendelkeznék, Frankfurtba mennek, turitáknak adják ki magukat és -‘látogatóba” átmennek Kelet Németországba. A “Checkpoint Charlie” angol részén Nyugat Berlinben, nincs ellenőrzés át Kelet Németországba és ott aztán cseh vízumot kapnak Prágába és onnan Kubába mennek. Martin, aki ilyenmódon menekült, Venezuela fő-kemmunistája volt egy spanyol teherhajón került kézre, mely Colombiából Venezuelába ment. Elmondotta még Marcano, hogy Castro nagy összegeket küld a latin amerikai kommunistáknak, cgyizben 5000 dollárt egy kolbászban, A pénzt venezuelai diáikok használták fel kommunista kampány ufcban. Marcano nemrégen utasítást kapott egy prágai .kontaktuson keresztül,, hogy rabolja el Manuel Artime kubai antikommunista, menekül t kubai vezeő, aki mcs Venezuelában artózkodik, adjon be néki ál empört és beszáll tsa az Isla de Margarito nevű venezuelai szigetre, ahonnan a kubaiak felveszik és Kubába szállítják. Az összeesküvésből nem lett semmi, mert Marcano időközben elszakadt korábbi uraitól. UI NAGYKÖVETSÉG PAKISZTÁNBAN RAWALPINDI — Pakisztán uj fővárosában, Islamedban, mely 10 mérföldnyire északnyugatra fekszik az eddigi fővárostól, Ravalpinditől, egy 31 akeres területen uj nagykövetségi háztömböt fog építtetni az Egyesült Állaimclk. A tömbben magánházak is lesznek amerikai diplomaták számára és lakások a személyzet részére. A terület elnyerésére, az amerikai nagykövetség vezetője, William I. Cargo a kormány nevében szerződést irt alá. Amerikai szakértők Délvieinamban SAIGON — A szövetségi kormány egyik szóvivője bejelentette Délvietnam fővárosában, hogy 25 amerikai szakértő érkezett Saigonba, 18 hónapi szolgálatra. Valamennyien önkéntesen jelentkeztek. A 25 önkéntest az amerikai földmivelésügyi minisztérium szervezte be és ezek kiegészítik a már Délvietnamban levő 23 mezőgazdasági szakértőt, akik ott részt,vesznek a segély-programban. A baseball nagyajainak Hall of Fame-jébe bevonult (balodalt) Red Ruffing, jobboldalt Lloyd Wanor; néhai férje plakettjét tartja kezeiben Mrs. Rickey. Merész rabiók
