Hiradó, 1967. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-10 / 32. szám

6. OLDAL fet i ÍV A b O Thursday, August 10, 1967 New York spanyol Harlem negyedében rendőr őrzi a fosztogatás után megmaradt árut. Megtépázott nimbusz a francia elnök körül, amivel azonban nem sokat törődik MONTREAL, Kanada — Francia “egyeduralkodók” a történelem folyamán kétszer nyújtották ki hódító kezüket az Uj Világ felé és mind a kétizben vissza kellett vo i nulniok. 1759 szeptember 13-án a francia hadúr Louis-Joseph Marquis de Montcalm a St Lawrence folyó partjain el vesztette véres csatáját és életét az angolok ellen. 1967 ju'lius 26-án a francia tábornok és államelnök Char­les de Gaulle a St. Lawrence folyó partjain elvesztette a csatát saját magával szem­ben. Teljes katonai pompá­ban, egyenruhában hajózott had ihaj ój ám, Amerika fel é. És csak egy évvel azután, hogy elűzte az amerikaiakat a NATO keretében Franciaor­szágból, kitűzte, - - mint a pá risi lap, a “L'Aurore” meg­írta — “lángoló antiamerika­nizmusának” zászlaját, az Uj Világ földjén. A francia-kanadaiak üdv­rivalgása kisérte a francia el­nököt a történelmi “Chemin du Roy”-n, a királyok utján, Quebec városából Montreál­­ba, melyet egykor a francia \ tVirők annakidajéh kirá­lyuknak ajánlottak fel. Francia élet fogadta a fal­vakban és városokban a St. Lawrence folyó partján. A francia államfő római irnpe­­rátornak érezhette magát, amint Kanada francia gene rációi meghajoltak előtte és de Gaulle nem is késett a? elismeréssel: — Ti egy része vagytok a francia népnek. Montreálban, Kanada leg nagyobb városában, tetőfok na hágott az össze borulás: - Éljen Quebec, éljen a szabae Quebec, éljen Francia-Kané da és éljen Franciaország. Ezekkel a felkiáltásokká New York Harlem városnegyedében most a puertoricoiak lánzon ganak. NEW YORK — Két fegyve­res rabló erőszakkal behatolt a Kennedy Nemzetközi repü­lőtéren a KLM holland repü­lőtársaság áruszállítást lebo­nyolító irodájába, egy lövést adott le a. mennyezetre, majd elrabolt két aranyrudat, 23,-376 dollár értékben, aztán a zsákmánnyal elmenekült. Ezévben már a második a - kálómmal rabolták ki a KLM irodáját. Áprilisban egy 40 font súlyú aranyrudat rabol­tak el, 40,000 dollár értékben, melyet a repülő társaság New Yorkból, Aruba Nyu­gat indiai szigetre akart szál­­litani. eszkalálta de Gaulle a maga < ‘-hidegháborúját” az angol- ] szászok ellen. S a hatás akkor 1 volt a legnagyobb, amikor felkiáltott: — Franciaország : lát benneteket, hall bennete­­két és szeret benneteket. , Ezután de Gaulle elnök — a kanadai kormány vendége 1 — intonálta saját nem.V-ti ' himnuszát és a kanadai fran- 1 ciáik lelkesedései énekelték ' vele a Marseillaise-t. — A helyzet úgy festett — irta a londoni “Times”, mintha most felmasirozniának ! Ottawa ellen. Ezzel azonban a francia ál lamfő kimerítette és túllépte egy baráti látogatás határát az angol kanadaiakkal szem jen, akik rokonszenvvel te ■öntettek látogatása elé. S ez zel első ízben számos külfö’ di utazásai közben, mélyei megsértett egy vendég-orszá got. Büszkén és tartózkodóar állapította meg Lester Petr son kanadai miniszterelnök hogy országa szabad, és nincs szüksége felszabadításra Sértődötten szakította félbe de Gaule, zsákutcába jutott ‘keresztes-hadjáratát”, bár ez i hadjárat termékeny talaj or kezdődött. A kanadai tartományban. Quebecben, ahol Kanada f millió franciája közül min tégy öt millió él, elégedetlen­ség uralkodik az ottawai köz­ponti kormánnyal szemben, három okból is. Elsősorban azért, mert csak igen kevés francia jut az országban gazdasági kulcs­pozíciókba. De azért is, mivel a francia katonákat a had­seregben angolul beszélő egy­ségekbe dugjá, azonkívül ki vannak zárva a parancsnoki állásokból a kanadai haditen­gerészetben' és légierőnél. De Gaulle látogatása, talán aka­ratlanul is a francia kanadai­ak helyzetét a világpolitika gyújtópontjába állította, több mint 200 éves tartományi korlátozottság és maguk okoz­ta viszonylagos elmaradott­ságuk után. Amikor ugyanis 1759-ben Montcalm elesett, a franciák Kanadában elzárták magukat a “La Nouvelle France”-ba (Uj Franciaországba) elkülö­nítették magukat az angol gyarmatosoktól és egy kon­zervatív klérus vezetése alá kerültek, mely erkölcseiket és nyelvüket mindenesetre, i erős és középkori szigorral, tisztán tartotta. A francia for­radalom 100 éven keresztül megbocsáthatatlan eretnek­ségnek számított Quebecben. ) Az angolok 1700 évvel ez­­■ előtt szövetségi statust adtak , a kanadai domíniumnak, l hogy a québeci franciáknak- egyenjogúságot biztositsa­- inak. A francia kanadaiak Gizioníban megmaradtak ma­guk-választotta elszigeteltsé­gükben. Azt remélték, hogy a “mau­­dits Anglais”-eket, az -‘átko­zott angolokat” családi ter­mékenységük folytán kis­­sebbségbe szoríthatják. A francia kanadaiak vezetője, Chaput, kijelentette: — Ami bennünket a viz fölött tar­tott, az a tulajdonság volt, hogy képesek voltunk gyere­keket hozni a világra. Quebecben a francia elv szerint semminek sem sza­bad kihalnia, semminek sem szabad megváltoznia. 1959-ig, a telkintélyi alapon kormány­zó tartományi minisztereinek Maurice Duplessis haláláig, Quebec ezrével küldte kato­likus misszionáriusait Ázsiá­ba, Afrikába és Délameriká­­ba, Quebec irodalmi profesz­­szorai az egyetemeken Vcr­­laine-t és Moliere-t idéztéík és a jogászok a “Code Napóle­ont”. 1959-ig a québeci franciák technikai és gazdasági “elite”­­jének, a nemzet angol részei­be kellett elvándorolnak, ha vinni akarták valamire. És 1959-ben franci a-Kanada gaz­dasága biztosan, angol, ame­rikai és angol-kanadai kezek ben volt. A kulcsiparok amerikai ke­zekben vannak. A kanadai automobil ipar 95 százalékát és az autógumi ipar 89 száza­lékát amerikai nagyvállala­tok irányítják és a külföldi t eke érdékel tség 80 százalékt Quebecben amerikai kezek­ben van. És csak 2 százaléka francia kezeikben. A francia szélsőségesek ezért robbant­ják az angol műemlékeket és bombákat dobnak angolszász iparvállalatok irodáiba. Ezév május közepén Char­les de Gaulle álami pompá­val fogadta Quebec francia miniszterelnökét Parisban az Elysée palotában és kijelen­tette: — Minden francia, bár­honnan is jön, bárhol is él, közös hordozója a francia népnek, és hagyományoknak. Ekkor jelentette be de Gaulle kanadai utazását is. Két hónapon keresztül alku dozott Ottawa, Quebec és Páris, mi legyen a francia el nők útiránya Kanadában. Ez­után sikerült de Gaulle-nak kivívnia, hogy kanadai uta­zása ne az angol nyelvű Ot­tawában, hanem a francia Quebecben kezdődjék el és 1 napi tartózkodást állapítot­tak meg Kanada francia ré­szében és csak egy napot az angolszász részben. De Gaulle kanadai látoga­tása során egy napra elláto­gatott Franciaország tulajdo­nában levő két szigetre a ka­nadai partok előtt, Saint Pi­­erre-re és Miquelonra. Hadi­­cirkálóját, a “Colbert”-et, me­lyen érkezett, azon a helyen kötötték ki, ahol Montcalm csatát és életet vesztett az angolok ellenében. Amint beszédei után, a ka­nadai kormány tiltakozása füleihez jutott, éppen a montreali földalatti megláto­gatása közben de Gaulle ki­jelentette, az újságíróknak, hogy nyomban visszatér Franciaországba, annélkül, hogy látogatást tenne Otta­wában. Amikor pedig kanadai lá­togatásának reakciója, a ka­nadai tiltakozás és bírálat el­érkezett hozzá Franciaor­szágban, de Gaulle kijelen­tette. — Mindannak, ami a föl­dön csuszkái, mászkál és vinnyog, nincsen történelmi jelentősége. Pál pápa a konstantinápolyi pápai delegátus palotája előtt köszönti a népet. ______________________ A SZOVJET AUTÓZÁS KEILEMEI NYÁRI VAKÁOIÓZÁS KÖZBEN Nyolc személy, köztük egy pittsburghi pénzember, Richard K. Mellon, elkerülte a sebesülét, amikor repülőgépjük kényszerleszál­lást végzett Harrisburg-York, Pa.-ban és egy temetőbe rohant. EGY KÉM-ÜGYNÖK VALLOMÁSA CASTRO TITKOS MÓDSZEREIRŐL MOSZKVA — Ha egy szovjet polgár, “akinek jól megy” elhatározza magát ar­ra, hogy a népszerű Fekete Tenger-i fürdőhelyek egyikén tölti nyári szabadságát, sok mindenre van szüksége. így egy jókora kanna extra ga­zolinra, pontos időrendre, kü­­lömböző kuponokra, óriási tü­relemre, mindenekelőtt azon ban jószerencsére. Az “Izvestija”, a szovjet kormány újságja felsorol egy ssreg problémát, melyekkel szembe kell néznie annak, aki nekiindul a Moszkvától délre vezető országúton a Krim félszigeten fekvő Szim­­foropolba, vagy a Fekete ten­geri Sochiba, mindkettő 1200 mérföldnyire Moszkvától. Ha az autó vezetője arra a néhány gazolin állomásra bízza magát, mely az utón fekszik, könnyen megtörtén­hetik, hogy mire az állomás­hoz ér, az zárva van. A gazo­lin állomások ugyanis csak napi 7 órán keresztül tarta­nak nyitva. De az sem tréfa dolog, ha a gazolin állomás véletlenül nyitva van. Az országúiról ugyanis gödrös, göröngyös mellékút vezet az állomáshoz és autó legyen az, mely meg­ússza ép tengellyel, vagy ép gumival. De ha elér odáig könnyen megtörténhetik, hogy nincs nála éppen olyan kupon, mely a gazolinra vonatkozik, melyet az állomás árul. Ha olajra, vagy vízre van szük­sége, bizony porul járhat, mert a legtöbb gazolin állo­másnak nincs sem olaja, sem vize. Ha pedig telefonálni akar segítségért, rendszerint kiderül, hogy a telefon nem működik. Miután az “Izvestija” mind ezeket szépen leírta, felszó­lította a hivatalos egyéneket, akik mindezen problémákért felelősek, hogy oldják meg ezeket minél gyorsabban, amire alig van kilátás. CARACAS, Venezuela —­­Fidel Castro, kubai minisz­terelnök egyik legfőbb tit­kos ügynöke leleplezte ma­gát és hü képet festett a ku­bai titkos szolgálat tevékeny­ségéről és törekvéseiről a la­tin amerikai államckban. Az ügynök elmondotta az Organization of American States (OAS) nyomozóinak, hogy venezuelai születésű, 43 éves, a neve Manuel Celes­­tino Marcano Carrasquel és féltuoat hamis név alatt dol­gozott Cast rónak Venezuelá­ban, Cclombiában és Kubá­ban. Vallomását most hozták nyilvánosságra és ez össze­esik az ezen a héten Havanná­ban tartott konferenciával, melyet Latin American Soli­darity Organization (OLAS) rendezett, hogy -megtárgyal­ja véres forradalmak szitását a latin amerikai államokban. Kiképzésének egyik részt /olt — mondotta Marcano - hogy megtanulja a speciális rádió-jelzéseket, az Egyesüli Ál lám c’ jü an műk öd ő kubai kommunista ügynökök szá,­­mára, melyet nyomban köz­­/etitenének, ha Kubát tárna lás éri. — Ha például Kubát tá­madás éri egy délután 5 óra kor, úgy miután a kubai rá­dió “Siboney” egy lemezét játsza, az itteni üknekök tit kos code-val nyomban szá­mokat adnak le, jelezve az Egyesült Államok gyengébb pontjait, melyeik ellen a ku baiak rakéta támadásokat in- Iditanának megtorlásképpen. Ez már 1964 óta állandó meg­állapodás a havanai kommá nista rádióval. Elmondotta továbbá Mar­cano, hogy 1965-ben azt a fel­adatot kapta, hogy csempész sze ki Colombiából az ottani kommunista vezetőt, Ameri­­co Martint, juttassa el Kelet Németországba és onnan Ku­bába. Ezt ő végre is hajtotta, egy banán-hajón. — Ezek a hajók igen fon­tosak — mondotta Marcano. Ezek a Banana Line hajói. Francia hajók. Öt, vagy 10 utas számára van hely rajtuk és a hajók egyenesen Ham burgba mennek. Innen az utasok, akik valamilyen ha­misított útlevéllel rendelkez­nék, Frankfurtba mennek, turitáknak adják ki magukat és -‘látogatóba” átmennek Ke­let Németországba. A “Checkpoint Charlie” angol részén Nyugat Berlin­ben, nincs ellenőrzés át Kelet Németországba és ott aztán cseh vízumot kapnak Prágá­ba és onnan Kubába mennek. Martin, aki ilyenmódon menekült, Venezuela fő-kem­­munistája volt egy spanyol teherhajón került kézre, mely Colombiából Venezue­lába ment. Elmondotta még Marcano, hogy Castro nagy összegeket küld a latin amerikai kom­munistáknak, cgyizben 5000 dollárt egy kolbászban, A pénzt venezuelai diáikok használták fel kommunista kampány ufcban. Marcano nemrégen utasí­tást kapott egy prágai .kon­taktuson keresztül,, hogy ra­bolja el Manuel Artime kubai antikommunista, menekül t kubai vezeő, aki mcs Vene­zuelában artózkodik, adjon be néki ál empört és beszáll t­­sa az Isla de Margarito nevű venezuelai szigetre, ahonnan a kubaiak felveszik és Kubá­ba szállítják. Az összeeskü­vésből nem lett semmi, mert Marcano időközben elsza­kadt korábbi uraitól. UI NAGYKÖVETSÉG PAKISZTÁNBAN RAWALPINDI — Pakisz­tán uj fővárosában, Islamed­­ban, mely 10 mérföldnyire északnyugatra fekszik az ed­digi fővárostól, Ravalpindi­­től, egy 31 akeres területen uj nagykövetségi háztömböt fog építtetni az Egyesült Ál­­laimclk. A tömbben magánházak is lesznek amerikai diplomaták számára és lakások a sze­mélyzet részére. A terület el­nyerésére, az amerikai nagy­­követség vezetője, William I. Cargo a kormány nevében szerződést irt alá. Amerikai szakértők Délvieinamban SAIGON — A szövetségi kormány egyik szóvivője be­jelentette Délvietnam fővá­rosában, hogy 25 amerikai szakértő érkezett Saigonba, 18 hónapi szolgálatra. Vala­mennyien önkéntesen jelent­keztek. A 25 önkéntest az amerikai földmivelésügyi minisztéri­um szervezte be és ezek ki­egészítik a már Délvietnam­­ban levő 23 mezőgazdasági szakértőt, akik ott részt,vesz­nek a segély-programban. A baseball nagyajainak Hall of Fame-jébe bevonult (balodalt) Red Ruffing, jobboldalt Lloyd Wanor; néhai férje plakettjét tartja ke­zeiben Mrs. Rickey. Merész rabiók

Next

/
Thumbnails
Contents