Hiradó, 1967. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-10 / 32. szám

Thursday.. August 10. 1967

KIRAPU

1. OLDAL '

Drágább biztosítás lasz az ára a négerek rombolásainak

NEW YORK A biztosítási intézetek körében bizonyosra veszik, hogy a négerek pusztításai, gyújtogatásainak következményeképpen a biztositási dijak az egész vonalon emelkedni fognak. Nemcsak azokban a városokban lesz drágább a biztosítás, amelyekben nagy volt a kár, hanem oly helyeken is, ahol nem volt néger garázdálkodás, oly helyeken is, ahol egy néger sem él. Ez azért van igy, mert a biztosítási üzlet állami ellenőrzés alatt áll, a biztositási dijakat ez az állami hivatal hagyja jóvá — az egész állam területére. Battle Creek, Mich.-ben a biztosítás ára éppen úgy emelkedni fog, mint Detroitban, ahol a borzalmas néger battle folyt napokon át.

Ez azonban nem jelenti a biztositási dijak egyenlőségét az állam minden részében. Mint normális körülmények közt, most is lesznek eltérések, például a rizió nagysága tekintetében; egyes helyek kárveszélyessége nagyobb, mint másoké.

Minden biztositó tekintete most Detroit felé irányul, ahol legnagyobb volt a pusztítás, a kár. Mindenekelőtt rámutatnak arra, hogy nagyon sok üzlet és lakás nem volt biztosítva, úgy hogy a kár, amelyet a város lakossága szenvedett, csak nagyon kis részben fog megtérülni. Komplikációkkal is számölni kell. Lehetséges — nagyonis valószínűnek tetszik, hogy biztosító társaságok azt, ami Detroitban (és egyebütt) történt, lázadásnak (inserruction) fogják minősíteni, és a legtöbb biztosításból oly óikból történt károsodás megtérítése kifejezetten ki van véve. Ilyen vélekedéssel szemben azonban rá lehet mutatni arra, hogy a losangelesi Watts rombolások után a biztosítók kifizettek 38 millió dollár biztosítást.

Egyéb eltérések is lesznek. Például egyes városokban az állami törvény nem ismer el kártérítési igényt azon az alapon, hogy a város nem részesítette kellő védelemben a lakosságot károsodás ellen. Michigan államban igy szól a törvény. Ellenben New Jersey államban a városok felelősségét törvény írja elő.

Detroitban és egyebütt további későbbi kár származik a négerlázadásból kifolyólag azért, mert sok biztosítást a biztositó társaságok meg fognak szüntetni (cancellation). Ahol négerlázadások ismétlődnek, a biztositó társaságok nem fognak a jövőben biztositást vállalni. Ilyesmire már van példa: italboltok rossz

városnegyedekben már most sem kaphatnak biztosítást.

Ügyvédeknek aratásuk lesz, mert lesz sok jogi kétség és nehézség. Például: Sok tűzbiztosítás kiterjed a tűzzel együtt járó lopásokra is. A négerlázadásoknál a lopás együttjárt a gyujtogatássan Ezt sok esetben a biztosítók bétségkivül tagadni fogják, hivatkozva arra, hogy a lopásokat a gyújtogatástól külön követték el, más-más időben.

Detroitban már jelentkezett egy biztositó — Kemper Insurance Group — azzal a bejelentéssel, hogy igyekezni fog minden indokolt esetben haladék nélkül a kárigényt elismerni és a kárt megtériteni.

* * *

NEWARK, N. J. — New Jersey államnak ez a legnagyobb városa soha többé nem lesz az, ami volt. A néger negyedek nagy része kihalt város lesz, ghost town. A fel gyújtott, kifosztott üzletek legtöbbje végleg eltűnik, a kis üzletemberek, ha akarnák is, nem tudják újra megnyitni üzleteiket. Hiába volt Timothy Still néger vezér intelme a lázadóikhoz: “Ha ti elpusztítjátok ezeket az üzleteket, hol fogtok kapni kenyeret és tejet, orvosságot?” Hozzátehette volna: “És hol fogtok munkát kapni?”

A négerlázadás nyomában megalakult elsősegéy-bizottság elnöke mondja: -‘A legnagyobb vésztők a Central Ward környék néger lakói lesznek. Sokan közülük Iközsegélyen élnek és ha elfogyott a segély, az ottani kis üzletekben hitelre vásárolhattak a következő segély-csekkig. Most mi lesz. A belvárosi üzletekben készpénzzel kell fizetni.”

* * *

DETROIT — Semmi kilátás sincs arra, hogy minden Ipülítet, minden üzletet, amelyet felgyújtottak, valaha is újra felfognak építeni. Detroit sokáig “foghíjas” város lesz, mint sok európai város a világháború után, bombatámadások után. Foghíjas lesz tiz évig, vagy még tovább.

Csodálatos véletlennek tudható be, hogy éppen Detroit legértékesebb ingatlanai sértetlenek maradtak: nem

voltak tüzek a downtown városrészben, az irodaépület negyedben a General Motors Building körül és a gyárak ban. A legnagyobb baj az, hogy a kis üzletemberek sok esetben jóvátehetetlen károkat szenvedtek, mondják a Greater Detroit Board of Commerce emberei. Ha újra is akarnak kezdeni, nagy akadályok tornyosulnak eléjük: bankkölcsönt alig kaphatnak a tűzfészkek tájékain és csaknem az egész város tűzfészek lett. Tűzbiztosítást alig kaphatnak, és ilyen biztosítás nélkül nincs hitel, még a Federal Housing Administration is megköveteli a tűzbiztosítást. Nem kis baj az, hogy a kárigények elintézése egy évig is eltarthat.

Watts emlékeztet: Ott 1965- ben 40 üzletet elpusztítottak a négerek, ezek közül csak hármat nyitottak meg újra, és csak négy uj üzlet nyílt meg abban a városnegyedben.

Gyűlölte az adósságot

LONDON — Albert Boys nyomdász gyűlölte az adósságot, soha senkinek egy pen- ja megtenni.

nyvel nem tartozott, gyalog járt, hogy pennyket spóroljon. És a spórolással meggazdagodott. És most felbontották a végrendeletét és a rokonok megrökönyödve olvasták, hogy mindössze ezer font sterlinget kapnak, 16,000 fontot Boys a kormánynak hagyott, hogy csökkenthesse Anglia 32 billió font államadósságát. Mert ő még az államadósságot is gyűlölte.

FEGYVERES

KÉPVISELŐK

BRASILIA — Brazília — A brazil képviselőház egyes tagjai javasolták: az izzó vitákra való tekintettel, belépés előtt, mindegyik brazil képviselő adja oda revolverét a képviselőház fegyveres őrségének. A képviselők nagyrésze azonban ezt nem akar-St. Cloud, Minn-i otthonába hazatért az asszony, ezt találta ott a tornádó után.

Julie Andrews filmsztár gyöngyös ruhában uj szerepére készül.

GS0RT0S-ANEKD0TAK

Irta: HAJMÁSSY MIKLÓS

kezését. Teleki eléje jött:

— Köszörűn, hogy eljöttél kedves Gyula. Ne haragudj, hogy idefárasztottalak, de nagy sújt helyezek a véleményedre.

— Miben lelhetek a szolgálatodra, kegyelmes uram?

— Ha megengeded, én rögtön a dologra térek . . . Annyi mindent hall az ember erről a Németh Antal igazgatóról . . . Mi a te véleményed ennek az embernek a ténykedéséről?

— Kérlek kegyelmes uram, röviden . . . zseni!

— Na ugye . . . szóval szerinted zseni . . .

— Határozottan az . . . Ez az ember elérte azt, amit eddig senkinek sem sikerült.

— No ugye ... És mi az?

— Hogy, amikor a legtöbb reflektor ég, akkor van a legsötétebb a színpadon.

Másnap már nem Németh Antal igazgatta a Nemzeti Színházat.

MIÉRT ÉRDEKLI AMERIKÁT A MAJMOK TÁRSADALMI ÉLETE?

WASHINGTON. — A közelmúltban rendkívül érdekes és figyelemreméltó beszédet mondott a képviselő-házban diehard L. Roudebush kongesszusi képviselő. (R. Ind.) A képviselő felszólalásából az ilábbi részleteket idézzük:

— Őszintén bevallom, képtelen vagyok megfejteni azt a rejtélyt: miért költünk sokezer dollárt arra, hogy a Karibi Szigetcsoport táján élő majmok társadalmi életét és szokásait tanulmányozzuk ?

— Bizonyos vagyok abban, hogy sok tudóst érdekel, miért viselkednek a majmok úgy, ahogyan éppen viselkednek — kérdésessé teszem azonban azt a körülményt, hogy ezeknek a tudósoknak az érdeklődését az amerikai adófizető polgároknak kell-e finanszírozniuk ?

—■ A közelmúltban az adminisztráció hozzájárult ahhoz, hogy az adófizető polgárok pénzén fenntartott “National Science Foundation” tudósai 13,500 dollárt fordítsanak a Karibi Szigetcsoport táján élő majmok társadalmi életének tanulmányozására.

— Nem kétséges, hogy az ország költségvetési keretében a 13,500 dollár apró porszem csupán. Úgy gondolom azonban, az adminisztráció költségvetési tervezetéből sokmillió dollárt lehetne egyszerűen kihúzni, az efféle céltalan és haszontalan tételek megsemmisitésével.

— Körülbelül hat, vagy ennél is több amerikai polgárnak kell egy egész éven keresztül dolgoznia ahhoz, hogy a majmok társadalmi életének tanulmányozására 13,500 dollárt fordíthassunk. Ezenkívül azonban, évi 25 billió dollárba kerül a vietnami háború, fejünk felett fenyegetően lebeg a Johnson-féle adóemelési javaslat — mi viszont, a majmok társadalmi életét tanulmányozzuk.

— Tegyük fel őszintén a kérdést: milyen következményei lesznek annak, ha nem tudjuk meg, hogy miért viselkednek a majmok úgy, ahogyan viselkednek ? Meggyőződésem, hogy az amerikai adófizető polgár a legteljesebb nyugalomban élhet akkor is, ha ezt soha sem fogja megtudni.

— iS végezetül, le akarom szögezni: tudomásom szerint, a Karibi Szigetcsoport táján élő majmok sem kérték az Egyesült Államokat efféle elemzésre — önmaguk felől.

Ilyen tükörrel tanítják a pilótákat, hogyan kell repülőgóphordozó hajó fedélzetére leszáilni missziójuk után. ____

MAO SZELLEMÉBEN ÚSZTAK

PEKING A pekingi rá dió kő aöl te: Több, mint félmillió kínai rendezett “ünnepi úszást” a Yan-gtse folyóban, az elmlékezetes Maouszás évfordulóján, hitet téve Mao Tse-t’ung eszméi mellett.

Csortos Gyulának, többek . között volt egy furcsa szoká- i sa. Nem szeretett mással egy kocsiban utazni. Ezt minden i filmes társaság ismerte és i minden alkalommal, külön ko- 1 csit küldtek érte, ha felvételre : vitték. De volt rá eset, hogy ; a vállalat kényszerhelyzetbe 1 jutott. így volt ez egy alkalommal, amikor a Mester Film : vállalatnál Tatán forgattunk, < Jómagam is játszottam a i filmben, de autótulajdonos lé- i vén nem tartottam igényt a : produkció kocsijára és igy saját kocsimon mentem a felvé- : telekről a színház esti előadására.

Csortos játszotta az egyik főszerepet és aznap este a Nemzetiben is játszott, tehát neki hat órakor legkésőbb elkellett indulni Tatáról, hogy félnyolcra bent tegyen a városban. A Mester Film-nek két kocsi állt rendelkezésére, de az egyik, valami motorhiba miatt üzemen kívül volt. Csortos mellett még Pataky Jenő, a Nemzeti fiatal bonvivánja is játszott a'filmben és ugyancsak, aznap este, a Nemzetiben is. Nem volt más lehetőség. Kiss Miklós, a Mester Film egyik kitűnő tulajdonosa, odament Csortoshoz:

— Kedves Mester . . . Sajnos a másik kocsink üzemképtelen tett . . . Kivételképpen engedje meg, hogy az egyszer Pataky Jenő is ezzel a kocsival menjen be Pestre.

— Kérem ... ha nincs másképp ...

Pataky Jenci beül Csortos mellé a hátsó ülésre. A kocsi elindul . . . Csortos nem dohányzik. Pataky egyik cigarettát a másik után szivja. Nyergesujfaluig nem volt semmi baj. Ahogy a falut elhagyta az autó, Pataky odafordult udvariasan Csortoshoz:

Megengedi Mester, hogy rágyújtsak?

— Nem engedem meg! — volt a lakónikus válasz.

Pataky elteszi a cigarettatárcát és szó nélkül tovább ül a helyén. Dorognál már kezd a helyzet kibirhatatlan tenni .. .

— Kedves Mester . . . ha szabad kérdeznem, miért nem engedi meg, hogy rágyújtsak ? ... Én szenvedélyes dohányos vagyok ...

— Nézze kérem ... eltekintve attól, hogy én nem dohányzóm, engem a füst zavar . . . Maga rágyújt egy cigarettára. A kocsi egyet zökken . . . Maga megfogódzik az ülésben ... A cigaretta hozzáér a nadrágomhoz . . . Maga, azt mondja: “pardon” ... én azt mondom, “kérem” . . . és lyukas a nadrágom . . .

* * *

Csortos nagy Ínyenc volt,

. magyarul: imádta a hasát,

imádott jól enni. Gyerek korában állítólag sokat éhezett. Gundel városligeti helyiségét kultiválta. Amikor csak tehette, ott vacsorázott. Az öreg sváb Golovits volt annak idején a főpincér, aki tudta, ismerte Csortos minden rigolyáját. Az asztalon oda volt készítve a hámozott kovászosugorka jég között, megrendelte előre kedvenc ételét, a turóspalancsintát, odakészitette a behütött üveg “Badacsonyi Kéknyelüt”.Mondom. Csortos nagyigényü vendég volt, de mindig jól fizetett. Golovits ott volt az asztalnál, ahogy Csortos megérkezett és már előre megvolt a terve, hogy mit fog ajánlani neki.

— Jó estét, Golivits . . . No, mi jót ad nekem ma este?

— Alászolgája, herr Künstler . . . Ha szabad valami ajánlani . . . kérem van nekünk ma igen finom rákot . . . előételnek . . . Nagyon tudom ajánlani.

— Jó! Küldjön egy szép példányt.

— Kérem . . . személyesen fogok kiválasztani ... — és már megy is.

Pár pillanat múlva megjelenik egy pincér két gyönyörűen köritett rákkal. Csortos kiveszi az egyiket és látja, hogy az ollójának az egyik fele hiányzik.

— Halló pincér . . . Küldje ide a főurat!

— Tessék parancsolni, méltóságos ur . . .

— Mi ez Golovits . . . Ennek az egyik ollója hiányzik?

— Ja kérem. Herr Künstler, tetszik tudni, az úgy van . . hogy ezek a sok rákok benne vannak et naty medencébe .. osztá verekszenek egymással.. Az erősebb az levágja a gyöngébbnek az olló . . .

— Nekem hozzák a győztesét!

* * *

Délután az Andrássy utor szokott sétálni Csortos i gomblyukából lelógó monok lijával és két selyempincsijé vei. Imádta a kutyáit és jog gal, ahogy ő mondta: “Sob; egy ember úgy nem örült ne kém, ha haza jöttem, mint e; a két kutya.” És ebben vai valami igazság . . .

Mondom, egyik tavaszi na pon ott sétált Csortos az And rássy utón. Egy, az ő korába,] lévő, jólöltözött, szakállas u siet utána és megszólítja;

— Szervusz Gyulám! . . . - Nem ismersz meg! Én vágyói Mészáros Feri . . . együtt jár tunk a Mester utcába.... Nen emlékszel már rám? A ható dik B-ben egymás mellett ül tünk egy évig . . .

Csortos éppen tréfás kedvé ben volt. Ránéz:

— Én nem jártam semmi féle szakállas gyerekkel isko lába.

Mikor Hóman Bálint kul tuszminiszter lemondott é Gróf Teleki Pál tett az uj mi niszter, sok panasz merült fe Németh Antal nemzeti szin házi igazgatója elten. Telek kiváncsi volt az egyes művé , szék véleményére és magáho hivatta Csortos Gyulát eg ■ kis eszmecserére. Titkár

i- azonnal jelentette Csortos é.

A nagy színészek között örökös volt a vetélkedés és egymás művészetének lebecsülése. Például Hegedűs Gyula és Csortos Gyula már tiz éve nem beszéltek, mikor én megismertem őket. Hogy rríi volt a harag oka . . . fogalmam sincs róla. Talán egy róssá vicc, ami a másik tudomására jutott . . . vagy egy személyes nézeteltérés . •; . de legtöbbször nő volt a dologban.

Az alábbi eset nem volt ilyen súlyos, ez egy tréfa volt inkább, egy “Csortosiáda”, ahogy mondani szoktuk.

A Bucsinszky kávéházban volt egy törzsasztal a színészek számára. Egy alkalommal bejött Csortos, leült és szokása szerint rendelt egy sötét kapucinert. Láttam, hogy mondani akar valamit . . .

— Mi újság a Nemzetiben?

— Nem játszom már egy hónapja . . . Moziba voltam. Tudja . . . nem láttam ezt az utolsó filmünket . . . Valami “Gentry fészek” a címe. Vettem egy jegyet, jó előre, mert már á látásom sem a régi . . . Egyszer csak hátul megszólal egy sztentori hang: “Kiss Ferenc”. “Kiss Ferenc” . . . Megfordulok, gondolom . . . most már a moziba is reklamirozzák ezt az urat? Hát ahogy a hang előbbre jön, hallom, hogy azt mondja: “Friss perec” . . . Tudja . . . vannak emberek, akik mindent elértek az életben ... Itt van az eklatáns példa, Kiss Ferenc. Mindenfelé az ő nevét hallom . . . A Nemzeti Színház játékmestere, a Rádió főrendezője, a Szinmüvészeti Akadémia igazgatója, a Színész Kamara elnöke . . . Vajon mit véthetett ez az ember, hogy még nem miniszter?

CSortost úgy hivtjék a kliensei “Budapest első számú Palija”. — Amikor a Vígszínházban próbált, egy kétfogatu gumiradler állandóan ott állt a színház előtt. A Lipót körúton, a Vígszínházzal szemben volt a Schück étterem. Próba, után oda vitette magát a bérkocsival és ezért az utért 20 Koronát adott a kocsis-