Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 1. szám

Thursday. January 5. 13B7 fr*»-" 1 ' — . ■■ — 7. OLDAL A “Szerelem Kufárjai”, akik billiókat keresnek a megismerkedéstől kezdve - az első csektcl az esküvőig vezető utón Az Egyesült Államok pol­gárai — férfiak és nők egy­aránt'-- minden esztendőben sokbillió dollárt áldoznak a szerelemre. Sokbillió dollárt áldoznak arra, hogy megta­lálják a szerelmet, sokbillió dollárt áldoznak arra, hogy a megtalált szerelmet meg­tartsák. S azokat a vállalatokat, in­tézményeket és csoportokat, akik és amelyek ezen a hatal­mas csók-vásáron billiókat ke­resnek, egy amerikai újság­író nemrégiben, egyáltalában nem indokolatlanul, igy ne­vezte: A Szerelem Kufár­jai. S talán nem érdektelen rö­viden szemügyre vennünk né­hányat azok közül a vállalko­zások közül, amelyek valóban hatalmas összegeket keres­nek a szerelemhez vezető utón, azon az utón, amely a megismerkedéssel kéz dődik, folytatódik az első csókkal és végetér (legalább is, ideigle­nesen), az esküvővel. Mindenekelőtt: Bostonban találhatjuk meg azt a vállala­tot, amelynek neve: Rust Craft Greeting Cards Co. Ez a vállalat hires és ismert ar­ról Amerikában, hogy külön­leges üdvözlő kártyái csábí­tóak a szerelmesek számára. Nő legyen a talpán az a leány, akit nem vesz le lábáról a Rust Craft egy-egy különle­ges s z e n t i m entalizmussal megszerkesztett szerelmi üd­vözlő kártyája! Ennek a vállalatnak a tisz­ta jövedelme az 1966-os esz­tendőben 40 millió dollár volt: New Yorkban bárki, férfi és nő, akinek pénze van, el­mehet a “House of Revlon” szépitőtermébe. Itt “mindösz­­sze” 35 dollárt kell fizetnie és ennek fejében, tetőtől-talpig átformálják, olyanná, ami­lyenné ő maga -kívánja. “A House of Revlon” szak­emberei számára alig van le­hetetlenség. Középkorú tiszt­viselőnők csábitó go-go tán­cosnőknek tűnnek a 35 dollá­ros szépitési folyamat után, a seszinü haj u, j elen téktelen külsejű, kis irodai tisztviselő pedig, amikor kikerül a szé­­pitő-teremből, romantikus fi­gura lesz, acélos tekintettel (a pupillákba csepegtetett, kü­lönböző folyadékok okozzák ezt), férfias, bronzszinü arc­cal és akármelyik vadnyugati filmben eljátszhatna a “ Fas­test Gun” szerepét. A US Census Bureau nem­régiben hivatalos jelentésben közölte: az Egyesült Államok-CSALÁDFENNTARTÓ FEKETE PULI ORLANDO, Fla. — James I Stokes Smith és felesége Chris nem restellik bcvalla ni, sőt olykor büszkén hangoz­tatják, hogy őket King Dood­les tartja cl, a fekete puli Tíz év óta abból élnek, ami! King Doodles leszármazottai­­nak eladásával keresnek. Ma ga King Doodles nem eladó Mr. Stokes már egyszer, el ső kutyaverseny győzelme után eladta Doodlest 2500 dol­lárért, de Chris azt mondta, nem áll á vásár és vissza is kellett csinálni az adásvételt miután Chris felmutatta Dood­les regisztráló papírját, a méh az ö nevére volt Írva. Doodles az enyém, mondta az asszony és én nem adom el, sohasem fogom eladni. Csakugyan, az­óta majdnem tiz év múlt el és Doodles eladása a kizárt dolgok közé tartozik a ház­ban. Eddig 30 bajnokot produ­kált Doodles és a Smith ‘házas­pár kapott értük 100, sőt 5000 dollárokat. Tiz év alatt össze­sen 400,00 dollárt. Nem meg­­ugatnivaló pénz! A pulitenyésztés idővel Mr: és Mrs. Smith egyedüli és fő­foglalkozása lett. Ma már van­nak kenneljeik New Yorkban és Baltimore-ban, Michigan Kentucky, California államok­ban. Kanadában is. Mint puli­­szakértők nyilatkoznak Smi­th ék: — Az elmu-lt tiz év alatt nagy változáson esett át Ame­rikában a puli biznisz. Tiz év előtt az országban regisztrált fajtiszta kutyáiknak alig 3—4 százaléka volt puli, ma a csa­ládfás kutyák fele puli. A puli nagy népszerűségének több >ka van; szeretik, mert olyar.1 kicsi, olyan “helyes”, intet lige-ns, nem hullatja, a sző­rét és mert olyan sok szín­árnyalatban jön a világra. Mindenki vehet (drága pén­zen) olyan pulit, amelynek, szí­nét legjobban szereti. Van fe­kete, fehér, barna, vörös ezüst, baraeks'zinü, szürke krém puli. A legtöbb dijat a fekete puliik nyerték. Ami a puliszineket illeti, a divat oly­kor változik, vannak -évek amikor a barack jön divatba. King Doodles leszármazot­tai nemesi neveket viselnek a rangjelzés: J. C. — James és Chris. Régebben francia nevek voltak divatban, de Mr. Smith ezektől megvált, mert a helyes kiejtésüket nem tud­ta. Annak, hogy régebben a puliiknak francia neveket ad, tak, az a hiedelem volt a ma­gyarázata, hogy a puli Fran­ciaországból származik. A? igazság az, hogy a pulik ős­hazája Németország. Mit szól­nak ehhez a magyarország:i pulitenyésztők és pulikedve­lők? . . . ban jelenleg mintegy 150,000 női fodrász szalon működik, ezeknek bevallott évi össz-jö­­vede'me valamivel felülmui­­ja a kétbillió dollárt. Statisztikai adat bizonyít' ja, hogy az 19G5-ös esztendő­ben az amerikai nők összesen 150 millió dollár értékű haj­­festő-szert vásároltak otthoni baj festésre. A férfiak mind­össze 10 millió dollárt áldoz­tak ugyanerre a célra, a koz­metikai gyárak azonban ezt kevésnek találják és hatal­mas kampányt indítottak a férfi haj festő-szerek forgalmá­nak emelése érdekében. S erre minden remény meg­van, tekintettel arra, hogy az amerikai férfiak egyre több kozmetikai szert vásárolnak, egyre inkább szépítik magu­kat. Tiz esztendővel ezelőtt az amerikai férfiak olyan ke­vés férfi-kölnit vásároltak, hogy a kozmetikai gyárak nem is tartották érdemesnek errevonatkozó statisztika fel­állítását. Az 1965-ös évben viszont, az amerikai férfiak 70 millió dollár értékű férfi-kölnit vá­sároltak s ez majdnem a fele annak, mint amennyit az ame­rikai nők ugyanebben az esz­tendőben költöttek női kölni­re és parfümre. A férfiak egyre több bőr­ápoló krémet használnak és 1966-ban megjelentek az ame­rikai kozmetikai piacon az el­ső — férfi mü-szempillák. S ki csodálkoznék azon, hogy á férfi mü-szempillákat nyom­ban elkezdték vásárolni az amerikai férfiak? Áz 1967-es évben az ameri­kai kozmetikai gyárak forga­lomba fogják hozni az első férfi szemöldök-ceruzákat cs az első férfi arc-festékcket. S mindezek után senki sé vélje úgy, hogy az amerikai fér­fiak elnőiesedtek. Az igazság az, hogy az amerikai férfiak “igazi férfiaknak” akarnak látszani, ezért szükséges a mü-szcmpilla, a szemöldök­ceruza és az arcfesték. Az egyik legnagyobb ame­rikai kozmetikai cégnek, a Mennen Companynak az el­nöke, George Mcnncn, ezeket mondotta az újságíróknak: Valahányszor elkészí­tünk egy kozmetikai cikket a férfiak számára, mindig azt kutatjuk, tetszeni fog~c az a nőknek? Ha a nőknek tetszik, bizonyosak lehetünk afféléi, hogy a férfiak használni fpg-S néhány érdekes és jellem­ző adat: 1965-ben az amerikai nők 180 millió dollár értékű szájruzst és 35 millió dollár értékű szem és szemöldök­festéket vásároltak. Ugyan­csak az 1965-ös esztendőben háromszor annyi amerikai nő és férfi vetetté magát alá koz­metikai műtétnek, abból a cél­ból, hogy arcukat átalakítsa a plasztikai sebész és vonzóbbá tegye őket. S ezekután van iegy másik iparág is az Egyesült Álla­mokban, amely mesébeillő összegeket keres a szerelmen és azon, hogy a nőket mind kívánatosabbá tegye a férfiak számára. Ez az iparág pedig a melltartókat és fűzőket ké­szítő iparág. Gyakorlatlan ember azt hi­­hetné, hogy az egész dolog voltaiképpen nem rejt egyéb és nehezebb feladatot magá­ban, mint fűzőket és melltar­tókat készíteni és azokat el­adni. Ennek azonban az ellenke­zője igaz. A fűzőket és a mell­tartókat valósággal apróléko­san, igazi művészettel kell tervezni, a tervezők mindig újabb és újabb megoldáson tö­rik a fejüket és egy-egy uj melltartó, vagy fűző-megol­dást gyakran több ezer eset­ben is megváltoktatnak, amíg azt megfelelőnek találják. Azok a modellek, különle­ges jóalaku, fiatal nők, akik a. fűző és melltartó-iparban, dolgoznak; rendkívül fontos személyiségek, hiszen rajtuk és velük próbálják ki a terve zők az uj készítményekét. Egy-egy ilyen modell havi fi­zetése 600-1000 dollár között váltakozik. Amerikai egyik legjelentő sebb fűző és melltartó- gyára az elmúlt esztendőben majd­nem egybillió dollárnyi tiszta haszonra tett szert s ez egyál­talában nem megvetendő. New York városában van egy iskola, ahol a fiatal höl­gyeket kizárólagosan arra ta­nítják, hogy miiképpen kell vonzóknak lenniük. Megta­nítják őket az arcfestés mű­vészetére, megtanítják őket arra, hogy miképpen járja­nak, miképpen nyissanak ki egy ajtót és megtanítják őket arra, hogy — szükség esetén — miképpen csókoljanak. A tanítványok legnagyobb ré­­sze fiatal vállalati titkárnő... és persze, mindegyikük arról álmodik, hogy egy napon a vezérigazgató majd olyan vonzónak talála őket, hogy — feleségű veszi. A “Mesék az írógépről” ol­csó:, giccses rom antik áj a ugyanis sohasem fog kihalni, mint ahogyan az emberi szi­vekben — férfiakéban és nő kében egyaránt —- örökké él­ni fog a szerelem utáni vágya­kozás. Ez a biztosítéka annak, hogy a “Szerelem Kufárjai” mindig is billiókat fognak ke­resni a szerelmi vásáron. Rövid szoknyának megfelelő “Dr Zhivago” fele prembunda, melyet Sidney Massin tervezett London­ban. A hosszú élet 3 titka Egy újságíró ellátogatott az aggokházába és betérve egy szobába, ahol három aggas­tyán tartózkodik, az egyikhez' fordul: — Mondja báesikám, hogyan érte el ezt a magas életkort; Az öreg felel: — A bor az oka. Reggel egy üveggel, délben eggyel és es­te eggyel. Ez volt a módsze­rem. — Hány éves báesikám? — Kilenevcnháróm. — Szép! És ön ?-..-.. A másik megkérdezett igy felel: — Sok evés. Reggel egy for.t marhahús, délben, egy - m£sil font és este a harmadik. — Hány éves, báesikám? — Kilencvenhét. — Szép! Es ön ? A harmadik megkérdezett igy felel: — Az én gyengém a nők. Reggel, délben, este . . . — Hány éves, báesikám? A reszkető aggastyán vála­sza: — Harminchárom. CLAY "ELŐMÉRKÖZÉSE” NEW YORK — Cassius Clay és Ernie Terrell, a nehéz­súlyú ökölvívás két világbaj­noka, egy televíziós intervju alkalmával, majdnem össze­verekedett. Salinas, Calif.-ban: igy viszi ki a postát Donald Fauville, postás. Milliomosok, akik nem fizetnek adót WASHINGTON. — Az or­szágos adóhivatal hivatalos közlése szerint jelenleg van Amerikában körülbelül két tu­cat milliomos, akinek múlt évi jövedelme adómentes ma­rad. Ezek a nagyura’k nem adócsalók, a levonások, ame­lyeknek alapján egy cent jö­vedelmi adót sem kell fizet­niük, törvényesek. Ez nem mai jelenség, igy van ez minden évben. Az adó­hivatal, amelynek ilyen jelen­tései mindig két évet késnek, közli, hogy az 1964. adózási évben 482 amerikai polgárnak volt több, mint egymillió dol­lár évi jövedelme és ezcl közt voltak 19-en, akiknek egy ént jövedelmi adót sem kel­lett fizetniük. Az 1963. évi adatok szerint 371 milliómé.“ közül 20-an teljesen adómén tesek maradtak. í Az adóhivatalnak a törvény értelmében nem szabad nyil­vánosan megnevezni adófize­tőket, kivéve, ha erre a kong­resszus határozata kötelezi Ezért most az országos adóhi­vatal csak egy meg nem neve­zett milliomos adatait közli. Nevezzük ezt a gentlemant Mr. Milliomosnak. Mr. Millio­mosnak 19G5. évi jövedelme két millió dollár volt. Ez a jövedelem adómentes maradt a “határtalan jótékony célú adomány levonás” paragrafus alapján. Mit jelent a határta­lan adólevonás? Erre az a sze­mély van feljogosítva, akinek jótókonycélu adományai és jö­vedelmi adói az elmúlt 10 év közül legalább 8 évben megha­ladták jövedelmi adó alá eső jövedelmének 90 százalékát Ezt a mondatot tessék két­szer, háromszor elolvasni, mert nem könnyű az értelmét megtalálni. Nos, folytassuk. Miután Mr. Milliomos a fenti mondat ér­telmében határtalanul levon­hatta jótékonyoélu adománya­it, elkezdett közhasznú célok­ra adományozni. Mint a eali forniai Stanford University nek az egyetemnek 750,000 dollárt egy mérnöki tanszék alapítására. A chicagói egye­temnek 400,000 dollárt adott a könyvtár- gazdagítására 7-50,000 dollárt ajándékozott az ABC Alapítványnak. Az Amerikai Vörös Kereszt 5C ezer dollárt kapott tőle. Össze­sen 1,950,000 dollárt adomá­nyozott. Ezenkívül fizetett •50,000 dollár állami adót, ami az ö esetében is, mint min­denki más esetében, levonási tétel. így 2,000,000 dollár jö­vedelmével szemben 2,000,000 dohára jogos, törvényes levo­nása volt, tehát ebből a két millió dollár jövedelméből egy cent adót sem kell fizetnie végzettje, adományozott en- Ebből a 2,000,000 dollár jö védelméből nem kellett jöve­delmi adót fizetnie. De volt neki ezen kívül is jövedelme amely azonban adó szempont­jából számba sem jött: pél­dául állami és városi bondok kamatai, amelyek adómente­sek. És Mr. Adómentes Millio­mos. esetében még azt a meg­jegyzést kell fűzni, hogy nem milliomos közönséges adóala­nyok adó alá eső jövedelmük bői csak 20, egyes esetekben 30 százalékét vonhatnak le közhasznú- célokra való adó mányozás elmén. A tanulság ebből az, hogy jobb millio­mosnak lenni, mint szegény vagy akár jobb módii ember­nek leni:!., Milliomossal min­denki, szebben beszél — a tör­vény is, az adószedő is. NEVESSÜNK Vége a háborúnak, -a tiszt kihallgatáson jelentkezik tá born okánál: Hűségesen szolgáltain - így érzem, megérdemelném az Kiléptetést. — Vannak’ sebesüléséi ? — Nincsenek. — Pedig csakis a sebesülé­sek je’entik az én 'szememben az odaadó' szolgálatot, a bar­­jos magatartást. — Nem szerezhettem sebe­ket. — Miért nem? — Mert az egész háború alatt az ön szárnysegéde vol­tam. Első lettem cégünk eladási versenyében és ezért négy he­tet Mallorcán tölthetők fele­ségemmel együtt. Azonnal fel­­hívtam az asszonyt, hogy kö­zöljem a jó hirt. — Drágám — mondtam —. 'enne kedved velem négy he tét Mailorcán tölteni? — Óriási, persze hogy van rá kedvem — kiáltott lel elra­gadtatva. Majd rövid szünet atán hozzátette: Ki beszél? * * * :.- - ; ■ '•»­' Egy angol gentleman ame­­ikai látogatása során meg­­ilt Washington'szobra előtt és . elmer ültén’nézi. Ilozzátép egy un erikái: 'b ' ,v, , — Nagy embeí' voltö jo em­ber volt és soha nem hagyta d ajkát hazugság. • • Az angol vállatvon-: — Bizonyára, mint a többi amerikai, ő is az orrán át be­szélt. * * * Az. őrmester oda ugrik az. újonchoz és kicsavarja a közé- , bői a fegyvert. - -— Mit csinálsz? Majdnem 'előtted az ezredest.’ ,, Az újonc büszkén kihúzza ; magát. — Pedig csak tegnap kezd­tük el a céllövészetet. Nem szégyellett magadat fiam, hogy minden lány után futsz ? — Mit csináljak, ha nem lkainak megállni? Mondta a mánia: f ; Az én lányomban meg lehet bízni. Ha ő azt mondja, hogy reggel négyre hazajön, akkor biztos vagyok benne, hogy reggel négyre haza jön. , ❖ $ * A monacói turisztikái hiva­talban oktatják a tisztviselő­ket. Mondja az oktató: — A turistával minden) kö­rülmények között udvariasak vágyunk, nem vitatkozunk. Ha bármilyen képteknkégét is állít, mindig ráhagyjuk. Csak egy példát mondok: h;i egy amerikai vitatkozni kezd vo­­•ünk,. hogy az ő országük .na­gyobb és gazdagabb a miénk­nél, még azt is rá kell hagyni. Fern Wherry pincérnő Des Plaines, 111.-ban betartotta a posta kíván­ságát és december lO'-ike előtt küldött csomagot DéLvietnamba.

Next

/
Thumbnails
Contents