Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-01 / 22. szám

VOL. 46. ÉVFOLYAM No. 22. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, June 1, 1967 A 400 ÉVES MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ VILÁGRASZÓLÓ JUBILÁRIS ÜNNEPSÉGE Irta: CSÁVOSSY LEÓ Debrecenbe küldött munkatársunk jelentése James R. Bede Cleveland, O.-ban saját speciális épitésü gépe mellett, mellyel körül akarja repülni a világot. WASHINGTONI LEVÉL DEBRECEN. — A Magyar­­országi Református Egyház lélekből fakadt bensőséggel és parádés ke­retek közt ün­nepelte Deb­­ecenben meg­alapításának négyszáz éves jubileumát. A díszes ünnep­ségeken az öt „ . , világrész hu-Csávossy Leo szonegy orsza­­gának delegációja vett részt. Az egyházi előkelőségek élén ott láttuk többek közt dr. Wilhelm Nieselt, a Reformá­tus Világszövetség elnökét M. Pradervand főtitkárt, dr. G. G. Wiliiamsot, az Egyhá­zak Világtanácsa európai szekciójának titkárát, J. L. Hromadka professzort a Prá­gai Keresztyén Békekonfe­rencia elnökét. Az Egyesült Államokat 20 tagú küldött­ség képviselte a debreceni zsinati parádén: D. Dr. U. I. McCord (Princeton), Hamza András és felesége (New York), Csutoros István (Sha­ker), Szathmáry Bertalan (Long Branch), Bertalan Im­re (New Brunswick). Dr. Lé­­vay Balaise (New York), György Árpád (Chicago), Beretz Árpád (Hamond), Bö­szörményi István és felesé­ge (Bridgeport), Baksa Cs?a­­ba (Akron), Nagy Lajos (Mc Keesport), dr. Harsányi And­rás és felesége (New York), Daróczy Sándor és Károly fia (New York). A május 19-én, pénteken kezdődő háromnapos ünnepség a történelmi patinás debrece­ni Nagytemplomban rendezett zsinattal indult meg lelki ut­ján. Mindenekelőtt Trautmann Rezső dr. építésügyi és város­­fejlesztési miniszter a magyar kormány üdvözletét tolmácsol­ta. “Tények sokasága tanúsít­ja, hogy a református egyház négy évszázados történelmé­nek legszebb időszakában a magyar nép oldalán, annak szolgálatában állott. A zsinati nyilatkozattal egyezően kor­mányom nevében is kijelent­hetem, hogy az állam és a Ma­gyarországi Református Egy­ház közötti viszony rendezett és jó. Az 1948-ban megkötött egyezmény kiállta az idők pró­báját, megvetette az együtt­működésnek, az elvek kölcsö­nös tiszteletbentartásán nyug­vó közös munkának az alap­ját.” Ezután Bartha Tibor dr. püspök, a zsinat lelkészi el­nöke ismertette a Zsinat; Nyi­latkozatot, amelyet az alkot­­mányozó testület a jubileum alkalmából alkotott. — Nemzedékünk idején mélyreható átalakulás ment végbe népünk életében — hangzik a nyilatkozat. — Ma már hálaadással és örvende­zéssel tudunk beszélni arról, hogy egyházunkat a szeretet kötelékei fűzik a magyar tár­sadalomhoz, s hogy társadal­munk értékeli és megbecsüli egyházunk hazaszeretetét a magyar nép boldogulásáért végzett szolgálatát. A zsinat ülése Szamosközi István budapesti püspök pré­dikációjával kezdődött. A püs­pök Máté evangéliumából vet­te a vezérlő gondolatot: “Ha­sonlatos a mennyeknek orszá­ga a kovászhoz, amelyet vévén az asszony, három mérce lisztbe elegyite, mígnem az egész megkele.” Majd igy folytatta prédikációját: — Ezüsthaj u, drága édes­anyánk, a Magyar Református Egyház négyszáz évvel ezelőtt vette a kovászt s az akkor három részre szakadt magyar­ság leikébe, a három mérce lisztbe elegyité, miglen az egész megkele.. Népünk ekkor a történelem zugó malmában őrlődött: Szulejmán szoron­gatta, Ferdinánd fenyegette a Mohácsnál megmaradt ma­gyarságot — ezt látjuk, ha a dolgokat a historikus tárgyi­lagos szemével nézzük csupán. Ám, ha református hittel ele­mezzük az eseményeket, mindezek mélyén feltűnik Is­ten jóságának az a sajátos jele, amit a kálvini teológia előkészítő kegyelemnek hiv.” A felperzselt magyar Judea pusztáit reformátoraink jár­ják be, kezükben vándorbot, ajkukon zsoltár, szivükben bi­zonyságtétel, hogy Kereszte­lő János rendületlen hitével kiáltsák világgá az örömhírt: az Atya kovászt nyújt, felkí­nálja Krisztusban a közeljött Isten országát, mely a Szent­lélek ereje folytán elégséges a három mérce liszt megele­­venitésére. Tettének nincsen emberi magyarázata, indoka isteni: Sola gratia, csupán ke­gyelemből lett. A kenyér ké­szítésére predesztinált asz­­szony: Anyánk, a szent eklé­zsia, hittel fogadja el a meny­­nyei kovászt. A jaj-szóból imádság lesz, a panaszból pö­­nitencia, a bűnbánatiról meg­­igazulás, kegyelemből hit ál­tal a Krisztus keresztje alatt. Ez sodorja magával a hitvalló atyákat, ez gerjeszti az éle­tet az első magyar református eklézsiákban s mire reformá­toraink átélik a Szentlélek hit­­tani tételét, már mindenes­től a Szentlélek boldog fog­ságában élnek: maguk is a Szentlélek teológusai. Szemük láttára kel meg az egész ke­nyér. Ezután a püspök mélyen­­szántó gondolatokkal átszőtt prédikációjában teljes törté­nelmi visszapillantást nyúj­tott, majd a szolgálattétel kül­detésében eljáró egyháznak a magyar kultúra művelésében kifejtett szerepét ismertette, különös tekintettel a debrece­ni őskollégium irányitó szere­pére és érdemeire. Ezután dr. Esze Tamás egy­házkerületi főgondnok, a zsi­nat világi alelnöke kereset­len szavakkal megnyitotta az ülést és üdvözölte a külföldi vendégeket. Majd dr. Wilhelm Niesel professzor, a Reformá­tus Világszövetség elnöke tar­totta meg előadását. Minde­nek előtt a Világszövetség 102 tagegyháza nevében kö­szöntötte a jubiláló magyar egyházat. A zsúfolásig megtelt, a ma­gyar történelem oly sok szép emlékét őrző református Nagytemplomban a padsorok­ban helyet foglaltak az egy­házi notabilitások, püspökök, fögondnokok, a zsinat 100 fő­nyi tagja, á külföldi egyházak delegátusai szintén 100 tag­gal, a magyarországi vallás­felekezetek meghívott vendé­gei húszán, s a Magyarorszá­gi Református Egyház 27 egy­házmegyéjének képviselői 270 résztvevővel. — Isten maga szólt az atyák­hoz és apostolokhoz és szól még mindig hozzánk a szent­­irások által — kezdte szónoki beszédét a Világszövetség il­lusztris elnöke. Atyáinkat Is­ten egyszer kimondott és ma is hangosan megszólaló Igéje ragadta meg. Senki sem né­­mithatja el ezt az Igét, sem mi teológusok különféle kí­sérleteinkkel, melyekkel meg­próbáljuk a modern világhoz alkalmazni, sem mások ha­talmi eszközökkel. Azért ör­vendezhetünk ebben az emlék­évben és azért hálásak lehe­tünk a Magyarországi Refor­mátus Egyház atyáihoz is, hogy kifejezést adtak hitük­nek. Ezután dr. Tóth Endre deb­receni professzor kronológus egyháztörténeti átttekintést nyújtott az elmúlt 400 év tör­ténetétől, különösképpen ki­emelve az ünnepség tárgyát képező II. Helvét Hitvallás je­lentőségét az egyház életére nézve. A zsinati ülés közép­pontjában az a határozat ál­lott, amely foglalkozott az egyházi élet minden időszerű kérdésével. Majd dr, Bartha Tibor püs­pök, a zsinat lelkészi elnöke terjesztette elő azt a határo­zatot, melyet a református egyház vezetö-testülete már az előző héten tartott külön ülésen részletesen megtár­gyalt. Érdekessége ennek a határozatnak az, hogy több időszerű kérdéssel foglalko­zik, igy többek közt a keresz­tyén-marxista dialógus prob­lémájával is, továbbá a csalá­di élet s a munkaerkölcs kér­déseivel. Leszögezi a hatá­rozat a magyarországi refor­mátusok álláspontját a római katolikus egyházzal való vi­szony kérdésében is. A zsinat egyhangúlag elfo­gadta a határozatot és ki­mondta, hogy az iratot meg­küldik a Magyarországi Re­formátus Egyház valamennyi lelkipásztorának és gyüleke­zetének. Ezt követően a többi feleke­zet nevében D. Káldy Zoltán budapesti evangélikus püspök üdvözölte a reformátusok zsi­natát. Beszédében kiemelte azokat a mozzanatokat, me­lyek közös történelmük so­rán ma is ösztönző erővel kö­tik össze a magyarországi protestáns egyházakat. A zsinat délután folytatott ülésén dr. Hromadka profesz­­szor tartott előadást “A re­formátus reformáció jövője korunkban” címen. Ezután a zsinatot több külföldi delegá­ció vezetője köszöntötte, el­sőnek az Egyházak Világta­lácsa képviselője, majd a svájci, hollandiai egyházak és az amerikai magyarok kül­döttei, végül pedig az afri­kai egyházak képviselője szó­alt fel. Első napi beszámolómhoz tartozik annak a szinpompás, ünnepélyes felvonulásnak a megemlítése, amely a kollé­giumból a Nagytemplomba ve­zető útvonalon diszmagyaros és Bocskay-korabeli disz­­egyenruhás csoportok vezeté­se mellett a közel 150,000 lakost számláló “kálvinista Róma” frenetikus örömrival­­gása közben zajlott le. Ezen a szines felvonuláson részt­­vettek az Afrikából, Ázsiából, Ausztráliából, Latin-Ameriká­ból, az USiA-bóI s az európai országokból érkezett nagytisz­­teletü delegátusok sajátos egy­házi öltözékeikben. A pazar látvány talán a legkáprázta­­tóbb, amit Debrecen közön­sége ezideig valaha is látott. * * £ (A szerkesztő megjegyzé­se: mint Csávossy kollégánk tudósításából kitűnik, . Ft. Nagy Lajos, a Független Ame­rikai Magyar Református Egyház püspöke is résztvett a zsinaton a másik két nagy amerikai egyházi közösség püspökeivel egyetemben. Te­hát az a nyilatkozat, amely szerint a Függetlenek képvi­selőjét nem engedték be Ma­gyarországra, nem felel meg a tényállásnak. Nagy Lajos püspök együtt utazott az óha­zába az amerikai küldöttség­gel.) KUBAI ÜZLET HAVANA, Kuba — Kuba aláirt egy szerződést Angliá­val, egy 44,800,000 dolláros an­gol műtrágyagyár építésére Havanában. A kubai kormány a szerző­dést a Simon Carves Ltd.-el kötötte s ez diplomáciai egye­netlenséget okozott Washing­ton és London között, mikor a terv még tárgyalás alatt volt volt. Az Egyesült Álla­mok ugyan ellenezte hogy az angol kormány garantálja a­­hitelt. A brit kormány most go rantálta az összeg 80 százaé­­kát 5 évig azután, hogy a gyár elkészül 1970-ben. Bojkott hajók ellen CARACAS, Venezuela. — A nagy befolyással rendelke­ző venezuelai Munkás Szövet­ség felszólította a szövetség igyik ágazatát, a rakodó mun­kásokat, hogy bojkottálják az összes hajók rakodását, me­lyek Kubával kereskednek és oda szállítanak. A munkás-szervezet azzal Indokolta bojkottját, hogy Kuba minduntalan beleavat­kozik a venezuelai hajózás szuverenitásába. Ilyen boj­kottot már rendeztek Kubába szállító hajókkal kapcsolat­ban 1963-ban s akkor ezek az intézkedések különösen az an­gol, spanyol és francia hajó­kat érintették. VISSZA A DMZ-BŐL DONGHA, Dél-Vietnam — Az amerikai és szövetséges fegyveres egységek kivonul­tak a demilitarizált zónából és az övezet mentén megfi­gyelő állásokat foglaltak el. KIADÓ 3 szobás lakás búto­rozva, vagy üresen. New Bruns* wickon, szép helyen. Telefon: KI 5-2980. Egy ember egy állam ellen. A kongresszusban általános támadás készül az államok leg­­hatalmasabbja, leggazdagabb­­ja ellen, New York állam él­len. A támadó: Patman texa­si képviselő, a képviselőház bankbizottságának nagyhatal­mú elnöke. Törvényjavasla­tot nyújtott be, amely szem­beszáll New York állam sors­­iegy-törvényével. Úgy szól Patman képviselőnek, a ban­kok szigorú felvigyázójának javaslata, hogy bankok nem vállalhatják állam által kibo­csátott sorsjegyek árusítását abban az esetben sem, ha ál­lamuk törvénye ezt megenge­di. Vonatkozik ez a tiltó ja­vaslat minden olyan bankra, kölcsön-intézetre, hiteluniók­ra és más financiális intéze­tekre, amelyek szövetségi charter alapján működnek, szövetségi biztosításban része­sülnek — szóval: a pénzinté­zetek legtöbbjére, hiszen még a kis savings-loan intézetek­nek is szövetségi biztosítás adja meg a létalapot. A Patman-féle törvényja­vaslat úgy szól, hogy amely New York állami bank a tila­lom ellenére sorsjegyek áru­sítását vállalja, minden egyes törvénysértésért 100,000 dol­lár pénzbírsággal sújtható. Vagyis: amely bank sorsje­gyek ezreit árusítja, ezerszer 100,000 dollár bírságot fizet... Indokolás: A sorsjáték sze­rencsejáték s ilyen sokak sze­rint erkölcsileg ártalmas. De nagyobb veszélye az, hogy ilyen állami törvény előmoz­díthatja szerencsejáték-üzé­rek káros tizeiméit s végered­ményben arra ^vezethet, hogy szerencsejáték-üzérek bün­­bandái, az úgynevezett szindi­kátusok, hatalmukba kerítik az amerikai bank üzletet. Már eddig több mint 50 New York állami bank vállal­ta a sorsjegyárusitást 10 szá­zalék jutalom ellenében. De azután egy bank, a Franklin National Bank, “kiugrott” eb­ből az egyezményből — Pat­man törvényjavaslata miatt, a súlyos következményektől va­ló félelem okából. Hogy törvénnyé lesz-e a ja­vaslat? Ebben alig lehet ké­telkedni, mert nem akárme-Irja: SPECTATOR íyik képviselőtől származik a javaslat, hanem a bankbizott­ság elnökétől, akinek köztudo­más szerint nagy a befolyása a kongresszusban. Addig zavartalanul fog foly­ni a sorsjegy-eladás New York államban. A bankok többsége arra az, álláspontra helyezke­dik, hogy ‘‘kiugrásra” ráér­nek akkor, amikor országos törvény fogja őket 100,000 dolláros.pénzbírságokkal fe­nyegetni. iJ« ^ Magnuson washingtoni sze­nátor javasolja, hogy a ciga­retta-gyárakat országos tör­vény kötelezze arra, hogy a cigaretta-paklikon tüntessék fel gyártmányuknak nikotin ás kátrány tartalmát. Ugyan­csak kötelező lenne ez a ciga­retta-hirdetésekre. % * :H Viszontlátásra Párisban! Nagy repülő-kiállitás lesz a francia fővárosban május 25- től junius 4-íg. Nagy és kis nemzetek bemutatják uj repü­lési technológiai vívmányai­kat, versenyre kelnek, kik és mik vannak elől, kik és mik legelői. Amerika 40 katonai repülőgép tipust mutat be. 43 amerikai privát vállalat mu­tatja be uj modeljeit. Ame­rikából legalább 200 hivata­los személy fog résztvenni az érdekesnek Ígérkező kirándu­láson. Lesznek ott a NASA űr­hajózási adminisztráció szak­értői, a Federal Aviation Agency és más intézmények képviselői, a katonaság részé­ről három generális, öt admi­rális, két kereskedelmi minisz­térium képviselői és . . . sok­­sok, kelleténél több szenátor és képviselő. És a tanulmá­nyozás és mulatozás költségeit mi fogjuk fizetni., a jámbor adófizetők. Eastern Air Lines egy uj tipusu repülőgéppel képvisel­teti magát s visz magával amerikai szakértőket és szak­­nem-értőket. A repülőjegy személyenként 282 dollár, mi fizetjük. És a párisi szállodák, éttérmek, kabarék és kaszi­nók sem számítanak leszállí­tott árakat idegen “méltósá­­gosoknak”, azoknak vacsora és coektail-számláit is mi fi­zetjük. Jó szerencse, hogy csak min­den második évben van Páris­ban ilyen nagyszerű kiállítás. NORVÉG HAJÓK OSLO, Norvégia— A görög kormány által rendelt hat tengeralattjárót a görög kor­mány leszállítja, annak elle­nére, hogy a norvég ellenzéki Munkás Párt ellenzi. A losangelesi könyvtárfejlesztés a magyarság javát szolgálja LOS ANGELES. — Május 31-én, szerdán itt választás lesz és szavazásra kerül többek közt egy bond-javaslat, amelynek elfogadása a magyarság szívügye kell legyen. Mert ha a szavazópolgárság jóváhagyja a könyvtár-kölcsön­­kötvények kibocsátását, a városi könyvtár nagyobb, jobb és gazdagabb lesz és — ami a város magyar népének szem­­oontjából nagyon fontos — lesz ott több magyar nyelvű könyv, mint volt valaha. Ezért minden losangelesi magyar “Yes” szavazatot adjon le a Proposition A-ra, a könyvtár­javaslatra. A losangelesi Public Library eddig sem hanyagolta el az idegennyelvü könyveket, 2i5 idegennyelvü könyvgyűjte­ményt tart fenn s ezek közt van a magyar könyvgyűjtemény. Ebben ma 3225 magyar könyv van, köztük számos olyan könyv, amely a szabad világban jelent meg a közelmúltban. Sok magyar könyv van tehát a könyvtárban, de — nem elég, a magyar könyvgyűjteményt feltétlenül tovább kell gazdagítani és ezt nagyban elösegiti a “Yes” szavazat május 31-én. Ha, mint remélhető, a magyarság is összefog és maradéktalanul felkeresi a városban és nagy környékén levő szavazóhelyeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a Public Library főépületében és 58 uj fiókkönyvtárban magyar könyvek álljanak rendelkezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents