Hiradó, 1967. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-13 / 15. szám

6. OLDAL ,'LOnr..:------— E T R A D 6 Thursday, April 13, 1SS7 A Magyar Cserkész Szövetség 20 éves jubileumi közgyűlése GARFIELD, N. J. - A Ma­gyar Cserkész Szövetség áp­rilis 15-én, a most következe szombaton délelőtt 11 órai kez­dettel New Brunswickon (N. J.) a Teleki Pál Cserkészház­ban (63 Plum St.) tartja 20 éve3 jubileumi közgyűléséit. Itt adjuk a közgyűlés tárgyso­rozatát és az azt követő prog­ramot : Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Ügyvezető elpök jelen­tése. 3. Központi tisztségviselők jelentései: a) Szöv. vezető­tiszt, b) Szöv. főtitkár, c) Kül­ügyi Hivatal, d) Gazdasági hi­vatal, e Sajtó és Tájékoztató hivatal, f) Leánycserkész ve­­zetőtiszt, g) Szöv. ügyész, h) Számvizsgáló Bizottság. 4. Részleges tisztujitás. 5. A Szövetség 1967—68. évi munkaterve. 6. A Szövetség 1967—68. évi költségvetése. 7. Indítványok, javaslatok. 8. Ünnepélyes zárószavak. A közgyűlésen szavazásra jogosultak (Alapszabályok IV. 2. F.) : A Szövetség elnöke, ügyvezető elnöke, aleínökei, a Szövetség vezetőtisztje és fő­titkára, az Intéző Bizottság tagjai, hivatalvezetők, ügyész, a leánycserkész vezetőtiszt, a kerületi vezetőtisztek és a Szövetségnél igazolt csapat­parancsnokok. Az utóbbiak minden megkezdett huszonöt fő után egy-egy szavazattal rendelkeznek, a csapat előző évi létszám jelentése és befi­zetett csapat-tagdija alapján. — Meghatalmazottként a köz­gyűlésen csak igazolt cserkész­­vezető vagy szavazatra egyéb­ként is jogosult tag vehet részt. A közgyűlésen tanácskozá­si és felszólalási joggal részt­­vehetnek a Szövetség igazol! cserkésztisztj ei. Indítványok javaslatok f. évi április 1-ig Írásban kellett, hogy érkezze­nek a Szöv. központjába. Indit­­ványozási jogát minden cser­késztiszt gyakorolhatja. A közgyűlés vendégeként öregcserkészek és tisztjelöltek is résztvehetnek. Üi * .•{« Fogadás és társas vacsora A közgyűlést követően, áp­rilis 15-én (szombaton) dél­után 6 órakor a Szövetség fo­gadást és kiállítást rendez amelyen vendégül látja a ma­gyar cserkészet amerikai és magyar barátait, külföldi cser­kész szövetségek és magyar társadalmi egyesületek kép­viselőit, stb. A fogadást este 7:30 órakor társas vacsora követi. * * * Teleki emlékünnepély Teleki Pálról a magyar tár­sadalom számára rendezett ünnepélyen emlékeznék meg április 16-án, vasárnap dél­előtt 11.30-kor a Cserkészház­ban. Nyillövéssel foglalkozott három fiú Salem, Ore.-ban, mikor ész­revették és lefényképezték az “UFO”-t az égen. Vannak rabok, akik szabadok Jack P. Russell utasai a legjobb időben lesznek Magyarországon CLEVELAND. Ohio. — Jack Russell clevelandi városi ta­nácsos, mint megírtuk július 13-án visz egy nagy . csopor­tot az ALITALIA repülőtár­saság hatalmas jet gépjén Ma Jack Russell gyarországra. A Russell-tura iránt olyan nagy az érdeklő­dés, hogy aki vele akar a? óhazába menni, az jól teszi, ha már most rezerváltat he­lyet. A Russell-tura utasai Ró­mán keresztül mennek Ma­gyarországra. Az olasz fővá­rosban megállnak egy napra és a Vatikán meglátogatása után egy kellemes estét fog­nak tölteni a szórakozchélyei­­ről hires Rómában. Másnap reggel folytatják útjukat Ma­gyarországra, ahol a látvá­nyosságok tömege várja az amerikai vendégeket július­ban, köztük a hires Anna Bál. amely július 22-én kerül meg­tartásra Balatonfüredeh.., - Aki viszont á balatoni ki­ruccanás helyett rtivós előadá­sokban és hangversenyekben akar gyönyörködni, az elme­het Szegedre, ahol július 201 án kezdődnek a szabadtéri já­tékok. Aki- azonban a Hor­­tohágvol akarja élvezni, az Debrecen felé veszi útját, mert a kálvinista Róma környékén egymást követik a látványos lovasjátékok és népi ünnepsé­gek. Viszont sokan lesznek akik a 21 napos túra nagyobb részét Budapesten fogják el­tölteni, mert a magyar fő­város is bővelkedik attrak­ciókban július havában. Azok", akik Magyarország­ra készülnek a nyáron, de jú­liusban nem tudnak menni csatlakozhatnak Szappanos Ferenc népszerű rádióénekes és programvezető csoportjá­hoz, amely junius 8-án Indul Budapestre, vagy pedig Doné András, a Clevelandi Egyesült Magyar Egyletek és az Öreg Amerikas Magyarok Család­jának elnöke által vezetett tu­fához, amely augusztus 3-án indul ugyancsak az ALITA­LIA j etjén. Az említett túrákra jelent­kezéseket elfogad vagy rész­letes felvilágosítással szolgál Donó András túra vezető) aki­nek cime: Andrew Dono 2781 East 127 St., Cleveland, Ohio 44120 Telefon: LO 1-0824, Area code 216. *Ha énnekem egy trillió adósságom volna../ WASHINGTON. — Az Egyesült Államoknak, röviden Uncle Samnek, rengeteg adóssága van: Ennyi; 1,529,700 és még hat 0, szóval 1 trillió 529 billió 700 millió dollár. Ne­hogy tévedés essék, meg kell jegyezni, hogy ez nem egyedül Uncle Samnek, hanem egész családjának — az államoknak, megyéknek és községeknek — adóssága is, amely egész adós­ságáért persze végső soron a családfő felelős. Hogy mennyi ez az adósság, azt könnyű kiszámítani. Csak vissza kell men n í Jézus Krisztus születése napjáig. Nos, Krisztus szüle­tése óta 717,955 nap múlt el. Ahhoz, hogy ezt az adósságot valaki napi részletekben le akarja törleszteni, 21,302,102 napon át kellene fizetni, fizetni, fizetni. A montreáli EXPO magyar győztese BUDAPEST. — A montreáli világkiállítás egyik pályá­zatán győzött Dr. Kelecsényi Gábor, az Országos Széchenyi Könyvtár könyvtárosa, Hadd mondja el ő maga, hogyan tö: tént: — Az elmúlt év nyarán hirdette meg a CRC, a Canadian Broadcasting Company, nyilvános irodalmi pályázatát, amely kapcsolódott a világkiállítás jelmondatához: “A kiírás sze­rint ezer szavas értekezést kellett Írni, melyben azt kellett kidomborítani, hogyan formálta az ember a környező világot t a világ mennyiben alakítja az embert. Magyar nyelven küldtem el Montreálba dolgozatomat és nagy volt az örömöm, amikor értesítettek, hogy 1500 pályamunka közül az enyém nyerte el az egyik nagy dijat. —: Mind a 17 nyertest meghívták a világkiállítás meg­tekintésére, mint vendégeiket. Budapest—'Montreal — oda­­vissza — kapok kétszemélyes repülőjegyet, egy hetet..tölt­hetők a világkiállítás városában és AH«ndú belépőt kapok minden pavilonba, minden látnivalóhoz. Feleségemmel együtt már készülődünk az útra, mért a meghívás értelmében május 15 és szeptember 15, között kell. Montreálba utaznunk. GENF, Svájc. — Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének az Emberi Jogokat Védő Bi­­mttsúg-a elvben elítélte a rab­­• ií.^aií.yiyánek min­den formáját, beleértve a rab­szolgakereskedést, a faji és gyarmati elnyomást, de nem hozott határozatot a szükséges cselekvésről, mert erre már nem volt ideje a 82 nemze­tet képviselő bizottságnak. A kérdést a legközelebbi ülés­szak napirendjére tűzték. Ami a rabszolgaság elvi el­ítélését illeti, az Egyesült Nemzetek szervezete 1956-ban jóváhagyott egy nemzetközi egyezményt, ezt azonban mindedig csak 70 nemzet ra­tifikálta. ' :fc :p. .•«: DZSIDiDA, Szandi-Arábia.— Fejszal as Saudi király már 1902-ben, amikor miág csak trónörökös volt, formálisan megszüntette a rabszolgasá­got. Ennék előzménye az volt> hogy a szomszédos Yemen ál­lamban forradalom tört ki az imán ellen, akit a nép elker­getett, és Szaudi-Arábia urai (a király, akit a trónörökös elmozditott trónjáról, és a sej­kek) megrettennek, hogy a forradalom lángjai átcsaphat­nak az ő országukra is. Az angliai Anti-Slavery So­ciety becslése szerint akkor, a lincolni Emancipációra em­lékeztető reform idején, 350 ezer rabszolga volt Szaudi- Aráíbiában, de ez valószínűleg túlzás volt. Mindenesetre a rabszolgák száma j óval százez­ren felül volt. Az 1962. novem­ber 7-i felszabadító kiáltvány­nyal kapcsolatban Szandi kár­pótlást helyezett kilátásba a r abs z o 1 gálk tulaj do nos a i n ak mégpedig átlag 2000 dollárt egy nőért, valamivel keveseb­bet egy férfiért, még keveseb­bet gyermekekért. Néhány hó­nappal később a kormány kö­zölte, hogy négy és három­negyed dollár■ kártérítést fize­tett ki a rabszolga-tulajdono­soknak, ami azt jelenti, hogy körülbelül 2500 rabszolga fel­szabadult. De a felszabadult rabszolgák száma ennél két­ségtelenül nagyobb volt, mert a hercegek méltóságukon alu­linak tartották kárpótlás ké­rését, már csak azért is, meri a Korán azt tanítja, hogy a rabszolgák szabaddá tétele ér­demes cselekedet. De más oka is volt a hercegek nagylelkű­ségének : az, hogy a jövedel ­mük az újabb időkben jelen­tékeny mértékben megcsap­pant, a 4ö-es és 50-es évek­ben sok dúsgazdag herceg fel­adta az örökölt pompás palo­tákat, vagy legalábbis sző­kébbre szabta a háztartást miáltal sok szolga, rabszolga feleslegessé vált. És a társa­dalmi felfogás is változott amióta India független köztár­saság lett; rabszolgák tartá­sa lassanként éppen úgy ki­ment a divatból, mint egynél több feleség tartása. A nagy felszabaditási láz el­lenére nagyon sokan vannak rabszolga férfiak és nők, akik tovább is rabszolgák akarnak maradni, egyebek közt abból az egyszerű okból, hogy sza­bad életeit nem tudnának meg­szokni. Sokan megpróbálkoz­tak ezzel, de idővel visszatér­tek volt urukhoz. A rabszolgaság csúnya szó, de tudni kell, hogy a rabszol­gákkal Szandiéban és egye­bütt is nagyon emberségesen bántak az uraik, nem fogták őket erejüket meghaladó me­ző-gazdasági vagy mühelyi gyári munkára. Tehetséges­nek tetsző rabszolga fiukat é.i leányokat taníttattak, az isko­lázottak aztán jó állásokat kaptak a privát gazdaságban, az állami hivatalokban is. Mo hamm.es Szurur, a korábbi arab kormány pénzügyminisz­tere, rabszolgasorban szüle­tett. Dzsidda város két nagy hoteljének már.agerei felsza­badult rabszolgák. Csúnya szó a rabszolgaság mindenütt a világon, de nem úgy Arábiában. A szolgákat továbbra is ugyanazzal a jel­zővel illetik, mint a rabszol­gákat, akik azonban szabad emb erek, fel szabadítottak. Rabszolgapiac, rabr zolgake­­reskedés volt régebben több afrikai országban és gyarmat­ban, mint Somaliland, Abesszí­nia, Szudán, a francia gyar­matokban. De amióta a füg­getlenség szelleme végigvihar­­zott a fekete Afrikán, ez a kereskedelem egyre zsugoro­dott, végül megszűnt. Még né­hány évvel ezelőtt a pakisztá­ni part közelében levő Gvadar volt a rabszolgakereskedés központja. Oda a legtöbb rab­szolgát Muscat és Oman arab fejedelemségekből hozták. A Beluehi pakisztáni törzsnél be­vett szokás volt, se akisem akadt fenn azon, hogy sze­gény emberek a gvadari pia­con eladták a lányaikat Szau. di Arábiába való szállításra. Újabban a kínálat megcsap­pant és ami “áru” még akad, annak felment az ára. Az, hogy a rabszolgákat megláncolva hurcolják a piac­ra, a mese birodalmába tar­tozik. Ami rabszolgakereske­­dés még ma is van, azt diszk­réten, négy fal közt végzik, mert a törvény tiltja. ■ ■ Ennek az egész rabszolga­históriának egyik nem kis fur­csasága az, hogy a még min­iig virágzó rabszolgakereske­désnek vallási mellékzöngéje van: mohamedánok Ázsia és Afrika egyes részeiből Mekka és Medina szent helyekre za­rándokolnak, és s okan a n agy útra magukkal viszik rabszol­gáikat és eladják őket 1—-2 ezer dollárért. ÖRDÖG ÉS CSÁSZÁR BIRMINGHAM, Anglia, - Betörők jártak egy itteni tnér­­nöki tervező irodában és el­vitték Sátánt és Caesart, a két Házőrző kutyát; , :Y Képeslap a nagyvilágból • A saigon i tolvajparadicsom SAJGÓN. — Ahány kikötő van itt Vietnamiban, annyi a zsiványtanya is. Minden kikö­tőben mindent lopnak, fogke­fétől pezsgőig, Pali Malitól pisztolyig. Van miből lopni hiszen egyedül Saigon kikö­tőjébe évente négy millió ton­na áru fut be. Akik kiisme­rik magukat a saigoni tolvaj - paradicsomban, azt mondják, hogy a beérkezett áruknak legalább tíz százaléka tolvaj - kézre jut és ä tolvajok kezé­ből a “tisztes kereskedelem” utcai és udvari üzleteibe. Tiz percent persze a nagy átlag, vannak kelendő áruk és van­nak kelendőbbek, apró tár­gyakból, mint golyóstoll vagy kézi szerszám, 70 százalékig megy a zsákmány. Magyarázatát is tudják adni az illetékesek, amerikaiak és vietnamiak, ennek a zsiváhy­­hajrónak. Csoportosan jönnek áruval megrakott amerikai te­­herbajók, sokszor 40 hajó egy napon, és néha hónapokig tart, amig kereskedők hozzájutnak, hogy a rakományból valamit megvásároljanak. A Van Bu­ren nevű amerikai áruszállító hajó a múlt évi augusztus 2. óta vesztegel a kikötőben, lop­­kodásra van idő bőven. Osztálykülönbség van a zsi­­ványtársadalomban. Vietnami rakó de m i mkásek a kis tolva­jok. Tolvajlási módszereik ki­tűnőek. Például nagy farako­mányt leeresztenek kis csó­nakokba s eközben sok szálfa lecsúszik a folyóba, ahol már várnák bárkák a zsákmányra. Más példa: véletlenül leesik az emelődaruröl egy nagy lá­da, összetörik a parti köve­zeten és az ott résen álló zsi­­ványok elkapkodnak mindent, ami az összetörött ládából ki­esik. A magasabb zsiványtár­­sadalmj osztály szervezett tol­vajbandákkal végezteti a nagyszabású lopásokat. Hami­sított papírokkal ellátva, el­szállítják a ládákat, amelyek másvalaki címére érkeztek. A ‘tisztes kereskedelemben’ lopott holmi eladása zavarta­lanul folyik. Könnyen vevőre talál vaj vac«/ kávé vagy ci­garetta, ha rajta is van a csomagon a felírás: “Az ame­rikai nép ajándéka,” Vietna­mi és pnr rikaj katonák és ci­vilek vásárolnak a feketepia­con. Mit szólnak mindehhez a vietnami vámtisztviselők? Ky, a vietnami elnök, aki elrendel­te a rakodási munka rendőri ellenőrzését, kényszerű meg­nyugvássá;! úgy nyilatkozott i hogy a kis tolvajokat könnyű lesz elfogni, de mit lehet tenni az ellen, hogy megvesztege tett vámhivatalnokok elfogad­nak hamisított papírokat: amelyekkel a nagy tolvajláso­­kat végzik? . . . * * sf: • Ki fogja fizetni, ki nem fizetni a cári adósságot? NEW YORK. - Álmodozók a Wall Streeten — hallottak már ilyen csudát? . . . Vannak, igenis vannak, a Wall Street tájékán álmodo­zók, akik az orosz birodalom államkötvényeiben spekulál­nak, cári bondokat adnak, vesznek. 75 millió dollár cá­ri adósság megfizetéséről ál­modnak. Vannak az álmodo­zók közt fiatalok, természetük t nél fogva derülátók és bizako­dók, és vannak öregek, akik 50 évvel ezelőtt kezdtek arról álmodni, hogy egy szép napon az orosz kommunista kormány be fogja váltani a Jakaterin­­burgban 1918-ban agyonlőtt Miklós cár adósságleveleit. Pár év előtt Nikita Krits­­csev hideg vizet öntött az ál­modozók nyakába, mondván, hogy azok a vári bondotk a történelem lomtárába kerül­tek. Mégis, a Wall Street hí­vői rendületlenül hisznek ab­ban, hogy a szovjet kormány ha egyszer be akar lépni a fi­nanciális világközösségbe, va­lami módon mégis honorálni fogja a cári adósságot. A bol­sevik forradalom mostani 56 éves jubileuma alkalmából ér­dekes spekuláció ez. A cári bondok minden 1000 dolláros címletének árfolyama a má­sodik világháború előtt $2,50 volt. A yaltai konferencia után, amikor az amerikaiak, Franklin D. Roosevelt és a kisebbek még nem tudták, hogy Yalta sztálini svindli volt, 230 dollárra ugrott fel az árfolyam. A hidegháború éveiben a vásárlási kedv le­lanyhult s az árfolyam zu­hant. Mi a legújabb hit* a Wal’i Street felől? Meglehetősen ál­talános a felfogás, hogy a Szovjetunió és Amerika vi­szonyában — a vietnami há­ború ellenére — javulás, eny­hülés várható. Szorosabb ke­reskedelmi kapcsolatok van­nak kialakulóban Nyugat és Kelet közt, a kommunista vi­lág és a szabad világ közt. A spekulánsok figyelik a dolgok fejlődését, az optimisták me­gint vásárolni kezdik a cári államkötelezvényeket s az ár­folyam a múlt héten —. a ja­nuári 25 dollárról 40 dollárra emelkedett. A Wall Street álmodozói jó­zan, logikusan gondolkodó üz­letemberek'. ök jelekből olvas­nak. íme, a jelek egyike: Az orosz kormány a hitleri idők zűrzavarát kihasználva bekebelezte a szovjet biroda­lomba a balti országokat, Lett­országot, Észtországot, Litvá iiiát. Két balti város és Észt­ország bond ja it régen angoi lók jó pénzbefektetésnek vél­ték, vásárolták. Az országrab­­lás után a szovjet kormány ezeket az adósságokat nem is­merte el. 22 éven át követe­lőztek az angolok, összesen 10,4 millió dollárt követeltek, de az oroszok mindeddig hajt­hatatlanok voltak. Most vég­re az orosz—angol diplomáciai alkudozás némi eredményre vezetett: az oroszok elismerik a 10,4 millió dollár bond-adós­­ságot, viszont ellenigényt tá­masztanak, visszakövetelik a 16 millió dollárnyi aranyat amit a balti országok kormá­nyai annakidején londoni ban­kokban deponáltak. Akárho­gyan is végződik ez a cigány­alku, a Wall Street álmodozó spekulánsai tudomásul veszik ízt a tényt, hogy a szovjet kormány elismer egy bölse­­vizmus-előtti állami (és köz­ségi) adósságot. Ez a magya­rázata annak, hogy a szóban­­.örgó balti bondok árfolyama a londoni pénzpiacon 1000 dol­láronként 132 dohárra szökött fel. A londoni üzenet örömhír a Wall Street spekulánsainak. Ugyancsak Londonból jön ujaüb örömhír: ott kezdik vá­sárolni a magyar, román és bolgár államkötvényeket is. Aki ezek után az álmodozók táborába beszállni készül, je­gyezze meg, -hogy a cári “ér­­ték”-papirokat Marks (nem Marx!) árusítja a Wall Stree­ten. Carl Marks and Co., Inej a cim. JÓ HELYEN JÁRT GRÁC, Austria. — Börtön­­büntetésre Ítélték Wilhelm Pintarichot, aki a krimina­lisztikai intézetből lopta el a betöréshez szükséges szerszá­mokat. V0NG, CSU ÉS CE CSODÁI TAIPEI, Formosa, — Mao Ce-tung Vörös Gárdájának három tagja megszökött, Vong, Csu és Ce egyenesen For­mosa szigetére szöktek, a Cs-iang Kai-sek-féle ellenforra­­.lalmárck szolgálatába álltak. És mert ott egy egészen más, idegen világban találták magukat, fáradhatatlanul kérdezős­ködtek. Érthetetlennek tűnt fel előttük sok mindéi', amit odahaza hallottak. Például, mondták, nem értik, milyen ala­pon -hirdeti a Mao-propaganda azt, hogy Amerikában ren­geteg autóbaleset fordul elő. Hiszen a józan ész azt dik­tálja, hogy sok baleset csak ott lehetséges, ahol sóit autó van. Hát Amerikában csakugyan olyan sok automobil van? “Aha, mondta Vong, a hármak szószólója, most már értem, miért oly ritka eset odaát a baleset: azért, mert ott nincs sok autó!” Olvasgattak a formosai lapokban és módfelett elcsodál­koztak ott talált tudósításokban, amelyek arról szóltak, hogy Amerikában is, Angliában és más országokban is kritizálják a kormányt. Hogyan lehetséges ez? — kérdezték. Hát ez nincs megtiltva? Megmagyarázták nekik, hogy demokra­tikus országokban szabad a sajtó, mindenki szabadon nyil­­vánithiatíja a véleményét. Eltűnődtek ezen mindhárman, Vong, Csu és Ce. Megint Vong szólalt meg; Hát akkor . . . ha igy áll a dolog . . . akkor Amerikában meg a többi orszá­gokban több demokrácia van, mint Kínában . .

Next

/
Thumbnails
Contents