Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-15 / 37. szám

2-IK OLDAL HÍRADÓ Thursday, Sept, 15, 1966 PERTH AMBOY, N. J. ÉS KÖRNYÉKE Ml ÚJSÁG PERTH AMBOYRAN? ELEMI OKTATÁS IDŐSEBBEKNEK A szövetségi kormány anyagi hozzájárulásával fel­nőtt személyek elemi okta­tását kezdik meg szeptem­berben a Woodbridge Senior High Schoolban. 18 éven fe­lüli olyan személyek, akik­nek 8 elemi iskolájuk nem volt, vagyis akiknek még ke­vesebb iskolázottságuk van, jelentkezhetnek felvételre és továbbtanulásra. A tanitás teljesen díjtalan s heti kél este vannak órák. Bármilyen idős személy jelentkezhet, aki tovább akar tanulni. Ál­talános alapismeretek, érde­kes tanítási terv. Jelentkezni lehet Roy E. Valentine igaz­gatónál, Woodbridgen, aki­nek telefonszáma: 638-0400. TILOSBAN PARKOLT — NÁSZAJÁNDÉKOT KAP YOUNGSTOWN, Ohio. — Peter Petroff addig gyűjtötte a tilosparkolási tiketeket, mig végül J. . Leskovyansky biró megsokallta a dolgot és ész­­heztéritette. Julius 1-én volt a nagy nap a bíróságon. Pe­ter Petroff kapott 505 dollár pénzbírságot és — ha nem fizet — hat hónapi fogházat. A pénzbírság megfizetésére haladékot kapott szeptember 7-ig. Közben a biró megtudta, hogy Jugoszláviából útban van Amerika felé Peter Petroff­­nak, a 72 éves “fiatalember­nek” menyasszonya. Erre fel­függesztette a büntetést, nász­ajándékot adott az eddig ja­víthatatlan tilosparkolónak. Nem dohányzik, csak utálja a cigarettaszagot és kiviszi a házból ez az 5 éves dalmát kutyus. Drága húsnak ízes a leve HA GYÁSZ ERI... forduljon bizalommal hozzánk MITRUSKA FUNERAL HOMES B81-685 Corllana Sireei, Perth Amboy, N. J. és 531 New Brunswick Avenue, Fords, N. J. Telefonszámok-. VA 6-1712 r-, VA 6-1713 A földművelésügyi minisz­térium statisztikusai vizsgálat ilá vették az olcsó és a drága húsnak a levét és arra az eredményre jutottak, hogy, no persze, a drágább íhusnak ize­­jebb a leve . .. A tipikus, átlagos amerikai városi családnak konyhaszám­lája ebben az évben (egy egész évre átszámítva) 5 és fél szá­zalékkal nagyobb volt, mint tavaly. Évről évre nagyobb, már jó pár év óta. Miért, óh miért? Azért, mert az “át­lagos amerikai városi család” egyre jobb ennivalókat kíván (és kap is a pénzéért) és ami jobb, annak az ára is jobb. Ez a család most évi átlagban 2;2 fonttal több húst fogyaszt, mint fogyasztott még két év­tizeddel ezelőtt és — úgyszól­ván minden, amit fogyaszt, jobb és drágább. Például marhahúsból, jobb fajtákból, \ család ma fejenként 99,3 fontot fogyaszt, mig még 945-ben 59,4 font elég volt a család egy-egy tagjának. És mit látunk a család konyhájá­ban? Abból, ami konyhai mun­kával jár, jóval kevesebbet látunk. Például évi 4i5 fonttal kevesebb lisztet látunk. Az “átlagos háziasszony” már alig nevezhető háziasszony­nak. A vásárcsarnok helyett inkább, szorgalmasan látogat­ja a supermarketot, amely fé­lig kész, negyed-kész ételek­kel “traktálja”. Az 50-es évek óta divatba jött az instant coffee. Ma a minisztérium szá­mítása szerint, az Ameriká­ban eladásra kerülő kávénak egyhatodrésze instant kávé, kész kávé. A kannázott és fa­gyasztott gyümölcs fogyasztá­sa 19415 óta megduplázódott, mig friss gyümölcsből ma fe­jenként 36 fonttal kisebb a fogyasztás, őnagysága, a há­ziasszony (vagy nevezzük in­kább idézőjelek közt “házi­­asszony”-nak? ...) kedvére válogat a supermarketekfben a sokféle, finomnál finomabb kész tejtermékek közt, de ke­vesebb tejet és tojást vásá­rol. Nagyon kedveli őnagysá­ga a fagyasztott főzelékeket, mert azok pár perc alatt “asz­­talra-készek”. Tekintsünk körül, a minisz­tériumi statisztikus társasá­gában, a supermarketban — akármelyikben. Szerencsére, vagy véletlenül, egy olyan su­­permarketba tévedtünk, mely­ben 10,000 féle enni-innivaló van, közte 85 féle hús és szár­nyas. És amerre néz a vevő, csupa félig kész élelmiszert pillant meg, amelyek legtöbb­je előre-főzött, előre-izesitett, szárított, fagyasztott élelem, otthon vajmi kevés munka árán a terített asztalra ke­rül. És vacsora után a plasz-Ismerí nevű, kész NŐI FŰZÖK corselek, brazirok, magyar szaküzlele IRENE’S CORSET SHOP 331 Meple 31., Perlh Amboy, N.J. — Tel.: VA 6-5474 Mérték szerint, rendelésre is készítünk a legfinomabb anya­gokból corseteket, bra-kat, stb. Fűző javításokat vállalunk MRS. LÄUFER IRÉN óhazai magyar füzőkészitő BIZTOSÍTÁSOK REAL ESTATE UTAZÁSI ÜGYEK Bel- és külföldi PÉNZUTALVÁNYOK FRANK P. SIWIEC & Co.» Inc. 336 STATE STREET, PERTH AMBOY Telefon: 826-4496 Esténként: 676-4596 VJ OLDSMOBIEE VAGY GARANTÁLT HASZNÁLT KOCSIKÉRT HOZZÁNK JÖJJÖN! MOST VEGYEN AUTÓT! HA KÉSZLETÜNGBŐL VASÁRÓL ELKERÜLI A SALES TAX UJ ADÓ FIZETÉSÉT! MURRAY OLDS, Inc. (Azelőtt SOOS and SONS) 420 Washington Street, Perth Amboy, N. J. Telefon: VA 6-1500 Használt kocsi telepünkön a telefonszám: Hl 2-9783 HAJÓ. VAGY REPÜLŐJEGYEIT és azokhoz szükséges utazási okmányait, IKKA befizetéseket. MAGYAR ÉS TEZUX átutalásokat CSEH területekre és MIN­DENFÉLE TŰZ, AUTÓ, stb. BIZTOSÍTÁSAIT LEGTANÁCSO­SABB beszerezni a többmint öt évtizeden keresztül megbíz­hatónak bizonyult CSÍPŐ LAJOS ÉS FIA: ARNOLD, UTAZÁSI IRODÁJA által 303 Maple Street, Perth Amboy, N.J.—VA 6-3661 irst Bank n TRUST COMPANY ma d WOODBRIDGE OFFICE Moore Avenue & Berry Si. AVENEL OFFICE 415 Avenel Sireei AVENEL-COLONIA OFFICE 1379 Si. George Avenue FORDS OFFICE 875 King George Road ISELIN OFFICE 79 Middlesex Avenue PERTH AMBOY OFFICE 214 Smiih Sireei EDISON OFFICE Route 27 Corner Shepard Place HIGHLAND PARK OFFICE 315 Raritan Avenue A FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION TAGJA tikból vagy viaszpapirból ké­szült “eontainert” el lehet dobni, még ezzel sem kell ve­sződnie annak az irigylésre­­méltó amerikai háziasszony­nak, illetőleg “háziasszony”­­nak. Mit szól mindehhez az az ur, aki mindezért a kényele­mért fizet? Nem szól semmit, fizet, mert telik az egyre nö­vekvő jövedelemiből, különö­sen, ha az az ur nem is uj a hégi jóvilági értelemben, ha­nem “közönséges munkás”, ugyancsak a régi jóvilági ér­telemben. Ur vagy nem ur, mit fizet? Megmondja a föld­művelésügyi minisztérium sta­tisztikusa: 77,600,000,000 dol­lárt fizetett tavaly. Több mint 77 billió dollárt. Mennyi 77 billió dollár ? Körülbelül annyi talán, ahány csepp viz van va­lamelyik beltengerünkben, pl. a Lake Erie-bőn. De kitudja a tó nagy vizét felmérni? Jobb, ha másképpen próbálko­zunk megbirkózni ezzel a bil­liós számmal: összehasonlítás­sal. A háború utáni első évek­ben, 1947—49-ben az évi élel­miszer számla nem 77 plusz billió volt, hanem. 43 plusz bil­lió dollár. (“Ezt add össze!” — jegyzi meg az olvasó, aki pesti kávéháziból vándorolt át a newyorki vagy clevelandi supermarketek tájékára.) Ezen a ponton álljunk meg ás gondolataink szállj anak el a város felől, a mezők irányá­ba. így is illik, mert hiszen minden falat, amit mi váro­si nép fogyasztunk, végered­ményben a végtelen, mesésen termékeny földekről kerül az asztalunkra, a farmer verej­­tékes munkájának gyümölcse. Mit adunk az amerikai farmer nek azért, amit ő ad nekünk? Minden dollárból, amit élelmi­szerért fizetünk, 19.3 centet kap a farmer. 80,7 centet út­közben szernek fel azok, akik a farmok termékeit készter­mékek formájában a keres­kedelemibe juttatnak. The middlemen — igy nevezik eze­ket amerikai nyelven. Most átadjuk a szót a mi­nisztériumi statisztikusnak, aki egészen meglepő dolgot mond, majd hihetetlent: Az átlagos amerikai városi csa­lád egyre többet, egyre job­bat, egyre drágábbat vásárol és mégis — ma jövedelmének kisebb részét költi élelemre, mint azelőtt. Még 1947-ben a család minden megkeresett dollárjából 26 cente költött élelemre, ma többet, jobbat, drágábbat kap dollárjaiból 18,2 centért. És persze még dollá­ronként 18,2 centnél is keve­sebbet kellene költenünk éle­lemre, ha nem vásárolnék mindenből a legeslegjobbat, hanem legalábbis párszor he­tenként, ráeszmélnnénk arra a sokmillió éves igazságra, hogy a táplálék elsősorban táplálkozásra szolgál és csak másodsorban (sokaknál utol­sósorban .. .) élvezetre. Most kanyarodjunk vissza ennek az írásnak első meg­állapítására: hogy a mostani drágulás, amely miatt duzzog az átlagos amerikai városi családnak minden tagja, öt és fél százalékos, tehát jelenté­keny drágulás. De ne felejtse el a haragos amerikai város­lakó, azt sem, hogy nincs a vi­lágon mégegy nép, amely olyan jól táplálkozik, mint az amerikai nép. Ennek az olyan nagyon jó táplálkozásnak az árát mi magunk hajtottuk fel, igy hát — olykor duzzogva — meg kell fizetnünk. Gábor Emil Magyar köny vkiállitás Washingtonban WASHINGTON. - Az Ame­rikai Magyar Szövetség wa­shingtoni osztálya abból az al­kalomból, hogy fennállása 60 évfordulóját ünnepli 1966-ban, amely az 1956-os magyar sza badságiharcnak is tízéves 'év­fordulója, emlékezetessé kí­vánja tenni ezt az évet. Az év elején újjászervezett wa­shingtoni osztály a Szövetség alapszabályaiból elsősorban azokat a célkitűzéseket tűz­te zászlajára, amelyekkel “az ezeréves magyar történelem, irodalom és Ikultura megőrzé­se, ismertetése és terjesztése” legjobban szolgálható mind a magyarok, mind az idegenek között. Ezért elhatározta egy k'önyvkiállitáis rendezésiét, — amely hűen tudja tükrözni a magyar nép egyéniségét, több mint ezeréves történelmiét, ősi és sajátos kultúráját és igazi helyét a világ népei között. A könyvkiállitás gondola­tát ebben az évben az sugal­mazta, hogy félévezrede van annak, hogy Hunyadi Mátyás megalapította a Bibliotheca Corviniana-t (Korvina Könyv­tárat), amely Európa első nemzeti könyvtárának tekint­hető. Korában Európa és a vi­lág leghiresebb könyvtára volt, mely egyes kortársak szerint a vatikáni könyvtár­nál is gazdagabb volt. Amikor tehát a szabad földön élő ma­gyarság az 1956-os magyar hőisök emlékének hódol, mi, Amerika fővárosában élő ma­gyarok, szeretnénk megmutat­ni a világnak, hogy a magyar nép több mint ezer éven ke­resztül nemcsak fegyverrel harcolt szabadságáért, de a tollat sem ejtette ki kezéből, és kiemelhető szerepet vitt az európai kultúra formálásában. A magyar könyv története hű­séges tükre a magyar nép tör­ténetének első királya Szent István óta. A kiállítás anyagát egyrészt a Kongresszusi Könyvtár pá­ratlanul gazdag magyar gyűj­teményének könyvritkaságai képezik. A kiállítás anyagát másrészt az amerikai magyar könyvgyüj tők tulajdonát ké­pező ritka könyvek és egyéb hires magyar kiadványok ké­pezik. A kiállítás színhelye a De­partment of Health Education and Welfare egyik főosztályá­nak, az Office of Education­­nek székhaza lesz. A kiállítás szeptember 19-én, hétfőn ün­nepélyes formában nyílik meg és szeptember végéig marad nyitva. Az Amerikai Magyar Szö­vetség washingtoni osztályá­nak elnöke, Dr. Horváth Elek ezúton kéri fel azokat az ame­rikai magyar intézményeket és köny vgyüj tőket, akiknek birtokában ritka magyar könyvek vannak, tudassák ve­le (címe: 5203 Bangor Drive, Kensigton, Md., 20795). Min­den könyv biztosítva lesz lo­pás vagy megrongálódás el­len. A Perth Amboyi Független Magyar Ref. Egyház hírei Nt. Ábrahám Dezső, lelkész 331 Kirkland Place, Perlh Amboy, N. J. Tel.: HL 2-7799. Angol istentisztelet és va­sárnapi iskola minden vasár­nap reggel 9 órakor, magyar 10:30-kor van. Urvacsoraosztás minden hó­nap első vasárnapján és az ün­nepeken. Vasárnapi iskolánk folyta­tódik minden vasárnap reg­gel 9 órakor. Egészen kis gye rekekrol is gondoskodunk, tódik minden vasárnap reg­gel 9 órakor. Egészen kis gyerekekről is gondoskodunk. Rádiós istentiszteletedet a WHBI 105.9 FM állomáson közvetít a New York és kör­nyéki magyarság számára a Lelkészegyesület Keleti Kör­zete minden vasárnap d. u. 1:45-től 2-ig. Hallgassák a programot és hivják fel rá is­merőseik figyelmét is! Minden hétfőm este 6:30- tól pedig a WAWZ 1380-as ál­lomás közvetít magyar vallá­sos félórát Nt. Bertalan Imre New Brunswick-i lelkipásztor vezetésével. Mindkettőre fel­hívjuk a figyelmet! Az őszi szezonban megin­dul az egyház csoportjainak a fokozottabb munkája. Kér­jük egyházunk tagjait, hogy a vakációs idők végén jöjje­nek mindnyájan rendszere­sen, ne csak az istentisztele­tekre, hanem küldjék gyer­mekeiket a vasárnapi iskolá­ba; az ifjúságot öz összejö­vetelekre, és aki még nem tagja valamelyik szervezet­nek, álljon be a tagok sorába mielőbb. Fayette és Wilson Street, Perth Amboy, N. J. Tel.: VA 6-1200 "A TEJSZÍN TETEJŰ TEJ OTTHONA" 1 PÉNZÜGYEK J .MÉG VALAMIT ARRÓL, HOGYAN SPÓROL-» TT * TUNK TÖBBET i Egy előző közleményben azt mondot- , * tűk, hogy a gerince a spórolásnak tisz- , | tán akaraterő kérdése. És szóvá tettünk' > néhány gondolatot, hogyan fokozhat- > juk akaraterőnket. íme, itt van most még néhány spórolási tanács, ami a lis­tát bőviti: ^ VEGYEN ELŐ EGY ÉRCPÉNZT, f Akármilyen ércpénzt, egycentestől fél- f dollárosig. Tegyük fel, kiválasztott egy I,1 nickelt, egy közönséges ötcentest. Et-ff tői a perctől kezdve nickelt, vagyis ötcentest többé nem ad ki a kezéből, f Minden egyes darabot, ami a kezébe 11 kerül, bedob egy csészébe, vagy per-A ’ selybe s aztán beteszi a bankba. Még f az ilyen ötcentesek is hamar összegyűlnek, ha nem költjük 2 el azokat. L CSINÁLJA MEG ÖNMAGA. Van valami olyan, amiért A 'fizet valaki másnak, hogy elvégezze, de amit maga is megcsi- f nálhat? Ha van, egyszerűen fogadja fel önmagát arra a mun- » kára és amit megspórolt ezáltal, azt tegye betétre a bankba! I I EGY MÁSIK METÓDUS. Néha megtörténik mindenkinél,^ hogy nem várt summa birtokába jut. Fizetésemelést kap. Vagy \ végére jut egy részletfizetésnek. Vagy az orvos megparancsolja, f hogy hagyja abba a cigarettázást. Bárhonnan jöjjön is ilyen ( ' pénz; ragadja meg s tegye betétre, mielőtt az beolvad a A •megélhetési kiadások közé. f Ezek a hasznos tanácsok a Perth Amboy Savings Insti- f, tution utján jutnak önhöz. Bármikor szüksége van szaktanács- I ' ra, szívélyesen hivjuk, jöjjön be hozzánk s beszélje meg a dől-A got velünk! f The Perth Amboy ' SAVINGS INSTITUTION f 210 SMITH STREET, PERTH AMBOY. N. J. f A Federal Deposit Insurance Corporation tagja • TAKARÉKOSOK SZOLGÁLATÁBAN 1869 ÓTA > Egy homokszállitó autó igy állt meg egy parkolóhely szélén, miután a vezető elvesztette malmát a kocsi fölött, Dedham, Mass.-ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents