Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-04 / 31. szám
VOL. 45. ÉVFOLYAM No. 31. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, August 4, 1966. A "másik háború" Vietnamban SAN FRANCISCO. — Az itteni sajtó konferenciáján Lyndon B. Johnson nagyon érdekes adatokat hozott nyilvánosságra a vietnami “máisük háiboru” felól. Ezt a másik háborút nem golyókkal, bombákkal és dzsungel-csapdákkal vivják, hanem bélkés eszközökkel. A “másik háboru”nak az a célja, hogy a délvietnámiak már a háború folyamán, sőt annak ellenére is, jobb szociális körülmények közé jiussanaPjí és ezzel ellentállóbbak legyenek a kommunista Ígérgetésekkel szemben.. Az amerikai segítség 600 ezer aker föld öntözését tette léhetővé és ezzel lényegesen megnövelte a termést. Uj földreformot is hajtottak végre, melynek során kis farmerek 500,000 aker földet vásárolhattak kisebb parcelláikban, igen kedvező kölcsönnel. A Viet Gong területekről elmenekült lakosság 700,000 aker állami tulajdoniban lévő földet kapott letelepedésre. A Mekong-deltát, amely a leggazdagabb rizstermelő területe Dél-Vietnamnak és eddig teljesein Viet Gong befolyás alatt állott, rendszeres támadásokkal majdnem teljesen megtisztitoitták mái* a lázadóktól, úgyhogy az ottani panasztsáig nemcsak nyugodtan termelhet, de 'be is takaríthatja termését, amit eddig a Viet Gong elszedett tőle. A haltermelés megduplázódott. 13,000 faluban állítottak fel egészségügyi állomást és gyógyszertárait, az iskolai látogatót tság megötszöröződött, 1700 uj tanító Ikerül az isko- Iáikba évente és 7 millió isko láskönyvet osztottak ki. Az adminisztráció helyesen ismerte fel, hogy a legjobb fegyver a kommunista Ígéretekkel szemben az élet megjavítása. Ma már a falusiak ellentállnak a gerilláknak és egyre inkább a délvietnámi kormányt ismerik el kizárólagos adminisztratív testületnek. Óriási jelentőségű ez és bátor katonáink győzelmei mellett semmivel sem halványodik el a hadviselés sikere szempontjából. (***) Bizottsági jelentés a U.N. munkájáról Egyesült Nemzetek Szervezete, N. Y. — Egy 14 tagból álló speciális bizottság tanácsadó véleményt terjesztett a Ü. N. elé, hogyan korlátozzák a valósággal elburjánzott üléseket, konferenciákat és közleményeket, hogy ellensúlyozzák az intézmény hatástalanságát és pénzügyi problémáit. A szakértők elkerülték nagyobb kérdések tárgyalását, melyet a bizottság kommunista tömbbe tartozó tagjai terjesztették elő, azon a címen, hogy ez meghaladja a bizottság hatáskörét. Egy jelentésben ezeket a kérdéseket a U. N. közgyűlése elé utalták. Ezek között volt például az a javaslat, hogy a U. N. általános költségvetéséhez való hozzájárulás az egyes országok saját valutájában legyen fizethető. Ez például lehetővé tenné, hogy a Szovjetunió rubelben, anyagban, felszerelésben és személyzetben fizethessen, kemény valuta helyett. A szovjet javaslat az volt, hogy a költségvetés tisztán adminisztrációs kiadásait fizessék kemény valutában, mint eddig, de egyéb költségeket, melyek amiugyis önkéntes hozzájárulások volnának, fizethessék bármilyen formá-Az egyik javaslat szerint ban. egy kisebb csoportot képező felügyelőket kell megbízni azzal, hogy tanulmányozzák a U. N. ügynökségeinek munkáját és megállapítsák mennyiben eléggé hatásosak azok. Az olasz bizottsági tag, Mario Majoli, aki az elnöke a bizottságnak megjegyezte, hogy a bizottság feladata, “hogy mozgósítsa az összes rendel közlésére álló forrásokat” a U. N. érdekében, melynek jelenlegi jövedelmi forrásai igen határoltak, ezzel szemben a szükség határtalan. A bizottság felállítását, az elmúlt évben javasolta Franciaország a közgyűlésen. A bizottság első jelentését márciusban adta ki, melyben belefoglalta, hogy a deficit fennáll és nincs más remény ennek eltüntetésére, mint önkéntes adományok. Végül a bizottság elhatározta, hogy fejlesztik a tervezésit és koordinációt, hogy ne kettősitsiék ugyanazt a munkáit és egy eljárás ne járjon dupla költséggel és hogy a felesleges gyűléseket s okmánykiadásokat le kell állítani. EZ AZ IGAZI JÓLÉTI ÁLLAM! MIAMI. — Ez is csak Ame- segítségére siet a bajba kerifcában történhetett meg, ahol a welfare-t most már igazán mindenre és mindenkire kiterjesztik, talán csak a valóban rászór utókra nem. Egy Miami mellett suhanó vitorláshajó, amelyen nyilván szeglény, nyomorult, elesett emberek próbálták ki az éhezés keserveit, hirtelen bajiba jutott. Nem kell megijedni, nem ütközött bele egy cápába, még csak zátonyra sem futott, csupán az a különleges baj érte utol, ami már a vitorlázással együtt jár: megállt a szél és igy megáll a vitorlás is. Mit tesz ilyenkor az együttérző adófizető, aiki külön izzad a gyárban? Természetesen rült sorstársának. Mivel pedig az adófizető nem ér rá személyesen segíteni szegett szárnyú kirándulókon, az adófizető jóságos nagybácsikája, Uncle Sam, az Egyesült Államok végzi ezt el helyette. Nem volt életveszély, csak una lom volt a vitorlás fedélzetén, igy nem keltett mentőcsónakkal megrohanni, vagy bevontatni a kikötőbe, ami különben is túlságosan egyszerű és olcsó lett volna. így azután az adófizető Coast Guard-ja a valóban legmegfelelőbb módon avatkozott bele a dologba. Beavatkozott az — időjárásba. A szélcsendből szelet csinált. Nem remek ez az adófizetői szimpátia? És milyen remek maga a módszer! A Rendőrség Brooklyn, N. Y.-ban a zavargások helyén, melyekről a városi vezetőség úgy hiszi, hogy agitásorok szervezték. Történelem és propaganda Moszkvában dermedt várakozás mindenütt Európában PÁRIS, Franciaország. -— Amikor Napoleon francia császár 1812-ben csapataival bevonult Moszkvába, a történelem tanúsága szerint, “általános, csendes rémület fogta el Európát.” Arról a kérdésről volt szó, hogy I. Sándor cár le fog e ülni a francia császárral a tárgyaló asztalhoz és megegyeznek e abban, hogy felosztják az akkori nyugati világot, különösen pedig Németországot. Ez akikor nem következett be, a cárt különböző oldalról befolyásolták a Napoleon elbukott. Amikor a jelenlegi francia császár Charles de Gaulle, egy héttel ezelőtt bevonult Moszkvába, a modern időknek megfelelően nem hadsereggel, hantem a diplomatáik karával, ugyanilyen csendes rémület fogta el Európát. Szerte Nyugat Európában találgatják, fog e a vendég de Gaulle az 1966-os év légköréből feltételezhető napofeani ajánlatot tenni, vágy megvárja és elfogadja, ha a jelenlegi vörös cárok teszik az ajánlatot. A napóleoni hagyatékból vette át de Gaulle a doktrínát, hogy a kontinentális európaiaknak a maguk ügyét és különösen a német kérdést az angolszászok kizárásával kell megoldaniofc. Ezzel Napoleon Oroszország ellenállására talált, mivel az oroszok nem voltak hajlandók Anglia konCoast Guard ugyanis odafcüldött egy helikoptert, az a lottyadt vitodáju luxusihajócsika fölé állt és — szelet csapott neki. A kopterek tudvalévőén irtózatos szelet csapnak, azt hiszem, ezek az egyetlen himnemü szállitási eszközök. D;e Gaulle péMául azért nem használ ilyesmit, nehogy összeborzolja a haját, vagy lefújja fejéről az elnöki koronát. Nos, a helikopter telefujta a vitorlákat széllel és szépen befújta a hiajócskát a kikötőbe. Bravó! Ezt nevezem welfare-nak! Csak az az érzésem, hogy kissé sértette a Civil Rights törvényt. Mert, ha a fehér vitorlásnak kijár a szél, King tiszteletes nagy melegben .marsoló kohorszainak is kijár a légi — legyezéis. (***) tinentális 'blokádját Európa által követni. De Gaulle reméli, hogy a mai oroszok megértőbbek tesznek, annak ellnére, hogy Moszkva érdekei még mindig az Egyesült Államokkal való valamilyen kiegyezésre irányulnak. A viburami háború azonban megmutatta, hogy az amerikai-orosz: hallgatólagos atom-megegyezésnek is vannak határai. És Európában az amerikaiak, egy oldalpillantással a vietnami háborúra, bizonyos fáradságot mutatnak, az örökös francia ‘-menj haza amerikai” és a német “maradj itt” kiáltozásokkal szemben. Mivel pedig az az egy biztos, hogy de Gaulle nem fog kivonulni Európából, az oroszok számára csalogatónak látszódhatik és időállónak, vele megegyezésre jutni. Mióta Kruscsev 1960-ban látogatást tett Franciaországban, Moszkva már egy tucatszor meghivta de Gaullet viszontlátogatásra a Szovjetunióba. A francia elnök azonban csak 1966 januárjában adta beleegyezését. — A Szovjetunió az igazi adott szövetségese Franciaországnak — kalapálta állandóan az emberek fejébe a Szovjetunió, amíg a visszhang Franciaországban ugyanilyen szólamokat kezdett hallatni. — Tíz évszázada állt fenn francia-orosz szövetség — hirdette meg a gaulteista francia lap a “La Nation” 1965 októberében. Álliibóleg 1000 évvel ezelőtt ütöttek először együtt az orosz és francia szivek — és a “La Nation” szerint azóta állandóan — amikor 1044-ben I. Henrik francia király feleségül vette I. Jarosláv nagyherceg lányát Kievből. A valóságban az oroszok és franciák szinte drámaian tépázták csapataikkal egymást, ha meggondoljuk, hogy jó 600 mérföldnyi német és lengyel feküdt közülük ezen 1000 évtes történelem során. Napoleon például legzseniálisabb csatáját nyerte meg 1805-ben Austerlitz-nél az oroszok ellen, akiknek iaz osztrákok segítettek. A borodinoi csatában 1812-ben, az akkori Világ egyik legvéresebb napóleoni csatájában 45,000 orosz ,és 35,000 francia esett el. A Krimi-háborúban (1854- 1856) a franciák a legnagyobb kontingenst állították az oroszok ellen, mintegy 40,000 embert, mig az angolok csak 20,000-et; A francia katonai irodalom még ma is sűrűn említi, hogy a Krimi-háboruban a franciák foglalták el Sevastopol legnagyobb erődjét, a Malaíkovot. 1920-ban a francia csapatok a lengyelek segítségével Weygand tábornok parancsnoksága alatt a Visztulánál tönkreverték az oroszokat s ezáltal megmentették Lengyelországot a Vörös Hadsereg karmai elől. A Visztulái csata egyik résztvevője volt Charte de Gaulle őrnagy. Igaz, hogy az 1892-ben hozott francia-orosz katonai konvenció közelebb hozta egymáshoz az Európa peremén élő népeket, de még 1914 júliusában, amikor a francia államelnök Poincaré Szentpétervár kikötőjében telépdelt a francia páncéloshajó, a “Francé” fedélzetiéről, hogy üdvözölje a cárt és II. Miklós, a minden oroszdk cárja, a világ legnagyobb autokratája levett sapkával hallgatta végig a forradalmi Marsellaise hangjait, nyilvánvalóvá vált ennfc a szövetségnek a szokatlan jellege. A két világháborúban a fegyverbarátság a franciák és oroszok között csak jelképes maradt. Orosz csapatrészek, köztük a sikertelen Dardanella vállalkozásba küldött orosz expediciós hadtestből megmaradt egységek Franciaországban harcoltak az első világháború alatt. És egy francia repülőkötelék, melyet de Gaulle Moszkvába küldött, képezte a második világháborúban a “Normandie-Njemen” ezredet szimbolikusan. Charles de Gaulle 1944 decemberében tekintett ismét kelet felé, Moszkvába utazott és egy kölcsönös segitségi egyezményt kötött a Kremléi. Ebben az időben de Gaulle még úgy tekintette Európa országait, mint amelyeket a Rajna, az Alpok és a Pireneusok határolják. Ezt az Európát kezdte aztán bővitgetni, egyes részletekben. Először egy Európáról beszélt, mely Oslótól Athénig terjed. A második lépés volt egy Európa, Minszkitől Bordeaux-i. S végül, mikor utazását a Szovjetunióba elhatározta, számára Európa kibővült az Atlanti Óceántól az Uraiig. Az elmúlt hét elején a prágai rádió jelentette, hogy de Gaulle Szovjetunióbeli látogatása alkalmával felvázolják egy nagyszabású európai biztonsági konferencia tervét, melynek csúcspontja egy a NATO és a Varsói-paktum közötti meg nem támadási szerződés volna. Azonkívül egy kollektiv biztonsági rendszert állítanának fel a nyugateurópai és keleteurópai országok között. A Quai d’Orsay, a francia külügyminisztérium nyomban erélyesen cáfolta a cseh rádió hiresztel'eséseit, nem közölte azonban Napoleon francia császár figyelmeztetését, már a miaga idejében a kelet felé utazó gallokhoz intézve: — A világ összes országai közül Oroszország a legfélelmetesebb. VILÁGJÁRÓ PAPAGALYOK MIAMI. — A magyar menekültek általában nem sok cuccot hozhattak ki magukkal. Kivéve az 194'4-es exodus kiváltságosait és az 1956-os, hia tármentéről menekülőket, összkomforttal való menekülés ritkaságszámba mient. Amit kihoztunk, az csak arra volt jó, hogy még nehezebbé tegye keserves gyaloglásainkat. Inkább teher volt, mint komfort. így azután meglepeéissel olvastam a miinap, hogy a kubai menekülteknek jobban kedvez a Sors. Nem aziért mondom ezt, mintha irigyelném őket, hiszen bármelyikünk bármit hozott is ki, valamit — a legértékesebbet — valamennyien otthon hagytuk: a hazánkat. De azéjrt érdekes, hogy Fidel Castro megengedi a kubai menekülteknek, hogy még otthon maradt kedvenceiket is kihozhassák. Utólag és persze a saját költségűken. Kedvenc alatt most nem rokont, barátot, sőt még barátnőt sem értek, hanem kutyákat, macskáikat és egyéb éhhez hasonló kedvenceket. egy jól fejtett farkaskutyának már 60—70 dolláros ticfcetet kellett váltania. Összesen v-agy 220 kutya, egy macska, egy nyúl és három papagáj került vissza 'örvendező gazdáihoz. A folyton rikácsoló, órálkhosszat fecsegő papagájoknál álljunk meg egy pillanatra! Azt mondják, méghozzá egészen komoly forrósok, hogy Gastrct liedcntöítök trónjáról az oroszok, akiknek már néhány billió dollárjukba került Fidél növekvő szakálla és növekvő fecsegése. Állítólag már Dorticos elmeik a Szovjet helytartója Kubában. Ha ez igy igaz, akikor kénytelenek vagyunk azzal az izgatott figyelmeztetéssel fordulni a USA bevándorlási hivatalhoz, hogy nagyon vigyázzanak és alaposan nyomozzíálk le ezeket a kubai papagájokat 1 Pennái 1 ugyanis, az a veszély, hogy a leghamgosahb és legfáradhaatlanabbul fecsegő papagáily — Fidél is becsiempészi maját., idegen toliakkal ékeskedve, Amerikába. Nemrégiben érkezett Kubából légi utón egy hatalmas kedvenc-szállitmány Amerikába. De ebben nemcsak az a szen záció, hogy Fidél kiengedte őket, hanem iáz is, hogy milyen körülményesen kerülhettek csak ide a kubai kedvencek. Ehhez tudni kell, hogy Amerika és Kuba között nincs légiforgalom. Ezért a kedvenceknek előbb- Spanyolországba kellett repülniük. (Mellesleg .nem érdekes, hogy a szakállas rezsim Francoék kifejezetten anti-kommiunista rezsimj ével jobb viszonyban van, mint az őt uralomra segítő, szerpentines ünnepléssel tapsoló Amerikáival?) Nos, ez már korunk .bizarr furcsaságai közé tartozik. A kitűnő négylábúak tehát előbb Spanyolországba repültek, . át az Atlanti-óceánon, majd onnan New Yorkba, viszsza az óceánon, azután onnan Miaimi-ba, ahol a kubai menekültek egy része letelepedett. Ez mindössze 9190 mérföldé« utat jelentett a 243 mérföld helyett, ami Kubát Floridáitól elválasztja. A szállítási díj súly szerint változott. Egy kis Öülledtszemü, reszketőlábu kutyaféte'Siég, a Chihuahua 18,85 dollárért utazhatott, de MERCER MEGYE FŐJEGYZŐIÉNEK FELHÍVÁSA William H. Falcey, Mercer County főjegyzője felhívja a 'közönség figgyelmét arra, hogy mindazoknak, akik az 1966 szepti. 13-án tartandó előválasztáson szavazni óhajtanak, de azon a napon nem lesznek itthon, vagy betegség miatt vagy más okból nem tudnak elmenni szavazni, legalább 8 nappal a választás előtt kérniük kell a Civilian Absentee Ballot szavazó űrlapot a megyei jegyzői hivataltól. Katonai szolgálatban levőknek, vagy katonai kórházaikban ápoltaknak, az élőválasztás napja előtt szintén kérniök kell a távollétben szavazásra jogosító' űrlapot, az illető megyei jegyzőtől. — Fontos tudni, hogy ezeket a szavazólapokat a választás napjáig vissza kell juttatni minden szavazónak a megyei jegyzőhöz, mert azoknak csak igy van érvényük. New Jersey állam Mercer megyéjében erre a névre és cimre kell küldeni a szavazólap igényléseket: Mr. William H. Falcey, Mercer County Clerk, P. O. Box 1777, Trenton, N. J. 08607. KIADÓ két bútorozott szoba, csak férfinek. High Street, New Brunswick. Telefon este 7 után 84S-9337. KIADÓ nagyon szép 3 szobás emeleti bútorozott lakás, házaspárnak, New Brunswickon. Telefon 247-6127. ÉRDEKLIK A KOZMETIKAI cikkek? Ez minden nőt érdekel. Árulja ön is az AVON KOZMETIKAI cikkeket szabad idejében! Otthonában történő megbeszélésért telefonáljon: KI 5-1345 számra. Perth Amboyban hivja Hl 2-2462, Allentown - Bethlehem környékén 432-0916 számot.
