Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-15 / 50. szám
6. OLDAL f* t fi a e 6 Thursday, Dec. 15, 1966 Százévesek seregszemléje a Social Security levéltárában BALTIMORE. - A Social Security hivatal 1963 óta “America’s Centenarians'’ címen könyvbe foglalja azok nak a nyugdíjasoknak névsorát és életrajzát, akik abban az évben elérték vagy meghaladták 100-ik életévüket Azóta minden évben uj Centenarian könyv jelenik meg Most jelent meg az 1965. év százéveseinek emlékkönyve melyben 94 életrajz van. Minden uj százéves köszöntő levelet kap a Social Security hivatal országos igazgatójától, Robert M. Ball-tól, és azután is minden következe születésnapjukon kapnak üdvözlő levelet. Jelenleg 750 iszáz-plusz éves nyugdíjas van Mr. Ball köszöntő listáján. 1965 uj százévesei közt szép számban vannak érdekes emberek, akiknek érdekes az élettörténetük, fannak köztük olyanok, akik rabszolga-, sorban születtek, éppen abban az évben, amelyben Lincoln elnök kibocsátotta a felszabadító proklamácict. Vannak köztük idegenben született “uj amer ikások’ ’, nagyobban! középeurópai emigránsok. Érdekes, hogy milyen alapon részesülnek nyugdíjban, hi szén a Social Security megszületésekor, 1935-ben, mái 70-ík évükben jártak. Vannak köztük olyanok, akik saját befizetéseik alapján jogosultak nyugdíjra, vagyis: 70-ik évű kön tu} is még tovább dolgoztak. De vannak olyanok is akik mint dolgozó gyermekeik eltartott szülei kapnak nyugdijat, sok esetben évekkel azután, hogy eltartóik mái* elhaltak. És — szinte hihetetlen, de tény az, hogy néhanyan még ma is dolgoznák. A Social Security százévesei érdekes dolgokat mesélnek, amikor a hivatal kiküldöttei otthonukban felkeresik őket és elbeszélgetnek ve ük. Egyik ott volt a nagy chicagói tűznél, másik nem ’sak látta Paneho Villát, a hírhedt mexieói bandavezért, haíem beszélt is vele. Néhányan arról mesélnek, hogy milyen harcokban vettek részt az indiánok ellen, de vannak néhányan a másik táborból is — indiánoík. Nina Hall, aki Racine, Wis - ban. született, gyermekéveit a wísoonsini Stookbridge indián rezerváción töltötte. Emlékszik arra, hogy az apja, aki jó orvos hírében állt a rekreáción, otthon kotyvasztotta növényekből és gyökerekből a csodás hatású orvossá jókat. Mrs. Hall, aki juniusián ünnepelte meg 100-ik születésnapját, még ma b minden háztartási munkát ellát, a ruháit és fehérenmüdt maga stoppolja, reparálja. Nyugdijat 1954 óta kap, mint gyermekeinek eltartottja. Amos Martin 1865-ben Tennesse-ben született, emlékei nek legérdekesebbje, hogy 1870-ben tutajra rakott szekérrel szállt át a Mississippi túlsó oldalára. Most Texas ban, Nacogdoches megyében farmján dolgozott még néhány évvel ezelőtt, most kerítéseket javít, fát hord. Nyugdijat saját jogán kap, 1955 óta, amikor a Social Security törvényt módosították és az önálló farmereket bevonták a biztosításba.. A legöregebb nyugdija.* * 1 Charlie Smith, Bartoz, Fla.-i lakos, aki 124 évvel ezelőtt Libéria afrikai néger köztársaságban született. Amerikába 12 éves korában jött, rab szolgának adták el New Orleansban a négervásáron. 113 íves korában nyerte el Social Security nyugdíjigényét, mint narancsszedő munkás. Áramütés a házassági háromszögben SHREWSBURY, Anglia. - Mr. X, 33 éves férj félrelépett, nem messzire, csak a szomszéd szépasszony hálószobájába lépett be suttyóm ban éjnek idején. Egy napon, vagy talán inkább egy éjjel lelkifurdalása támadt: ilyesmit nem szabad csinálni 1( évi házasság után. Megvallot ta bűnét a feleségének és megígérte, hogy soha, soha többé. A megértő feleség megértette, hogy 10 évi házasság után ilyesmi megeshet a legjobb férjjel is, hát megbocsá tott bűnbánó férjének. De hiá ba volt a bünbocsánat, Mr. X búskomorságba esett. Meri nagyon-nagyon szerette azt a szerető szomszédasszonyt. Mii lehet itt csinálni ? Mr. és Mrs X tanakodtak, míg megtalál ták a megoldás utját-módját Elhatározták, hogy felkeresi! a Sheldon kórházban azt a kei tudós pszihiátert — Dr. Bar kér és Dr. Miller a nevük —. akik arról is hires-ek, hogy házasságtörő férjeket és felesé geket ki tudnak kúrálni ve szedeknés szenvedélyükből. A két doktor gyógymódjánál neve Aversion Therapy. Ki ábránditási gyógymód. Elektromos gyógymód. Megkezdődött a hűtlenség! kórból való kigyógyitás. Elsötétített kamrában mozigép a falra vetítette felváltva a két nő arcképét: a feleség és a bűnös nő képét. Valahányszor a “másik nő” képe jeleni meg a falon, Mr. X erős, 70 Volt erősségű áramütést kaoott a könyökébe. Az áram ütésnek mindjárt az első alkalommal megmutatkozott a hatása: Mr. X-en megrendítő oüntudat vett erőt. A következő szeánszokon a bűntudat oly erővel marcangolta a lelkét, hogy idegletörés jelei mutatkoztak. A kúra vége az lett, hogy Mr. X végképp ki ilbrándult házasságtörő bűn társából. Mr. és Mrs. X újra boldog, békés házaséletet élnek és a férj hűsége most már holta napjáig biztosítva van... Ehhez a tudósításhoz még hozzá keli tenni, hogy a kél doktor az aversion therapyt már régebbóta alkalmazta sze.■encsejátékosok, homosexuáliok és más szenvedélyek rabjainak ki-gyógyítására, mégpedig sok esetben eredménynyel. De házasságtörő férj kikurálására ezúttal először kibérelték meg a kiábrándítást Ki tud róla? Tóth Istvánt (szül. 1938. apja Tóth István, anyja Zsíros Ilona) keresi Mr. & Mrs. Simon Dave, 463 Treeside Drive.. Akron, Ohio 44313. GYÓGYSOFFŐR? WASHINGTON. — Arra a kérdésre, hogy “gyógysoffőr — ilyen is van?” — az országos adóhivatal azt felelte, hogy ilyen nincs. Egy idős üzletembernek, aki időnként epileptikus rohamot kap, az orvosa azt ajánlotta, hogy ne vezessen autót. Ő felfogadott sgy soff őrt és jövedelmi adó bevallásában levonásba hozott 3300 dollárt, a soff őr két évi fizetését — mint orvosi kiidást. Az adóhivatal ezt a levonást nem ismerte el, azzal íz indokolással, hogy a sofför ■szolgálata csak utazási kényelemre szolgált, nem pedig gyógyításra. Bizalmas beszélgetés az ellenséggel SAIGON. — Glenn C. Troelstrup haditudósító négyszemxözti bizalmas beszélgetést folytatott északvietnami ka- ! tonákikal és tisztekkel, akik D él-Vietnamiban h adif ogság>an vannak. Szokatlan őszinteséggel beszéltek ezek a - nyilván kiábrándult — kommunisták. Itt egy kis Ízelítő a párbeszédekből: Mai Hong Nhi hadna,hgy 31 éves, századparancsnok volt. Saigon környékén született, 1954-ben, Vietnam két részre szakítása idején, a helyi pártvezér Észak-Vietnamba küldte, ott a rendes hadsereg tisztje lett. Ez év júliusában századával Dél-Viet iramba vezényelték. — Nhi hadnagy, tagja volt-e i kommunista pártnak? — — 1962-ben léptem be a jártba. Az északvietnami rendes hadseregnek tisztje csak párttag lehet. — Milyen hatása van az amerikai légi támadásoknak? — A bombatámadások következtében csaknem vala i mennyi katonai épület elpusztult. Katonaságot sokhelyen s polgári lakosság házaiban szállásolnak be. A bombázások hatását a katonák moráljára úgy lehet jeliemelni, hogy nem félnek a bombáktól, de örökös feszültségben léinek emiatt Minden hadmozdulat az amerikai repülőgépek árnyékában folyik. — Milyen a polgári lakosság magatartása ? — A légitámadások veszteségeket okoztak a civileknél 's. A civilek nagyon idegesek és nagyon gyűlölik az ameri■faiakat. Minden bombatáma lás után vannak spontán megrendelt tiltakozások. — Tudják-e Észak-Vietnamban, hogy az amerikaiak minient elkövetnek, hogy a polgári lakosságot ne érje baj? — Nem tudják, hogy a: amerikaiaknak ilyen embersé ges az eljárásuk. Ők azt tud ják, amit a propaganda hir det: hogy az amerikaiak h. akarják mészárolni Vietnam népét, főleg az északvietnanf népet. — Kapnak az emberek elég innivalót és egyéb szükségletet? — Nem kapnak. A bombázások előtt az élet nem volt túlságosan nehéz, mert a kommunista országok segítsége! küldtek. De a bombázások óta á helyzet rosszabbodott. Sok szükségleti cikkben hiány van még dohányt is alig lehet kap ni. — Az északvietnami nép lelkesedik a háborúért? — Igen, a nép nagy többse m lelkesedik. Mert nem tud ják,* hogy mi a helyzet. Elhi szik Hanoi propagandáját hogy Dél-Vietnamnak három negyed része már fel van sza baditva, hogy Amerika vál .ággal küszködik, hogy a dél vietnami katonaság nem elép számos ahhoz, hogy eredményesen harcolni tudjon, hogy a felszabadító hadsereg nagyon erős. így érthető, hog\ az északvietnami nép bízik Dél-Vietnam teljes felszabadításában, vagyis a kommunista győzelemben. — Igaz az, hogy a Délre be szivárgó északvietnami kato iák mind önkéntesek? — Nem egészen igaz, mert a Délre rendelt katonáknak körülbelül egyharmada dezertál, mielőtt átlépnék a határt. Dezertálnak azért, mert a családjukkal akarnak maradni, vagy azért is, mert a kiképzés nagyon kemény volt. Amikor aztán a beszivárgó egységek Dél-Vietnamba érnek, a dezertálás még gyakoribb lesz, különösen az első csata után. Például az én csapatomnak a fele dezertált, visszaszivárgott északra a semleges övön át — Mit gyűlölnek leginkább az északvietnamiak ? — Az amerikaiakat. Azt hiszik — elhiszik a propagandát —hogy Amerika gyarmatot akar csinálni Vietnamból. — Mit gondol, meddig tart hat a háború? — Azt hiszem sokáig fog tartani. De Észak- Vietnam katonai ereje csökkenőben van, Hanoi csak a többi kommunista országok segítségével tudja a háborút foktatni. ❖ * * Dinh Long Troung, 38 éves. Közkatonának sorozták be 1949-ben, kilenc év után tiszt lett, alhadnagy. Ezredével januárban Laoson át ment Dél- Vietnamba, hat hónappal később dezertált. — Truong hadnagy, mikor és hol dezertált? — Julius 6-án megfigyelő misszión voltam, az ellenség erejét kellett kikémlelnem. Otthagytam a megfigyelő állást, nagyon egyszerű volt ez. — Milyen hatással vannak i bombázások? — Jó és -rossz hatásuk van. A jó hatás azr hogy katona: ga és gazdaságilag gyengítet te az északvietnami utánpót lási lehetőségeket. A rossz hatás az, hogy a bombázásod' megkönnyítik a kormánynak az Amexfka-gy ülőiét térj észté -ét. A propaganda azt tanít ja, hogy az amerikaiak agresz szív háborút folytatnak Viet nam ellen; ezért azt lehet mondani, hogy Észak-Vietnan; népének legalább 70 százaléka mindent megtesz az ameri felfedezte egy pénzhamisitc banda búvóhelyét. Francia re vényeken nevelkedett nővére hatására a képzőművészet felé kacsingat, szobrász szeretne lenni, de egy “császári és királyi udvari” művész eltanácsolja. Később a müvészkávéházakba jár, megismerkedik Szép Ernővel, ő lesz atyai pártfogója, ő mesél neki az Otthon és a Margitsziget között kóborolva Párisiéi. Aztán a Fidibusz és még két mást’) élclap rajzolója lesz, Molnár Ferenc és Karinthy müveit illusztrálja. 1918-ban ő raj zolta a leghíresebb politikai plakátokat. Majd Becsbe emigrál, itt pellengérezi ki a fehér terrort. Itt aratja első nagy “üzleti” sikerét: megnyeri égi gyermekvédő liga plakátver-enyét. 1920-ban kerül álmainak városába, Parisba, és mái 1921-ben Korain, a Salon des Humoristes világhírű elnöke politikai karikatúra párat an mestere védnöksége alatt rész részt a karikaturisták ki Állításán. Eigyre-másra jelen vek meg a legjobb irók müveihez 'készített illusztráció (Carco, Colette, Zola). 1935- ben utazik először Amerikába ahol a nagy folyóiratok munkatársa lesz. 1937-ben másod szór utazik az Egyesült Államokba, ahol kiállítás mutatja be müveit. Még ebben az évben ellátogat Magyarországra és Lengyelországba 1939-ben közkatonaként vonul be a francia hadseregbe (még 1932jben megkapta a Becsületrendet és mái* régóta a fran na állampolgárságot) és t katonaságnál műkedvelő színtársulatot vezet. Az 1940-es összeomlás után New Yorkba menekül, képeslapoknak dolgozik, könnyű könyveket il lusztrál és sok propagandaplakátot fest. A -háború után sietve hazatér szeretett Pórisába, aho1 Cocteau ezekkel az irigylésre méltó szavakkal üdvözli művészetét: “Szép, kecses, bájos, bámulatos, könnyed, gyenkaink elleni védekezésre. — Van hatásuk a bombatám adásoknak a katonák .moráljára? — Határozottan van. Egy 3700 katonából álló ezredből sokszor 90 százalék dezertál A dezei tőröket összeszedik é. Délre küldik. Az én ezredem ben, miután Délre érkeztünk. 110-en dezertáltak, közülük a fele eltűnt a falusi nép között. A katonák hangulata már nem a régi. Már nem énekelnek, nem mókáznak. — Mit gondol, hogyan lehet ne legjobban véget vetni ennek a háborúnak ?— Megtisztítani Dál-Vietnamot a kom munistáktól. Ennek módja az lenne, hogy elzárnák a laosi és a kambodzsai határt. Ha Észak-Vietnam nem tud elég katonaságot küldeni a Délre hamarabb lehetne bökés megegyezésre j ütni. — Hegyes lenne-e, ha a: amerikaiak abbahagynák a bomba támadásokat ? — Ennek nem lenne hatása Hanoira. — Hisznek az északvicína miak a győz elemben ? — Szilárd meggyőződésük volt ez a múlt évig. De most már kezdenek kételkedni. Keilenek tudatára ébredni annak hogy egy nagy, gazdag ország ellen harcolnak, amelynek hatalmas katonai ereje, modern fegyverzete és bőséges tarta'éke van. lélekelemzés járványát gúnyolja, 1950-ben New Yorkban húsz gyermek-portrét rajzó? “Képzelt arcképek” címmel A nagysikerű kötetben többek közt Churehillt, De Gaullet. Greta Garbót, Einsteint éhaw-t, Sartre-ot ábrázolta. L952-ben Párisban jelenik meg nagysikerű és azóta több nyelvre lefordított rajzos önéletrajza. Ez az év hozza e! egyébként élete egyik legnagyobb sikerét: Londonban, a Moulin Rouge eimü filmben, az ő keze eleveníti meg Tououse-Lautrec kezét. Az újpesti fiút, akiből egy francia kritikus szavai szerint “a legpárisibb párisi piktor” lett, miniig a könnyed termékenység jellemezte. Bámulatos lendülettel kezelte a piktura minien szerszámát, tollat, ceru iát, ecsetet, hidegtüt, sőt máj i kormot is — mert a katona Ságnál jobb híján ezt használta. Első jelentős tiszteletdi ját egy bécsi kőid u sasszon j Arcképéért kapta, mégis leg nkább a szépasszonyok fes tője, a dúsan domborodó no. idomok megszállot t raj zoic jí volt. Bűvös varázspálcám! beillő plajbásszal örökített! meg a pajkos görög istennő két, de legeslégjobban, a mai párisi nőt dédelgette ecset,; i és vésője. Egyszer a Boir-üan andalogva igy szólt barátja hoz, a kitűnő Cárodhoz, akinek Rue Pigalle eimü régé uyát és több más müvét illusztrálta; — Hát nem szerelmes ön is; amint elnézi az erre járó nőket, nem gyönyörködhetik já fásukban, idomaikban, abbai íz egyszerre fürge és harmonikus könnyedségben, amelyet zsák itt látni? Én nem is tu lom , . . minden elbűvöl, ami él, mosolyog, csillog-villog . . . Valóban ez a vértesi szépség titka. A mélyreható megfi gyelő erővel párosult ragyogó életszeretet és az olykor gúnyos csípősségre is haj lan* -• mosolygó bűvölet.. . Bajomi Lázár Endre (Budapest) Öt éve balt meg Vértes Marcell a “legpárisibb” párisi festőművész Vértes Marcell 1895-ben született Újpesten. Már kölyökkorában híressé vált, mert géd . . .” 1949-ben jelenik meg -Angolul és franciául az az albuma, amelyben az amerikai A lenti norvég tankhajó ki akart kötni Kopenhága Dániában, áttörte a dokkot és összerombolta a parton a vámházat. Senkisem sérült meg. _____ MR., Ml FÁJ - MRS., Ml FÁI? LAS VEGAS, Név. — A napközben fényes, éjjelente *agyogó mulatóhelyek és játékkaszinók árnyékában mull héten tartotta évi konvencióját az Amerikai Orvos Szövetség. A konvención 5000 orvos vett részt s a megbeszélés >s tapasztalatcsere fő tárgya ezúttal ez volt: az orvostudomány és a kezelési módszerek újabb fejleményei és vívmányai a leggyakoribb beteg,sé gek elleni végekezésben. FEJFÁJÁS A Fejfájást Tanulmányozó Amerikai Szövetség előadó j: a fejfájás hárem válfajáról é.- i három gyógyítási módról ér fékezett. A fejfájásnak három változata van: 1. A migrén (vascular, érrendszeri) fejfájás a vérerek megdagadásának következniá nye. A dagadást okozhatja láz, alkohol vagy némely orvosság, de lehet az “család betegség” is. A dagadás csők hentesére ergot nevű gyógyszer ajánlatos. 2. A közönséges fejfájás Sínnek oka a fej és a nyak kö üli izomfeszültség, amely ma cacs fájdalommal jár, napo fig is tarthat. Az orvos tói adata: megtalálni azt az iz mot„ vagy azokat az izmokat amelyek a fejfájást okozzák és ezeket vagy masszírozni kell, vagy érzéstelenítő vagy corticosteroid injekciót alka! mazni. Aszpirin segíthet, eset 'eg nyugtató (sedative) hozzá irtásává 1. 3. Fejfájást okozhat valanr miéiybe-ágyazött fertőzés vágj sérülés. Alapos vizsgálat szűk séges annak megállapítására hogy* hol van ennek a fejfájás iák forrása. Kezelés: vagy operáció vagy feszültség-fel oldó orvosság. ELHÍZÁS Idősebb embereknél a vér lyomást és az elhízást csók .telíteni nehet egy nemrég fel fedezett orvossággal — fűre sémidé. Ezt az orvosságot amely tableta formájában kap ható, könnyű bevenni és ft előnye az, hogy kiküszöböli a:tdős embereknél előforduló vizfelgyükmlést a szervezet ben. DEPRESSZIÓ Sokszor előfordul, hogy pá úensek étvágytalanságról, ál matlanságról, általános feszültségről panaszkodnak. F' tünetek mögött depresszió ejtőzik. A depresszió lefcüz lésére az orvosnak különö; érdeklődése, biztatása szükséges, és talán bizonyos orvos ■tág is basznál, például ered menyesnek mutatkozik a jmitriptyline. Hosszabb ideit kell ezt a kezelést folytatni mielőtt az rovos feladná a re ményt, hogy segíteni tud. KÖSZVÉNY Ezt a rendkívül komplikált ás fájdalmas betegséget a ve ~e rossz működése okozza. A kezelést nagyon megnehezíti, hogy minden, ami a vese működését megváltoztathatja, olyan velejáró hatásokat id k hét elő, amelyek éppen olyan /eszélyesek és éppen olyan kevéssé kontrollálhatók, .mint maga a köszvénv. Az allopu•inol nevű orvosság köszveny allen alkalmazható anélkül, hogy vesekövek keletkezésére vezetne, ami a korábbi gyógymódoknak kisérő j elen,ége volt sokszor. FERTŐZÉS Ez nagy veszély a kórházakban, amin m’r tóbb mint száz óv előtt Semmelweis magyar orvos, kimutatta. A kéz ledörsölése, ahogyan a legtöbb ér-házban sokásos, túlsók let vesz igénybe és nem miniig vezet a kéz teljes fertötlenitásére. Újabban már van (■yy fertőtlenítő hab, amellyel i kéz fertőtlenítését egy perc xlatt el leihet végezni. Nők dicsérete HAVANA. — A Kubai Nők követségének országos konenciója alkalmával a huvanai ádió a nők dicsőségét zengi: ‘A kubai nők már nem érik magúkat elnyomottaknak, i forrada’cm felszabadította két a kicsinyes polgári belógás béklyóiból. Földmüvelé- i munkát végeznek, cukoriádat vágnak, forgalmi rendűek, forradalmi katonák szeepét töltik be. A forradalom ehetővé tette a nőknek, hogy megmutassák, hogy kemény nunkát is tudnak végezni.” Londonban Jo Aberdeen tervezte ezt a libatollas “öltözetet” az 1966. Festival of Poultry Feather Hatsre.
