Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-01 / 48. szám

VOL. 45. ÉVFOLYAM No. 48. SZÁM A Hetedik Magyar Protestáns Bál A new yorki magyar társa­dalmi élet időrendben első je­lentős megmozdulása eszten­dők óta a Magyar Protestáns Bál, amely évről-évre meg­nyitja a báli szezoint. A hete­dik Magyar Protestáns Bái november 11-én folyt le fé­nyes külsőségek között a new yorki Statler Hilton Hotel Georgian báltermében, a Se­venth Avenue és 33-ik utca sarkán. A termet zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott láttuk a magyar egyházi és közélet vezetőinek egész sorát: a bál védnökeit, a re­formátus lelkészi kart, New York, Passaic, Carteret, New Brunswick, Poughkeepsie kül­döttségeit, az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület washingtoni tisztviselőit és new yorki kerületének szer­vezőit, az Amerikai Magyar Szövetség több igazgatóját és másokat, akiket szinte lehe­tetlenség lenne felsorolni. Az est műsora 14 elsőbálos magyar leány és kísérőinek bemuta t á s á v a 1 kezdődött, majd a megnyitó párok kerin­­gője következett Révay Ist­ván teljes zenekarának mu­zsikájára, amelynek hangjai mellett éjjel 3 óráig kelleme­sen szórakozott a bál közön­sége. A műsor keretében Gyo­­vay-Bodák Erzsébet énekszá­mokkal, a Hungária népi tánc együttes táncokkal gyönyör­ködtette az egybegyűlteket. Az esti egyik fénypontja az volt, amikor az Ösztöndijke-P’E — Egy Nyugat-Német­­országban élő hazánkfia meg­kérdezte a Szülőföldünk jogi szakértőjét, hogy miként szű­nik meg a magyar állampol­gárság: egyszerű elévüléssé' vagy kérelmeznie kell “elbo­csátását” az állampolgársági kötelékből? A következő álta­lános érvényű választ kapta: “Kérelmére az állampolgár sági kötelékből az bocsátható el, aki adóval vagy egyéb köz­tartozással nincs hátralékban aki ellen büntető eljárás nem folyik, ill. már nem áll jogerős büntető ítélet hatálya alatt: továbbá, aki igazolja külföl­di meglévő állampolgárságát vagy legalább a külföldi állam­­polgárság megszerzésének ? valószínűségét. Az állampol­gársági kötelékből való elbo csátás kérdésében a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa dönt. A kérelem teljesítésének elő­feltételei közül az első kettő arra utal, hogy az elbocsátás ne ütközzék az állam érdeké­be. A harmadik a magyar ál­lampolgárok érdekeit szolgál ja, amikor garanciát követel hogy a kérelmező ne váljék hontalanná. Különös méltá­­nyolást érdemlő körülmény­nek kell tekinteni a kérelme­zőnek külföldi állampolgár­sággal kötött házasságát; na külföldön él vagy külföldön szándékozik élni; ha az elbo­csátást kérő kisfiú egyik szü­lője külföldi állampolgár és a gyermeket külföldön neveli, ha az elbocsátást kérő kisko­rút nem magyar állampolgár örökbe fogadta és a gyerme­ket külföldön neveli; ha a ké­relmező a magyar állampol­gárságát házasságkötés utján szerezte meg és a házassága megszűnt. Az ilyen jogcime­zelő Bizottság nevében Berta­lan Imre new brunswicki lel­kész öt magyar egyetemi hall­gatónak átadta az ezévi ősz­­töndijakat. A Protestáns Bál jövedelmét minden esztendő­ben diák ösztöndíjakra for­dítja a rendezőség. Az elmúlt két évben 13, ebben az évben 5, három és alatt összesen tehát 18 ifjú kapott ösztön­dijat egyetemi tanulmányai folytatásának elősegitsésére összesen $3, 00 összegben. Az ezévi ösztöndijakat a követ­kező ifjaknak Ítélte oda a bi­zottság: Boros Lajos, Hámos Árpád, Kiss Borbála, Nagy Szabolcs és Nagyhetényi Me­linda. Az Ösztöndíj kezelő Bi­zottság tagjai: Bertalan Imre (New Brunswick), Csordás Gábor (New York), Eszenyi László (Washington), dr. Fü­zesi István (Hamden, Conn.), dr. Harsányi András (Carte­ret), Horváth János (Walla Walla, Wash.), dr. Moór Ar­thur (Hartford), dr. Stuart Pál (Elizabeth). A, bál rendező bizottságá­nak az élén ebben az eszten­dőben is Csordás Gábor, a new yorki Független Magyar Református Egyház esperes lelkésze, továbbá dr. Somo­gyi Balázs és felesége, Makay Csilla állottak, akik a tőlük megszokott nagy lelkesedés­sel és hozzáértéssel végezték a jólsikerült bál rendezésé­nek sokoldalú munkáját. Tudósító. ken a kérelmek elbírálása az­által is meg van könnyít/; hogy nem szükséges a külföl­di állampolgárság igazolása illetve megszerzésének a va­­lószinüsitése. A kérelmezőnek külföldön a sajátkezű névalá­írását a külképviseleti ható­ság által hitelesíttetnie kell A magyar külképviseleti ható­ságon kívül a névaláírás hi telesitésére jogosult az illett államban az aláírások hitele sitésére egyébként feljogosi tott más szerv is. Ha a kérek mező hivatkozik a kérvényé­ben a külföldi állampolgárral kötött házasságára, akkor a kérvényhez mellékelni kell a házassági hanyakönyvi kivo natot és a házastárs külföldi állampolgárságát igazoló bizo­nyítványt is. Az elbocsátás­ról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa okiratot ad ki: Az ál­lampolgárság az okirat kelté­nek a napjától szűnik meg.” A Rutgers Egyetem magyar osztálya NEW BRUNSWICK, N. J — A Rutgers állami egyete­men már 1959 óta volt magyar nyelv, irodalom és történelem tanítás, de nem volt hivatalos egyetemi tanszék; a Magyar Tanulmányi Alap fedezte a költségeket. Az idei tanulmá­nyi évben a magyar tanfolyam már része az egyetemi rend­nek, költségei az egyetemi költségvetésnek egy részét ké­pezik. A magyar tanszék élén mind már jelentettük, Held József áll, aki a szabadság­­harc után jött Amerikába és 1962-ben a University Colle­­ge-t végezte. Alig néhány éve történt, 1963-ban, hogy Indiából egy utas himlőt importált Len­gyelországba. 95-en beteged­tek meg, a halálos áldozatok száma hét. Ugyanebben az év­ben 24 svéd kapott himlőt, né­gyen haltak bele; és minden­ki emlékezhet rá, micsoda pá­nikot keltett mindenütt egyet­len himlőgyanus megbetege­dés : lezárták az országhatárt százezerszám végezték az uj­­raoltást. Amióta az egész világot be­hálózzák a gyorsjáratú repü­lőgépek, Európában is fellán­golt a himlőveszély. Ázsiában — különösen Indiában —, Af­rikában és Dél-Amerikában ma is évente sok ezerre rúg a himlősök száma. Az 1963-as év különösen kedvezőtlen volt: a világstatisztika százezei megbetegedést tartott számon — egynegyed részük halállal végződött. Az elmaradottabb területe­ken nem sikerült még keresz­tülvinni a rendszeres és köte­lező himlőoltást, ez a magya­rázata a súlyos járványoknak. Európában és Észak-Ameri­­kában az egészségügyi szolgá­lat e tekintetben kifogástala­nul működik, a kötelező him­lőoltás és szükség esetén au ujraoltás eddig minden eset oen gátat tudott vetni a jár­ványnak, de végérvényesen csak akkor lehet a himlőve­szélyt kiküszöbölni, ha a kö telező oltást a világ minden táján bevezetik és végre is hajtják. Az Egészségügyi Világszer­vezet 19-65 áprilisában “egész­ségügyi világnapot” szentelt a himlőnek, és a problémát az­óta is napirenden tartja. Ezt lényegében három körülmény teszi indokolttá. Először az, hogy Ázsiában, Afrikában é:­­Latin-Amerikában évente tiz ezreket kell — kellene — meg­óvni ettől a szörnyű beteg­ségtől. Másodszor az, hogy a UTOLSÓ FELHÍVÁS az AVON KARÁCSONYI VEVŐKÖRÉNEK kiszolgálására. Az AVON csoda­szép karácsonyi ajándékválaszté­ka önmagát adja el. Telefonáljon otthonában történő megbeszélés végett: New Brunswick környé­kén: KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Allenlown-Bethlehem környékén pedig 432-0916 szám hívásával................................................ himlő rendkívül könnyen ter­jed, és már a lappangás ideje alatt is fertőz (amellett Eu­rópában rends; érint elkésve ismerik fel), p^vhogy a ke­reskedelmi ésvegyéb utazások szaporodásával a behurcoláf veszélye napról napra nő. És harmadszor: ha bárhol csak egyetlen himlő-eset felüti ? éjét, olyan költséges, és ter­hes intézkedéseket von mag; itán, hogy a legdrágább meg­előzés is olcsóbb lett volna. A himlő Európában tizen­három évszázadon keresZtü, a szó szoros értelmében tize­delte Európa lakosságát. Va­lamennyi betegség és háború együttvéve sem végzett oly iszonyú pusztítást mint a him lő. A pestis, vagy a kolera, ha jött, hullahegyeket hagyott maga után, de ahogy jött, el is múlt, évtizedekig vagy évszá­zadokig nem tért vissza. A himlő ellenben csak pár éves szüneteket tartott, voltakép­pen szakadatlanul dühöngött valahol, csak a járvány súly­pontja helyeződött innen oda Voltak enyhébb járványok, de voltak olyan súlyosak, hog„ a lakosság egytizede elhullt és akik átvészelték, azok kö­zül is sokan megvakultak, megnyomorodtak. Volt olyar nemzedék, amelyben három: ember közül kettő himlőhelyes volt. S még örült, aki a ra­gyával megúszta, mert az leg­alább bízhatott abban, hogy a következő járvány békér hagyja. Azt ugyanis igen ha mar észrevették, hogy ha him iő immunitás visszahagyásé val gyógyul: aki átesett rajta, többé nem kapja meg. Ez a felismerés vezetett ké­sőbb az eredményes védekezés fölfedezéséhez. A himlőoltás lényege ugyanis az, hogy e\y­­he lefolyású himlővel imunis­­sá — himlő« fertőzéssel ellen­állóvá — teszik a szervezetet. A módszert 1800-ban ter­jesztette el Edward Jenner, aki azt fedezte fel, hogy a te­hénhimlő is immunitást okoz, mégpedig sokkal veszélytele­­nebbül, mint az emberi himlő. Ezt az eljárást utóbb vakci­­hálásnak nevezték el (vacca latinul tehén), szemben a ko­rábban használatos variolálás­­sal (a himlő latin neve vario­’a) ; ez hatásos volt ugyan, de veszedelmes. sje V '!• Az első himlő járvány törté­netét az arab szájhagyomány őrizte meg. A keresztény abesszinek Ábrahám nevű fe­jedelme 570-ben ostromra ve zette csapatát Mekka ellen, és­pedig elefántháton — ezért az arab történelem “elefánthábo­­ru” néven tartja számon ezt az eseményt. A körülzárt vá­rost az mentette meg, hogy asi égen nagy madarak jelentek meg, csőrükből és karmuk kö­zül kavicsokat hajigáltak az ostromló katonákra, akiknek testén a kavicsok nyomán pusztító fekély keletkezett. Eddig a rege. A valóság pe­dig az, hogy a szörnyű beteg­ség még abban az évben el­terjedt az európai szárazföl­dön, tizenhárom évszázadon át szünet nélkül folytatta pusztí­tását. Indiába Szírián és Per­zsián keresztül jutott el, nyomban százezrek halálát kö­vetelte ; Kínában és Japánban ;em volt kegeysebb. Amerika ba a hóditó spanyolok telepí­tették be, olyan eredménnyel, hogy Mexikó lakosainak a fe­le (hárommillió ember) egy csapásra kihalt. Csak Ausztrá­lia és Tasmania lakosait kí­mélte meg a járvány a múlt századig, Szibéria és Grönland földjén ellenben irmagnak is alig hagyott eleven embert. * * * Az orvosok tehetetlenül áll tak a járvánnyal szemben. A népi gyógymód, amit lassacs­kán a világ minden táján föl­fedeztek, eredményesebb volt. Abban állt, hogy enyhe jár­vány idején a szülők szánt szándékkal megfertőzték gyer­mekeiket, hadd essenek át az enyhe himlőn, akkor — így tapasztalták — egész életük során védettek maradnak a legvadabb járvánnyal szem­ben is. 1713-ban adott először hirt a londoni Royal Society hiva­talos közlönye az inokulálás­­ról, amit Konstantinápoly kör­nyékén végeztek görög javas­­asszonyok. Ezt követte Lady Montagu merész kísérlete, aki saját gyermekein végeztette A maqvar állampolqársáqból való elbocsátás ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Thursday, Dec. 1, 1966 <ám el az oltást — igy indult hó­dító útjára a varioláiás. Lady Montagu a Ikonstanti nápolyi angol követ felesége /olt. Hírét vette a görög ja vasasszonyok gyógyító prak­tikájának, s minthogy féltet­te gyermekeit a járványtól 1717-ben beoltatta egyik fi­acskáját. Aztán visszatért Londonba, ahol 1721-ben he­ves járvány dühöngött; ekkor beoltatta a másik fiát is. Az angol királyi udvar, az arisz­tokraták meg az előkelő or­vosok élénk figyelemmel ki­férték az oltást, maguk is ked­vet kaptak hozzá, de előzete en rávették I. György ango; íirályt, hogy halálra ítélt fe gyeneeken próbáltassa ki e módszert. A kísérlet eredmé­nyes volt, kezdetét vette az ór­iási kampány. Ez az eljárás abban állt hogy az egészséges gyerme­ket valóságos himlővel fer­­őztek meg. Szörnyen veszé­­yes vállalkozás volt, hiszen (ki tudhatta, vajon nem fejlődik-e ci teljes vadságában a fekete himlő ? Bizony sok esetben kifejlő lőtt. Hetekig tartó kínos be­tegséget kellett átszenvedni is ami még nagyobb baj: az áfások egy-két százaléka ha­­!álos végű volt. Elenyésző ■izám ez a járványok 20—25 százalékos halálozásához ké­rést, csakhogy itt egészséges 'gyermekekről volt szó, akik­re nem a sors szeszélye, ha­nem az orvos keze oltotta ?> ralálos mérget, még hozzá .züleik kívánságára. A 18-ik század utolsó esz­tendejében Edward Jenner (1749—1823) angol orvos be­jelentette, hogy a himlőoltás­nak uj, veszélytelen módsze-i lét fedezte fel: tehénhimlővel kell az embereket beoltani. Je­­.entéktelen lázas betegséget okoz és teljes értékű védett­séget hagy hátra. 1800-ban indult meg a him­lőjárványok gyökeres meg­szüntetéséért folyó küzdelem, tart még ma is. Bármily hihe­tetlenül hangzik: a helyes módszer fölfedezése után to­vábbi 75 évbe telt, amig Eu­rópában és Észak-Ameriká­­ban sikerült következetesen keresztülvinni az általános, kötelező és ismételt himlőol­tást; a többi világrészen 166 ev sem volt elegendő ehez. Legújabban egy kémiai szer­rel kísérleteznek, amely a vak­­zinálásnál hatásosabban és egyszerűbben hárítja el a himlőveszélyt. Talán ennek ál­talános bevezetésével sikerül az egészségügyileg elmaradott országokban is gyökeresen ki­irtani a himlőt. Angol város szabadságharca CORNWALL, Anglia. - Me­­bion Kernow — Cornwall Fiai — több szabadságot és függetlenséget követelnek, el­sősorban azt követelik, hogy ok maguk vethessék ki adói­kat. (Ez volt fő követelésük azoknak az amerikai hazafiak nak, akik a függetlenségi har­cot megindították és George Washington tábornok vezetése alatt győzelmesen végighar­colták .. .) Hogy az olvasó tudja, mirő1 ’esz itt szó, mindenekelőtt tud­nia kell, hogy Kernow a neve Cornwallnak cornwalli nyel ven, vagy ahogy ők mondják: Cornish nyelven. A cornwalli­­ak tiszta angol nyelven beszél­nek és az ön-adóztatáson ki­­vül fő követelésük, hogy en­gedjék a gyermekeiket Cor­nish nyelvet tanulni, mert mindenki szereti hazai nyel­vét .. . Itt egy pár szó mutatóba a Cornish nyelvből: pysk halat jelent, ky a kutya, ehy a ház, flogh a gyerek (aki azt mond­ja: child). Róbert Dunstone, a Corn­wall Fiai mozgalom vezére, büszkén hirdeti Kernow dicső múltját: “Mi független nem­zet voltunk, nekünk királyunk volt, mi civilizált nép voltunk akkor, amikor mai zsarnoka­ink, az angolok, még meztele­nül jártak, mindössze állat­­bőrrel takarták le testük egy bizonyos részét.” Mit akarnak Cornwall Fiai? Nem akarnak elszakadni Angliától, a király­nő hü alattvalói akarnak ma­radni; nem szakadárok, mint 3z ir nacionalisták. Csak helyi autonómiát követelnek. A Mebyon Kernow mozga­lomnak néhány száz harcosa van. Kezdetnek elég ... “Mi érintkezésben vagyunk az Európai Nemzetiségek Szö­vetségével — mondja a vezér, Mr. Dunstone. — Ebbe a szö­vetségbe tömörülnek az elnyo­mott kisebbségek: bretonok Bretagne-ban, wallonok Bel­giumban, macedónok Jugosz­láviában és Bulgáriában, dél­­tiroliak Olaszországban. Ezek a csoportok rokonszenveznek a mi mozgalmunkkal, konven­cióikról baráti üdvözleteket küldenek nekünk — sajnos mindig olyan nyelven, ame­­yet mi nem értünk .. .” A Mebion Kernow mozga­lom évi nagy hazafias esemé­nye a Hobby Horse lótánc, isi cornwalli hagyomány. Ez •i ló nem ló, hanem ember, ló­­kosztümben. A ló-ember vé­­íigtáncol a város főutcáján, Cornish énekesek és muzsiku­sok kíséretében. Karácsonyi dollár WASHINGTON. — A Sec­ret Service, amely mindennap, éjjel-nappal, vigyáz a John­­son-család minden tagjának biztonságára, vigyáz mind­nyájunk dollárjaira is. Erede­tileg a Secret Service-nek ez volt a fő rendeltetése: a pénzhamisítóik elleni védeke­ző és támadó harc. Most, ami­kor már nagyban folyik a ka­rácsonyi bevásárlás és a nagy üzletekben óriási a forgalmi, nagy a hamisbankó forgalom is. A Secret Service jelenti, hogy több hamispénz produk­ció folyik, mint valaha. A leg­több hamispénz nyomdából 10 és 20 dolláros bankók kerül­nek ki. Ajánlatos, hogy min­den ilyen bankjegyet, amely a kezünkbe kerül, alaposan megnézzünk. A hamis- bankó fő ismertető jele: Az elnök képmása nem oly világos, mint a valódi bankjegyen. FATÁLIS BALESET LE HAVRE, Franciaország — Utolsó napját töltötte szol­gálatban, a francia államva­sutak egyik kalauza, másnapi dátummal nyugállományba került. Amint szolgálata vé­gén lelépett vonatjárói, egy szembe jövő gyorsvonat halál­ra gázolta. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Végső harc a himlő ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents