Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-29 / 39. szám

Thursday, Sept. 29, 1966 fi í R A D Ó 7. OLDAL Nagy bajt okozhat, ba egy ' miniszter túlságosan jókedvű HÁGA, Hollandia. Éjfél­után fél egykor hatalmas ro­baj törte meg az utca csend­jét, a holland kormány szék­helyének, Hágának legelőke­lőbb negyedében, a Van Hoey­­laan utca 5-ös számú háza előtt. A szomszédos házban a 3-as szám alatt felriadt álmából a 19éves Helene Dyserinck, de nem merészkedett az ablak­hoz, mint később mondta: — Azt hittem, valami borzasztó történt. A 17 éves diáknő Maria van Bochove a 2-es számú házból már bátrabb volt. Az ablak­hoz rohant és látta, hogy egy fekete Citroen autó belero­hant Louis van Solkema biró parkolt Ford-Cortina kocsijá­ba és azt az ut közepére so­dorta. Az összeütközést oko­zó Citroen éppen hátrálóban volt az utkeresztezés felé, amikor Marja pizsamában és mezítláb az utcára rohant. A kocsi számát a távozó autón nem láthatta, mert a kocsi vezetője eloltotta a lámpákat. Ez julius 16-án, szombaton történt és másnap reggel már jelentkezett Solkema birónál az épj szaka karambolozó Ford tulajdonos. Ez pedig nem volt senkimás, mint az utca 35-ös számú házában lakó 57 éves Jan Smallenbroek, Hollandia belügyminisztere. Smallenbroek diszkrét meg oldásra törekedett és kártéri MŰVÉSZETI VITA Két képzömüvéri'jeti kriti­kus egy tárlaton együtt né­zegeti a festményeket. A mo dem festményekről nehéz ki találni, hogy mit akarnak áb­rázolni. Abban megegyeznek hogy az egyik kép a felmenő, vagy a lenyugvó napot ábrá­zolja. De abban nem tudnak döntésre jutni, hogy napfel kelte, vagy napnyugta lábba tó-e a képen. Az egyik a vita hevében ki vágja: — Ez napnyugta. Meg van rá a bizonyítékom. — Milyen bizonyítékod ? — Ismerem a festőt. — Én is ismerem. — De ón tudtom, hogy so ha nem kelt fel ebédidő előtt. A VÉGÁLLOMÁSON UJ ÉLET KEZDŐDÖTT EDINBURGH, Skótország. — Mrs. Vera Black, 31 éves asszony elkísérte utolsó jára­tára autóbusz-sofför férjét, £. Végállomáson kiszállt az autó­buszból és megszülte gyerme­két, akit októberre vártak. tést Ígért, mire a biró visz­­szavonta a feljelentést. Min­den a legjobb utón haladt, amikor hire terjedt, hogy a belügyminiszter a karambol előtti este pártbarátokkal a “House of Lords” cimü előke­lő étteremben mulatozott és éjfélig alaposan a gin-es üveg fenekére nézett. Az újságok csak rövid uta­lásokat tettek az esetre, ami­kor Marja, a pizsama-lány anyj a olvasó-levelet irt a “Hét Vaterland” — cimü lapnak, melyben elmondta, hogy a lá­nya szerint a miniszter azon éjszaka, mint egy “megriadt bűnöző” menekült. A nagyobb botrány elkerü­lése végett a pártbarátok a le­mondást ajánlották a minisz­ternek, amit az meg is tett. A holland szokás szerint, ha a belügyminiszter megy, az ál­lamtitkárának is mennie kell. így hát Westerhout állam­titkár is vette a kalapját. Az egészben az az érdekes, WcS- terhout államtitkár- anti-alko­­holista. 13 NYELVET TUD BELGRAD. — A 14 éves Szvetka Krcsek, aki Jugoszlá­viából négy évvel ezelőtt ke­rült Svédországba, 13 európai nyelven beszél tökéletesen. Nyelvtehetsége már szülővé 'osában feltűnt. Rövid németországi tartóz­kodása idején a kislány meg­tanult németül és olaszorszá­gi utazás alatt olaszul és spa­nyolul. Csak angolul tanult tanító­nál, aki el volt ragadtatva Szvetka nyelvtehétségétől és i tanításért nem volt hajlan ló pénzt elfogadni. Uj ottho iában, a délsvédországi Olof .-ürömben svédül, dánul és nor­végül tanult meg és idegei: munkásoktól — úgy melléke sen — lengyelül és csehül. Franciául az iskolában tanult meg, ahol az kötelező tan tárgy, úgyhogy Szvetka Er­isek ez idő szerint 13 nyel­jen beszél. A 14 éves nyelvzseni jelen 'eg tanulólány egy könyvke­reskedésben, ahol nagy hasz­nára vannak nyelvismeretei. Egy nagy ipari vállalat akar­ta alkalmazni, hogy tolmács vént működjön a különböze országokból származó vendég­­munkások és a vállalati veze tőség között, de ezt az aján­latot elutasította, mert — mint mondta — a könyveket mindennél jobban szereti. Legalábbis egyelőre. Az északvietnami tábori színház két csinos tagját 11 férfi színész­­szél együtt elfogták az amerikai csapatok egy Viet Cong alagutban. Most szöges drót mögött ülnek. San Pedro, Calif.-ban 65 személy klórgáz mérgezést kapott és futószalagon kezelik őket a kórház mentő-osztályán. Képeslap a nagyvilágból DE GEULLE-NAK IGAZA VAN! PÁRHS. — Világhírű volt a francia konyha már akkor is, régesrégen, amikor ueg Gaul volt Franciaország ne ve, és szent nemzeti hagyo­mány volt még tegnap. De ma bajban van, szorongatja i “le drugstore” és a boldog. Az ősi Gault Julius Caesar szorongatta, De Gaulle Fran­ciaországéban hódit az ame­­’ikai snack-bar. A franciák­nak meg kell tanulniuk, akár­mennyire nehezükre esik is, az uj-amerikai szavakat: ham burger, cheeseburger, hurt drugs (amit hotdogot jelen A párisi Elyséesen és a na­gyobb városok főutcáin meg­nyílnak amerikai stilusu, co ke-forrással ellátott drug sto re-ok, a legnagyobb francia caterernek, Jaques Boréinak chefjei a szakácsmüvésze el nem Páris'ban tanulták, ha­nem New Yorkban és San Franciscóban. Monsieur Bő­éinek 150 snack bárból álló chain je van s nemrég orszá gos megdöbbenést keltet*, hogy a smeak bar invázió el­érte a francia konyhaművé­szet büszke fellegvárát, Lyon városát. A nemrég megnyílt Paris Hiltonban a “Western Bar” hamarosan a legdivatosabb hely lett. Kapni lehet ott Cow­boy steaket és Dude spare übst, a falakat Wild West rodeókra emlékeztető iasszók, Stetsonok, szárított ököiC irk­­'oól készült texasi ostorok di­­szitiik. A lokál tömve vau, urak, hölgyek élénken disku rál-nak és — csak egyik-másik asztalnál lehet amerikai szót hallani. A párisi társaság ta­lálkozóhelye lett ez az ame­rikai Western Bar. A Michelin útmutató, az inyecfalatoikra éhes turisták francia Baedeokerje, ki ‘ arte­te csillaggal ékesit egyre több vidéki, országúti rés4 1 - rantót. Amelyekben francia inyesmesterek és les ameri­­xains vetélkednek: ezek öv lik a régit, azok az ujjal tá­madnak. Igaza van Charles de ij .al­le tábornok-iGllnlötknielk: Az amerikaiak veszedelmes el­lenségek, nagyon érzekeny pontján verik a francia nem zeti büszkeséget, a cuisine-t MENEKÜLÉS A PARADICSOMBÓL BERLIN. — Amióta a kelet­német szovjetzóna urai az orosz divíziók védelme aia*t megépítették — 1961 augusz­tusában — a Falat, ,a kom­munista pokolból menekülők száma hónapról hónapra csök­ken. Büszke is erre a zóna fő börtönőre, Ulbricht. De nem büszkélkedhetnek így a többi köizépeurópai országok. A múlt évben Magyarországból, Romániából, Bulgáriából, Len­gyelországból, Csehszlovákiá­ból, Albániából és Jugoszlá­viából szabad földre menekül­tek száma 20 százalékkal nőtt az előbbi évvel szemben, eb­ben az évben pedig a jelek a 30 százalék felé mutatnak. Ez annál figyelemreméltóbb jelenség, mert ezekben a kommunista kormányzat alatt álló országokban az utóbbi években jelentős mértékben csökkent a rendörállam em­bertelen szigora. De a kép tel­jességéhez tartozik, hogy so­kan nem a rendszer elől fut­nak, hanem feleségtől, tar­­tásdijtól akarnak szabadulni, vagy azért mennek nyugat­ra, mert ott jobb megélhe­tést remélnek, kalandvágy is kerget sokakat. Miután a csatlósországok­ban meglazult a “kommunis­ta fegyelem” és a “diss/idá­­lási félelem”, a kormányok egyre több nyugati utazásra szóló engedélyt adnak ki, rá­adásul valamelyes vailuta-uti­­pénzzel ellátva a turistákat. Akarva, nem akarva, ezzel elősegítik a szökéseket. Egy kelet-európai útikalauzban azt az érdekes vallomást lehet ta­lálni, hogy “Egy disszidálás ?/gy turistacsoportból minden társas-utazási programban megszokott dolog.” Aggodal­maskodni csak’ akkor kezdő nek, ha a csoport visszatérj­­ben hat-hét turistával meg­csappan. Májusban 17 magyar látogatott el Stockholmba, nyolcán repültek vissza Buda­pestre. A román Állami Ope­­a vendégszerepeit Görögor­szágban és “odaveszett” egy szoprán énekesnő, egy b«lie rína, az első csellista és egy hegedűs. TOKIO. — Tíz hónappal ez­előtt vizrebocsájtották az IHI nehézipari vállalat 151,000 tonnás Tokyo Maru nevű olaj­szállító tankhajóját — a vi­lág legnagyobb hajóját. Re­kord ! De meddig volt rekord ? Tíz hónapig. IHiI lepipálta sa­ját rekordját, most vizrebo­­csátotta az Idemitsu Maru 209,000 tonnás tankhajót — ma a világ legnagyobb hajó­ját. Ezt a hajót meg kell nézni, látni kell, hogy az ember el­­higyje a 209,000 tonnát! A hajó 1122 láb hosszú. Mi­lyen hosszúság ez? Majdnem olyan hosszúság, mint a vi lág legmagasabb épületének, a newyorki Empire State Buildingnek a magassága. Fe­délzete 4.1 aker — olyan nagy, mint a newyorki Yankee Sta­dium. “Ez nem egy hajó, ez egy óriási épület”, mondta egy hajcépitési szakember. Novemberben, amikor tel­jesen fel lesz szerelve, ez a hajóóriás olajat fog szállíta­ni a Perzsa-öbölből Japánba. Hány matróz fog szolgálni a hajón? Nem pár száz, ha­nem csak 32- A hajó automa­tikus berendezése révén tulaj­donképpen csak 10 főnyi sze­mélyzetre lenne szükség, de a vállalat 32-t fog foglalkoz­tatni, hogy a hosszú tengeri Nem ment ki a divatból az illegális emigráiás, a vasfüg gönyön átszökés. Mert a poli tikjai rendőrség (utlev élosz­tály) nagyon alaposan szem­ügyre veszi azokat, akik út­levelet kérnek, és a népide­mokratikus rend őreinek éber figyelmét nem kerülik el olya­nok sem, akik útlevelet — nem kérnek. Drámai, akroba­tikus szökések az aknamező kön át, a drótkerítés alatt, a drótsövényen át még min­dig előfordulnak. Egy kis sportrepülőgépben két ma­gyar átrepült a szabadságba. Két román három napon át egy vasúti kocsiban néhány tonna paradicsom alatt lapult meg. Bécsben egy bütőkocsi­­ban hét nap és hét éjjel után egy félig megfagyott magyar szállt ki, aki éhezésről nem panaszkodott, mert fél mar­hák, sonkák, csupa nyers hu sok álltak rendelkezésére. Ro­mániából autón szállítottak egy lakásra való bútorokat és Bécsben az autó egyik ülése alól kibújt egy ember. Mindig kockázatos a szökés, éberek a kommunista hon őrei. A Fekete-tengeren egy őr-hajó elcsípett egy öttagú családot, amely török földre akart szökni a romániai sz-ov jet paradicsomból.. Törökor­szág partja közelében az őr­hajó kapitánya a legénységéi, egy memtőcsónalkba parancsol­ta, ő maga az őrhajóval par­tot érve kiszállt török földön az ötttagu családdal együtt... út a hajósoknak ne legyen el­viselhetetlenül unalmas. Mit hoz a jövő? Uj szuper­rekordot. IHI 1968-ban épít egy uj góliátot: 276,00 ton­nást. Ezt és még öt ilyen ha­jó óriást IHI az amerikai Na­tional Bulk Carrers Inc. ren­delésére készíti. Eszerint — legalábbis 1968-ig — a világ legnagyobb hajója Japánban készülő amerikai hajó lesz. IIALÁSZHISTŐRIA ZAANDAjM, Hollandia. —Az Aanstreek halászklubból ki­zárták a championok cham­­pionját, aki több halfogási di­jat nyert, mint a többi klub­tagok együttvéve. Most mégis kirúgták a klubból, mert ki­sült, hogy egyik másik dísz­példányt halkereskedőktől vá­sárolta. CSENDŐRÖK PÁRIS. — A francia Lár­maellenes Liga könyvet jelen1 tetett meg, amelyben tájékoz­tatja a turistákat, hol talál­hatók a legcsendesebb szállo­dák, hol nyaralhatnak a leg­nagyobb nyugalomban. A li­ga minden évben “a csend aranypálmáját” adományozza annak a vállalatnak, vagy cég­nek, amely a legtöbbett tette a zaj leküzdésére. A LEGNAGYOBB HAJÚ - IS A MÉGNAGYOBB HAJÚ Na ember harap embert PITTSBURGH, Pa. — Dr. Harry Archer, az egye­tem szájsebészeti osztályának vezetője és Dr. Gerald Cox, a fogászati osztály kiérdemesült vezetője, vizsgál­ják az emberi harapás orvosi jelentőségét. Csodálkoz­nak, mondják, hogy mig a kutyaharapásról oly sokszor esik szó, alig figyelnek fel az emberek, az orvosok, a tudósok, hogy milyen egészségi következményekkel jár az, ha ember harap meg embert. Az ember szájában, mondja Archer professzor, több fertőző baktérium van, mint bárhol az emberi szervezeten kivül. Akit megha­rapunk, azt megfertőzzük. Nem úgy, ha saját nyelvün­ket harapjuk meg. Miért? Azért, mert saját szerveze­tünk ellenáll a fertőzésnek. Eddig még senkisem vizs­gálta meg azt a kérdést, hogy mi történik, ha mást ha­rapunk meg. Archer professzor azt gyanítja, hogy évente többen halnak meg emberi harapás folytán, mint kigyómarás következtében. Az ember harapás veszélyesebb, mint a kutyaharapás. Megjegyzendő, hogy emberek a leg­több esetben nem haragból, mérgesen harapják meg egymást, gyakran inkább szeretettel. Szenvedélyesen szerető férfi beleharap a szeretett nő nyakába vagy mel­lébe. A két professzor országos vizsgálatot készit elő, sok kórházban fognak adatokat gyűjteni, hogy megálla­píthassák az emberi harapás szimptomáit, a harapás és az orvosi kezelés közt eltelt időt, a harapási seb mély­ségét, kezelését és azt, hogy milyen kórházi feljegyzé­sek állnak rendelkezésre az emberi harapás tanulmá­nyozása céljára. Rákkutatás a budapesti egyetemen A lasersugár gyógyászati alkalmazását előkészítő kutatómunka kezdődött meg az elmúlt napokban Ma­gyarországon, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Erről Dr. Mester Endre igazgató-professzor a következő nyilatkozatot adta: — A magyar tudomány a lasersugarat nemzetközi viszonylatban az elsők között állitja az orvosi kutatás szolgálatára. Klinikánk kutatólaboratóriumában jelen­leg állatokon kísérletezünk, a lasersugárnak az élő szer­vezetre kifejtett hatását tanulmányozzuk. Későbbi cél­kitűzésűnk az, hogy a lasersugarat a daganatok kezelé­sében hasznosíthassuk. — A laser olyan fényforrás, amellyel parányi terü­letre rendkívül gyorsan nagy energiájú, tehát koncent­rált sugárzás célozható. Az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban az úgynevezett szines daganatok, például a bőr bizonyos rosszindulatú daganatainak gyógyításában juthat szerephez. Ha várakozásunk beigazolódik, akkor a lasersugár az említett daganatfajtát elroncsolja, azt a szervezettől lokalizálja. Következményként az elron­csolt daganat helyén heg képződik, majd a szervezet regenerálódik. — Ma még a lasersugárnak az emberen való al­kalmazása tekintetében nagy óvatosságra van szükség. Megvan azonban a lehetőség rá, hogy elsősorban a már említett szines daganatok, továbbá a szem és az emlő bizonyos daganatai ellen rövidesen alkalmazni tudjuk. Reméljük — fejezte be nyilatkozatát dr. Mester Endre, — hogy a lasersugarat a jövő esztendő második felében már az ember gyógyítására is hasznosíthatjuk. Nem fontos, de érdekes Brazíliában működik a “Futball Szálló”. Három sza­lonja van: “Svédország 1958”, “Chile 1962”, “Anglia 1966” —- emlékeztetvén az eddigi vi­lágbajnokságokra és hiretvén, ihogy nagy az önbizalom a jö­vőre vonatkozóan is. Minden éekezés 90 vagy 45 percig tart, tehát annyi ideig, mint egy mérkőzés vagy egy félidő és — a portás síppal ébreszti a vendégeket! Az uj “Miss America” Jane Anne Jayroe, Laverne, Okla.-ból meg­kapja a koronát elődjétől, Debbie Bryant-tól Atlantic Cityben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents