Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-10 / 10. szám
Thursday, March 10, 1966 1 8-IK OLD At hltíADÖ Irta: DR. POGÁNY ANDRÁS Cserkész székház New Brunswiekon... Valaki húsz év csodájának nevezte a szabadföldi magyar cserkészet történetét. Ahogy gépkocsink New Brunswick felé szaladt azon a hideg-napos amerikai szombat délutánon, eltűnődtem a szavakon. Húsz év önmagában is nagy idő, különösképpen a szabad világban szétszórt magyarság körében, akik mint az evangéliumi ige magjai, valahogy ütsz élre vetődtek a történelem kénytelen és kegyetlen erejének lendületétől. Nem érdemes álmokat kergetni, különösen nem itt a realista, materialista és kétszerkettő négy alapján berendezett amerikai társadalomban. Minden ellenünk szól, minden ég minket húz, egy egész, tőlünk oly sokszor idegen kultúra mázsás súllyal nezedik vállunkra, hogy eltiporjon mindent, amit magunkkal hoztunk. Nem akarunk soviniszták lenni. Nem mondjuk, hogy jobb az, amit magunkkal hoztunk, csak annyit mondunk, hogy más. S ezt a mást, mely oly bőségesen bearanyozta életünk fiatalabb napjait odahaza s annyi tiszta életöröm és oly biztató életszem lélet forrásává vált a mi számunkra, meg szeretnénk őriz ni s tovább szeretnénk adni azoknak, akiknek nevelését ránkbizta a Mindenható Úristen. Micsoda mélységes hit és micsoda lelkesedés kellett ahhoz, hogy húsz éven keresztül mégis megkísérelték a lehetetlent, s megőrizték, megszervezték és virágzóvá tették a magyar cserkészetet.. New Brunswick ismerős há zai köszöngetnek, a belváros főutcáján igyekszünk előre a közlekedési lámpák ijesztő erdején keresztül. Bodnár Gábor rámkácsint: “Már nem vagyunk messze. Még néhány sarok s meglátod a Szövetség uj székhazát s büszkeségünket, a Múzeumot...” Székház és múzeum: húsz keserves év munkája, bajlódása és kísérletezései után ide is elérkeztünk. A Magyar Cserkész Szövetség központja, mely garfieldi irodájából több világrész magyar cserkészeit tartja számon s irányítja Lord Baden-Powell és gróf Teleki Pál igaz hagyományainak szellemében, újabb mérföldkőhöz jutott, mikor megvásárolta New Brunswickon az uj székházat és múzeumot. A gépkocsi a járdaszélhez igazodik s ott állunk a székház előtt, New Brunswick magyár részének kellős közepén. Nyílik a főajtó s fekete papi civilbe öltözött, aszketikus megjelenésű fiatalember köszönt. Menten megölelem, hiszen régi ismerős és szabadságharcos ö, Végvári Vazul a newbrunswickiek egyik magyar katolikus papja, a Szabadságharcos Szövetség volt elnöke, s a newbrunswicki magyar cserkészparancsnok. Tágas előadóterembe kerülünk, tiszta és kitünően világított. A menyezetvilágitás kissé templomias. Megjegyzésemre Vazul felnevet. — “Hát persze ,hogy az. Templom volt ez, mégpedig sokféle. Először egy protestáns gyülekezet áldotta itt az Urat, mig meg nem vette tőlük a new brunswicki ukrán katolikus egyházközség. Hosszú évekig mondták itt az ukrán szertartásit szentmiséket, mig szebb templomot nem találtak maguknak, s el nem adták az épületet a Magyar Cserkész Szövetségnek. így aztán most személyemben egy római szertartásu ferences barát lett a gondnoka az épületnek s ben ne otthont talált mindenki, aki magyar. Ennél ekunémi kusabb hely tán nem létezik errefelé.” — Hány ember fér ide be? — kérdeztem Vazul atyát. — Amúgy száz vendéget kényelmesen el tudunk helyezni, de hamarosan százötven személy befogadására lesz alkalmunk. Mi ugyanis nemcsak a cserkészifjuságra gondounk, hanem a cserkészszülőkre és rokonságra is. Olyan helyet kívánunk teremteni számukra, ahol mindenki jól érzi magát, apraja is, nagyja is Egyelőre még csak hetente egyszer tartunk egyre köz kedveltebbé váló magyar mo zielőadást, - de hamarosan igyekszünk szórakoztató előadásokat is szervezni, hogy a hét többi napján is legyen szórakozási lehetőség a felnőttek számára is. Ehhez azonban ki sebb átalakítást kell végeznünk az épületen.-— Az alagsort akarjátok kihasználni ? — Szükségünk van rá — magyarázta Bodnár Gábor. — Ez itt szép hely és tágas, de a cserkészek mégsem érzik magukat túlságosan otthonosan. Itt túl sok az ablak, amellett a múzeumi kiállítási szekrények jórésze — amint látod —, már itt van. A gyerekek tehát érzik a felelősséget s nem tudnak úgy “istenigazában” játszani. Ez pedig hiba. Lent ugyanekkora terület áll rendelkezésre. Linoleumpadló és neonvilágitás készül, s lesz ott olyan cserkészélet a newbrunswicki csapat és az őrsök számára, amilyet csak akarsz. S még valami, amit az ér gyakorlott, futball-rajongó szemem hamar felfedezett. A telek sarka bekerített városi park szélét érinti s a városi hatóságok engedélyével máris ajtót nyitottak a kerítésen, hogy a cserkészek bármikor használhassák a parkot, ha a nagyközönség számára zárva is van. Nem hiába félig-meddig magyar város New Brunswick .... még enyi protekciónk se legyen? Hatalmas, még a téli hidegben is zöldgyepes terület: budai diák és cserkész koromban sem bántam volna, ha ilyesmi akadt volna a közelben. Az előadóterem egyik sarkában kis padok és asztalok. Vazul atya kedvtelve simítja végig a kis padokat. — “Ez az óvodásoké, akik itt gyülekeznek nálunk. A nagyobbak a new bruswicki magyar iskolába járnak s ott tanulják meg a magyarságtudomány eleme it. De a kicsik, az óvodások idejönnek s itt játszanak, éne kelnek, rajzolgatnak — magyarul. Itt készítjük őket elő arra, hogy beiratkozhassanak majd a magyar iskolába, ha felcseperednek s eljött annak is az ideje ...” Nincs ott senki, de még igy is aranyos a berendezkedés. Látszik, hogy féltő szeretettel válogatták össze, a kis óvodások iránti szeretettől vezetve. De nem állom már tovább ujjaim végigszaladnak a drága zongora billentyűin. A sa rokban ugyancsak elsőrangú minőségű orgona áll. Nem il lik megkérdezni, hogy tudták összehozni mindezt, igy csak besorolom ezt is húsz év csodái sorába. A kiállítási szekrények máris tömve vannak cserkészereklyékkel, faragványokkal, emléktárgyakkal. A falon üveg alatt viseletes cserkész-nyakkendő, rajta megannyi aláírás. Betüzgetem a neveket: Baden-Powell . .. Teleki Pál. . . Egyszerre Gödöllőt látom a szemem előtt, a sátorerdőt és a cserkésztiizeket. Több, mint harminc éve már. “Te is ott voltál ?” — kérdezem Bodnárt. — “Ott hát!” — feleli. — “Akkor bizony jól megöregedtél!” — ugratom cserkásznyiltsággal. Villan a szeme, visszavág: — “Téged sem babakocsiban toltak körbe-körbe Gödöllőn, te sem panaszkodhatsz . . .” — Mi tagadás, igaza van. S méghozzá én egy évvel idősebb vagyok Gábornál. — Hát itt igazán minden van — mondom Vazulnak. — Muzeúm, előadóterem, szórakozás, cserkészgyermeknek, cserkészszülőnek. Büszkék lehetünk erre a székházra valamennyien. — Tényleg, itt sok minden van — feleli Vazul szerényen —,s sok minden lesz. Vendégek jönnek, hangverseny készül, s az ének- és zongoraszámok művészei érkeztek,, hogy főpróbát tartsanak az előadóteremben. Csengő énekhang tölti be a termet amikor kisurranunk az ajtón. Késő van már, még órás autóút áll előttünk. Kint ugyancsak meghidegedett az idő, de mégis meleget éreztem a szivem körül, ahogy visszanéztem a kivilágított épületre. Cserkész voltam s otthon vol tam néhány órára New Brunswickon, a Magyar Cserkész Szövetség uj székházában. INVÁZIÓ KUCHING, Sarawak, Borneo. — Hangosan panaszkodnak az asszonyok a singaporei lányinvázió miatt, A maláj szigetvárosból látogatóba jönnek lányok, elveszik a borneói férjek pénzét, aztán, két hétre szóló látogatóvízumuk lejártával, hazautaznak. Sarawakból az utóbbi időben sok singaporei lány több ezer dollárral gazdagabban távozott. Sarawak kormánya nem sokat tehet ez ellen az erkölcstelen invázió ellen, mondja a bevándorlási hivatal vezetője. Ezek a nők persze nem mint prostituáltak jelentkeznek vizűmért, hanem mint háztarLOVAK ALKONYA Szilárd állapotú üzemanyaggal meghajtott rakéta, kipróbálás során, Miami, Fla.-ban, 3.6 millió font erejű lökőerőt fejlesztett. JOHNSON ÚTJA MEXICO CITY — Johnson elnök júliusban Acapulcoba utazik, ahol megbeszélést folytat majd Gustavo Diaz Ordaz, mexicoi elnökkel. GENF. — Az Egyesült Nemzetek szociális és gazdasági bizottságának számítása szerint a világ lóállománya egyre kisebb, már csak 64 millió ló van a földkerekségen. A lótenyésztő országok élén állnak; Paraguay, Haiti, Dominika és Lengyelország. Peter M. Hawkins kapitány, West Point volt football bajnoka, Délvietnamban katonai tanácsadó. tási alkalmazottak, háziasszonyok, varrónők, igy hát alig lehet megtagadni tőlük a vízumot. Itt aztán, ha nem gyakorolják nyíltan, feltűnően az iparukat, nem lehet a két hét lejárta előtt deportálni őket. A singaporei örömlányokat Sarawak repülőterén helyi ‘ügynökök’ fogadják, azok adják meg nekik a kalandra vágyé, fizetőképes “ügyfelek” cimét. A sarawaki ügynökök összeköttetésben állnak egy singaporei földalatti szindikátussal. A helyi sajtó támogatja a lázadozó asszonyok akcióját a leányinvázió ellen, főleg azt hangoztatják, hogy azok a lányok két hét alatt valóságos kis vagyonra tesznek szert és — jövedelmi adót nem fizetnek. Az amerikai magyar sajtó Grand Old Manje TOLEDO, Ohio. — Február 22-én 90-ik évébe lépett Dr. Farkas Géza, a legöregebb amerikai magyar újságíró, szerkesztő, a 40 év óta fennálló “Toledo” cimü hetilap kiadója. Az ország minden részéből gratuláló, még sok boldog születésnapot kívánó leveleket és kártyákat hoz neki a postás, városának kiemelkedő személyiségei elismeréssel adóznak neki, a város nagy napilapja, a Toledo Blade majdnem fél oldalt szentel Farkas Géza érdemei méltatásának s a cikket ezekkel a szavakkal zárja; “Boldog születésnap, Dr. Farkas Géza!” Valamikor régen odahaza ügyvéd volt, tiszt volt a cs. és kir. hadseregben, amellett politizált is és 1908-ban átkelt a nagy vizen, Toledóban telepedett meg s idővel a város közéletének ismert, elismert személyisége lett. Több mint fél évszázadon át istápolta a magyar bevándorlókat, polgárosító tanfolyamokat rendezett számukra, száz meg száz magyar az ő segítségével nyerte el a polgárlevelet. A honosítási ünnepélyeken 28 éven át Frank L. Kloeb, a német származású szövetségi biró elnökölt s most a nemrég nyugalomba vonult öreg biró azt mondta, hogy nem emlékezik arra, hogy Farkas Géza egyetlen— Farkas Géa egyszer is elmaradt volna az ünnepi aktustól. Kloeb biró mellett ült mindig a bírói emelvényen — ez volt a jussa és a jutalma az ujamerikás magyarok érdekében végzett fáradhatatlan munkálkodásáért. Á háború idején bondeladási akciójáért kitüntetést kapott, a múlt évben az Európai Rabnemzetek Szövetsége emlékéremmel tüntette ki. Jó magyar maradt, jó amerikai lett Dr. Farkas Géza. De még valamit el kell mondani róla most, amikor 100 felé számolja éveit. Úriember volt a régi magyar úri világból és régimódi magyar ur maradt itt is. Ha miszterre van dolga, kezet ráz vele és mélyen meghajol, missziszeknek kezet csókol. NEVESSÜNK A nudista telepen kérdi a szőke szépség az ott bemutatott uj ismerősétől: — Hogy tetszem magának? A férfi zavartan hebegi: — Kelene látnom felöltözve ... * * ❖ — Te milyen képeket gyüjtesz ? — Én csakis ismeretlen, még be nem érkezett festőktől vásárolok. Ennek két előnye is van. Egyrészt ezek a képek olcsók, másrészt nem akad közöttük egyetlen hamisítvány sem. A halottasházbol a kórházba... NEW YORK. — John O'Haloran, 20 év óta a Park West Funeral Home alkalmazottja, életében először, és reméli utoljára volt részese ilyen döbbenetes jelenségnek: a pincében, a “kikészitési teremben” a kikészítésre kiterített halott egyszerre felsóhajtott, aztán megint mély sóhajtás tört ki belőle. Halálra ijedten O’Halloran odakiáltott a másik kikészitőhöz: “Kennedy, ez a nő él! Él!” A kikészitők megpróbálták a tetszhalottat mesterséges lélegzéssel felfrissíteni, maszszirozták a karjait és lábait, aztán telefonáltak a rendőrségnek, jött a mentőkocsi és vitte Miss Henrietta Landaut a Roosevelt kórházba. Miss Landau 71 éves, nyugalombavonult ápolónő. Su lyos ideg- és szivbetesgségben szenvedett. Péntek este a lakásában, karosszékben ülve. mozdulatlanul, első tekintet re holtan találta az orvosa, Dr. Samuel Gaines, akit a hozzátartozók értesítettek. Az orvos kiállította a halotti bizonyítványt és nemsokára jöttek a funeral home emberei és elvitték a halottaskamrába. Másnap reggel O’Halloran és Kennedy hozzá akartak fogni a kikészítéshez . .. Miután a tetszhalottat a halottaskamrából átszállították a Roosevelt kórházba, James Kennedy megkönnyebbülten felkiáltott: “Hál’istennek, az egész idő alatt eszméletlen volt. Ki tudja, mi történt volna, ha ez ,a súlyosan szívbeteg nő tudatára ébredt volna annak, hogy egyideig a funeral home halottaskamrájában feküdt! ...” Nem történt semmi, a tetszhalálából felébredt nő egy pillanatra sem ébredt fel eszméletlenségéből, vasárnap reggel 7.30-kor véglegesen megállapították, hogy meghalt. Johnson elnök bejelenti a Fehér Házban, hogy a Savings Bondok “E” sorozata ezentúl 4.15 százalék kamatot fog hozni. NEM LESZ ÁLLAMADÓSSÁG... WASHINGTON. — Nem lesz államadósság, ha a kongresszus törvénybe hozza Douglas illinoisi szenátor javaslatát a nemzeti tulajdonban levő földek méhében rejtőző olajtartalékok értékesítése dolgában. sor, a kormány az olaj forrásokat fúró vállalatoktól követeljen a földtulajdon jogán százalékot (royaltit), mégpedig a felszínre hozott olaj értékének egynyolcad százalékát. Ez összesen 320 billió dollárt tenne ki s éppen elegendő lenne arra, hogy a U. S. kormánya megszabaduljon az éppen ennyit kitevő nemzeti adósságtól. Colorado, Utah és Wyoming államok országos tulajdonban levő földjében több mint egy trillió (ezer billió) hordónyi olajtartalékuk van, amiből 600 millió hordónyi legjobb minőségű olaj. Hogy ez mily óriási mennyiség, az kiderül a világ összes olajtartalékaival való összehasonlításból. Az amerikai tartalék kétszeranynyi, mint az egész világ ismert olajtartaléka. Nos, Douglas szenátor azt javasolja, hogy amikor ezeknek az' olaj forrásoknak feltárására kerül HALLOTTA? . . . hogy a sakál vad kutya, valószínűleg a háziasított kutya őse. . . . hogy a ló nélküli kocsi, az autó, kiszorítja Amerikából a lovakat. 1915-ben 21 millió ló volt az országban, 1935-ben még 12 milliót számláltak, 1960-ban (a legutóbbi népszámlálás alkalmával) a lóálomány már csak 2 millió volt. Komputer rendszerrel tartanak nyilván 35 millió fát, melyeket az erdők tartalmaznak.
