Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-03 / 5. szám
fi-TTC OLDAL híradó Thursday, February 3 1966 FIÓK ALBERT, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke: Elitünk minden csoportot, mely aláássa a vietnami politikát NEW YORK. — Az Amerikai Magyar Szövetség newyorki csoportjának rendezésében hétfőn, január 24-én tartotta hüségvacsoráját a New York Hilton Mercury báltér xnében. Az est főszónokai Vu Van Thai, Viet Narrt washingtoni nagykövete és William J. Jorden, amerikai külügyminisztériumi államtitkár voltak, mert Thomas J. Dodd Connecticut! szenátor washingtoni hearingje a kora esti órákig nyúlt és fizikailag lehetetlen vplt neki idejében New Yorkba érkeznie. A program Ft. Vitéz Baán. O.F.M., a Magyar Szbadságharcos Szövetség amerikai elnökének imájával kezdődött, melyet ifj. Lőrincz János angolnyelvü szavalata követett, majd Fiók Aladár pittsburghi bíró, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, tar tott üdvözlő beszédet. Fiók elnök beszédében el Ítélte a szakállas generációt, amelyik igényt tart minden jogra és privilégiumra, de nem haljandó vállalni semmi kötelezettséget, mely a polgárjogokkal jár. Ök csak ellenségeink szivét melegítik, és barátainkat aggasztják, mon dotta Fiók elnök. Az Amerikai Magyar Szövetség fenntartás nélkül kijelenti, hogy hűen támogatja Johnson elnök vietnami politikáját'. Mi tudjuk, mit jelent kommunista, diktatúra alatt élni, s ezért határozottan elítélünk minden olyan csoportot, mely a vietnami politikát aláássa. Egy nemzet önrendelkezési jogát nem szabad hagyni, hogy fegyveres erőszak gátolja, fejezte be az elnök. Vu Van Thai nagykövei emlékeztette a hallgatóságot, hogy 1954-ben több mint egy millió észak-vietnami lakos vándorolt Dél-Vietnamba, a genfi egyezmény alapján, noha csak 100 nap volt nekik a költözködésre adva, s még egy millió követte volna őket, ha hagytak volna több időt. A vietnami nép elítéli éppen úgy a kolonializmuts, mint a személyes és a kommunista diktatúrát. Egy nemzeti ön tudat vari végre kialakulóban és sok kezdeti nehézség és külső aggresszió dacára a vietnami kormánynak sikerül ogy nemkommunista társa dalmi reformot végrehajtania, mely a kommunizmus csődjéhez fog Vietnamban vezetni, ha Amerika segítsége tovább ra is megmarad. Jorden államtitkár két do logra figyelmeztette a jelenlevőket. Először is, hogy ma sem Amerika, hanem a viet na mi nép és hadsereg viseli a háború fő terhet. Két és fél széf annyi vietnami katona harcol a háborúban oldalun kon, mint amerikai, s a viet nami veszteséglista ötszöröse az amerikainak. Másodszor, a sajtóban sokszor csak a nega tivumokat olvassuk. Kevesen tudják, hogy 5000 főiskolai hallgató dolgozott a parasztok'között vidéken muH. nyá rom és hogy számuk a felsőosztályú középiskolai diákok kai együtt idén 500,000-re fog noifi. Ezeket a vidékieket írni olvasni tanítják, kutakat fúr nak, vizet disztillálnak, ápoló segítséget nyújtanak több honfitársaiknak. Miért vagyunk Vietnamban, — kérdezte az államtitkár? Azért, hogy a kommunista aggresszió áldozatainak segít ségére kell mennünk, mint •Koreában, Görögországban és Berlinben. Tudjuk, mondotta, hogy a múltban nem mindig siettünk az áldozatok segítségére. Remélem, hogy ilyen hibákon már túl vagyunk, fe jezte be beszédét Jorden ál lamtitkár. A műsorvezetői tisztségei Seymour Halpern newyorki országgyűlési képviselő töl tötte be, aki bevezető szavai ban megvilágította az erdélyi magyarság súlyos helyzetét és párhuzamot húzott a vietnami nép szenvedése és harca és a magyarság kommunista ellenes ellenállása és rárótt szenvedése között. Hamilton Fish, volt new yorki országgyűlési képviselő, a kommunistaellenes harcra tette a hangsúlyt, melyben minden hazafias amerikainak egyet kell értenie, hogy a ve szedelmét ne csak Vietnam ban, ne csak Közép-Európában, hanem mindenütt és min len megnyilatkozási formájában le lehessen küzdeni.. Zárószavaiban Száz Zoltán dr., az Amerikai Magyar Sző vétség külügyi titkára s a Seton Hall egyetem rendkívüli tanára üdvözletét fejezte ki a sokat szenvedő vietnami népnek, mely testvéri megér tésre talál élet-halál harcában az amerikai magyarságban, s biztosra veszem, mondotta Száz professzor, az otthoni magyarságban is. A gazdag programot Nt. Dr. Béky Zoltán emeritus püspök, az Amerikai Magyar Szövet ség igazgatóságának elnöke fejezte be, mélybeszántó asz tali imájával. A jelenlevők között voltak többek közötti mint házigazda Mikó István, az Amerikai Magyar Szövetség országos alelnöke és-a.newyorki osztály elnöke, Vasváry Zoltán orszá gos alelnök, s a Kereszt cs Kard mozgalom elnöke, Dr Fiiry Lajos, az AMSZ országos titkára. Frank Babyeos az AMSZ bridgeporti osztályának elnöke, s számos igazgató New Yorkból, New Jerseyből, Connecticutból, Philadelphiá bői és Roohesterből. A vacsorát levélben vagy telegramban üdvözölték: Rockefeller newyorki kormány zó, Hamson Williams jr. new versei szenátor, természetesen Thomas J. Dodd Connecticut] szenátor és Joseph P. A-ddab bo newyorki országgyűlési képviselő. A WRUL rádió állomás 14 perces programot is készített a beszédekből, melyet a hét végén nem kevesebb, mint 1? rádióállomás közvetített. San Quentin művésze SAN MARTINEZ, Calif. - Carl Pramberg.17 hónap óta ennek á városnak lakója. Azelőtt 11 éven át a San Quenin börtön lakója. Azért került börtönbe, mert egy bárban agyonlőtte egyik barátját. A börtönben fejtegetett, mégpedig oly jól sikerült képeket festett, hogy az éven ként rendezett zártkörű kiálli lásókón festményei átlag 150 lolláros áron keltek el. Ami kor szabadult, 38 éves volt. és 12,000 dollár vagyonnal ren Mkezett. Most megint rácsos kapu . ácsos ablak mögött van. Puskával a kezében látták. Fegyverviselési tilalom az időelőtti elbocsátás egyik tényezője volt, a puska a kezében tehát utat mutatott a börtön irányában. Miért csinált ilyen veszélyes ostobaságot? Erre » kérdésre Így felelt: “Valami, nem tudom megmondani mi, lejárt es- én hosszú időn át úgy éreztem, hogy már nem illek bele a kinti világba ...” Golf-kedvelő tömeg figyeli, amint Arnold Palmer a vizentuli lyukra üt, a Cypress Point pályán, Carmel, Californiában. WASHINGTONI LEVEL McNamara honvédelmi miniszter közlése szerint az amerikai hadsereg, és helikopterei havonta átlag 100 millió dollár értékű muníciót használnak el, további 110 millióba kerülnek lövedékek, rakéták és bombák, amelyeket a légierő és a haditengerészet repülői zúdítanak az ellenségre. Legjobb gerilla a halott gerilla. És egy halott gerilla 35,000 dollárba kerül. Ennyi esik a háborús költségekből égy-egy gerillára, akit sikerül leteriteni. A Fehér Házban és a kongresszusban latolgatják a kérdést; Meddig fogja a nép tü retemmel viselni a vietnami háború egyre nagyobb vérálllozatát amerikai fiatalok vérének ontását? Meddig fogjuk még támadásainkat korlátozni azért, hogy az ellenség civil lakosságát kíméljük ? Meddig lesz szent és sérthetetlen Észak-Vietnam ipara meddig halogatjuk annak a kikötőnek bombázását, amelyen át a kommunisták barátaiktól — és a mi szövetségeseink tői és barátainktól is! — kapják azokat a fegyvereket, amelyekkel az amerikai fiatalság szine-javát irtják? A republikánusok tudják, hogy mindenütt az országban ilyen gondolatok, ilyen kérdések nyugtalanítják a népet, és — tudjuk, hogy nem sok idő múlva megkezdődik a választási- kampány, képviselők és szenátorok választása. .. Hiába harsogja a kommunista világpropaganda, hogy tó amerikai imperialisták mér res-gáz támadásokat intéznek a Vietnamot a kommunizmus részére felszabadító “szabad ságharcosok” ellen, az ameri kai hadvezetőség tovább folytatja uj kémiai vegyületek kidolgozását és a bevált gázok használatát. Mindegyiknek közös sajátossága az, hogy nem fojtógázok s csak időlegesen hatnak, hatásuk hol rövid idő alatt, hol hosszabb idő után elmúlik. Különböző célokra különböző gázokat használnak. A G'N elnevezésűt a gerillák földalatti állásaiba, alagutjaiba fújják, miáltal ezek a búvóhelyek hosszabb ideig lak hatatlanokká lesznek. Rövid ideig ható gázok lebocsátása helikopterekről nem ilyen egy szerű, az eredmény különböző tényezőktől függ: a szelek irányától, a levegő páratartalmáéi, stb. Az őserdei búvóhelyek 'álhatóvá tételére, lesipuskás rajtaütés megelőzésére oly kémiai anyagokat használnak amelyek a leveleket elhervasztják, lehullatják. Ugyanezzel az anyaggal pusztítják a gerillák termését is. Sok esetben eredményesnek mutatkozott gerillák kifüstü lese földalatti üregeikből; ez zel sikerült csökkenteni az amerikai és vietnami katona. ság, valamint a vietnami polgári lakosság veszteségeit. A múlt évbén, amikor elsőizben jutott nyilvánosságra a | nem-mérgező gázok használa- 1 ta, a kommunista hazugságpropaganda egyideig hatott a világ sok országában, Nyugat- Európában is. Idővel azonban mindenütt rájöttek a propaganda hamisságára és elfogadták az amerikai álláspontot, hogy nem-mérgező gázok használata háborúban éppoly , kevéssé kifogásolható, mint utcai tüntetések, zavargások elfojtására “békés” városokban. Valami haszon mégis származott a kommunista hazugság-propagandából: A gerillák eszeveszetten menekülnek oly, területekről,^amelyeken a fák és bokrok növényzetét az amerikia és a vietnami helikopterek elhervasztották; menekülnek, mert azt hiszik, hogy a hervasztást 1 mérges gázok okozták. A szövetségi bírói állások a legjobbak, mert a kinevezés életfogyliglanra szól, szövetségi biró (bizonyos ritka esetektől eltekintve) nem mozdítható el állásából és a nyugalombavonulás magas korban sem kötelező. Azt kellene hinni ennélfogva, hogy az elnökök, akik a szövetségi bírákat kinevezik, az ország legjobb jogászai közül válogatnak. Hogy áll a dolog? Az alkotmány nem irja éléi a szükséges minősítést, így hát ki lehet nevezni szövet ségi bírói állásra fogászt is. De ez csak elméletben van igy. A gyakorlat azt mutatja, hogy az elnökök jogászt, ügyvédet, birát ültetnek szövetségi bírói állásokba ... és politikusokat. A szabályt Cleveland elnök állította fel s azóta is az a helyzet, hogy mindegyik elnök a megüresedő állásokba legnagyobbrészt — legalább 80 százalékban — saját párthiveit ülteti be. Mellékszempontok: A lehetőség szerint a Legfelsőbb Bíróságban képviselve vannak a nagy területi egységek, keleti partvidék, Középnyugat, Dél, stb. Hagyomány az is hogy a főbiróságon legyen legalább egy katolikus és egy zsidó biró. Az alsóbbloku szövetségi bíróságokra nagy befolyásuk van a politikusoknak, a számba jövő állam két szenátorának elsősorban. Tekintetbe veszik a pártszolgálatokat, a kampány-érdemeket, a jelölt nemzetiségi hovatartozását. Egyszóval: Az alkotmány értelmében, de közfelfogás szerint is pártokonfeliili szövetségi bírákat pártpolitikusok ültetik a bírói'székbe. Itt egy kis pártstatisztika: Franklin D. Roosevelt elnök 188 demokrata és 6 republikánus birót nevezett ki; a Legfelsőbb Bírósághoz 8 demokratát és 1 republikánust. Truman: 116 demokrata, 9 republikánus biró, 3 demokra ta és 1 republikánus főbíró. Eisenhower 169 republikánus és 9 demokrata biró, 4 republikánus és 1 demokrata főbíró. Kennedy: 100 demokrata és 8 republikánus biró, 2 demokrata főbíró. Johnson: 44 demokrata, 2 republikánus biró, 1 demokrata főbíró. Tragacs-rekordot jelent Detroit DETROIT. — Mindenki tudja, hogy az amerikai automobil ipar mezején, helyesebben az országutakon és a városok utcáin örökösen számlálás folyik: hány autó fut, rohan a keményített utakon, hány autó futott le a héten a futószalagokról, mennyi volt az idei gyártás, mennyivel több, mint a tavalyi termelés. És ujjongva jelentenek minden uj rekordot. De nem mindenki tudja azt, hogy mindez nem számjátók, hanem komoly statisztikai munka. Az automobil iparnak hivatalos statisztikusa van: az R. L. Polk Company. És bizonyára csak nagyon kevsen tudják, hogy ez a hivatalos számláló nemcsak élő, futó, robogó autókat számlál,' hanem holt autókat is. Élő autókat könnyű számlálni: a gyárak közük a heti gyártásadatait, a rendőrségeken meg lehet kapni azoknak az autóknak . rendszámait, amelyekre Fajtási engedélyt kértek. Könnyű 'kitalálni, és Folk mindjárt feljegyzi: Amely autóra 1965-ben nem vettek ki hajtási engedélyt, az valahol autótemetőben pihen, esetleg országút szélén. A nem-regisztrált autók a Polk statisztikába mint elvetett tragacsok kerültek bele. Nos, mit mutat a tragacs statisztika? 1965-ben nem regisztráltak 6,440,348 oly autót és truckot, amelyek 1964-ben regisztrálva voltak. Vagyis: a múlt évben ennyi volt a használaton kivid maradt ócska autók s truckok száma. Ez rekord szám, ezzel megdőlt az előző, 1964. évi rekord, amely 6,099,156 volt. Érdekesek egyes részletek is. 1964 a második év volt. amelyben az ócskavasra vált személyautók száma meghaladta az öt milliót. Az első au tó temető rekord az előző évben, 1963-ban volt. Éppen ilyen érdekes az ipar hivatalos statisztikusának az a megállapítása is, hogy a tömeges autóhalál ellenére az automobilok összes száma nőtt, még pedig 2,986,574-gyel több volt a használatban levő autók száma 1965-ben, mint az előző évben. 1964. január 1-én 73,7 millió autó és truck volt regisztrálva, 1965. január lén 76,653,808. Mit szólnak ezekhez a számadatokhoz az automobilgyárosok?" Először is, azt mond-Medve mama és a tudások a téli álomról beszélgetnek — Neve? — Bunkó. — Kora? — Erre a kérdésre nem vá laszolok . .. Elvégre én is csak nő vagyok, még ha 18 gyermekes medve-mama is. — Mi igaz abból, hogy ha maguk február 2-án, gyertya szentelőkor kijönnek a barlangjukból és meglátják az árnkékukat, tehát derült, napos időt találnak, azonnal vissza fordulnak tovább aludni, mi vei még hosszú és hideg tá! várható ? — A dolog úgy áll. . . Dr. Anghi Csaba, a buda pesti Állatkert igazgatója1: — Ugyan már, micsoda gyermek ség! Bunkó asszonyság és többi állatkerti társa nem is alszik téli medve-álmot. A természetes környezetben éle mackók igen, de azok viszont csak akkor kelnek fel tavasz előtt, ha ősszel nem szereztek elegendő táplálékot. Ha ez éppen február 2-án következik be — az csupán véletlen! A meteorológus: — Hát nem egészen. A néphagyomány ebben a kérdésben igenis tartalmaz valami igazat. Ha vissza menőleg nézegetjük az éghaj lati adatokat, azt látjuk, hogy általában január 25. és feb ruár 5- között enyhébb a tél. majd ismét hidegebb időszak következik. De ha az ellenke zője fordul elő, vagyis január 25. és február 5. közölt hideg az idő, akkor azt áltálában melegebb tavasz követi. Na már most. .. Dr. Anghi: — Tudják, honnan származik ez az egész medve-dolog? Jókai Mór találta ki egyik vidám írásában. — Szóval a medve nem tud semmit ? Dr. Anghi: — A barna medve nem sokat. A jegesmedvék viszont már napok óta lubickolnak és ez csaknem bizonyos jele a közelgő jó időnek. De ugyanilyen jó hirt hoztak azok a szürke gémek is, ame'yek elsőként-hazajöttek délről. Ezek a gémek a még rejtőző tavasz “első fecskéi”. A meteorológus: — Tény, hogy mi is úgy hisszük, legalább február közepéig enyhe idő lesz. — Mit szól mindehhez maga, kedves, Bunkó asszonyság? — Semmit. Már a direktor ur megmondta, hogy nem vagyok én időjós, csak — éhes. — Hát ezért bujt elő a barlangjából ? — Nem is magával társalogni.. . A COSA NOSTRA POMPANO BEACH, Fla. — A Cosa Nostra nevű bün-szindikátus egyik vezetőjét, az 59 éves Joseph Stassit, letartóztatták. Stassit kábítószer-rejtegetéssel vádolják. ják, hogy nagyon meg vannak elégedve a tragacs temetések nagy számával, mert az automobilizmusban is érvényes az élet örök törvénye, hogy élete halál követ, halált pedig uj élet. Másodszor, igy gondolkoznak, jósolnak: Ha az autótemetés tovább is ilyen mértékben folyik, az uj autó gyártás továbbra is magas ni von marad. Es nem szabad figyelmen kívül hagyni a rekord autótemetéssel kapcsolatban a kérdést; mi történjék a lomtárba vetett autók millióival? Elsősokban a szövetségi hatóságp kát foglalkoztatja ez a kér dés, mert a legtöbb autóte mető a vidéken, sokszor a; országutak közvetlen Közeié ben van, és ezek a tragac; dombok elcsúfít ják. a látképet Douglas illinoisi szenátor ja vasolta, hogy az automobilok ra kivetett forgalmi adó (ex cise tax) 1 százalékát az elhagyott, tragacsok eltávolitá sár;-, használják fel. Iíilátá van árra, hogy ebből a javas latból még ebben az évben tör vény lesz. A Ford Motor Com pany egy clevelandi vállalat tál együtt kidolgozott egy tér vet: három és fél millió dől tár költséggel Detroitban felállítanak egy üzemet elhagyott autók feldarabolására, j ócskavasként használhatóvá | tételére. Ford maga jelentkezett már, hogy az igy nyert acélt felvásárolja az aitloromboló cégtől. NEVESSÜNK Egy öttagú család egy folyóhoz ér. Arra övez éppen egy , halász és a család megállapo| dik vele, hogy fejenként egy dollárért átviszi őket a túlsó partra, még pedig egyenként, | mert kicsi a csónak. Négyet urnán át is visz, hanem az ötödiket a kikötésnél valahogy be le for,lit ja a vizbe, úgy, hogy az egy pillanat alatt eltűnik i hahó < között. A család többi tagja elkezd jaj veszel élni, mire a halász iühösen rájuk kiabál: — Mit óbégátnak úgy, fizessenek egy dollárral kevesebbet és el van intézve. TERJESSZE LAPUNKAT! Washingtonban a Fehér Ház közelében őrt állanak a teológiai diákok, akik helyeslik Jonhson elnök erőfcszitéseil a béke érdekében.
