Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-28 / 17. szám

Thursday/ April -28, 198S HIKÄDO Hazaküldték az iskolából a 16 éves Debbie Heslert, mert túl rövid volt a szoknyája. Utána bokáig érőt húzott fel, de azért nem küldték haza. Mély hallgatásba burkolta Churchill szívrohamát orvosa 1941 Karácsonyán LONDON, Anlia. — Wins­ton Churchill könnyebb szív­rohamot szenvedett, miköz­ben a Fehér Házban tartózko­dott, három héttel a Pearl Habor-i katasztrófa után. De Churchill orvosa, Lord Mo­ran, aki mindig vele utazott ez:t séhkihek sem mondta meg, magának Churchillnek sem. Ez a szenzáció április 17-én,. vasárnap pattant ki az angol fővárosban, a London Sunday Times-ból, mely kivonatokat közölt Lord Moran napló jegy­zeteiből, mélyek könyvalak­ban nemsokára megjelennek. Karácsony napján, 1941-ben Churchill templomba ment Roosevelt elnökkel. A követ­kező napon Winston Churchill beszédet tartott a szenátus és a kongresszusi képviselőház együttes ülése előtt és este diadalmasan tért nyugovóra. Elmúlt az a feszültség és mély levertség, mely mindig elfogta, mielőtt az Egyesült Államok belépett a háborúba. Másnap reggel sietve érte­sítették Churchill orvosát, Lord Moramt, hogy jöjjön a Fehér Házba. Churchill ágy­ban volt és aggodalmas vonás ült az arcán. Lord Moran naplója igy foly­tatja: — Örülök, hogy eljött — kezdte a beszélgetést az an­gol miniszterelnök. — Teg­nap este tulmel'eg volt a szo­bában — folytatta Churchill — s felkeltem, hogy kinyis­sam az ablakot. Az ablak igen Szorosan csukódott és megle­hetős erőfeszítéseimbe került, hogy kinyissam. Egyszerre csak azt éreztem, hogy kifo­gyok: a lélekzetből s tompa fájdalom fogta el a szivem táját, majd folytatódott lefelé a balkaromon. A fájdalom nem tartott sokáig, de ezelőtt sohasem éreztem. Mi lehet ez9 Tálán baj van a szivemmel? Hirtelen arra gondoltam, hogy üzenek. önért, de a fáj­dalom elmúlt s igy reggelre hagytam a dolgot ... Lord Moran igy folytatja; Amikor megvizsgáltam a szivét, nem sokat találtam. Valójában, mig a- mfellét vizs­gáltam, volt időm gyors gon­dolkodásra . . . Nem volt két-’; ségem aziránt, hogy akár mu­tat az elektro-cardiograph bi­zonyítékot arra nézve, hogy szivkoszoru-ér trombózis van jelen, akár nem, az összes je­lek arra mutattak, hogy az ér működése elégtelen. — A kezelés erre az esetre nézve, az orvostani előírások szerint, hat hét ágyban. Ez annyit jelentett volna, mint közölni a világgal — és az amerikai újságok gondoskod­tak volna erről — hogy az an­gol miniszterelnök beteg, bé­na szívvel fekszik és jövője bizonytalan. — És pontosan most, ami­kor Amerika résztvevője lett a háborúnak és -nem volt más a világon, mint Winston, aki kézenfogva vezesse. — Úgy éreztem, annak a be­jelentése, hogy az angol mi­niszterelnök szivrohamot ka­pott, csak katasztrofális 'kö­vetkezmény ekkel járhat. De biztos voltam abban is, hogy Churchill képzelet dús vér­mérséklete folytán, ha meg tudja, hogy szívrohama volt, ez nagyban akadályozni fogja munkájában. Uj, szivó-hajvágógépet mutattak be a chicagói nemzetközi vásáron. Nem kell többé kendő a nyak körül. TAVASZI SPORT BAL a NEW YORK HUNGÁRIA SPORT CLUR TÁMOGATÁSÁRA Április 30-án, szombaton este 8:30 órától a REFORMÁTUS TEREMBEN 229 East 82nd Street, New York, N. Y. A SZIVÁRVÁNY ZENEKAR MUZSIKÁL ■--------- m m m----------­Belépőjegy.................:.y~ $3.00 Jegyrendelés és asztalfoglalás RE 4-8144 számon — Másrészt, ha nem teszek semmit és esetleg rövidesen egy másik szivrohamot kap — egy komolyabbat — a világ kétségtelenül azt fogja mon­dom, én öltem meg azzal, hogy nem rendeltem el, hosz­­szabb nyugalmat. — Ezek a gondolatok kerge­­tőztek agyamban, miközben feszülten hallagttam szívve­rését. Kis idő multáníkivettem a sztetoszkópot a fülemből, aztán, hogy időt nyerjek, is­mét vissza-illesztettem. — Hogy jól teszem-e, vagy sem, úgy éreztem, hogy hall­gatnom kell, bármik legye­nek is a következmények. Hallgatnom kell a világ előtt is, de maga Churchill előtt is. — Nos — kérdezte Churc­hill, hosszan és áthatóan sze­membe nézve. — Rendben van a szivem? — Nincs semmi komoly baj — válaszoltam —- egy kis meg­erőltetés. Az utóbbi időben túl sokat dolgozott. — Nos Charles — mondot­ta Churchill — remélem, most nem fogja mondani nekem, hogy pihennem kell. Úgy sem tenném meg. Nem tehetem. Senki más nem tudja ezt a munkát elvégezni. Nekem kell megtennem. Tulapdonképpen mi történt velem, mikor ki­nyitottam <az ablakot? — Az én véleményem az, hogy megerőltettem mélliz­­mlaimnak eigyikét. Gondoltam mindjárt, mert nagy erővel láttam neki az ablak kinyitá­sának. Nem hiszem azonban, hogy a szív lett volna, nem hiszem egyáltalában, azt meg­­éreztem volna — mondotta Churchill. — Azután • várt a vála­szomra. — Meg kell mondanom — válaszoltam — a vérkeringés kissé rapszódikus. De ez nem NYOMDÁSZT KERESÜNK Gép- vagy kéziszedésben járatos férfit ke­resünk. Magas munkabér, állandó állás, kedvező munkafeltételek. Kor nem szá­mit. Telefon: CH 1-5905. Vagy Írjon, je­lentkezzen személyesen: SZABADSÁG napilap, 1736 East 22nd St., Cleveland, Ohio 44114. jelent semmit. Egyáltalában nem komoly. Nem Ikell pihen­nie, abban az értelemben, hogy ágyba feküdjék, de ne tegyen többet, mint amennyit tennie kell és egy darabig tartózkodjék minden megeről­tetéstől. Napokon keresztül, mikor Churchill és orvosa egyedül voltak, Churchill nem mu­lasztotta el, hogy felkérje az orvost vizsgálja mfeg pulzu­sát. A végén Lord iMoran, aki igen jóviszonyban volt a mi­niszterelnökkel, visszautasi­­totta a pulzus-vizsgálást és idegesen kiáltott fel: — Önnek nincs semmi baja. Félejtse el már azt a szeren­csétlen szivet. KWAME NKRUMAH SZÓRAKOZIK ACCRA, Ghana. — Az 56 éves Kwame Nkruhah, aki februárban egy katonai puccs alkalmával eltávolítottak az elnöki szókból, Guineában ta­lált menedéket, Sekou Touré guineai elnök egy villájában és szabad idejét társasjáték­kal tölti. Partnere a társas­játékokban: a titkárnője. HALLOTTA... . . . hogy 1900-ban egy new yorki bíró a Bellevue kórház ba beutalt egy színésznőt azért, mert cigarettázott. Isten és Gélem részvénytársaság” Két évvel ezelőtt meghalt | lenül.szem. előtt, a tudományom Norbert Wiener amerikai egyetemi tanár, a ‘‘kiberneti­ka atyja’’. Egyike volt az el­méleti és alkalmazott mate­matika legnevesebb tudósai­nak. A háború alatt a számoló­gépek néhány alapvető prob­lémáját sikerült megoldania; röviddel a há-boru után pedig néhány könyvben összegezte j felgyülemlett és addig nagy­részt ismeretlen tudnivalókat. A tudomány világában rend­kívüli érdeklődést keltett a “The Human Use of Human Beings” (Ember; lények em­beri felhasználása.) cimü mun­kája csakúgy, mint az 1948- ban megjelent “Cybernetics” (Kibernetika) cimü könyve. Ezt a szót ő használta elő­ször a ma már közismert és éppen általa elterjesztett vo­natkozásban ; a szó görög ere­detű — kybernetes: hajókor-, mányos, irányitó — s a vele jelölt uj tudomány a távköz­lés, önszabályozás-önellenőr­­zés-automatika bonyolult el méleteinek és géprendszerei­nek megszerkestését és ismer­tetését vállalta. A nagyközön­ség — alig húsz évvel ezelőtti — még nehezen tudott közel­férkőzni a könyvben felvetett problémáikhoz s igy a -‘Cyber­netics” inkább a tudományos kutatók forrásmunkája ma­radt. Tudóstársai tanácsára azonban Norbert Wiener hoz­zákezdett egy népszerű könyv megirásáihoz, amelyben a “gyötrő sebességgel" fejlődő kibernetikát igyekezett köz­érthető nyelven megmagya­rázni. Két évtizedig dolgozott a könyvön, amelynek kézira­tát halála után találták meg a hagyatékában. A kézirat el­ső oldalán ez a cim állt: “God and Golem Inc.” — Isten és Gólem Részvénytársaság. A londoni Chapman and Hall ki­adó cég most jelentette meg. A könyvről a “The Listener”­­ben irt és a BBC angol rádió­ban elhangzott beszámolójá­ban I. J. Good megállapítja, hogy “minden oldaláról va­lami kozmikus rettegés bor­­zong elő”. Az a fajta félelem ez, amelyet sok olyan tudós érzett és érez, aki közvetlen közelről tapasztalhatta, hogy milyen messze került a tudo­mány humanizmusától a tudo­mány uj eredményeinek fel­­használására. A modern tudomány teclu ni'kai és a modern technika tudományos jellegű; ebből az következik, hogy modern vi­lágunkat nem érthetnénk meg, ha nem tartanok szünte­eredmények műszaki alkalma­zását — állapítja meg Wie­ner professzor. — Ez főként két területen vált szembetű­nővé: a nukleáris energia fel­használásának, valamint a közlés és az automatizálás technikájának fejlődési terü­letén. Mai tudományos-techni­kai forradalmunk abban kü lönbözik minden eddigitől, hogy a várható jelenségeket előzetes elméleti ismereteik alapján kiszámítjuk, megálla­­pithatjuk. Korábban ez for­dított sorrendben történt: a hő elméletét csak a gőzgép megszerkesztése után állitot ták fel s bronzot készíteni, vasat kovácsolni több ezer év­vel azelőtt tudott már az em­ber, mielőtt megismerte vol­na a vegytan elemeit. Most: először a radioaktivitás- és atomelmélet lépett a színre s csak azután aiz atomreaktor és a — bomba. Az űrhajózás oldala WASHINGTON. - Finan­ciális baleset érheti az ame­rikai űrhajósokat. A World Book kiadóvállalat és a Time magazin évi 320,000, illetőleg 200,000 (összesen 520,000) dollárt ad az űrhajósoknak, mind az ötvennek, egyenlő összegben — világtiri útleírá­saikért, elbeszéléseikért és fő leg fényképfelvételeikért. így szól a közös szerződés és ez­­ideig az űrhajózási vállalko­zások valamennyi résztvevő­­j e elfogadta ezt. A pénzeket — most körülbelül 10,000 dol­lár egynek-egynek — minden év szeptember elsején utalják ki. És akik kapják, egy centet sem költenek el ezekből a pén­zekből; letétbe helyezik fele­ségük és gyermekeik javára. Ezek a 10,000 dollárok ‘mel­lékkeresetek’. Természetesen minden űrhajósnak, katoná­nak és civilnek, nem csekély fizetése van. Első helyen áll e tekintetben Donald K. Slay­ton, az első Mercury űrrepü­lés megtervező je, akinek évi fizetése 38,750 dollár a kor­mánytól és 15,250 dollár pri­vát légi vállalatoktól. Egyes űrhajósoknak üzleti vállalko zásaik is vannak. Alan B. She­­pardnak a banküzletben van érdekeltsége. Virgil I. Gris som és Scott Carpenter sa­vings & loan intézetekben ré szesek. Gordon Cooper a csó­nak üzletben van. Egyidőben 3-iK oldal 1 ■gggi— ■■ ,----­A Magy. Amerikai Atléta Klub termében 198 SOMERSET STREET, NEW BRUNSWICK, N. J. MEGHÍVÓ A New Yorki Matusz Lengyel Néptánckor (The Matusz Polish Dance Circle of New York) v és A New Yorki Magyar Rapszódia Népitánc Együttes (The Hungarian Rhapsody Folk Dance Ensemble) Dir, Henry Jaworowski és Molnár Mária, tanár coreografus vezetésével ÁPRILIS 30-ÁN, SZOMBATON ESTE 7 ÓRAI kezdettel rendezendő Lengyel-Magyar Népitánc és Balestjére Az előadás keretében a lengyel-magyar közönséget üdvöz-Hon. Freeholder George Otlowski és Dr. Pogány András egyetemi tanár Az előadás után baráti ismerkedési est és tánc éjfélután 2 óráig. HIDEG-MELEG BÜFFÉ FRISSÍTŐK, ITALOK Rendező: SOMODY PÁL Az est egyben a lengyel és magyar népviselet bemutatója is! Műszaki vezető: OLÁH KÁROLY Helyárak I. hely (1-6 sor) S3.50 — II. hely (7-12 sor) $3.00 III. hely $2.50 — Diákhely $1.50 JEGYEK ELŐVÉTELBEN KAPHATÓK: NEW BRUNSWICKON: A Magyar Hirnök irodájában (216 Somerset St., tel.: 846-9707). Magyar Étteremben, 214 Somerset St.; Magyar Hentes­boltban, 205 Somerset St.; Gellért Étteremben, 73 French St ; Zoltán István Bargain Storeban, 132 French St.; Farkas Ferenc órásboltban 83 French St., tel.; 545-6494 és az Atléta Klubban, telt: 249-9669. CARTERETEN: Andy Gull Service, Carteret Rd. and Grand St. (Port Reading), telt: 541-9797; Ring Józsefnénál, 67 Larch St.. tel.: 541-5831. PERTH AMBOYBAN: Sovány Zoltán. Amboy Chevron Service Station 375 New Brunswick Ave., tel.: 442-9790 és Sovány Zoltánnénál, 826-2035. Telefon előjegyzést elfogad és felvilágosítást ad mindennap délután 3-8 óra között: Somody Pál rendező, 141 Somerset St„ New Brunswick Telefon: 545-7464 Pontos kezdés! Jegyét tanácsos előre biztosítani! a hét eredeti űrhajósnak kö­zös kezelésiben moteljük volt Cocoa Beach, Fla.-ban, de azt eladták. Minden űrhajós saját házban lakik, családjá­val, a Houston, Tex.-i űrhajó­zási központ közelében; ezek szép házak, némelyiknek épí­tése és berendezése 60,000 dol­lárba került. Anyagi gondjaik tehát nin­csenek az űrhajósoknak. De a legutóbbi Gemini Űrrepülés, mely majdnem katasztrófába sodorta az- űrhajó két utasát, komor figyelmeztetés: baj, baleset is történhet a világ­űrben éppen úgy, mint az or­szágutakon. Mi lesz, ha egy űrhajózás tragikusan végző­dik? A World Bank-Time szer ződés egyik pontja úgy szól. hogy világüri katasztrófa ese­tében a hátramaradottak 100 dollárt kapnak. Eddig három halálosvégii baleset történt, de — nem űr­hajózásnál, hanem repülősze rencsétlenségben. HALLOTTA? . . . hogy a nagyon szép hangú í's n agy on rakoncátlan opera­­énekesnő, Mariia Callas felad­ta amerikai állampolgárságát és görög állampolgár lett, Bár Brooklyn, N.Y.-ban született, sohasem tekintette magát iga­zi amerikainak, mondta ... De azt nem mondta, hogy gö­röggé átgörd ülése révén sok dollárt spórol meg. Mert mint amerikai állampolgár, köteles lenne külföldi kereseteinek 25,000 dolláron felüli része után jövedelmi adót fizetni, miint görög állampolgár azon­ban itt csak itteni fellépései után kell adót fizetnie. Református rádiós istentiszteletek A Református Lelkésze­gyesület keleti körzete min­den vasárnap délután 1.45 óra kor isten tiszteiéi et közve­tít a newyorki WBNX rádió állomás 1380-as hullám­hosszán. A rádiós istentiszteleti szolgálat fenntartására ado­mányokat kér és vár a leiké» szi körzet. Adományok átad­hatók a környék református és evangélikus lelkészi hiva­talaiban, vay a lelkészi kör­zet pénztárosának a címére küldendők: Rév. Gábor Csor­dás. 229 East 82nd Street, New York 28, N.Y. Független Magyar Református Egyház 229 Easi 82nd Street New York 28. N. Y. Tel. RE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, espere» A lelkészi hivatal mindem délelőtt 9—12 között nyitva van. Istentiszteletet tartunk minden vasárnap d. e. 10:30 órakor. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Rendelje meg! A 16x6 láb méretű zászlót a postahivatalra festette Harpers Fer­ry, la.-ban a postamester, Joe Kelly.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents