Hiradó, 1966. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-14 / 15. szám

6-IK OLDAL HÍR A D 6 ______Thursday, April 14, 1966 A baglyok, denevérek, macskák és irék különleges éjjeli élete Örök titok marad, hogy vol­taképpen miért éjjel, tehát a sötétedés beálltával, álsza­­nalk az élőlények? Általában úgy tűnik, hogy minden szer­ves élőlénynek, állatnak, em­ber egyaránt, egy 24 órában egyszer, bármikor, alvásra és pihenésre van szüksége. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem mindegy, mikor kerül sor az alvásra. A Föld különböző részein ál­talában az élőlények a sötét­ség beálltával térnek nyugo­vóra. Ez alól néhány kivétel van, ezjeket azonban kiválóiként ismerjük. A baglyok és a de­nevérek például teljesen tehe­tetlenek a világosságban, ma­gukra eszmélésük az alkonya t beálltával kezdődik és teljes cselekvési energiájuk az éj­szaka teljes sötétségében bon­takozik ki. Annak ellenére, hogy a macska napközben és a nap­pal világosságában is cselek­vőképes, igazi életét azonban csak éjszaka éli. Mindazok, akiknek macskájuk van, ta­pasztalhatták, hogy a hímek és a nőstények egyaránt éj­szaka mennek ki párvadászat­ra. A nyugateurópai országok­ban kevésbbé, az egyes kelet és középeurópai országokban azonban inkább szokásos az, hogy az irók és a művészek éj­jel élnek és éjjel dolgoznak, nappal alszanak. A legklasszikusabb példája ennek a világhírű, magyar szindarabiró, Molnár Ferenc, volt, aki évtizedekig nem is látta a napot, mert nappal aludt és csak éjszaka volt fenn. Egy alkalommal egy ügy­ben tanúként idézték meg a bíróságra, délelőtt 10 órára. A szállodának nem kis nehéz­ségébe került az írót reggeli nyolc órakor felverni álmá­ból. Molnár felöltözött és kon­flisba ült. Miközben a konflis a biró­­ság épülete fele hajtott, az író megdöbbenve szemlélte az utcán nyüzsgő járókelőket és végülis, megkérdezte a ko­csist: — Mondja öregem, ez a sok ember, mind tanú a bíró­ságon? Molnár már olyan régen nem látta a nappalt, hogy el sem tudta képzelni: olyanok is élnek a világon, akik nap­pal ébren vannak. A nappali alvás azonban kivétel, az élőlények általá­ban éjszaka alszanak. A sötét­ség beálltával például a ho­már mozdulatlanná válik, a pillangó összehajtja szárnyát, rátapad mozdulatlanul egy fű­szálra és csak a hajnal vilá­gosságában mozdul meg újra. A bókák, gyikok, teknős­békák, lovak, kutyák és a töb­bi állatok majdnem kivétel nélkül, a sötétség beálltakor készülődnek alváshoz. A macskák éjjeli élete bio­lógiailag érthető. Retinájuk­ban van egy olyan berende­zés, amely abban a pail'lanat­­ban ösztönzőleg hat az agy­ra, amint a világosság elmú­lik és a sötétség beáll. Egyes laboratóriumi kísérletek al­kalmával ezt a különleges be­rendezést eltávolították a macska retinájából műtéti utón és az állat ekkor éppen agy a sötétség beálltával tért aludni, mint például egy ku­tya. Az alvás szükségessége sok mindentől, függ, ezernyi kü­lönböző körülménytől. S en­nek a következménye az, hogy például egy ember délelőtt 10 órakor nem ugyanaz az em­ber, mint délután 4 órakor, sőt ugyanez az ember, merő­ben más jellegű személyiség hajnali 2 órakor. A napi rit­mus legjellemzőbb kisérő-je­lensége a test hőmérséklete. Az emberi test hőmérséklete napközben emelkedik a leg­magasabbra és hajnali 2-5 óra között a legalacsonyabb. A legmagasabb és a legalacso­nyabb testhőmérséklet között körülbelül 2 fok a különbség. Általában egy emberi lény akkor érzi magát a legjobban, amikor testhőmérséklete ma­gas (itt nem a lázas állapot­ról beszélünk) és ha akkor kell felkelnie, amikor a test­hőmérséklet alacsony, közér­zete rossz. Ez az oka annak, hogy a kora hajnalban kelők általában fázékonyak, álmo­sak és nehezen tudnak kon­centrálni, közvetlenül a fel­kelés után. Ahajnali órákban a legfá­radtabb a légijáraton szolgá­latot teljesítő stewardess, a pilótának ilyenkor kell a leg­jobban ügyelnie s ha a sebész­nek hajnali 2 óra és 5 óra kö­zött kell egy sürgős műtétet végrehajtania, az orvosi mű­hiba bekövetkezésére ilyen­kor a legnagyobb a valószínű­ség. Szerte a világon, az éjszakai műszakban dolgozó gyári munkások teljesítménye átla­gosan alacsonyabb, mint a nappali műszakokban dolgo­zóké, a kora hajnalban kezdő munkások teljesítménye pe­dig a legalacsonyabb a hajnali órákban, közvetlenül a mun­kakezdet után, később emel­kedik. Hosszú ideig éjszakai szol­gálatot teljesítő rendőrök, ka­tonák, pilóták, gyári munká­sok példája mutatja, hogy egy bizonyos idő múltán, olyan mértékben m e g z a v arodott szervezetük normális időbe­osztása, hogy jó időbe telik, amig a nappali munkához hoz­zá tudnak ismét szokni — an­nak ellenére, hogy az éjsza­kai munka állandóan kimerí­tette őket. Egy new yorki laboratóri­um vizsgálat tárgyává tett egy légi stewardesst. Ez a fia­tal lány kilenc nap alatt New Yorkból Londonba, Beirutba, Bangkokba repült, majd visz­­szjatért ugyanezen az útvona­lon New Yorkba. Útja közben tehát különböző időzónákat érintett a jet repülőgépen. Az orvosi vizsgálat megál­lapította, hogy a gyors idő­zóna változások következté­ben a lánynak gyomorfájdal­ma és hasmenése támadt. Egy másik stewardessnek, ugyan­ilyen utazás után, gyomorfáj­dalma és székrekedése tá­madt. Kétségtelen azonban, hogy a szervezet ugyanevezett cik­lusainak a megzavarása, ko­moly fizikai és idegbeli kö­vetkezményekkel jár. A jet pilóták, akik állandó­an különböző időzónákban re­pülnek és ezért szervezetük ciklusai rendszertelenné vál­nak, általában idegességről, főfájásról és szem-képrázás­­ról panaszkodnak. Egyidőben rendszer volt a kórházakban az, hogy a kór­házakban a műtéteket rend­kívül korán, reggel 5-6-7 óra­kor hajtották végre. Ez a leg­veszedelmesebb idő a beteg számára és — a sebész számá­ra is. Ma már az operációkat általában reggel 8-9 órákor kezdik, vagy később. Minden azonban nem ad fe­leletet arra kérdésre: mi az oka annak, hogy az élőlények túlnyomó többsége a sötétség beálltával akar pihenőre tér­ni? S vájjon, elérkezik-e majd az idő, amikor a modern nagy­városokban megszűnik az éj­jeli munka és az egészségte­len hajnali munkakezdés? Amíg ez elkövetkezik, te­kintsünk tisztelettel az éj­szaka vándoraira, a baglyok­ra, denevérekre, macskákra és a keleteurópai, bohém Írókra! 40 LOVA VAN A KATONASÁGNAK WASHINGTON. — Huszár­virtus a múlt emléke, mái csak névleges huszárok szol gáínak az amerikai hadsereg ben és a katonalovak száma 40. Volt idő, amikor ezrekre ment a számuk, most negyve nen vannak. És a 40 közül csak egy van, amely a “lovas­sági ló” minősítésnek megfe lel. Neve Chief, kora 34 év. nyugalomba vonulva él Fort Riley, Kansasban. Mindenna pi szolgálatban áll 27 fekete ás szürke ló, a 3. gyalogezred 1. zászlóaljának állomáshe; lyén, Fort Myerben, az Ar­­'ington Nemzeti Temető köze­lében. Ezeket a lovakat min den hétköznap kétszer befog jak egy fekete ágyütalp elé. amelyen egy katona koporsó ja van. Lassú menetben viszik a temetőbe. Néhány mérfölddel északra, Olney, Md. közelében a ka tonaságnak 12 lova orvosi ku­tató és gyógyító célok szolgá­latába van állítva. Ezektő' szérumokat nyernek, a Wal tér Rend katonai kutatóinté zet részére. Még nemrég, a második vi lágháboru idején a Fort Riley katonai állomáson a 2-ik lo vashadosztálynak 6000 lova volt. Amerikai lovasság utol­jára a háború első szakában a Fülöp szigeteken szolgált A, 26. lovasezredet Luzon és Bataan csataterein a japánok megsemmisitették. A. Lockheed F-104 Starfighter, kifutó nélkül, egy titkos felszálló berendezésről indul útjára, az Edwards Air Force Baseről, Calif.-ban. HOGY FÜRÖDNEK AZ ŰRHAJÓSOK? Sok olvasó, aki csodálattá ,iséri végig elszánt, bátor em berek utazásait a még meghó ditatlan űrben, önkéntelent is felveti Önmagában a kér dóst: hogy tisztálkodnak ezek az ürutasok ? Fürdésről, tér mészetesen szó sem lehet. Még mosdásról is alig, vagy csak azokon a felületeken amelyek az ürruhából kilátsza nak. Az űrhajósnak ugyani speciális ürruhát kell viselnie mely részben a légnyomás kü iönbségeket kiegyenlíti, rész ben véd valamennyi a sulyta lansággal szemben is. De emel lett az ürruha, ami vajaim furcsa búvárruhához hasonlít ható, rejti magában azokat < tudományos, főleg orvosi ke szüléikeket, amelyekkel az űr utas egészségi állapotát figye­lik. Ezt az ürruhát nem sza bad levetni, bár legutóbb a Gemini pilótái engedélyt kap tak arra, hogy ideiglenesen megszabaduljanak ettől a ne hézkes öltözéktől. A mosako oás már csak emiatt sem ic hetséges tehát. De ettől elte kintve, nem is lehet vizet vin ni az űrhajón, mert az a súly­talanság zónájában cseppek re hullva vándorolna a kabin­ban. A szomjúság oltására olyan ételeket kapnak, ame lyek megfelelő mennyiségű fo iyadékot is tartalmaznak, igy nem éreznek szomjúságot, leg feljebb egy jó pohár hideig sör iránt. A mosdást csak az arcon és a kezeken végezhe tik el, de azt sem vizzel. ha lem különleges kémiai anya .okkal átitatott papirtörülkÖ ökkej. Ez a módszer nem is merellen a divat hölgyeknél •cm, akik gyakran használnak kenőcsöket viz helyett, ami kor arcukat tisztítják. Miutá: i ruhájukat nem vethetik le z űrhajósok, természetee izükségleteiket is egy abba be­eszerelt különleges edényben végzik el. Ez az edény herme ikusan zárt, amikor nen >asználják és igy biztosítják /ele a higiéniát. Természetes néhány napi ür­­' átázásnál ezek a korlátok és i velük járó kellemetlenségek íem elviselhetetlenek, de hosz­­szabb utazásnál már majdnem tűrhetetlenné válnak. A Ge •nini űrhajó emlékezetes re kord-ideje alatt a pilótáknak ez volt a legnagyobb pana­szuk. Minden bizonnyal meg oldják majd ezt a kérdést is. imire az űrhajózás a tudomá nyos kísérlet, vagy inkább: kaland állapotából a rendsze­res közlekedés fejlettségébe lép. Azok, akik már most igye­keznek jegyet szerezni az első Hold-űrhajóra, nyugodtan al barinak emiatt, mert az olyan messze van még, hogy addig­ra a mosakodás kérdését min­den bizonnyal megoldják. Egyelőre úgyis csak férfiak vállakoznak az ilyen útra, a kényes hölgyek pedig már ja­vult tisztálkodási körülmé­nyek között utazhatnak nász­­útra a Holdra. Johnson elnök és felesége távoznak Brooklynban Mrs. Emanuel Celler, kongresszusi képviselő feleségének temetéséről. A PLETYKAFÉSZEKBOL A Bastille lerombolásának ünnepnapjára, jul. 14-re vár ják második gyermekük meg születését Tony Curtis és fe­lesége Christine Kaufmann. Miért éppen julius 14-ét vá lasztották? Azért, mert else gyermekük is ezt a dátumot választotta. szüksége. Mert volt 10 millió tollár extra költség is: rek lám, elosztás, sok filmszalag készítése a sok mozi számára amelyek — belföldön és kül földön — bemutatták. Most a 38-ik milliónál tart Fox rémé i a 41 milliót, ami után követ­kezik a profit. Mr.Poe, a Fox ügyvezető igazgatója, 47 mii lió dollár összbevételt jósol. A Cleopatra óriásfilmrő) már rég nem hallottunk. Itt a legújabb számadás. A film előállítási költsége több mint 31 millió dollár. Hogy ezt £ kiadást “behozza”, 20th Cen­­tury-Fox-nak több mint 41 millió dollár bevételre van Nagy események zajlottak le a Cleopatra 1963. júniusi világpremierje óta. Skouras elnök helyébe lépett Zanuck. Elizabeth Taylor és Richard Burton váltak és összeháza­sodtak. mindketten mindenfé­A látogató Philip herceg leugrik egy régimódi postakocsiról, Palm Springs, Calif.-ban. le okokból perlik Foxot és Fox 50 miliő dolláros ellenperre' felel nekik.' Ezeknek a pérek nek kimenetele még a jőve zenéje. ❖ A- ❖ Senki se nevessen ezen a komoly hiren: Jackie Gleason és Red Skelton, összebeszéltek, elhatározták, hogy 1Ö millió dolláros uj szerződést kérnek CBS-től. É-s ha nem kapják meg? Akkor azt fogják mon­dani: Goodbye! {Édes anyanyelvűnk; A Körút egyik házán lát ható egy márványtábla, amely Korányi Frigyes professzor nak, a “hazai gümőkor eile nes mozgalom” megalapítójá nak emlőkét örökíti meg. Ha igaz volna, amit a tábla állít a nagy tudósnak csak a ma gyarországi gümőkor ellen letl volna kifogása.: Más lenne ; helyzet, ha Korányi a “haza gümőkorellenes mozgalmat’ alapította volna meg; ékkőt a “házai” a mozgalom jelző je volna, nem a gümükóré. mint a táblán. A Hétfői Hírek cimü újság ban viszont hétről hétre o! vashatjuk a népszerű szili mii /ész rovatát, ezzel a címmel: ‘Felvonás közben mesélik.’ fegyelmit annak a színésznek iki munkája közben, felvon.i. kitt beszélget! Felvonásköz ten, vagyis a szüretben me élhet, de felvon.'.s kötbér nem 1 Szegény magyar iróna. izek és hasonló példák jutná! iszébe, valahányszor egy u könyvének nyomdai levonaté javítja, s látja: más fog meg jelenni, mint amit irt. Mer' vagy tekintélyű Akad;, mi un! úgyszólván évenként változ« helyesírási- szabályzata s"«n vedélyesen szabdalja szét < szóösszetételeket — s a nyom Iák kénytelenek engedelmes red ni. ■Olyasmiről ne is emsék szí' hogy az “ezidőtájt” haláro -,ót igy íratja a szabályzat ‘ez idő tájt”, — nem törődve azzal, hogy ilyen önálló szó “tájt”, nem létezik a ma gyár. nyelvben. Ez egyszerűét a nyelvi érzéketlenség apró jele. De váriak szóösszetéte lek, amelyeknek értelme ár uyalatilag vagy lényegesen változik az, egybe-, vagy kü lönirás révén. Ha sok százki­lós kőről irok, ez pártucat má­zsás kődarabot jelent, ha sok­száz kilós kőről beszél valaki, nagy csomó ökölnyi, kilós su­­yu kőről van. szó*, a sokszáz­­’dlós kő pedig egyetlen rop­­ránt sziklát jelent. S mind­ezek helyett a szabályos aka- 1-émiái helyesírási forma a tö­­réleteren értelmetlen; “sók ;záz, kilós”. A fal melletti jár­­'án lépdelés és a falmelletti ivatoskodás közötti különb­égről ne is beszéljünk; gon­­loljuk meg viszont, hogy a óra való restség igazán nem i óra való tulajdonság. Nem minden szegény legény csap ’öl szegénylegénynek, és a pá­­inkáspohár is lehet vizes po­hár, ha nem törölgették el, de vizespohár csak vizivásra szól­tál ó üvegedény. A nyelv tanárai mellett a yelv munkásainak is adassák neg a jog, hogy azt írják, mit- akarnak, s úgy, ahogy zeretn'k. Higgyük élj hogy i magyar irók és újságírók •gyahogy (mist jelent, mint úgy, ahogy”-) megtanulták zép nyelvünket, és talán még­­v ők tud iák legjobban, mit kam ;k kifejezni!. . Va"v pedig Írjunk — az Yka h min szándéka szerint — nimluit külön, nem törődve .rny’uU vagy akár értelmi ülő liba égr.bkel. Ez által nyel­őnk egy szerű mii nyelvvé válik- és a helyes irás félre árt hot cl 1 :n ül egy ség cs ’esz. Erdődy János (Budapest) HAZATÉRT BUDAPEST. — Az Olasz­►rszágb.ól hazatért Czakó Má­ja operaénekesre a Magyar >ajl'- Házában beszámolt olaszországi útjáról és hang­verseny keretében mutatko­­'ott be a magyar újságírók­nak. Hölgyek, figyelem? Angliában 1770-ben törvényt hoztak a női szépség és csáb mesterséges fokozása ellen. Kimondta a törvény, hogy: minden nő, akár szűz, akár le­ány, akár özvegy, aki elcsábít és házasságba csalja Őfelségt valamely alattvalóját, fegyve rül használva parfümöt, les téket, hamis fogakat, hamis­­hajzatot, magas sarkú cipőt párnázott csípőket és kebelt — a törvény előtt ugyanolyan megítélésben részesül, mint í boszorkányok, és amely nő akár szűz, akár leány, akái özvegy, ily bűnökben bűnös nek találtatik, annak házas sága semmisnek és érvényte­lennek fog nyilváníttatni. A választásban győztes Harold Wilson miniszterei lök meggyujtja egy népszerű énekes szivarját, Huy­­ton Lancashire-ben, noha az énekes ellene csinált propagandát.

Next

/
Thumbnails
Contents