Hiradó, 1965. január-június (44. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-11 / 10. szám
VOL. 44. ÉVFOLYAM — No. 10. SZÁM -53 ..............-.........I ■■iiTn SST 1----’tirírnTTirTTHmíÍmm» "mmmmmmimmmimmmmimmimmmm PERTH AMBOY, NEW JERSEY ARA 15c—SINGLE COPY 15c Thursday, March 11. 1965 Bilicsi Tivadar New Brunswick» Áradás a vízbe juttatta a parkolt autókat, Cincinnati, Ohíoban. Szegényszigetek — a gazdagság tengerében Hetek óta hirdettük, irtunk róla lapjainkban, hogy február 28-án este nagy esemény lesz New Brunswickon, az Atléta klub dísztermében; Bilicsi Tivadar, Magyarország egyik legnagyobb élő humorista-színésze, amerikai útja során ide is eljön . .. Amit előzetes cikkeink csak sejtettek, százszázalékos valóság lett: Bilicsi tarka estje ritkán látott nagy közönásget vonzott és leírhatatlan sikerű volt. New Brunswick és környéke magyarsága mindig hires volt arról, hogy minden érdemes magyar ügyet felkarol, minden ilyen hasonló rendezvény sikerét pártfogásával biztosítja. Anyagi sikerét. Erkölcsi siker, természetesen mindig attól és azoktól függ, akik szerepelnek. Nos, Biliisi Tivadar és tarka estjén fellépő szereplőgárdája szinültig töltötték meg a legteljesebb siker poharát, a magyarság pedig zsúfolásig megtöltötte a hatalmas, 600 személyt befogadó Atléta Klub dísztermét és ezzel biztosította az est anyagi sikerét is .. . Évtizedekre visszamenőleg nem emlékszünk ilyen hatalmas, lelkes közönségre, mint itt volt ezen az estén! És a csaknem három órás, vidám, mulatságos előadás a legteljesebb mértékben kielégítette nemcsak az igényeket, de az előadáshoz fűzött reményeket is. Bilicsi Tivadar —, akit filmjeiről már régen ismer az itteni magyarság, — több volt, többet adott, megnyerőbb, kedvesebb volt, mint azt remélni mertük volna ... Ügyesen, okosan összeválogatott müsorszámai, kupiéi, dalai, viccei elvittek bennünket évtizedek során és mérföldek ezrein át az édes, felejthetetlen szülőhazába . . . szép emlékeket elevenítettek fel bennünk, könnyesre kacagtuk m agu nka t, megkönn y i tették szivünket néhány órára ... S meggyőztek bennünket arról, hogy ő csak azért, csakis azért jött Amerikába néhány hétre: minden politikai és más gondolattól mentes, tiszta élvezetet, emlékidéző kedves perceket szerezni az Aiperikában élő magyaroknak. Elhozta nekünk a szülőhazánkat, közelebb hozta régi emlékeinket, jól éreztük magunkat az alatt a pár óra alatt, amik ő hozzánk szólott viccelődve, dalolgatva... < Szereplőgárdája egy tóhegyig kitűnő volt: Petri Marika szépen énekelt, bájos jelenség volt; Apatini Gyula dalai, megjelenése, hangja valósággal lebilincselte a hallgatóságot. Zorándi Zoltán zongorakísérete remek volt, Bilicsiné Tímár Liza jól töltötte be pár perces szerepét, Somody Pál pedig, a Nemzeti Színház volt tagja, Bilicsi gyermekkori iskolatársa, aki az egész brunsvcicki előadást rendezte, nagyszerű konferanszié volt. Mindent egybevéve: nem kevesebb, de sokkal több volt az, amit ezen az estén kaptunk, mint amit vártunk! Pár órára leomlottak köztünk — a közönség között — a képzelt és mesterséges választófalak és egyek voltunk, szülőhazánktól messzire vetődött magyar-ÉPITŐ ÉS ASZTALOS. Házak építéséi és régi építmények javítását. átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. Ságunkat sírig megőrző magyarok, akik nemcsak értjük, beszéljük ugyanazt a nyelvet, hanem lélekben és nyelvben elmondott vagy énekelt szavak ugyanazokat az érzéseket ébresztik... Bilicsi Tivadar tarka estjét New Brunswickon, mrác. 5- én pénteken este az Atléta Klub székházában megismételték, hogy akik vasárnap este nem fértek be a terembe végigélvezhessék az ő műsorát. A vasárnapi előadás után a Gellert Café éttermében vacsoráztak a művészek és az előadás közönségéből vagy százan. Vacsora után Diénes László szerkesztő néhány meleg szóval üdvözölte Bilicsi Tivadart, akinek további útjaira Isten áldását kérte. Márciusi magyar ünnepély New Brunswickon A new brunswicki és környéki magyar egyházak és egyletek közös rendezésében vasárnap, márc. 14-én délután 3 órai kezdettel a Szent László hallban márciusi magyar ‘Emlékünnepély’ lesz, melyre lapunk utján is meghívnak mindenkit. Az ünepélv műsora: Amerikai és magyar himnusz. énekli a Szent László és a ref. egyh. egyesitett énekkara, vezényel Ft. Végvári Vazul. — Üdvözlő szavak. — Liszt: Magyar ünnepi dala, az egyesitett énekkar előadásában. — New Brunswick város vezetősége nevében beszédet mond Takács J. József városi ügyész. — Feltámadott a tenger, márciusi kép, előadják az egyetemi és középiskolás magyar diákok. — Ünnepi beszéd: Nt. Bertalan Imre református lelkész. — Zongorászárn: Peleskei Erzsiké. — “Március Idusán” vers, előadja Soproni Ferenc. — “Egy gondolat bánt engemet” — szavaiókórus, a Hétvégi Magyar Iskola előadásában, vezényel Nagy Károly tanár. — Zárószavak, Nt. Rásky józsef ref. lelkész. — “Kossuth Lajos azt üzente” — énekli a közönség. — Műsorvezető: Somody Pál. — Belépődíj nem lesz; adományokat a költségek fedezésére köszönettel elfogad a rendezőség. A dokksztrájk ára A napokban részletesen ismertettük a károkat, amiket a kikötői rakodómunkások hoszszantai’tó sztrájkja okozott. Az a cikk kiegészítésre szorul. íme, itt a kiegészítés: NEW DELHI—T. T. Krishnamachari pénzügyminiszter a parlamentben annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy az ország több részében uj éhségzavargások veszélye áll fenn, mert a népnek kiutalt búzamennyiségeket meg kellett kurtítani. A búza rációkat azért kellett megrövidíteni, mert az amerikai dokksztrájk miatt nem futottak be a hajók, amelyek eddig minden nap 20,000 tonna amerikai búzát szállítottak India népének megsegítésére. WASHINGTON. — Miközben Johnson elnök a Nagy Társadalom célkitűzésével hadat üzen és háborút folytat a szegénység ellen, az ország minden részéből azt jelentik az állami és városi hatóságok, Washingtonnak, hogy egyre több gondjuk van a szegényekkel. Egyre több család, férfi, nő és gyermek kerül a segélyezettek listájára és a népjóléti kiadások egyre nőnek. A legutóbbi 10 esztendő alatt a szegénysegélyezési kiadás majdnem a korábbinak kétszeresére nőtt. Ma a szegénysegélyezésre több mint öt ezer millió dollárt költenek az országos és helyi hatóságok; az országos kormány fedezi a költségeknek körülbelül a felét, az állami és a városi népjóléti hivatalok fizetik a másik felét. A népjóléti költségek folytonos emelkedése már egymagában is nyugtalanító, sőt megszégyenítő jelenség az országban, amely azzal dicsekedhet, hogy itt az általános életszínvonal magasabb, mint bárhol másutt a földkerekségen. Nyugtalanító a dolgok kedvezőtlen alakulása még egy különös okból is: Harminc évvel ezelőtt, mikor működésbe lépett a Social Security nyugdíj és egyéb juttatások idősek és rászoruló fiatalabban milliói részére a szeréiny megélhetést biztositják és ennek folytán kevesebb idős ember szorul szegénysegélyezésre. És mégis — egyre többen vanak szegénysegélyen és a költségek nőttön nőnek. Miért? Sí sJ* Népjóléti hivatalok vezetői és más szakértők most a következő okokat sorolják fel: 1. A költségek emelkedésének fő oka az, hogy egyre több és több elhanyagolt vagy elhagyott gyermekről — s anyjukról— kell gondoskodni. — Több mint négy millió ezeknek a segélyezetteknek a száma —, több mint az összes töbi segélyezettek (öregek, vakok, munkaképtelenek) száma együttvéve. Tíz év óta a gyermek-anya segélyezettek száma megduplázódott. 2. A gyermeksegély nagy része néger gyermekek — és anyjuk—megsegítésére megy. Ennek magyarázata a nagyfokú vándorlás a déli államokból az északi államokba. A technológia rohamos fejlődése folytán az állást kereső, vándorló néger tudatlan munkások nehezen találnak munkát és a vándorlás vége a kopogtatás a népjóléti hivatal ajtaján. 8. Fokozza ezt a bajt, a munkátlanságot, még az is, hogy a tanulatlan munkások — fehérek is —idővei reményüket vesztve otthagyják a családjukat, illetőleg a leányanyát, akivel éltek s akivel gyermekeik vanak. Az elhagyott feleség és a leányanya sok esetben az első útjába tévedt férfinak odaadja magát és — még több törvénytelen gyermekről kell a városnak, a megyének gondoskodnia. A nagyobb városok nyomortanyái gazdag termőföldjei a házasságon kívül születéseknek. 4. “A rossz tettnek átka az, hogy egyre újabb rosszat szül.” Azokon a termőföldeken nő a bűnözés, elmegyengeség, és elmebetegség lép fel, a lezüllött emberek munkára alkalmatlanná válnak. * V * A szürke színnek árnyalatai vannak sa népjóléti hivatalok az ország'különböző részeiből különböző árnyalatokról tudósítanak. Mig a legtöbb nagyvárosban a segélyezés szüksége egyre nagyobb és a költségek egyre nőnek, vanank kivételek is. Chicagóban például csökkenteni lehetett a szegénysegélyezést, mert alábbhagyott a négerek oda vándorlása. Detroitban pedig azért szorulnak kevesebben segélyre, mert ott kitűnő a konjuktura, hála az automobilipar hatalmas fellendülésének néhány év óta; hozzájárul ehhez még a népjóléti hivatalok szigorúbb ellenőrzése is. Washington fővárosban néhány évvel ezelőtt alaposan megnyirbálták ; a segélyezettek listáját, miután nagyon sok csalást fedeztek fel, most azonban újra emelkedő az irányzat. Washingtonban annakidején kiderítették, hogy a gyermek-anya segélyezetteknek 55 százaléka csalt, félrevezette a népjóléti hivatalt. De ilyesmit nem lehet országosan általános jelenségnek mondani; országos vonatkozásban a legnagyobb baj a “népjóléti bébik” folytonos szaporodása. Szegény asszonyok és leányok több gyermeket hoznak világra, mint amennyiről ők, illetőleg a gyermekek apjai gondoskodni tudnak. * ❖ # New Yorkban, a legnagyobb városban, a segélyezettek száma tiz év alatt 280,000-ről 450,000-re emelkedett és ez a szám havonta átlag 6000-el emelkedik tovább. Ez tiz esztendő alatt a népjóléti kiadások évi 182 millió dollárról 500 millió dollárra emelkedtek. Oly nagy a szükség, hogy emiatt egész sor uj adóval kell a lakosságot megterhelni. Rockefeller kormányzó uj állami sales taxjavaslattal lépett a törvényhozás elé, ami a newyorkiaknak, a városi adóval együtt, dupla adóterhet jelent. New York városában a segélyösszegek legnagyobb részét, csaknem egészét olyan családoknak kell juttatni, amelyeknek nincsen kenyérkeresőjük. Ennek pedig fő oka — népvándorlás. A legutóbbi másfél évtized alatt körülbelül egymillió fehér ember otthagyta a várost, külvárosokba, vagy távolabbra költöztek, s helyükbe jöttek, — egyre nagyobb számban — négerek és puerto ricoiak. Ez utóbbiak körében a munkanélküliség sokkal nagyobb, mint a fehéreknél. A néger és a puerto ricoi lakosságnak körülbelül 20 százaléka van szegánysegélyen, szemben a fehér 5.8 százalékkal. Nem csoda, hiszen a négerek és a puerto rivoiak nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyeket a modern kor megkövetel. Chicagóban, a második legnagyobb városban, 1962 óta a szegénysegélyeket havi 17.3 millió dollárról sikerült lenyomni 15.3 millióra. A helyzet javulására főleg tanulatlan munkások kiképzése vezetett. A szegénysegélyezések oroszlánrészét itt is négerek kapják; a segélyezetteknek 85 százaléka néger. Chicago szerencséje, hogy a gépesítés elterjedésével kevesebb munkalehetőséggel kecsegtet négereket és ennek folytán a városba tódulásuk lelassult. Detroitban az automobilipari “boom” kihat mindenféle ipari és üzleti ágakra és mindenütt uj munkaalkalmakat Mentsük meg az erdélyi magyarokat! NEW YORK. — A New York Állami Amerikai Magyar Szövetség felhívással foi'dult a szabad világban működő magyar egyházakhoz, és egyesületekhez, valamint társadalmi és politikai csoportokhoz és minden magyarhoz és magyarszármazásuhoz: félretéve minden ellentétet, most fogjon össze mindenki, mutassuk meg a világnak, hogy az erdélyi magyarság védelmében össze tud fogni minden magyar. Két millió magyar Erdélyben mindennapi félelemben, megaláztatásban és üldöztetésben szenvedi a román elnyomatást. A magyarok üldözése a háborút követő években még csak rejtetten, alattomos módszerekkel folyt, de az 1956 őszi magyar szabadságharc után — védekezés ürügyével — felfokozták a terrort, sorra megszüntették a magyar autonómia intézményeit s az elnyomatás oly méretű lett, hogy 1962 óta a világlapokat is foglalkoztatja sőt néha tiltakozásukat is kiváltja a jelenlegi erdélyi helyzet. És most, legújabban, a kinai-szovjet konfliktus árnyékában, a román kommunista kormány igyekszik a szovjet ellenőrzés fellazulását az erdélyi magyarság végleges felszámolására felhasználni. Az elnémított magyar nép már kiáltani sem tud. A szabadföldi magyarság feladata, hogy az elnémitott erdélyi magyarság helyett odakiáltsa a világnak e könyörtelen nemzetgyilkosság vádját. A New York Állami Amerikai Magyar Szövetség felhívásának fő pontjai a következők: Amerikaiak, akik sokallják a gazolin árát és különösen a magas adót, amely az árban rejtőzik, némi megnyugvást meríthetnek abból, hogy idegen országban, ahová ellátó gatni készülnek, a gazolin jó val drágább, mint idehaza. Ha másutt drágább, miért panaszkodnának itthon? Az American Automobil Association közlése szerint legdrágább a gazolin Franciaországban — 73.1 cent a regular gazolin ára. Illetőleg: 18.2 cent az ára. A többlet adó. De “ki lehet babrálni” a franciákkal. A turista átkocsikázik a svájci határon és ott a gazolin gallonjáért nem 73.1 centet kell fizetnie, hanem csak 45.5 centet. Angliában egy U. S. gallon gazolin ára 51.6 cent,. Olaszországban a regular teremt.' A segélyre szorulók legtöbbje itt is néger: minden 100 közül 80. A csalókkal alaposan elbánnak Detroitban; közmunkára fognak mindenkit, aki valamilyen munka elvégzésére képes. Ezek a város szokásos munkadiját kapják: 2.03 és fél cent órabért, de — nem csekkben vagy készpénzben, hanem a keresetüket a javukra írják a szegénysegély számlán: > 1. Felkérjük a nemzeti emigrációt, hogy minden városban alakítsanak egy közösséget Erdély védelmében”. Minden ország fővárosában pedig egy akcióbizottságot, amelynek feladata a munka irányítása összefogása. 2. Felkérjük a szabad világban élő magyar tudósokat (történészek, nyelvészek, geo lógusok, térképészek, régészek, mérnökök, stb.), hogy vegyenek részt olyan munkában, amelynek feladata tudományos alapossággal és módszerekkel a világ elé tárni Erdélykérdését. Akik erre vál lalkoznak, jelentsék be nevüket és címüket az “Erdély Védelmében” akció központi new yorki irodájában. 3. Felkérjük a szabad világ magyar újságíróit, folyóirataikban ezt a felhívásunkat közöljék le. Ezenfelül tartsák állandóan napirenden az erdélyi mentőakciót híradásaikkal, cikkeikkel. A Szövetség hangsúlyozni kivánja, hogy csupán elindítója akar lenni ennek az akciónak. Az “Erdély védelmében” mozgalom, a szabad világi magyarságnak és szervezeteinek elemi erejű megmozdulása — nem uj egyesületek létesítésére, hanem mentő munkára. A felhívást a Szövetség nevében Mikó István elnök és Lőrincz Jánosné alelnöknő irta alá. Akik az “Erdély Védelmében” mozgalomban részt óhajtanak venni, jelentsék be szándékukat a Szövetségnek, melynek címe: American Hungarian Federation of the Sate of New York, P. 0. Box 336. Grade Station, New York, N. Y. 10028. ára 58.5 cent, amely árnak jórésze, 42.5 cent adó. De külföldi turisták leszállított árra jogositó kuponokat kapnak. Mesésen olcsó a gazolin ára Venezuelában, az olajban gazdag délamerikai országban. A gazolin gallonja 11.3 cent és ebben az árban 1.1 cent adó van. Ausztria: 46.8 cent (benne 28.6 cent adó). , Mexico 24.2 cent (3 cent adó). Argentina 31.5 cent (16.8 cent adó). Indonézia: 33 cent. Nem drága, de oda utazni nem tanácsos, mégha ingyen osztogatná Szukarno elnök az amerikai ajándékpénzeken vásá rolt gazolinját. AUTÓ!... AUTÚ!... AZT AKAROK VENNI BUDAPEST. — Autóról álmodnak a pestiek. Lehet akármilyen, Moszkvics, Trabant, vagy Volga — mindegy, csak autó legyen! Aki autót akar venni, lejelentkezik a Merkur állami vállalatnál, ott sorszámot kap és jótállást, hogy a száma körülbelül mikor, hány hónap múlva kerül sorra. AZ AVON COSMETICS cégnél üresedés van 3 nő számára erről a környékről. Elkezdheti azonnal az extra jövedelem szerzését. MINDEN AVON GYÁRTMÁNYON PÉNZ VISSZAFIZETÉSI JÓTÁLLÁS VAN! Otthonában történő személyes megbeszélés végett telefonáljon: MI 2-5146 számra. Beihlehem-Allentown környékén hivtfa 432-0916 számot. < GAZOLIN - KÜLFÖLDÖN
