Hiradó, 1965. január-június (44. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-04 / 9. szám
6. OF,DAL HÍRADÓ Thursday March 4, 1965 Három magyar politikai nyilatkozat egy napon A KORMÁNY “SAJNÁLKOZIK” BUDAPEST. (FEC). — Öt iapi késéssel a magyarországi kommunista kormányzat kifejezte sajnálkozását az amerikai követség megost•omlása miatt. Szilágyi Béla * külügyminiszterhelyettes hivatalában meglátogatta az amerikai ügyvivőt, Emil O’Shaughnessyt, hivatalos for■ nában juttatta kifejezésre sajnálkozásukat a történteiért és biztosította az ameriai diplomatát, hogy a magyar kormány a jövőben megfelelő intézkedéseket foganatosít a hasonló jellegű akciók megelőzésére; egyben bejelentette készségüket az okozott anyagi károk megtérítésére. A lapok elhallgatták az amerikai követség megostromlását s az egészet úgy állították be, mint égy békés tüntetést. A Népszabadság szerint “az Egyesült Államok vietnami agresziója elleni tiltakozásul a hazánkban tanuló Vietnami és más külföldi diákok, továbbá magyar egyetemisták szombat délelőtt tüntetést rendeztek a Szabadság-téren. A tüntetők a Technika Háza előtt gyülekeztek, ahol egy észak-vietnami diáklány és egy kubai diák gyűlölködő hangú beszédet intézett hozzájuk. “A forró hangulatú gyűlés végén a diákok követelték; az Egyesült Államok haladéktalanul szüntesse meg Vietnam elleni agreszióját, csapatai azonnal hagyják el Dél-Vietnamot. A gyűlés résztvevői a fenti követeléseke kifejező táblákkal, transzparensekkel az amerikai követség elé vonultak. Követelték, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg agresszióját, az ismétlődő bombatámadásokat, s hogy az amerikai imperialisták haladéktalanul vessenek véget vietnami háborújuknak s a genfi egyezmények előírásai szerint vonják ki csapataikat Dél-Vietnamból.” Az országban több helyen is tartottak tiltakozó gyűléseket, és a parlament ülésén is foglalkoztak a vietnami kérdésekkel — a Szovjetunió beállításában. A magyär-amerikai kártérítési igények tárgyalása ugyanakkor Budapesten változatlanul folyik. AZ OROSZ MEGSZÁLLÁS “SZÜKSÉGESSÉGE” BUDAPEST (FEC) — Parlamenti beszédében Kádár János kitért az orosz csapatok sokat emlegetett kivonásának kérdésére is. Tiltakozott áz olyan beállítás ellen, mintha az orosz csapatok “a belső rend biztosítására” tartózkodnának az országban; jelenlétük “kizárólag a nemzetközi helyzet függvénye.” “Ha a nyugati nagyhatalmak úgy gondolják ^ mondta —, hogy ne legyenek szovjé csapatok Magyarországon, akkor foglalkozzanak azokkal a nagyon komoly és érdemi javaslatokkal, amelyeket a Varsói Paktum államainak nevében a Szovjetunió és több más állam tett a NATO államainak.” Mint ismeretes, Moszkva elsősorban “megnemtámadási” egyezményre gondol a két katonai töínb közt, a status quo fenntartására, s az is érdeke, hogy megakadályozza Nyugat-Németország felszerelését atomfegyverekkel. “A dologhoz hozzátartozik, hogy bár egyes nyugati körök bennünket, mint afféle műveletlen, a műhelyből és a mezőről előkerült vezetőket lenéznek, de azért számolni és gondolkozni mi is tudunk. S a csapatok visszavonására is érvényes, hogy valamiért valamit. Tessék. Mi nem félünk a Szovjet csapatok visszavonásától, de nem támogatunk a politika és a nemzetközi helyzet javulása érdekében egyoldalú visszavonulást. Tessék olyan viszavonulásokról komolyan tárgyalni, amelyek lényeges eltolódást egyik fél számára sem jelentenek az erőviszonyokban és a földrajzi elhelyezkedésben.” A megszállás lényegét úgy fogja fel Kádár, hogy az “ideiglenes Magyarországon állomásozó szovjet csapatok a Varsói Paktum megállapodásainak keretében, törvényeinkkel és a nemzetközi joggal teljes összhangban tartózkodnak nálunk”. Még azt is hozzátette, hogy ez milyen jó nekik, mert ném kell nagyobb magyar hadsereget fegyverben tartani... AZ EURÓPAI ÉRDEKKÖZÖSSÉGRŐL BUDAPEST (FEC. — Kádár János parlamenti beszédében külpolitikája alapelvét úgy határozta meg, hogy Magyarország hajlandó együttműködni minden néppel, ha az nem irányul egy harmadik ellen. A kölcsönös érdekek alapján kereskednek és a békés egymás mellett való élés szellemében javítják viszonyukat a nyugati országokkal. Kiemelte az osztrák-magyar és a francia-magyar kapcsolatok kedvező alakulását, s érdeklődésüket az egyesült és “európai” Európa eszméje iránt. ’’Ez sokakban meglepetést keltett — mondotta. Pedig ezen nincs csodálkoznivaló. A békés egymás mellett élés szerintük azzal jár, hogy tudomásul vesszük egymás létét. Természetes tehát, hogy érdekel bennünket a másik í'elet vezető elgondolás is. Az osztályharc nem helyezte hatályon kívül a földrajzi fogalmakat. Aki a térképre néz, az szempillantás alatt megállapíthatja, mely államok vannak Közép-E urópában, és azt is, hogy Európa az Atlanti óceántól az Uraiig, az északi sarkvidéktől a Földközi-tengerig terjed. De aki kimondja azt a szót, hogy Európa, nem feledkezhet meg arról hogy Európában van van a szocialista világrendszer 9 országa, és köztük a Szovjetunió, mely úgy Európának, mint Ázsiának legnagyobb kiterjedésű országa, A szocialista Magyarország is Európában és annak középső térségében helyezkedik el. Mi reálisan gondolkozva kezdettől fogva tudjuk, és mindenkor számításba vesszük azt, hogy ugyanezen földrajzi szférár^RDULJON A LEGJOBBAN MEGSZERVEZETT UTAZÁSI IRODÁHOZ É j $366oo j ■ BUDAPEST-NEW YORK NEW YORK-BUDAPEST ■ J ODA VISSZA EGY EVEN BELÜL ■ Csoportjainkat végig az útvonalon utazási szakembereink kisérik. I Utazás a felszállási helyig hálóhellyel, Liegewagennel ellátott luxusvonaton. Továbbutazókat tisztviselőink a Kennedy Airporton a megfelelő gépre ülte- ■ tik. Idősek és gyermekek utazását vállaljuk csoportjainkkal. | FENTI UTAZÁS SZOLGÁLTATÁSOK NÉLKÜL ^ _ BUDAPEST-NEW YORK NEW YORK-BUDAPEST n *■ ODA-VISSZA ■ MAGYAR LÁTOGATÓ VÍZUMOT NEM ALLAMR POLGÁROKNAK IS AZONNAL MEGSZEREZZÜK ICarpatliia Travel Agency Ine. i 1595 SECOND AVE. NEW YORK ■ I Telefonszámok 879-8003 és 535-3612 ■ az amerikai repülőtársaságok, az IBUSZ, a román CARP ATI National Tra- B I. vei Office képviselője * A repülőút az ICELANDIC AIRLIES LOFTLEIDIR uj tervezésű ROLLS I ROYCE 400 JET-prop gépével történik a felszállási helytől New Yorkig. ■ I* Ugyanez az ut végig repülőn NEW YORK-BUDAPEST-NEW YORK ................................................$567.40 I INEW YORK-WIEN-NEW YORK. 21 napos excursion ......................$427.30 J Ha haza akar látogatni, vagy ro- Carpathia Travel Agency, Inc. konait akarja kihozatni, vágja ki 1595 Second Ave. New York 28, N. Y. SS Iezt a szelvényt és küldje be. NÉV ......................................................................................... _ Azonnal részletes felvilágosítással szolgálunk. CÍM ........................................................................................ I A Budapesti Ügyvédi Munkaközösség megbízottja: magyarországi ingatlan ügyek, jogi iratok TM Í beszerzése, házassági bontóperek, hitelesítések, hagyatéki ügyekben intézkedések és szüksé- b ges iratok beszerzése. Elfogták Mama Onema varázslónőt, a kongói rebellisek elsőosztályu boszorkányát. Jelenleg Tshombe kormányának dolgozik. ban van számos más olyan ország is, amelynek belső társadalmi rendszere eltérő a miénktől, nem szocialista, hanem kapitalista. Csak üdvözölni lehet, hogy elkezdődött ezeknek az adottságoknak reális tudomásulvétele a másik oldalon is, mivel a földrajzi közelségből sokirányú s hasznos együttműködési lehetőség adódik”. NEM FAZNAK, HÖLGYEK? MANCHESTER, Anglia. — Alexander Boyd, a manchesteri egyetem sebészeti intézetének igazgatója, agglegény s joggal feltehető, hogy a nők igaz barátja. Tőle tehát elfogadhatnak jótanácsot a hölgyek, főképp a csinosabbak és legfőkép azok, akiknek karcsú és formás lábuk van. Ide figyeljenek, hölgyek, mert átadjuk a szót a tudós profeszszornak: Télidőben a nylon harisnya és az ici-pici cipellő nem egészséges viselet. Attól nemcsak szép szinét veszti el a láb, hanem meg is vastagodhat. — Mert tudni kell: ha a nők a hiúságtól és bátorságtól vezérelve dacolnak a téli hideggel, a szervezetük mégis védekezik a téli hideg ellen. Úgy védekezik, hogy a lábbőrt erősiti, vastagit ja és melegítő ^sirt visz le a lábakra, amely természetes védelmi folyamatnak további következménye az, hogy a nylon-takarta lábban felhalmozódó extra bőr és extra zsír nem kap elegendő vért és petyhüdés áll be. Ha ezt a nők megértik, biztosan elfogadják Boyd profeszor tanácsát: Tessék gyapjuharisnyát hordani, mégpedig vastagot, és persze vastag, puhán bélelt cipőt is.’ Közlekedési Világkiállítás — repülik a jövő évszázadba... MÜNCHEN — Junius 25.-én megnyílik itt,Bajorország fővárosában, a több mint három hónapra tervezett Közlekedési Világkiállítás. Már az eddigi jelentkezések világosan mutatják, hogy ez igazi világkiállítás lesz, amennyiben közlekedési és ipari teljesítményeiket be fogják mutatni úgy a szabad világ, mint a kommunista blokk országai. Már eddig 27 ország hivatalosan bejelentette részvételét. Valóságos világtérképet varázsol elénk a már “benevezett” országok névsora: Abesszínia (Etiópia), Belgium, Dánia, Elefántcsontpart, Finnország, India, Olaszország, Japán, Jugoszlávia, Libanon, Marokkó, Mexico, Pakisztán, Svájc, Svédország. Spanyolország, Thaiföld (Sziám), Tunézia, Törökország, Egyiptom, Egyesült Államok, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország. A most folyó tárgyalások eredményeképpen még 14-16 ország jelentkezését várják. Ma már szinte biztosra vehető, hogy Magyarország is résztvesz a világkiállításon. A rendezők nagy előkészületeket tettek. A kiállítás, amely bemutatja a világ közlekedésének jelenlegi helyze tét, ugyanakkor mintegy előhírnöke a jövő század közlekedésének is. Óceánok alatt vezetett uj kábelkapcsolatok sok modelljei, a repülőipar fantasztikus programja, atommal hajtott mozdonyóriások vázái mutatják az ember törekvését: ledönteni az‘ időbeli távolságokat. Tág teret kap a kiállításon az atomrobbantás felhasználásának gondolata a közlekedésben. A Szovjetunió komolyan érdeklődik a világkiállítás iránt. A Szovjet Gazdasági Akadémia a légiforgalmi társasággal és az exportszervezetekkel karöltve részt vállalt a kiállítás gazdagításában. A Szovjetunió ezenkívül nagyszámú delegációval is képviselteti magát, amelynek hivatása lesz a kiállítás anyagát tanulmányozni és fontos tár gyalásokat kezdeményezni a világ jelenlevő szinte valamennyi közlekedési szakemberével. München városa máris teljes apparátussal készülődik. Az Ausstellungshalle kiállítási csarnokot lezárták a kézilabdázók elől, az egész városrészt a világkiállítás befogadására készitik elő. Már épül az a száz méter magas, mintegy 200 tonna súlyú kilátótorony, amelynek különlegessége az óriás rúdon kivül működő lift. Ez, miközben felkuszik a magasba, utasaival háromszor körüljárja a torony tengelyét, pompás kilátást nyújtva a kiállítási panorámára, A közönség szórakoztatásáról, divatbemutatók, műsorok, koncertek gondoskodnak majd, és nagy érdeklődéssel várják a szépségkirálynő választást: ott választják majd meg a világ legszebb stewardessét. MINDENKI MENJEN HAZA! BERN. — Svájcban, a nemzetközi turistatársaság paradicsomában, ahol a vendégszeretet a legnagyobb nemzeti ipar és üzlet, mostanában egyre hangosabban elhangzik egy jelszó, amelyet ott ezelőtt még soha nem lehetett hallani: Minden idegen menjen vissza oda, ahonnan jött! Uj szó is jött forgalomba: Tulidegenedés. A tulidegenedés az oka az első idegen-ellenes mozgalomnak a kis ősdemokrata köztársaságban.— Svájcnak nem egészen 6 millió lakosa van s a lakosságnak 15 százaléka idegen — a legtöbbje importált olasz és spanyol munkás. Ezekkel a különböző iparokban a legalacsonyabbrendü munkákat végeztetik, Ugyanúgy, ahogyan régebben és bizony még mostanság is a négerekkel Amerikában és egyebütt. Mármost az a kérdés: Kiszoritanak-e ezek az idegen munkások svájciakat, elzárják-e a munkapiacot a svájci fiatalság elől? De felteszik ezt a kérdést is: Ha elmennek az idegenek, vájjon kedvet kapnak-e a svájciak újra olyan szolgai és piszkos nehéz munkára, amiket az utóbbi években az idegeneknek átengedtek? A vita nagyban folyik, szenvedélyesen. Az egész országban terjesztenek egy röpiratot, amely a tulidegenedést a svájci fiatalság elleni árulásnak és az ősi hagyományok megsértésének mondja a referendum, népszavazást követel, oly törvény meghozatalára, amely kitessékeli az országból az idegeneket. Egy titkos szervezet, — amely Delta Csoportnak nevezi magát —, fasiszta módra felforgató tevékenységgel fenyegetőzik. Ki a nem-kivánatos idegenekkel! Minden bajnak az idegenek az okai. Késnek a vonatok — a sok idegen utas miatt. A telefonközpontok nem tudják lebonyolítani a forgalmat — az idegenek miatt. Lakáshiány van — az idegenek miatt! Leáll valahol a refrigerator motorja és a háziasszony panaszolja, hogy a Made in Switzerland márka már nem a svájci gyártmányt jelenti. Van ebben igazság. — Csakugyan a svájci gyári munkásság 38 százaléka olasz ás spanyol, valamint más idegen. Egyes iparágakban még többen vannak idegenek: az építkezési iparban 85 százalék, a kannázó üzemekben 90 százalék. Az ideiglenes hangulat nemcsak jelszavakban és panaszokban mutatkozik meg, hanem tényekben, cselekedetekben is. Lakás és szoba hirdetésekben gyakori a kivételezés : “Csak svájciaknak.... Nem Földközi-tengerieknek.” A Földközi-tengeriek, olaszok és spanyolok, nem egykönynyen jutnak lakáshoz; a legolcsóbb, legrosszabb házakban húzódnak meg, épitési munkások az építés alatt levő, féligkész házakban tanyáznak. Olasz és spanyol gettók alakultak ki egyes ipari centrumokban. Saját vendéglőik vannak ezeknek a megvetett embereknek, és olasz moziszínházaik. De az idegenellenes hangulat és mozgalom nemcsak a nem-kivánatos — ámbár gazdaságilag nagyonis szükséges — olasz, spanyol s más munkásokat veszi vélba, idegengyűlöletet gerjeszt. Mindenki menjen vissza oda, ahonnan jött! Oly erőteljes ez a követelés, hogy a kormány kénytelen volt engedni a közhangulatnak és elrendelte, hogy a jövő év közepéig az összes külföldieknek legalább 10 százaléka kötels elhagyni az országot. A külföldi idénymunkások évi kvótáját 206,000-ről leszállították 145,000-re. Géniben, ahol a Népszövetség palotája áll és ahol a világhirességek és milliomosok pazar tóparti bérelt villákban élnek, 30 külföldi család hat hónapi kilakoltatási végzést kapott azon a címen, hogy “svájci tartózkodásuk a nemzetgazdaság szempontjából nemkivánatos.” De kivételeket is tesznek. Például Charlie Chaplint és családját nem háborgatják legalábbis egyidőre.. A józanság szavát is hallani lehet. A Gazette de Lausanne cimü lap felszólítja a honfitársakat: — jelentkezzenek azok, akik kulimunkára, piszkos munkára vágynak! És hozzáteszi: Ha elkergetjük az idegeneket, mi leszünk az első áldozatok! A szocialisták csufolkodó jelszót adtak ki: “Svájci Goldwaterek!” Dr. Elmar Maeder, a bevándorlási hivatal igazgatója mentegetőzik; A közhangulat nyomása alatt a kormány kénytelen legalább részben teljesíteni az idegenellenesek követeléseit, a bevándorlási hivatalnak ez év nyarán fel kell mutatnia valamelyes eredményt, nehogy kitörésekre kerüljön sor, amelyek a helyzetet még tovább elmérgesitik. Az 1956-os októberi magyar szabadságharc után magyar menekültek ezreit a legbarátságosabb fogadtatásban részesítette Svájc népe. Hogy mi lesz most a sorsuk, inég nem lehet tudni. Egyelőre még csak a földközi-tengerieket emlegetik, de a berni rendelet és a genfi példa nfmtatja, hogy a veszély általánqs. Sparkling Johnny, a Harbor View Farm tulajdona, vezet az Everglades Stakes versenyben, Hialeahban, mely előjátéka a 100,000 dolláros Flamingo versenynek.
