Hiradó, 1965. január-június (44. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-18 / 7. szám

VOL. 44. ÉVFOLYAM — No. 7. SZÁM Sir 1^7 1 .. .11 m\7~w i ...........^■Ti n.— PERTH AMBOY, NEW JERSEY FT. NAGY LAJOS AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ UJ PÜSPÖKE Ft. Béky Zoltán püspök (Trenton, N. J.) második ter­minusa lejárt s az egyház al­kotmánya értelmében (akár­csak az Egyesült Államok el­nökének esetében) uj püspö­köt választanak a gyülekeze­tek, mert harmadik terminus­ra nem lehet pályázni. Az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyház (Független Ma­gyar Református Egyház) uj püspöke a választások ered­­ményeképen: Ft. Nagy Lajos, McKeesport, Pa.-i esperes lett «akit február 15-én iktattak be ünnepélyes formaságok kö­zött püspöki álásába. Az egy­ház kerületi gyűlését köve­tően délután 4 órakor püspcík­­beiktatási ünnepi istentiszte­let volt a McKeesport»-} refor­mátus templomban, este pe­dig az ottani Penn McKee Hotel dísztermiben fényes be­iktatási bankettet tartottak a gyülekezet tagjai és az egy­háztest távolabbról érkezett tagjai, Ft. Nagy Lajos püs­pök lelkésztársai, barátai és tisztviselői. A püspöki gyű­rűt Ft. Béky Zoltán volt püs­pök adta át az egyház uj püs­pökének. Ft. Dr. Béky Zoltán, március 15-én fogja átvenni az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület elnöki tiszt­ségét Washingtonban. Ft. Nagy Lajos itt született; . Kiadó 2 szoba, füléssel és vilá­gítással. 24 Kuhlthau Ave., Mill­­town, N. J. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak éoitését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484, Amerikában, de édesanyja kisgyermek korában hazavit­te Magyarországra, a gömör megyei Alsószuba községbe. Gimnáziumi és theologiai ta­nulmányait a sárospataki hi res fiőskola kiváló diák jakén végezte el s egy ideig a Ma gyarországhoz visszacsatolt Hubó községben szolgált min: lelkész, majd 1949-ben vissza­tért szülőföldjére Amerikába. Itt csakhamar a McKeesport Pa.-i független egyház hívta meg lelkészének, ahol most is hűségesen szolgálja gyüleke­zetét. A nyugati egyházme­gyének két ízben volt espere­se, 1961 óta pedig az egyház főjegyzője volt. Az Amerikai Magyar Református Egyesü­let igazgatóságának (Vezér­testület) 1956 óta tagja, kél éven át a Református Lel­készegyesületnek is elnöki­­volt. Kitűnő egyházi szónok neves iró, akinek több érté­kes munkája könyvalak­­ban is megjelent. Légióként azonban mint pap és mint em­ber abból a fajtából való, akit ’‘csupasziv” embernek szok­tunk mondani s ebben az egy szóban minden jellemzése benne van. Közvetlen, meg­nyerő moderu ember, akinek sok barátja és mégtöbb tisz­telője, nagyrabecsülője van. A vezérkari főnökök tanácsa Washingtonban: Ülők balról: David L. McDonald tengernagy, tengerészet, Earle Wheeler tábornok a tanács főnöke, Harold K. Johnson tábornok, hadsereg. Állók: John P. Mc­Connell tábornok USAF, és Wallace M. Greene tábornok Marines. A sokrétű munkanélküliség WASHINGTON. — A mun­kaügyi minisztérium kiadott jelentése a munkapiac állásá­ról, a munkanélküliek számá­nak alakulásáról, mindenki számára fontos adatokat tar­talmaz, — de nem ad teljes képet a munkaviszonyokról, A munkanél k üliség probléma j a sokkal bonyolultabb, semhogy számok és számsorok egyma­­gukban megvilágíthatnák azo­kat. A munkanélküliség átka különböző módon sújt le a la­kosság különböző csoportjai­ra. És sok helyen nem az a baj, hogy munkaképes és dol­gozni akaró emberek nem ta­lálnak megfelelő foglalkozást, hanem — munkáshiány van. Általában, újabban az az érv dekes felismerés történt, hogy a munkanélküliség nem any­­nyira általános, országos gaz­dasági probléma, hanem in­kább helyi jellegű, bizonyos körzetekre, területekre, ipari centrumokra sújt le. Vegyük sorban szemügyre a sokrétű munkanélk ül is ég pr obi émá j át. ❖ ❖ ❖ Legsúlyosabb a munkanél­küliség, amely a család ke­nyérkeresőjét sújtja. — Ez mint elméleti tétel megdönt­hetetlen, de a gyakorlatban a helyzet az, hogy nős, családos férfiak körében kevesebb a munkanélküli, mint a lakos­ság többi rétegeiben. Ez két­ségtelenül arra vezethető visz­­sza, hogy érett, komoly, ta­nult emberekről van szó, akik a mai, technikailag fejlett kor­szakban köhnyebben találnak munkát, mint a fiatalabbak. A fiatalság problémája súlyos azért, mert sok fiatal fiúnak és leánynak nincsen elegendő iskolázottsága, szaktudása, és gyakorlottsága. A másik vég­telen nagyobbfoku munkanél­küliség az idősök körében, kü­lönböző okból; Sokan vannak köztük, akiknek nincsen a mai időkben megkívánt képzettsé­gük, de más körülmények is megnehezítik, sőt lehetelen­­né tesznek számukra uj mun­kalehetőségeket. Ebbe a cso­portba tartoznak elsősorban az öreg bányászok. A bányák gépesítése folytán — amit jól jegyezzünk meg: John L. Le­wis helyeselt, pártfogolt, ese­­tenkint még finanszírozott is! — bányászok ezrével, tízezré­vel elvesztették munkájukat és a legtöbben azóta ki is öre­gedtek a munkából. És mert megvénültek, nem tudnak uj mesterséget tanulni és nehe­zen határozzák el magukat ar­ra, hogy más vidéken keresse­nek boldogulást. * * * New England városaiból és más északi városokból déli ál­lamokba költöztek textil- és egyéb gyárak, mert lent ol­csóbb a munkaerő. Északon emiatt sok specialista munka nélkül maradt. Nyári üdülőhelyeken alkal­mazott munkások közül na­gyon sokan ottmaradnak télen is a hegyek közt; ezek az “idényszerűen” munkanélkü­liek listájára kerülnek és hó­napokon át szerepelnek az Összlistán. * :J: * Múlt ősszel a statisztika szerint 4 millió körül volt a munkanélküliek száma. De — pzek közül több mint 600,000 csak részidő-munkát keresett. Az amerikai gazdasági szak­értők a part-time munkanél­külieket nem is tekintik “iga­zi” munkanélkülieknek, mert ezek legnagyobbrészt nincse­nek rászorulva keresetre vagy azért, mert van elég megtaka­rított pénzük, vagy azért, mert részben eltartottak, a családi jövedelemben része­sednek. Itt közbevetően meg kell jegyezni, hogy Angliá­ban a munkát kereső “háztar­tásbelieket” nem is tekintik munkanélkülieknek; mikor a munkaközvetítő hivatalban j elentkeznek, megvizsgál ják, hogy szükségből, vagy csak luxus végett szeretnének dol­gozni. Az ilyen statisztika sze­rint Amerikában a munkanél­küliek szórna jóval kisebb len­ne. A legnehezebben megoldha­tó probléma a krónikus mun­kanélküliség: 15 héten át vagy még tovább. A krónikus munkanélküliek száma azon ban ujababn megcsappant: 1 év előtt 1.1 millió volt, most 850,000. ❖ sfí ❖ Általában a helyzet javu­lást mutat. A munkaügyi mi­nisztérium 150 nagyobb mun­kapiacot ismer. A legújabb számlálás eredménye az volt, hogy most már a 150 munka­­piac közül csak 29-ben van na­­gyobbí'oku munkanélküliség (6 százalék vagy több). Egy év előtt még 38 piac volt eb­ben a kategóriában. Ez év januárjában a dolgo­zók száma 69 millió volt, 1.8 millióval több, mint egy év előtt. A munkaadók országos szövetsége nagy ujságolvasá­­,si műveletet hajtott végre: összeszámlálta nap nap mel­lett a nagyobb városok lapjai­ban megjelent Help Wanted hirdetéseket és úgy találta, hogy a múlt esztendő novem­bere óta a munkásokat kere­ső hirdetések száma egyre nö­vekedett és még növekszik. — Persze mindenütt csak tanult, valamely szakmát kitanult és jól értő munkásokat keresnek a nagy ipari vállalatok. Számos országban nem mun­kanélküliség van, hanem mun­káshiány : Nyugatnémetor­szágban, Svájcban, Belgium­ban ... és a kommunista kor­mányzat alatt álló országok­ban. A nyugati országokban ennek különleges okai vannak: a háboru-okoztá pusztulást ro­hammunka követte, a kis Svájcnak nagy ipara és ke­vés lakosa van, a kommunista országokban pedig két vagy több ember végzi egy szabad­­világi ember munkáját, ezért ott nem lehet munkanélküli­ség. És aki fél-munkát végez, annak kevesebb, mint fél fize­tése van nyugati viszonylat­ban . . . 55: sjí * * De maradjunk itthon. Az Egyesült Államokban mindig lesz bizonyosfoku munkanél­küliség, már csak azért is, mert itt a lehetőségek, ha nem is korlátlanok, mindenesetre nagyok, minélfogva gyakori a költözködés és állásváltoz­tatás, közben a munkanélkü­liség. Nem is képzelhető el itt oly állapot, hogy nincsen em­ber munka nélkül s az üzemek hiába adnak fel Help Wanted hirdetést, nem akad jelentke­ző, A hivatalos álláspont az, hogy 4 százalék munkanélküli­ség az a cél, amelyre töreked­ni kell — átképzéssel, az is­koláztatás fokozásával, stb. Ettől a céltól még messze va­gyunk és a probléma velünk lesz még sokáig, mert minden évben fiatalok milliói jelent­keznek a munkapiacon. Azt hiszik, hogy évente egy és fél millió uj munkalehetőséget kell teremteni, hogy 1970-ig elérjük a mindössze 4 milliós munkanélküliséget. , És mi lesz, ha beáll ez a paradicsomi állapot? Erre a kérdésre ma már megfelel Ausztrália: ❖ * * SYDNEY. — Ausztráliában nincsen annyi munkás, ameny­­nyit az ipar és az üzleti világ keres. Ebből sok baj szárma­zik. Napirenden vannak a sztrájkok több bérért, “vad” munkabeszüntetések, lelassí­tások, tiltakozó gyűlések ap­ró-cseprő sérelmek miatt. Az­előtt esztendőkön át alig volt ARA 15c—SINGLE COPY 15c Thursday. Feb. 18, 1965 BÍRÓSÁGI DÖNTÉS: AMERIKAI HAGYATÉK ÁTUTALHATÓ MAGYARORSZÁGRA Eddig az volt általában az amerikai bíróságok álláspont­ja, hogy amerikai hagyaték nem utalható át dollárban Ma­gyarországra, vagy a többi kommunista uralom alatt le­vő országba. Az ilyen hagya­tékokat ideiglenesen zár alá helyezték. Most egy olyan hagyatéki ügy került a Passaic (N.J.) me­gyei bíróság elé, amely eset­ben a pénz már 1945 óta bí­rósági letétben volt. Az ér­­dekelt magyarországi örökö­söket Blazsek F. Ottó magyar­­származású passaici ügyvéd képviselte, kinek meggyőző érvelései hatása alatt a bíró­ság kimondotta, hogy a szó­­banförgó hagyaték Magyar­­országra leendő átutalásának nincsen jogi akadálya. A bí­róság Ítélete jogerőre emel­kedett és a pénzt a nevezett meghatalmazott már át is utal­ta az óhazába. Az Egyesült Államokban eddig még csak Connecticut és New York államokban hoz­tak bíróságok hasonló dön­tést. E három államban tehát a magyarországi örökösök kér­hetik megthatalmazottaik ut­ján az amerikai örökség átuta­lását. KODÁLY ZOLTÁN JÓTANÁCSAI Egy régi iskolai évkönyv­ben megjelent Kodály Zoltán évzáró beszéde. Ilyen jótaná­csokkal látta el az ifjúságot: Légy szerény! Ha sikerül valami újat kitalálnod, te­kintsd' felülről jött ajándék­nak, amit meg kell osztani másokkal. A különféle korok mestermüveinek meghallgatá­sa a legjobb szer hiúság és önhittség ellen. Nyalánkságokkal nem le­het a gyermekből egészséges embert nevelni. A lelki táp­lálék is egyszerű, erőtadó le­gyen. A mesterek bőven gon­doskodtak ,ró|a. .Azzal éljetek. Ha templom mellett mégy el és orgonát hálálsz, menj be és hallgasd ... Csodáld a zene végtelen hatalmát. Ne mulassz el egy alkalmat sem. ha orgonán gyakorolhatsz. Ez a hangszer rögtön megbosszul mindén tisztátalanságot . . . Hallgass figyelemmel min­den népdalt, ez a legszebb dal­lamok kincsesbányája, s álta­luk megismered a népek jel­lemét. Ne Ítélj első hallásra! Nem mindig az a legjobb, ami első pillantban tetszik . . . Sok­­mindent csak öreg korodban fogsz megérteni. Az erkölcs törvényei a mű­vészetével azonosak. Sok növendék olyan, mint az alápincézetlen ház. Ezek­nél bizony nagy fáradság az utólagos alápincézés és funda­­mentum-ását. sztrájk, most azért van sok sztrájk, mert nincs munkanél­küliség. A munkásoknak nem kell elbocsátástól tartani, de kemény munkát kell végezni. A kollektiv alkudozásnál erő­sebb pozícióban vannak az uniók, egyre többet követel­nek. Például: december óta sztrájkban állnak Mount Isa (Queensland tartomány) néz­és ólombányáinak munkásai, 4000-en, Heti átlagos munka­bérük 112 dollár, ennyi nem elég, heti 24.50 ráadást köve­telnek. Újabban a következő foglalkozási ágakban voltak sztrájkok: kikötői rakodómun­­kásokj villanytelep-épitő mun­kások, textilipari munkások, Melbourneben a tűzoltók is sztrájkoltak, hosszabb ideig beszüntették a munkát az acélipari munkások és ... a postások. Nagy baj a munkanélküli­ség, de baj támadhat abból is, ha mindenki számára van munkalehetőség. Akiben van tehetség köte­les azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb 'hasznára le­hessen. Mert minden ember annyit ér, amennyit ember­társainak használni, hazájá­nak szolgálni tud. Adó-nem-íizetők WASHINGTON. — Az adó­csalásnak egyik meglehetősen általános módja volt mindig az, hogy az emberek a jöve­delmi adó bevallásánál “meg­feledkeztek” kamat- és osztal­­lék-jövedelmükröl. — Évente száz meg százmillió dollárt vesztett ennek következtében a kormány, a kincstár. De újabban megváltozott, javult a helyzet, amennyiben az uj adótörvényben godoskodás történt arról, hogy az adóhi­vatal az adófizetők kamat-osz­talék jövedelmeiről közvetle­nül a bankoktól és a vállala­toktól nyerjen értesítést, — Minden pénzintézet, ipari és üzleti vállalat köteles minden év végén az adóhivatalnak be­jelenteni minden 10 dolláron felüli kamat vagy osztalék ki­fizetést. Minthogy ilymódon áz adóhivatal tudomást szerez ily jövedelmekről, az adófize­tő hiába “feledkezik meg” ezekről, be kell vallania eze­ket a jövedelmeket és ha ezt nem teszi, az adóhivatal min­denesetre behajtja tőle a kö­telező adót, hátralékos kamat­hozzáadással. Az újságok híradásai révén nagyon sokan értesültek a dol­gok ily változásáról s ennek is köszönhető, hogy most már egyre kevesebben vannak a “megfeledkezők.” Az orszá­gos adóhivatal közli, hogy az simult évben kamatjövedelem 45 százalékkal több adóbeval­lásban szerepelt, mint az elő­ző évben, és 20 százalékkal több osztalék-jövedelem. ROSSZ ORVOSSÁG BUTASÁG ELLEN SUTTGART, Németország. — A rendőrség letartóztatta Ulbricht Schimmitzet, aki éveken keresztül busás nyere­ségeket húzott a “butaság el­leni orvosság” árusításából. Schimmitz számos vevője kö­zül egy sem tett feljelentést. LEGYEN ÉLVEZETE a HÚS­VÉTI ruhafélék vásárlásában az­által, hogy saját keresetű pénzzel veszi azokat! Kezdje el saját üz­letét AVON KOZMETIKAI cik­kek árusításával közvetlen szom­szédainak. Saját otthonában tör­ténő személyes megbeszélés cél­iából hívja: MI 2-5146 számot. Belhlehem-Allaneiown környé­kén hívja 432-0916 számol. Állatok , mint lélekorvosok NEW YORK. — Dr. Marcel Heiman, a Mouth Sinai kór­házban a lelki betegségek or­vosa, az állatorvosok szövet­ségének ülésén érdekesen ele­mezte az ember és a háziállat egymásközti viszonyát a lélek­­orvoslás tükrében. Azt fejte­gette, hogy olyan emberek, akik sehogysem tudnak meg­férni szomszédaikkal, általá­ban embertársaikkal — négy­lábú, vagy szárnyas háziállat­ra van szükségük. Érdekes volt az a további megállapítása, hogy a kutya­barátnak és a macskabarát­nak egyénisége különböző. Sok nő magányosságában el­hagyatottnak érzi magát s el­­hagyatottságát mégcsak nö­veli az emberektől való ide­genkedése. Macskájában az­tán erős támaszt talál. A ci­cát ugyanis a függetlenség jellemzi, azt teszi, amit akar, amit szeret, elszalad minden­felé, ahol van vagy nincs ke­resnivalója, és — ez a függet­lenség átszáll a magányos nő­re, és ennélfogva erősebbnek érzi magát, az elhagyatottság érzését a függetlenség érzése váltja fel. A kutyára, mint társra, két ellentétes szükséglete van az embernek: kell egy kutya, amely engedelmes, de kell olyan is, amely vad és fegyel­met nem ismer. Régi megfi­gyelés, hogy az ember nem­csak tanítja a kutyáját, ha­nem tanul is tőle, eltanulja tőle egyes szokásait, amelyek­re rászoktatta. Drámai érdekességii törté­netet mondott el a lélekorvos Putzi parakeet és gazdája or­vosi vonatkozásairól. A nő örökös halálfélelemben élt, — rettegett az egyedülléttől, és sokszor attól tartott, hogy el­veszti önuralmát és valakit meg fog bántani, vagy meg­ölni, vagy önmagát fogja el­pusztítani. Dr. Ileiman azt ta­nácsolta neki, hogy vegyen a házába egy parakeetet, játsza­dozó madarat. Egy este a kis­madár rászállt a nő vállára és csipegette fülét, ami nagyon felidegesítette a nőt. A nő fogta és betuszkolta a kalit­kájába. És a madár, meghara­gudván, beleharapott a nő ke­zébe. Ez — mondta később a doktornak a nő — jó lecke volt neki, türelmességre taní­totta és arra intette, hogy le­gyen megelégedve a sorsával, ne követeljen az élettől töb­bet, mint az nyújtani tud. Hamarosan a nő ideg- és lelki­­állapotában olyan nagyfokú javulás mutatkozott, hogy Dr. Heiman további pszichiátriai kezelést feleslegesnek vélt és azt abba is hagyta. Dr. Heiman mindenkinek, férfinek és nőnek, aki nem tud békességben élni ember­társaival, kutyát, macskát, madarat, aranyhalat ajánl — társnak és gyógyítónak. BÖRTÖNBŐL A TEMPLOMBA TAMAQUA, Pa. — Joseph Skripnek puskát emelt egy rendőrre és amikor ez kimon­dotta letartóztatását, ellen­állt, erőszakoskodott. Studen­­meier biró 90 napi fogházra ítélte. — Jaj, kérem, biró ur — mondta Skripnek —, ha én börtönbe jutok, elvesztem az állásomat. — Hát nem bánom, — mon­dotta a biró —, ülje le a 90 napot részletekben a hétvége­ken. — Jaj, biró ur, az se megy, én szombaton is dolgozom. — Hát akkor vasárnapokon üljön be a fogházba. — Jaj, biró ur, én hivő ke­resztény vagyok, és minden vasárnap templomba megyek. — Menjen kora reggel a

Next

/
Thumbnails
Contents