Hiradó, 1965. január-június (44. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-04 / 5. szám

I 6 IK OLDAL HI R A r, -1 Thursday, February 4, 1965 * i il_U! Uj amerikai gazdasági elv: öreg ember nem vén ember! WASHINGTON — Uj kor- ( szak nyilt meg a közelmúltban Amerikában: a nem vén őre-1 gek korszaka. A munkapiac­ról nyugalomba küldenek em­bereket, nem azért, mert kivé­nültek a munkából, hanem az­ért, hogy helyüket át lehes­sen adni fiatalabbaknak, akik évről évre egyre nagyobb számban keresnek munkale­hetőségeket. Az automobilipa­ri unió nemrég kiharcolt egy kollektiv szerződést, amelynek alapján munkások hosszabb szolgálati idő jogán havi 400 dollár nyugdíjra tarthatnak igényt (Social Security plusz vállalati nyugdíj), 60-ik élet­évük elérésével, vagy kisebb nyugdíjjal nyugalomba vonul­hatnak már 55 éves korban. Az autó-uniónak ez a győzelme jeladás a többi nagy iparok­nak. Nemsokára sor kerül az acéliparban á kollektiv alkudo­zásra és az előjelek szerint az unió fő követelése hasonló ko­rai nyugdíj lesz. A bányá­szok uniójának tagjai ez év február elsejei kezdettel 55 éves korban teljes nyugdijat kaphatnak és az unió vezető­ségének közlése szesrint eb­ben az évben 10,000 bányász élni fog ezzel a lehetőséggel. A munkaügyi minisztérium adatai szerint a jelenleg ér­vényben levő. vállalati nyug­­■ díj programok többségében — minden négy közül háromban — a nyugdíjjogosultság ál­talában 60 éves korban nyí­lik meg, de bizonyos esetek­ben már 55 éves korban nyug­dijat kaphatnak a munkások. .. Es egyre többen igénybe ve­szik az eddiginél koraibb - nyugdijlehetőséget, amióta a ' Social Security úgyszólván megadta a jelt, a nők után a férfiaknak is lehetővé téve a nyugalombavonulást 62 éves korban, persze a 65 éves kor­ban kapható nyugdijösszegnél kevesebbel. Amióta a Soc. Se­curity a 62 éves korban való nyugalombavonulást férfiak - •• nak is lehetővé tette, egyre több férfi és nő éltesei a jog­gal és ma az a helyzet, hogy a Social Security nyugdíjasok közül minden negyedik a ko­raibb, csökkentett nyugdijat választja. Ennek az irányzatnak fii mozgatója, az az igyekvés. hogy enyhíteni lehessen a munkanélküliséget. A háború utáni bőséges gyermekáldás hatása most mutatkozik a munkapiacon: millió és millió fiú és leány munkaképes kor­ba lép. Ezeknek munkalehető­ségeket kell nyújtani és a ké­zenfekvő mód erre az idős, de nem vén munkások kiküszöbö­lése. A munkásság idősebb ré­tegeinek ritkítását szükséges­sé teszi emelett az automati­kus gépek elterjedése is. U ' * Súlyos problémák állnak elő a korai nyugdíjazás nyo­mában. 1. A nyugalombavonulás ál­talában, de a korai nyugalom­* bavonulás különösen a jövede- I lem megfogyatkozását von je maga után. Vegyük példánál | egy munkás esetét, aki 65 évei korban 100 dollár vállalat j nyugdíjra tarthatna igényt j ráadásul 127 Social Securitj j nyugdijat kaphatna, de a ko rai nyugalombavonulást vá I latsztja, 60-es korban. Ebber | az esetben vállalati nyugdijí nem 100 dollár, hanem csal 66 dollár lesz s a Social Secu rity nyugdíjra, amely 62 éves 1 korban csökkentett összegű még két évig várnia kell. Eny­­nyíre megfogyatkozott jőve delemből nem lehet megélni a régi munkahelyéről távozí munkás uj kenyérkerese' után fog nézni és ezzel sem legesiti a korai penziónak azi az előnyét, hogy helyet ad i munkapiacon fiatalabbaknak 2. Hatalmas zökkenő égj ember életében: hosszú mun kás évtizedek után, egyik nap ! ról a másikra, zuhanás a tét | lenségbe. A munkaügyi mi Átkocsikáznnk Angliába... Hat évbe telik és rengete* pénzbe kerül, amig 30 kilo I méter hosszú közúti és vasút hidat építenek az európai kon I tinens. és a brit szigetek kő S zé. A szakembérek már meg ' oldották a hatalmas építkezés i valamennyi műszaki és köz jogi problémáját. A hid a 70 méter magas do veri szikláktól indult ki é! Cap Glancnál éri el Franciaor szag földjét. Olyan maga: j lesz, hogy a Queen Mary, ; világ legmagasabb hajója ké nisztérium egyik főtisztvise­lője mondja: Évtizedeken át azon törtük a fejünket, ho­gyan lehetne a korai nyuga­lombavonulást lehetővé ten­ni, és most — itt van a korai nyugalombavonulás és az em­berek nem tudják, mit kezdje­nek penziós életükkel. A Na­tional Council on the Aging, az idősök problémáival foglal­kozó országos tanács a követ­kezőkben látja a fő nehézsé­geket : A nyugalomba vonuló mun­kást váratlanul éri a változás. Túlsók szabad ideje van. Unal­massá válik az élete. A csökkent jövedelem nem­csak az életszínvonal leszállí­tását vonja maga után, hanem szinte lelki zsugorodást is idéz elő; a lefokozottság érzését váltja ki, az ember maga kénytelen leszállítani saját árfolyamát, maga sérti saját önérzetét, elveszti magabiz­tosságát, olyan kitaszítottnak érzi magát, mintha a munka­­nélküliség szemétdombjára került volna. Nem tud átállni az uj- élet­módra: a feleségével (illetőleg a férjével) tölteni az egész na­pokat, mig azelőtt csak bizo­nyos számú órákat töltöttek együtt. 3. És mit jelent a korai pen­zió. a munkaadóknak, a vállal­atoknak?-Egy üzleti elemző kiszámította, hogy a 60, ille­tőleg 55 éves korban beálló nyugdíjjogosultság az auto­mobilipari uj kollektiv szer­ződésben megduplázta a nagy automobil vállalatok nyugdij­­programjainak költségét. A mérleg előnyöket és hát­rányokat mutat. Kérdés: mi­lyen arányban áll a nyereség és a veszteség? Kétséges a nemzetgazdasá­gi értéke annak, hogy munka­erejük teljében levő embere­ket szinte kényszerítünk, csá­bitó előnyök Ígéretével, ter­méketlen életre. Bár, mint fentebb érintet­tük, sokan a “nem vén öre­gek7’ körül uj munkát vállal­nak, hogy elkerüljék a mun­­kátlan élet visszásságait és problémáit, mégis elfogadhat­juk a főleg az- unióvezérek ál­tal hangoztatott tézist, hogy minél többen vonulnak vissza aránylag korán a munkától, annál több munkalehetőség nyílik meg a fiatalabbak ré­szére. De akik szélesebb lát­­kört tekintenek át, joggal kér­dik: Helyes-e, az egyedül he lyes ut a munkanélküliség enyhítésére a korai nyugalom­ba küldés? A munkanélküli­ség általános nemzeti problé­ma, miért vonjuk- be ennek megoldására a lakosságnak csupán két rétegét: az idő­sebb munkásokat és azok NÉPJÓLÉTI Államok WASHINGTON — Republi­kánus oldalról sokszor hal­lunk panaszt, hogy Amerika a szocializmus felé halad. So­kallják a népjóléti intézmé­nyek költségeit. Nos, ilyen költségek tekintetében Ame­rika nem az első helyen áll, egyik-másik európai ország­ban a népjóléti célokra fordí­tott adók összege nagyobb. munkaadóit? Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a munkanélküliség problémájá­nak centrumában nem az idős munkások állnak, hanem a megfelelő képzettség nélkül a munkapiacot elözönlő fiata­lok, az idősebb korosztályok­ból pedig azok, akiknek nin­csenek a mai követelmények­nek megfelelő képességeik, nincsen megfelelő képzettsé­gük és gyakorlottságuk, va­lamint azok, akik átképzésre, uj élet kezdésére alkalmatla­nok. A munkanélküliség fel­számolása nem lehet számo­lási művelet, vagyis: ennyien kimennek, ennyien bejönnek. Minden nagyváros újságjai­ban a Help Wanted hirdetés rovat tele van álláskinálások­­kal — szakképzett munkáso­kat keresnek a legkülönbö­zőbb ipari üzemek. Ha többen többet tanulnak és többet tudnak, leszáll a munkanélkü­liség fokmérője. Akkor aztán mondani lehet azt, amit Nyu­­gat-Németországban, Svájc­ban és még egynéhány ország­ban mondanak; hogy munkás­­hiány a nagy nemceti problé­ma. Franciaországban a népjóléti célokra szolgáló adók a mun­kabérek és fizetések 30 szá­zalékát teszik ki. Nyugat-Né­­metországban minden fizetési csekkből 25 százalékot von­nak le ily célokra. Svédország­ban, amely kimondottan nép­jóléti állam, 8.6 százalékos or­szágos forgalmi adó szolgál ily célokat. Nagyon valószínű, hogy Amerikában a Medicare törvény újabb egéSségvédő, orvosi biztosítási törvények fogják követni. nyelmesen áthaladhat majd alatta. A 37 méter széles hid­­testet 135 pillér fogja tartani i hídon két vasúti és 8 közúti pálya halad. A csatornahíd megépítésé­hez egyebek között 810 ezer tonna acélt fognak felhasznál­ni, vagyis szászor annyit, amennyire az Eiffel toronyhoz volt szükség. A költségek egy­ötödét Franciaország, egyötö­dét Anglia, a többit pedig más érdekelt európai államok vállalnák. A hidvámból befolyó össze­gek 8 százalékát osztják ki a részvénytulajdonosok között. Hallotta már...? ... hogy Amerikának ma 113 országban van diplomáciai képviselete. . . . hogy az amerikai kül­ügyminisztériumnak 25,000 alkalmazottja van az ország­ban és a nagyvilágban. A má­sodik világháború előtt még csak 6000 külügyi alkalmazott volt. A minisztérium költsé­gei ma 390 millió dollárt tesz­nek ki, szemben a háború-előt­ti 19 millió dollárral. De a mi­nisztériumnak vannak mel­lékhivatalai is, amelyek a há­ború előtt nem léteztek: U. S. Information Bureau, Central Intelligence Agency, Peace Corps, stb. amelyeknek sok szer alkalmazottjuk van és évente több ezer millió dollárt költenek. . . . hogy Amerikában az egészségvédelem költségeinek legnagyobb részét az orszá­gos kormány többet költött erre, mint az összes államok, megyék és községek együttvé­ve. 1935-ben az országos ki­adások 100 millió dollárt tet­tek ki, 1964-ben 4600 millió CIRKUSZ HERCEGNŐ A New Yorki Magyar Ope­­rettszinház Petri László ren­dezésében a közelmúltban hozta szinre a “Marica Gróf­nő” cimü nagyoperettet. Zsú­folt nézőtér és nagy siker volt. A közönség részéről megnyil­vánult az óhaj, hogy mielőbb újabb operettelőadásokat ki­­ván látni. Magyar színészek a közkívá­natnak megfelelően azonnal munkához láttak és január 23.-án szombaton és jan. 24.­­én vasárnap szinre hozták Kálmán Imre ugyancsak vi­lághírű nagyoperettjét, a “Cirkuszhercegnő”-t. Mindkét előadáson a színészek mind­nyájan tudásuk legjavát ad­ták, az előadások élményszám­ba mentek. Petri Marika, Polinczki Fe­­dóra hercegnő szerepében a tőle már megszokott kiváló alakítást nyújtotta, jó megje­lenése, éjfekete haja, elegáns frizurája, párisi színvonalon álló elegánciája és énekszá­mai mind hozzátartoznak a nagy sikerhez. Korodini Fe­renc a pécsi színház volt éne­kes bonvivánja, aki jelenleg Torontóban él, vendégszereplő volt és a Mr. X szerepét alakí­totta. Fülbecsengő kellemes tenorja, nagyszerű megjelené­se, piagas művészi szinvona­müvészeti élményt jelentett a közönség számára, amely ha­talmas “vastapsokkal” jutal­mazta. Mabel Gibson műlo­varnő szerepét Földessy Lilla, a miskolci szinház volt táncos­nője alakította. Partnere Tó­ni szerepében Petri László volt. A legnagyobb magyar táncos-komikus színészekre emlékeztető alakítást nyújtot­ták. Sokáig emlékezetes ma­rad sziporkázó ötletekkel teli­tett nagyszerű játékuk. Ének­számaik és táncaik elragadó­­ak voltak. Gáthy Tibor kis szerepében mint főpincér ma­­gasszinvonalu művészi telje­sítményt nyújtott, mesteri maszkjával, nagyszerű moz­dulataival és bemondásaival sokszor megnevettette a kö­zönséget. Körmendy Árpád, a veterán amerikai magyar szí­nész Sergius Wladimir nagy­herceg nehéz szerepét játszot­ta. Művészi teljesítménye el­ismerést érdemel. Slukkné szerepében Havasi Mimi iga­zolta, hogy nagytudásu szin­­müvésznő. Saskusin kapitány figuráját Jakus Sándor jól személyesítette meg, katonás mozdulatai, elegáns egyenru­hája a művészi színvonalat nagyban emelték. Mosonyi László a Cirguszigazgató sze-A 17 éves Luci Baines Johnson, az elnök lánya leckeórákat vesz a római katolikus hitből, hogy elhatározza, áttér-e a valiasra. Jelen­leg az episzkopális hiten van és akkor kezdett érdeklődni a kato­likus vallás iránt, amikor találkozott Paul Betz-el, egy 20 éves or­vostanhallgatóval, aki a St. Mary’s Collegeba jár. Tony Lema, második a Bing Crosby golf versenyben, mosolyog, mig a nyertes, az ausztráliai Bruce Crampton szomorúan néz a leve­gőbe, Pebble Beach, Calif.-ban. Ion álló játéka feledhetetlenrepében jól egészítette ki az Semsey László karmester s i zenekar kiválóan oldotta meg nehéz feladatát. Január 23.-án szombaton Ítéletidő bénította meg New York forgalmát, másnap va­sárnap sem javult az idő. En­nek ellenére a “Cirkuszher­cegnő” mindkét előadását majdnem telt ház nézte és tapsolta végig. Petri László, a győri Kisfa­ludy Szinház volt művésze, hat évvel ezelőtt úgyszólván a semmiből hozta létre a New Yorki Magyar Operettszinhá­­zat. Társulatának tagjai az 1956-os forradalom elbukása után jöttek New Yorkba. Sok munka eredményeként immár hatodik éve szebbnél-szebb operetteket hoznak színre. Legutóbbi két operett elő­adásának színvonala bizo­nyltja, hegy művészi teljesít­ményük ma már lényegesen több, imnt egyszerű kezdet. A tehetség és a magyar kultú­ra megnyilvánulása! Petri Lászlóra és müvész­­trásaira még nagy feladatok várnak az amerikai magyar életben. De ennek a feladat­nak csak úgy tudnak megfe­lelni, ha az előadásaik látoga­tottsága emelkedik. Egy ope­rett két előadása még zsúfolt nézőtér mellett sem hozza meg a szükséges anyagiakat. Megérdemlik tehát minden ' magyar ember támogatását! RÁKÓCZI TALLÉRJA Nagy Lajos zsadányi (Bi­har m.) lakos meséli a ma­gyarországi Reformátusok Lapjában: Dicsőséges szabadsághar­cunkban zsadányi kurucok is részt vettek; sisa Gábor, Sily­­lye Ferenc, Forrás Mihály, Czégény István, Forrás Gá­bor, fiatal, életrevaló hazafi­ak. Végigharcolták 1705-11-ig az országot a nagy fejedelem táborában. Öreg Forrás Mi­hály, fenti Forrás Gábor ku­ruc ötödik nemzedékének tag­ja mondta el halála előtt az alábbi kedves történetet arról a tallérról, amit őse a nagy fejedelemtől kapott. Öreg nagyapám, Forrás Gá­bor, kitűnő halász volt itthon is, nemcsak a táborban. Ér­ett a halhoz nagyon. A viz fod­rából ki tudta látni hogy mi­féle hal ficánkol a viz alatt. Legjobban a harcsa mozgását ismerte ki a többi közül. Ez a nagy fejű hal nem izeg-mo­zog, mint a többi, hanem nyu­godtan* nagy éket vágva ha­lad a vízben. Rákóczi Ferenc fejedelem nagyon szerette a harcsát Úgy tartotta, hogy azért í legjobb hal, mert puha a hú­sa és kevés benne a szálka. A fejedelem szakácsai nem tud­tak keríteni ekkoriban har csát, mert a Tisza 1706-bar igen alacsony vizállásu volt. Még a tiszai halászoknak sem sikerült., Ősöm kerített egy tapogatót, lyukas kast és az­zal fogott két félembernyi harcsát. Aztán elkészítette, mégpedig úgy, ahogy ott sen­ki. Vasrácson, parázs felett, tormalevéjbe takarva sütötte meg a halat, majd hagymás lével meglocsolta. A fejede­lem meg vezérei nem győzték dicsérni az Ízletes halat. Rá­kóczi adott ősömnek egy fé­nyes ezüst tallért. Ezt a tal­lért őrizgette, amig csak lehe­tett. / 1711-ben az áruló Károlyi letette a fegyvert Pálffy előtt. A kurucok hazaszéled­­tek. Ősöm Váradon keresztül jött haza. Félesztendeig búj­dollárt. Az országos kormány kórházaiban ingyenes keze­lésben részesül, illetőleg in­gyenes kezelésre igényt tart­hat körülbelül 30 millió sze­mély, és pedig: 22.1 millió há­borús veterán, 3.1 millió aktiv és nyugalomba vonult katona és ezeknek 4 millió eltartott hozzátartozója, 700,000 indi­án, tengerészek, a Panama Canal Zone civil lakossága, ká­bítószerek rabjai, szövetségi börtönök lakói, leprabetegek. És — minden valószínűség szerint hamarosan megvaló­sul a Medicare néven nevezett kórházi és ápolói gondozás 65 éven felülieknek. . . . hogy Amerika lakossá­gának egynegyedrésze isko­lába jár. labancok. Elfogyott az élelme. Alig tudott menni, annyira kimerült, de a tallérhoz nem nyúlt. Harminc éven át őriz­gette, 1751 őszéig, amikor meghalt, de ennek előtte több érdekes eseményen ment át ő is, meg a tallér is. Ötször vesztette el a lajbi­­zsebből, de mindig megtalálta. Kínt a határban járt és leg­utóbb úgy hullott ki a tallér, hogy csak otthon vette észre, hogy nincs nála. Másnap reg­gel húsz embert fogadott, rá­ment egy borjú ára az egész napi keresgélésre, mig megta­lálták. Majd aztán jobban vi­gyázott rá. Egy üvegdobozta tette, mely állandóan ott volt az almárium tetején. Az volt az utolsó kívánsága, hogy a tallért vele temessék el. A fia úgy is tett. Az öreg kuruc unokája 1796 január 5-én temette el anyját, özv. Forrás András­­nét, apja mellé a közös sirba. (1. számú anyakönyv, 390. old.) A szétmállott koporsó­ban megtalálták Rákóczi tal­lérját. A fiatalember gondolt egyet. Lehajolt a sirba és ke­zébe véve a kis üveget, fel­emelte és hangosan igy szólt az ottlevck füle hallatára: — Itt van a szent örökség: a tallér. Én ezt jobb helyre fogom tenni, mint eddig volt. Most épül a templomunk, an­nak javára adom. — Helye, nagyon helyes! — zúgta rá a gyászoló atyafiság. A III. számú anyakönyv mányt: “Forrás Mihály buz­gó egyháztag, nagyatyjának, Forrás Gábornak ezüst tallér­ját, amit a sírban talált meg, amit Rákóczi Ferenc nagysá­gos fejedelem adott neki em­lékül, Örök' emlékezetül temp­lomunk építésének közönséges szükségleteire adakozá.” A tallér értéke kövekben most is ott van a szent falak között. A történelem és a ha­gyomány soha el nem feledve hirdeti a nagy fejedelem di­csőségét, amit vénséges vé­nek ilyen és hasonló hagyo­mányokban őriztek meg. Miért hívják igy az uj igazság­­ügyminisztert? WASHINGTON — Nicholas DeBelleville Katzenbach a ne­ve az uj igazságügyminiszter­nek. Érdekes. Régi .amerikai családi sarja és mégis a neve félig francia, félig német. De még érdekesebb, hogy miképpen jutott a német szár­mazású család a francia deBel­­leville középnévhez. Ennek történelmi magyarázata az, hogy az igazságügyminiszter egyik őse, Nicholas de Jacques Immanuel deBelleville, házi­orvosa volt Joseph Napóleon­nak, Bonaparte Napoleon csá­szár fivérének, Dr. Nicholas J. I. deBelleville 1830 körül jött Amerikába, a család Tren­ton, N. J. környékén telepe­dett meg, Nicholas ott nevel­dokolt, mert őt is üldözték aigy jegyezte fel a szent ado-kedett. Három a 14 megrongált repülőgép közül, melyeket a tornádó tönkretett Shreveport, La, repülőterén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents