Hiradó, 1965. január-június (44. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-20 / 20. szám

VOL. 44. ÉVFOLYAM — No. 20. SZÁM 53 [i PERTH AMBOY, NEW JERSEY ÁRA 15c—SINGLE COPY 15c Thursday, May 20. 1965. A HÁLA SZAVAI. Nehéz szavakat találni ar­ra — különösen ilyenkor “lapzárta utáni” sietségben— hogy megfelelő módon kifeje­zést adjunk hálánknak és kö­­szönetünket azért a szép es­télyért, melyet barátaink és megbecsülőink rendeztek ne­künk az elmúlt vasárnap, a New Brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub dísz­termében .. . Felejthetetlenül szép volt minden ; a közelről és távolból személyesen vagy levélben és táviratban odase­­reglettek hatalmas száma va­lóban megrázó erejű kifejezé­se volt annak, hogy vannak még jónéhányan Amerikában, akik megbecsülik és értékelik a nehéz küzdelem árán fenn­tartott magyar sajtó munká­ját és munkásait... És van­nak szerető, hűséges, igaz jó­barátaink . .. vannak az ame­rikaiak között is magas pozí­cióban levő kiváló férfiak, akik tisztelettel és elismerés­sel szólnak a magyar sajtó­ról és a mögötte állókról.. . Jövőheti lapszámunkban bő­vebben foglalkozunk majd a szépen sikerült jubiláris est­ről. Itt most csak annyit, hogy fogadják szivbőljövő, hálás köszönelünkel elsősor­ban Kára Péterné rendezőbi­zottsági elnökkel az élén mindazok, akik a bankett megrendezésében bármi mó dón és mértékben közremű­ködtek, akik szép anjádékok­­fcal, csodás virágkosarakkaj leptek meg, akik a banketen, a konyhában, a felszolgálás­nál, a bárnál időt és fáradtsá­got nem kiméivé oly adaadó­­an dolgoztak, valamint mind­azok, akik erre a munkanap előtti késő estbe nyúló ban­­ketre eljöttek, sok esetben mérföldek százait utazva, hogy itt lehessenek és akik soha el nem felejthető szép szavakban fejezték ki igaz ér­zésüket a magyar betű és 25 éves házassági évfordulóját ünneplő szerény munkása iránt. Diénes László szerkeszlő és felesége A NEMZETEK NEMZETÉVÉ TETTÉK AMERIKÁT A BEVÁNDOROLTAK WASHINGTON. — John­son elnök 44 tollal aláírta a proklamációt, amely Ellis Is­­landot a Szabadságszobor Nemzeti Emlékmű egyik ré­szévé tette. Ezzel l«^trult az évek hosszú során át folyt vi­ta, hogy mi legyen a jövője a történelmi nevezetességű szigetnek, miután már évek óta elhanyagoltan állt New York kikötőjében. Az első feladat lesz a nagy­takarítás, a dudvamezők he­lyébe zöldelő, virágos park kiképzése. Ezt a munkát a Job Corps fogja végezni, — melynek igazgatási központja a szemközti jerseyi parton lesz. Szabadság Park lesz ott, ahova évtizedek során 16 mil­lió idegen először tette lábát a szabadság földjére. Ezekre a szabadságot kere­ső és itt boldogulást talált milliókra emlékezett Johnson elnök a fogadáson, amelyet a Fehér Ház Rózsakertjében tartott, s amelynek keretében aláírta a proklamációt. “Azok a fedélközön ide be­hajózott emigránsok — mon­dotta az elnök — nemcsak nemzetté tettek bennünket, hanem a nemzetek nemzeté­vé”. Johnson elnök megragadta az alkalmat, hogy újra kifeje­zésre juttassa azt az óhaját, hogy a kongresszus minél ha­marabb megalkosson egy uj bevándorlási törvényt, amely szakit a huszas években a be­vándorlás megszorítására életbeléptetett nemzeti kvóta rendszerrel és idegenek bebo­csátását nem attól teszi füg­gővé, hogy hol születtek, hon­nan jöttek, hanem a főszem­pont az, hogy mit tanultak és mit tudnak adni az Egyesült Államoknak. A kvótarendszer eltörlése, tette hozzá az elnök, két szempontból már régóta ese­dékes. Az egyik szempont az amerikai nemzeti érdek, a másik az ugyancsak igazi amerikai emberiség elve és gyakorlata. A régen Sóhajok Szigetének nevezett első amerikai állo­máson sokmillió szürke, név­telen bevándorló közt nagyon sokan voltak, akik itt, uj ha­zájukban sokra vitték, Ame­rikát kulturális, gazdasági és politikai téren gazdagították, felsorolt közülük néhányat: Irving Berlin, az izig-vérig amerikai dalszerző, Father Flanagan, a Boystown intéz­­lix Frankfurter, a nagy jog­tanár és főbiró, Charles Lind­berg, a tengerentúli repülés egyik úttörője, Hyman Rick­­over tengernagy, akinek az atomhajtásos tengeralattjá­rókat köszönheti az Egyesült Államok, Dubinsky, Potofsky és Murray unióvezérek, Da­vid Sarnoff, Spyros Skouras filmmágnások... és Humph­rey alelnök édesanyja. Ez a lista nem teljes, még ha csak az egykori ujameri­­kások színe-javát vesszük is számba. Számos nemzeti csó­­port érdemli meg, külön és együttesen, az Amerika épí­tőmesterei címet és minden csoport büszkén emlegeti sa­ját nagy fiait. A magyarok a Johnson elnök által felál­lított listát bátran megtold­­hatják azoknak a magyar tu­dósoknak neveivel, akik Ame­rikát besegítették az atom­korszakba és az Űrrepülés ko­rába. Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann Já­nos, Kármán Tódor. És ha a a hollywoodi filmbirodalom megalapítóiról történik emlí­tés, Zukor Adolf nevét sem illik elhagyni. Amerika büsz­ke arra, hogy több Nobel-di­­jas nagyságot adott a világ­nak, mint bármely más or­szág. Az amerikai magyarok büszkőén emlegetik saját No­­beldijasaikat; Szent-Györgyi, Békési, Wigner professzoro­kat. ÉDESANYÁK! Ha pénzre van szükségük s néhány extra órát tudnak dolgozni naponta, a meg­oldás ez: szolgálják ki az AVON gyártmányok vevőit. Az AVON megbizotlak óránként $2-től $3-ig kereshetnek, otthounk közelében. Otthonában történő személyes megbeszélés végett telefonálja­nak: 642-5146 számra. Allentown- Bethlehem környékén hivják: 432-0916 számot. A U. S. marinek átfésülik a háztetőket dominikai orvlövészek felkutatására. Napjaink nagyjai: a kisemberek WASHINGTON — A kong­­reszus a Social Security nyug­dijak emelését, a biztosítás­nak újabb csoportokra való kiterjesztését tervezi, a Me­dicare törvényjavaslatból, úgy látszik, még jobb törvény lesz, mint amilyent Kennedy és utána Johnson elnök java­solt. Többet kap a nép és per­sze több áldásnak több az ára; a biztosítási dijakat, amelyeket hivatalos nyelven, adóknak neveznek, emelkedni fognak — a jövő év január elsején, aztán a következői években, és nincs már mesze az idő, hogy ezek az adók — a dolgozók és a munkaadók egyenlő összegű befizetései (valamint az önálló foglalko­zásúak adói) el fogják érhi az évi 5600 dollár jövedelem­nek 10 százalékát. Sokan so­pánkodnak; Ez sok, nagyon sok, túlsók ... Sok vagy nem sok — min­denesetre az idők jele, hogy egyre több történik az embe­rek jólétének előmozdítására. Korunknak éppen oly megha­tározó jelensége, mint a hi­degháború, a gyarmatosítás korszakának alkonya (kivéve a szovjet gyarmatosítást), al „felszabadító háborúk”, az, elmaradott országok népei­nek megsegítése, stb. Min­denütt a földkerekségen ma a kisember az ur, érte vagy az ő nevében cselekszenek és propagandáznak a hatalmas­ságok, a vasfüggönyön innen és túl. Amerikaiak, akik túlsók népjóléti politikán sopánkod­nak, bizonyára némi meg­nyugvást fognak meríteni a következő adatokból, amelyek azt mutatják, hogy a szabadi világ nagyobb és gazdagabb országaiban a kisember még nagyobb ur, mint Ameriká­ban, még több, kiadósabb gondoskodásban részesül. Mindenütt a nemzeti össz­jövedelmeknek egy jókora darabját fordítják a tömegek jólétének, egészségének, öreg­kori gondtalan életének biz­­tositására. * * * FRANCIAORSZÁG. — A francia social security rend­szer „szocialistább” az ameri­kainál. Franciaországban a munkaadók a fizetési lista (amerikaiul: payroll) 30 szá­zalékát fizetik be a nyugdíj- és egyéb jóléti alapokba és a munkások hozzájárulása ennek mindössze egyötöde, körülbelül a keresetnek 6 szá­zaléka. Az adóalap 2375 dol­lárnak megfelelő évi fizetés. A francia munkás 60 éve» korában nyugalomba vonul­hat, illetőleg nyugdijat kap­hat, de — tovább dolgozhat, anélkül, hogy nyuugdajából valamit levonnának. Ha még öt évig vár és 65 éves korá­ban jelentkezik nyugdíjért, magasabb nyugdijat kap, amely megfelel jövedelme 60 százalékának. Orvosi biztosí­tása is van minden francia munkásnak, fiatalnak éppen úgy, mint 60 vagy 65 éven fe­lülinek. Ha beteg, rendes fi­zetésének legalább a felét megkapja. Családi pótlék is van; ha három gyermek van a családban, ez elérheti a ha­vi 50 dollárnak megfelelő frankösszeget. A nemzeti őszjövedelemnek több mint 13 százalékát for­dítják népjóléti célokra Fran­ciaországban. * * * OLASZORSZÁG. — A mun­kaadók hozzájárulása a soci­al security intézmények költ­ségeinek fedezésére itt még több, mint Franciaországban. (Az öszehasonlitás már csak azért is érdekes, mert ebben! a két nyugateurópai ország­ban legerősebbek a kommu­nista pártok.) Az olasz mun­kaadó a payrollnak körülbe­lül 45 százalékát fizeti be, a munkás 7 százalékkal járul hozzá. A férfiak 60 éves korban, a nők 55 éves korban kap­nak nyugdijat, amely sok esetben a rendes jövedelem­nek 80 százalékát teszi ki. Csaknem az egész lakosság részére biztosítva van az in­gyenes orvosi és gyógyszer­szolgálat, évente 180 napra a kórházi ápolás. Betegség4 idejére a munkások segélyt kapnak, legfeljebb félévig. A családi pótlék Olaszor­szágban nagyobb jelentőségű, mint másutt, mert a népes család „divat”. Féltucat gye­rek egy családban inkább szabály, mint kivétel. És a nemrég felemelt pótlék egy­­egy gyermek után havi 9.50 dollárnak megfelelő lira. Az olasz nemzeti jövede­lemnek 11 százaléka szolgál népjóléti célokra. * * * ANGLIA — A social se­curity juttatások költségeit' csak részben fizetik a munka­adók és a munkások; a nép­jóléti kiadások kétharmadát a kormány fizeti az általá­nos adóbevételből. A munká­sok és a munkaadók befize­tései egyenlőek, úgy mint Amerikában. A munkás, aki­nek heti bére 50 dollár, 2.70 dollárt fizet be, a munkaadó ugyanannyit. Az egészségbiztosítás álta­lános és teljes. A legcseké­lyebb betegségtől a legsulyo­­sabbig mindent fedez a nem­zeti egészségvédelmi biztosí­tás. A kórházi gondozásnak nincsen időbeli korlátozása; a beteg addig marad kór­házi gondozásban, ameddig ez szükséges. Orvosságért, szemüvegért, különleges ké­szülékekért csekély dijat kell fizetni. Mondani sem kell, hogy van fizetés a betegség tartamára, családi pótlék, stb. Gondoskodás a bölcsőtől a sírig .. . A nemzeti jövedelemnek 11 százaléka népjóléti célokra szolgál. * * * NYUGAT-NÉMETORSZÁG — A fizetési listát körülbe­lül 25 százalék szociális aidó terheli és a munkaadók va­lamivel többet fizetnek be, mint a munkások. A social security intézményeket ezen­felül a kormány az általános adóbevételekből támogatja, más szóval: a biztosítottak többet kapnak, mint ameny­­nyire befizetéseik és a mun­kaadók befizetései feljogosí­tanák őket. A nyugdijak ki­­elégitőek és valahányszor a megélhetés költségei emel­kednek, felemelik a nyugdi­jakat. Legutóbb, a múlt év­­ban, 9.4 százalékkal emelték a nyugdijakat 8 millió sze­mélynek. Van egészségvédel­mi biztosítás is, és munká sok betegség-okozta munka­­képtelenség idejére rendes keresetüknek 65—75 százalé­kát kapják. A nyugatnémet nemzeti jövedelemnek 15.2 százalékát fordítják népjóléti célokra. * * * KANADA. — Most van fo­lyamatban a social security rendszer kibővítése. Egyebek közt angol mintára a „bölcső­től a sírig” egészségvédelem van tervbevéve. Ennek költ­sége az első évben 3 billió dollár lenne, ami amerikai vi­szonylatban (tekintve, hogy a lakoság száma tizedrésze az Egyesült Államok népes­ségének) 30 billió dollárnak felelne meg. A nyugdíjrend­szer fő jellegzetessége az, hogy általános, mindenkire kiterjed. A social security A magyar Tudományos Akadémia amerikai magyar tudóst tiszteit meg Budapest. — A Magyar Tu­dományos Akadémiának az elmúlt napokban lezajlott 125- ik közgyűlése neves külföldi tudósok közt tiszteletbeli tag­jává választotta a magyar származású Szegő Gábort, az Egyesült Államokban élő vi­lághírű matematika-profesz­­szort. Szegő Gábor Szolnokon szü­letett 1895 február 20-án. A matematika tudományában első sikerét 18 esztendős ko­rában aratta. Az Eötvös Ló­­ránd alapította országos ma­tematikai diákversenyt kiírá­sának évében, 1894-ben. a ma is élő Seidner Mihály, a tur­bina feltalálója végzett első helyen — 1913-ban, a 18 éves Szegő Gábor nyerte. Ezután a budapesti egyetem hallgató­ja lett, itt szerezte meg dip­lomáját. A háború után, amelynek utolsó felvonásában katonai szolgálatot teljesített, Német­országba ment. Berlinben a Humboldt egyetemen rövide­sen magántanárrá nevezték ki, majd 1926-ban a königs­­bergi egyetem hívta meg ka­tedrájára. 1934-ben, a hitleri Németországot elhagyva, az Egyesült Államokban telepe­dett le. Itt, rövid idővel meg­érkezése után, a californiai Stanford University meghív­ta professzorául. — Szegő Gábor az a tudós — mondja róla Túrán Pál professzor —, aki a nagy tá­volság, a még nagyobb idő ellenére is intenziven rőzi kapcsolatait a szülőhazájával. Siirü levelezése a hazai mate­matikusokkal, közös munkás­ság, itthon megjelenő magyar nyelvű értekezések, szemé­lyes látogatások tanúsítják ezt. Ma is kitünően beszél anyanyelvén, feleségével min­dig magyarul társalog. 1921-ben, németországi tartózkodása idején, egyik nevezetes dolgozatát együtt NYUGATI HANG A KELETRŐL WASHINGTON. — A U.S. News nevű komoly, megbíz­ható politikai és gazdasági folyóirat közli ezt a rövid, de fontos információt: Egy nyu­gati politikai személyiség, aki közvetlen közelből tanulmá­nyozta a középeurópai állapo­tokat, legutóbbi vasfüggöny­­mögötti útjáról visszatérve így nyilatkozott: “Ezeknek az országoknak legtöbbjében a kommunista rendszer kezd szétmállni. — Habár mindenütt diktatúra van, a totalitárius államkor­­mányzásnak befellegzett. A kommunizmus mint uralkodó eszme a csatlósországokban halott, kivéve Bulgáriában.” adó egyenlő öszegü a mun­kásnál és a munkaadónál. Mindezek az adatok eléggé világosan mutatják az irány­zatot : ’ mindenütt felfelé! Egyre több szolgálatot a nép­nek, egyre növekvő kiadások, egyre magasabb social secu­rity adók. És ahol a social security adók nem fedezik az öszes jóléti költségeket, a kormány belenyúl a kincstár kasszájába. irta Reisz Frigyessel és Fe­jér Lipóttal is publikált kö­zös munkákat. A hazai mate­matikusok az ifjú tudós irán­ti elismerésüket 1924-ben a König Gyula jutalom odaíté­lésével fejezték ki; a jelentést róla maga Reisz Frigyes ir­ta. Még 1936-ban is megje­lent itthon magyarnyelvű dolgozata. — A háború után — eleve­níti fel a további emlékeket Túrán Pál — Szegő Gábor az elsők között sietett az ittho­ni matematikusok segítségé­re, azokéra, akiket a fasizmus életben hagyott. Amikor pe­dig többen levélben köszön­tük meg küldeményeit, azt kérdeztük, hogy mivel viszo­nozhatnánk barátságát, a vá­laszlevélben ez állt: egy Tol­dit küldjetek-Az elmúlt két évtizedben Szegő Gábor rendszeresen irt dolgozatokat magyarországi folyóiratokba. A hazai mate­matikai élettel való kapcsola­ta mutatkozik meg lírai len­dületű mgeemlékezéseiben is, melyet 1960-ban a halott Fe­jér Lipótról irt. A háború után már 1949-ben itthon járt, s azóta többször megis­mételte látogatásait, előadá­sokat is tartott. Szegő Gábor munkássága száznál több eredeti érteke­zést ölelfel. Könyvei orosz nyelven a Szovjetunióban köz­kézen forognak. Munkásságá­nak hazai hatása igen nagy jelentőségű. GRAHAM VÉDEKEZIK KOPENHÁGA, Dánia. — Nem igaz, hogy igehirdeté­sem egyszerű pénzkereset. Igehirdető útjaim költségeit amerikai vallási szervezetek viselik — mondotta Billy Graham, amerikai evangé­lista. Dr. Sulyok Dezső meghalt Dr. Sulyok Dezső, a háború utáni magyar politikai élet egyik ismert alakja, aki 1948 táján maga is kénytelen volt elmenekülni Magyarország­ról, 68 éves korában hétfőn, május 17-én New Brunswick­­ban, (N. J.) szivszélhüdés kö­vetkeztében hirtelen meghalt. Temetése szombaton, május 22-én reggel 9 órakor lesz New Brunswickon, a Gowen temetkezési intézet halottas­házából, a Szent László róm. kát. templomban 9:30-kor kezdődő szentmise áldozattal. Gyászolja özvegye, vala­mint leánya Hegedűs Nándor­­né és egy unokája. Kiadó 4 szobás lakás, fűtéssel, ha $80-éri, 103 French Sl., New Brunswickon. Érdeklődni este 5—8 között telefonon: 249-3820. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épii­­cezési kölcsönöket elintéz: Fenyő 'ó*sef. Telefon: CH 7-8484. VAKÁCIÓ? Miért nem keres jó pénzt az AVON-nal, megrendelé­seket véve fel AVON KOZMETI­KAI cikkekre _ szabadságideje alatt? A vevők várják az AVON ügynökét, hogy az becsengessen. Otthonában történő személyes megbeszélés végett telefonáljon 642-5146 számra. Beihlehem-Al­­leniown környékén hívja 432-0916 számot.

Next

/
Thumbnails
Contents