Hiradó, 1964. július-december (43. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-17 / 38. szám

6. OLDAL

ARANY ÉREM MÁSIK OLDALA

Az anj.’ol tankhajó Esso Norvay kigyulladt a tengeren Aden. Arábia előtt. A képet a H. M. S. dóról készítették, mely megmentette az égd hajó személyzetét.

Önkéntes Social Security biztosítás jobb lenne?

WASHINGTON Az amerikai munkássága: k sohasem volt olyan fényes aranykora, mint most. Ezt bátran meg lehet államtani, ha eltekin tünk, először attól, hogy az arcnyrsőből vajmi kevés hull a r "m-szervez: tt munkások milVóira és, másodszor, ha száréi’'kosán vagv gondatlanságból szem rtcil tévesztjük a munkanélküliek seihogysem gyérülő táborát. És ha nem ijedünk meg az automatikus gépek hallgatag hadának ostromától : .

Augusztusban a gyáriparban a nagy uniók vadászterületén — a heti átlagos műt kabér 103 dollárral rekordmagasságba tört. A munkában állók összes száma 72.1 millióra nőtt s egy év óta a gyáriparban 275.000 uj munkalehetőség nyílt meg. Ennek ellenére a munkamékülrk száma a rendelkezésre álló mtinkásnépesség 5.1 százalékára növekedett. Sztrájkok és a velejáró jövedelem kiesések alig haladták meg bármely háboruutáni év bérveszteségeit.

Annak ellenére, hogy az általános kép ilyen 'kedvező, a munkásmozgalomban a hangulat nem zavaratlrnul derűs. Az automata gépek előnyomulása újabb munkanélküliséget okoz, örökösen fenyeget egyik-másik amugyis hanyatlásban levő iparban, elsősorban a szén- és szállítási iparban; Rontja a munkapiac helyzetét a fiatalok folytonos beáramlása is. A már is túlzsúfolt piacon az újonnan jelentkező fiatalok számára nehéz helyet biztcsitani és ezeknek 15 százaléka ma munka nélkül van. Az automatikus gépek a helyzetet még csak tovább ronthatják.

A szervezett munkásság vezetőségeiben valami hiba van, talán a vezérek öregedése okából. Tény az, hogy csak nagyon kis mértékben sikerül az úgynevezett fehérgallérosok beszervezése és főleg ennek a mulasztásnak következménye az, hogy az unió tagok száma csak kevéssel nő

megdobban, ha egy órára más veszi fel a telefont, vagy egy szürke hétköznapon üres a szók a szerkesztő asztala előtt.

Székely Izsó ott volt fél évszázad óta minden jelentős magyar eseménynél: a Kossuth-szobor eszméjének születésénél, megvalósulásánál, s egyesületek alakulásánál, bukásánál, átszervezésénél, háborús világesemények fergetegében, családi ünnepségek intim öregeinél, az idegennyelvű hirlapirás útvesztőjében éjszaka és nappal.

STATE OF IOWA

■ALI vi < D l .>iy A StaKf'

To ihe County Ao;d$|oí

, County

... lowo

ó

G#n**n* tplt***«* *♦*«>** »<■<**« b«#'* *+*»*«*4 Nü **** •&****

REPUSUCftí* PAfttif

fO* r«ií&|NT

Sa«»v * OOiP1*»’** <s* A >/**<**

PQR VICf

ír» *4,-* V.wt

te* OOVfRNOR

ÖfMOCPÜTIC Műn

p»niOírrt

tm <c( wsiOf^T

fO* ÖOVWMO*

lOWá P«Ö«$81T!0» P&tnt

Has hrVf Qmmix***

ft» m síi ovo

t kiptOiS - &

«1f «-» /

fO* VICÍ »M$íS>Swt «»*» « Sir*'«

o*

»O* OÓVttMO*

Mivel az iowai demokraták elfelejtették hivatalosan hitelesíteni Johnson elnök és Humphrey szenátor nevét, a nevek elmaradtak az állam választási listájáról és lehet, hogy az iowai-aknak be kell irniok jelönijeik nevét.

Egv villanypóznára “mászott fel” a 21 éves Marline Bowman kocsija. A lányt épkézláb állapotban mentették ki a kocsíböT.

H t ftj* n *

Thursday. September 17, 1964

WASHINGTON — Goldwater szén., aki hévvel rohan novemberi bukása elé, nem az első, de nem is az utolsó azok sorában, akik úgy vélekednek, hogy a Social Security biztosítás rendje, mert a kötelező részvételen alapul, ellentétben van az amerikai szabad gazdálkodás szellemével. A kötelező társadalmi biztosítás ellenzői -eddig csak halkan hallatták szavukat,. tudva azt, hogy ez pusztában elhangzó szó. Mégis most, mikor a nemzeti politikai szervezet mégmagasabb állására pályázik Goldwater, a halk szó automatikusan hangos szóvá erősödött és ezért most foglalkozni kell a kérdéssel; mi jobb a kötelező, vagy az önkéntes társadalmi biztosítás?

A republikánus elnökjelölt igv fogalmazta meg egy évvel ezelőtt elvi álláspontját: ::A Social Security legyen önkéntes .Akinek tetszik, fogadja el és aki nem fogadja el, az maga tud magáról gondoskodni.” Azóta valamennyire legyengítette ily szózatát, de ez nem fontos, most nem Goldwater szenátorral vitázunk, hanem a kérdés érdemét vizsgáljuk. Ma 75 millió dolgozó férfi és nő és 5.3 millió munkaadó fizet biztosítási dijat — Social Security adót- és körülbelül 20 millió ■azoknak a száma, akik nyugidijat, hozzátartozó járadékokat, munkaképtelenségi járadékot kapnak a Social Secut rity alapból. Amiről tehát itt szó van, az általános, nagy 'nemzeti érdek, csaknem miniden egyes amerikai családit érint. A kérdés alapos elemezés j feltétlen szükségesség.

4 .... .j.

j Akik az önkéntes biztositás mellett kardoskodnak. ‘Imiért teszik ezt? Mivel i.ndovkoljáik meg állásfoglalásukat? ‘‘Fő érveik — melyek részben ' nagyonis helytállók — a kö. vetkezők:

1. A mostani kötelező Social Security rendszer sulyo- ' san megterheli a fiatalabb c dolgozókat, viszont, act őre- | t gebbeknek olyan előnyöket « juttat, amelyet ezek egyálta- ^ 1 Ián nem érdemeitek ki. Egy j most nyugalomba vonuló há-. < 'záspár 1 egfe 1 jeíbb 3516 dollár,] Scc'rl Security adót fizetett j be és ezzel jogot nyert 32,000 | j dollárnyi juttatásokra. Csak- j ] nem tizszerannyit vesz ki,; ] mint amennyit beadott. Hon- j, ran ered a különbözet? A ( fiatalabb cícigo;jók befizetéseiből, amelyekre munkaadó- ] ik mindenkor rád-upláztak. i

2. A nyugdijak és egyéb juttatások a nagyobb jövedel- j mü dolgozók millióinak nem , nyújtanak eleget, mert az ^1 I évi 4300 dolláron felüli kere-: ] set számításon kívül marad, i

3. A kötelező biztosítás , 'rendszere megfosztja az em- j; fórokért áltól a .lehetőségtől, ;

hogy privát biztosítás utján, , i vagy más uton-módo-n maguk J gondoskodjanak- jövőjükről, j j lehetőségeik és szükségleteik ' mértékében.

4. Az önkéntes Social Se- ] ourity rendszernek nagy elő- , í nye lenne, hogy mindenki oly ]

módon gondoskodhatna jövő- « j jérői, ahogyan jónak látja: be-' - j lépne a Social Security biz- ■ j tositás-ba, vagy “privát bizto-j 1 sitást venne ki, vagy megta- I karikásait bankba tenné, vagy részvényeket, - bondokat i vásárolna. Ily módon minden- j ki maga vállalná a felelőssé- \ get a jövőjéért, nem hárítaná , azt át a kormányra.

Ezeket az érveket sokszor latolgatták, komolyan ele- , mezőik politikusok, -törvény“ hozók, az ipari és üzleti érd kéltség képviselői, hivata- j los és privát szakértők és ' nagyjában a következő nézeti kristályosodott ki:

Ha a Llkoeság millióinak szabad választására lenne bizj va, hogy a S. Security bizt ősi távban részt akarnak-e venni vagy sem, az egész So! cial Security rendszer összeomlana, mindenki kárt szen-i

vedne s a legnagyobb károsodás éppen azokat érné, akik- I nők a Social Security juttatásokra legnagyobb szükségük lenne.

!

j A Social Security hivatal I statisztikusai kiszámitották, j hogy mi lenne a következnié! nye az önkéntes biztositás j rendjére való áttérésnek, j íme' A 30 evőn aluli biztosi! tottakndk 15 százaléka kilépne s ez a jövő évben már j egy és fél billió dollár bevétel hiányt idézne elő. 1968- bsn a Social Security alapnak 18.8 billió dollár vagyonállománya lenne, mig a mai rendszer mellett ez a vagyon, ez a tartalék 27.5 billió dol- I ' árt tenne ki. 1988-ban, amiket a most 40-es éveikben levő dolgozék elérkeznének a nyugalomba vonulási korhoz,

| a Social Security alap csődbe | jutna-, a biztosítottak befizetései elvesznének. Persze ha 15 százaléknál többen ugranának ki a Social Security biztosításból, a csőd még korábban következne be.

Ez az oka -annak, hogy az önkéntes Social Security biztosításról mindeddig csak be. széliek, okoskodtak, vitatkoz, tak, e — azt még sehol nem 1 vezették be. Mint ahogy el| képzelhetetlen a mai világ- ban önkéntes tűzoltóság a na- i gyobb városokban, önkéntes

rendőrség és elképzelhetetlen a kötelező katonai szolgálat ; vágy a kötelező iskoláztatás eltörlése.

* * ❖

A kötelező Social Security Biztosítási rendszer mellett szólnék a következő fontos té■ nyék:

1. A Social Security bizto! sitás egyáltalán írna hozza ; s az embereket kísértésbe,- hogy jövőjüket, hogy úgy j mondjuk, a kormány nyaká: ba akasszák. Millió és millió- dolgozó és kereső ember- rendszeresen megtalkaritja, i jövedelmezően befekteti kere- setének egy részét, privát biz- tositást is kivesz és ilyképpen i-igenis maga gondoskodik jö-Az olvasó ir :

New Yorkból, Gyimesy Kásás Ernő kiváló, világszerte! ismert festőművésztől, a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége -elnökétől kaptuk a következő kedves írást:

Az olvasó jogán Írok. Igen! kérem, az olvasónak is vannak jogai. Nemcsak olvasni, kritizálni, hirdetni, előfizetni, hanem Írni is. Az olvasó jo-1 gán tehát szabadjon nekem is megszólalni.

Apám egy erdélyi kisvárosban volt kereskedő. Sok gyerek volt a tanítói háznál, j igy aztán kereskedő-inasnak adták. Ahol tanonckodta a 4 esztendőt, ott lett segéd, aztán tulajdonos. Több mint 4 j évtizeden át. Mikor a huszas évek végén Amerikából hazalátogattam, sétára vitt. — Kortársait mutatta végig. Legtöbbjük a főtéren sétált napi egy-két órát, a többiek 40—42 évi szolgálat után a családi ház erkélyén olvastak,1 pipázgattak, merthát nem volt még rádió, TV ...

“Tudod ezek mit csinálnak? — mulatott a 60—65 éves nyugdijasokra. — Várják a halált. Elmondják, itt fáj, ott fáj, kinek mi segit, de az életük további értelme a hivatalos nyugdij-korhatárral megszűnt. Nálunk nincs nyugdij, nincs korhatár. Megszoktam a kuncsaftokat, azok is engem, büntetés lenne, ha le kellene huzni a rollót.. .”

A modern élet kijebb tolta az életkor határát. Még Amerikában is, ahol bizony erőnk elhasználódása, igénybevételünk, önhajszolásunk tempója sokkal erősebb, mint az Öreg Európában.

* * *

A pénteki szám kifogyott az újságosnál. Ilyenkör az ember beszól a Népszavához, a 8Ö-as utcába, a magyar negyedbe és kéri a hiányzó példányt.

Ezúttal Homoki Erzsébet vette fel a telefont, kitünően keverve az angolt a magyarral (a szöveg zengzetes nyelvünkön, számok-cimek angolul). Izsó bácsi nem volt al szerkesztőségben.

Igen, itt kellett volna kezdeni a történetet! Székely Izsó — ezt a vidéki olvasóknak említem -L- a newyorki szerkesztőség vezetője emberemlékezet óta. Úgy hiszem, kétszer is megszolgálta a nyugdij korhatárt — de azért még mindig ott található min- j den magyar ünnepségen, s a szerkesztőségi asztalnál is.

A mai hétköznapon helyettese felel a telefonhívásra. — Izsó bácsi “csekappon” van. Az öreg szivet néha meg kell nézetni a doktorral. Azt az öreg szivet, amely az olvasót i szolgálja túl a szerkesztőségi órákon, túl a vasár- és ünnepnapokon, s messze túl a nyugdíjkorhatáron.

Érettem és éretted, a magyar olvasóért. Merthát az olvasónak is van szive. Mely

A 23 é-es Monica Campbell, a 25 éves Denny Digginssel kötött há- j zassága után Londonban, igyekszik a dudán lejátszani a nászindulót.

I vőjéről s a Social Security biztositás csak kiegészítője az ön-gondoskodásnak.

2. A Social Security szinte ráneveli az embereket a ráadás jellegű egyéb biztositá, sokra és megtakarításokra. Ez az az alap, amelyre minden más gondoskodást építenek.

3. A Social S. biztositás az | alap vállalati biztosításokra j is. amelyek már billiós méreteket öltenek több ipari és üzleti ágban. Köztudomású, hogy az újabban elsősorban a jövő biztonságra irányuló

(kollektiv szerződésekben az uniók a Social Security nyugdijaknak megtoldását követelik és harcolják ki; a Social n" Security nyugdij összege — minden számításban bennci van. Nem lehet tehát azt állítani, hogy a kötelező Social Security biztositás háttérbe; ! szorítaná a privát biztosítást.

4. Ha nem lenne Social Security biztositás, milliókat kénytelen lenne az állam, a megye, a város — az adófizető lakosság! — szegénysé,0' gélyben részesíteni és a szek" génysegélyezés, amely most ta" körülbelül 2 billió dollárba ke! riil évente, 8—10 billió dollár évi kiadással terhelné meg a

nemzet összességét. Ma 2.2 millió a szegénysegélyezésben részesülők száma, Social Security nélkül ez a szám 8 millióra nőne. -5. A sok millió esetben szegénysegélyezést helyettesítő Social Security biztositás növeli az emberek önérzetét és biztonságérzetét, milliókat megóv a megaláztatástól, hogy könyöradományokért .rideg hivatalnokokhoz kellene fordulniok.

6. Anri csekkeket visz ma. a postás húsz millió embernek, az hamar a gazdasági élet vérkeringésébe jut, hiszen a legtöbben bevásárlásokra fordítják. A fogyasztás növelése maga után vonja á termelés növekedését és rendkívül fontos annak kiemelése, hogy a Social Security csekkek révén ily módon a termelés növeléséhez, a nemzet gazdasági erősbbitéséhez hozzájárulnak az öregek, a, nem-dolgozók, nem-keresők is. Képzeljük el, hogy máról holnapra elmaradnának, a Social Security csekkek. Olyan gazdasági válság állna be, amilyenre nem volt példa sem a 30-as évek depressziójában, sem azelőtt soha.

f cgv-'ét év óta és 22.2 száza- 11 1 kai más; ma is elmarad a múlt évi 25.2 százallékos létszám mög'jtt. Ezek a százalékszamck mutatják, hogy az amerikai munkásságnak csak | negyedrésze volt uniókban tavaly és még kisebb része van szervezve jelenleg.

Nem csoda, hogy az arany cr'm raűsik oldalát lesve figyelő munkások már nem elsős orb d íi több bért, hanem több jövő biztonságot óhajts rak s az újabb kollektiv alkudozások során a szeniorttás, a korábbi nyugdíjas kor, a nagyobb penzió a fő követelések, mig korábbi években a magasabb béreiken volt a hangsúly. Éppen a napokban a bányamunkások uniójának konvencióján egy rebellis csoport dühösen támadta a John L. Lewis s ókéban ülő Tony Boyle elnököt, amiért az uj kollektiv szerződésben a kérni §nyszén bányászoknak elsősorban béremelést és csak másodsorban fokozott jobb biztonságot harcolt ki. Emlékezzünk arra, hegy még néhány évve ezelőtt, amikor az autóm obilipan unió vezetősége magasabb munkabér helyett magasabb nyugdij követelését hangsúlyozta, az unió tagsága viharosan lehurrogta vezéreit, azzal a jelszóval, hogy több pénz az ember kezében jobb, mint magasabb nyugdijesokk Ígérete és reménysége.

A biztonság elsőbbsége uralja az újabb kollektiv alkudozásokat. A minap az Armour húsfeldolgozó vállalatnál létrejött kollektiv szerződésnek egyik pontja úgy szól,

I hogy azok a munkások, alkik! n k munkáját automatikus gép pusztán pár gombnyomásra redukálja, az addigi munkabért kapják, amit nem holmi gombnyomásért, hanem nehéz produkcióért kaptak. Egy Ford unió lokálban j kö: kérdezés utján megállapit ást nyert, hogy a 15 fontos kérdés közül első helyen szerepeit a jobb nyugdij és a 13-ik helyre szorult a magasabb bér követelése.

Nincsen ma se születés- se ( névnap. De miért kellene pirosbétüs ünnep ahhoz, hogy az olvasó köszönthesse a krónikást ?

S ha ünnep is lenne. . . vájjon saját lapja Írhatna arról,

J hogy egy órára “check-up”-ra menta lap munkatársa? Nem!

És ime, kérem, itt van az olvasó joga: hétköznapunk

| szivdobbanása, együttérzése, aggódása. Úgy érzem jogunk 1 volt — minden jubeliumi al| kálóm nélkül — hangot adni ennek ...