Hiradó, 1964. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-02 / 1. szám
6. OLDAL HÍR adó Thursdays Jan. 2, 1964 SZERELEM KIIFÁRI AS Irta: KERTÉSZ MIKLÓS Még ugyanazon a napon alkonyaikor, Szentiványi Géza gróf magával vitte Saroltát főúri kas télyábá. A nagy árnyas parkban, mely a kastélyhoz tartozott, volt az egyemeletes kerti ház, a legnagyobb fényűzéssel és minden kényelemmel berendezve. E naptól kezdve ebben lakott az elmebeteg. Hű és megbizható ápolónőről is gondoskodott Géza. Visszaemlékezett a boldogtalan leányra, kit ama megindító zálogházi jelenet óta ismert és levéllel felkereste őt. És Rédy Irma eljött és a legnagyobb készséggel jelentette ki, hogy a szegény lelkibeteget oly szeretettel fogja gondozni és ápolni, mintha saját édesanyja lenne. Egymásután jöttek a leghíresebb orvosok, de ezek sem bírták felrázni tompa merengéséből Saroltát. Az egyedüli remény, melyet Gézának még nyújthattak, abból állott, hogy kerestesse leányát. Ha az elmebeteg még egyszer keblére ölelhetne egyetlen leányát, attól talán még kigyógyulhatna elmebajából. És Géza ismét megújította azon esküjét, hogy nem fog nyugodni mindaddig, mig Rózsikát meg nem találja. A világnak összes hírlapjaiban felhívásokat és hirdetéseket tétett közé, melyekben Szentiványi gróf felhívja leányát, hogy adjon életjelt magáról, ha még életben van. Géza a legügyesebb és legfurfangosabb detektiveket és ügynököket bízta meg Rózsika keresésével, magas jutalmat tűzve ki annak, ki őt az eltűntnek nyomára vezetné. És aggódó lelke nap-nap után hasztalan várta rejtély megoldását, melyet fájdalmas osztályrész gyanánt adott neki a végzet s mely ebből az egy kérdésből állott: Hol lehet Rózsika. Szentiványi Géza gróf örökösnője? IX. FEJEZET. < Az ál-grófkisasszony. Szentiványi gróf éppen íróasztalánál ült és reggelijét elköltvén, a postán érkezett levelek felbontásával foglalkozott. Minél jobban belemerült a levelek olvasásába, annál komorabbak és szomorúbbak lettek arcvonásai/-— Mindhiába! — kiáltott fel vigasztalanul és kezével félretolta a halom levelet. — százával jönnek a levelek a föld minden tájáról, ezer és ezer ember fog. lalkozik Rózsika keresésével — mindenki elszeretné nyerni a magas dijat, melyet leányom feltalálásáért tűztem ki, de úgy a mai, mint a korábbi leveleknek mind csak egy és ugyan az a tartalmuk: üres találgatások, vagy hazug felfogások! Amerikából, Ausztráliából és minden nagyobb világvárosból egyre-másra irkálják az emberek, hogy ismernek vagy legalább ismerni vélnek egy fiatal leánykát, kit Magyarországból egy aggastyán hozott magával s utóbbira tökéletesen ráillik az öreg Dubay személyleirása. Ámde a sorok között olvasni lehetett, hogy ezek a tudósítók semmit sem tudnak és vagy csalók, vagy maguk is meg vannak csalva. Géza felemelkedett az Íróasztal mellől s az ablakon át kinézett a parkba, melyet a közeledő ősz sárga és barnapiros színekkel ékesített fel. — Különös, — mormogta maga elé, — az egyre nagyobbodó bizonytalansággal a gyermekem utáni vágy is nagyobbodik bennem. Mé gsohasem vágyódtam úgy utána, mint most. Ah Rózsika. — tette hozzá fájdalmas fohásszal, — ha még az élők között időzöl, térj vissza hozzám. Az idő hava innen-onnan már ellepi "ejemet, homlokomon íehéredni kezdenek hajfürtjeim és ahogy kint a természetben beköszöntött az ősz, azonképp az én életem is már őszre fordult. És mégis csak szeretné kmég egy kis boldogságban, egy utolsó életörömben részesülni, mielőtt örökre végem lesz. És most, mintha hirtelen egy ötlete támadt volna, megfordult s az asztalhoz sietve, megnybmta a csengőt. Az adott jelre belépett az öreg Balázs, a hü komornyik, ki már atyja alatt is szolgált. — Balázs, — szólt az öreghez, — menj át a kerti házba, kérd fel Rédey kisasszonyt, hogy lenne szives egy pillanatra hozzám fáradni. — A kisasszonyt? Igen, — motyogta az öreg, miközben arca örömtől sugárzott. — Oh, idehivom egy perc múlva már itt lesz! — Balázs! — kiáltott utána a gróf. — Parancs, gróf ur, — szólt Balázs visszafordulva az ajtóból. — Itt vagyok! — Szólj, Balázs, miért sugárzott úgy az arcod az imént, midőn Rédey kisasszony nevét kiejtettem? — Ah, gróf ur! Hogyne sugározna, mikor úgy szeretjük a kisasszonyt. Mióta gróf ur a jó Rédey kisaszszonyt társalkodónőnek adta a beteg mellé, attól fogva úgy érezzük mintha egy barátságos napsugár melegítené fel rideg környezetünket. Ezeket az ömlengő szavakat válasz nélkül hagyta Géza. Gyorsan ismét az ablak felé fordult, mintha el akarná rejteni felindulását, nehogy azt valaki leolvashassa arcáról. Az öreg Balázs eltávozott. Nemsokára kinyílt a gróf dolgozószobájának ajtaja és egy karcsú, kedves női alak jelent meg a küszöbön. — Parancsol, gróf ur? — Oh, kérem, nem parancsolok, — sietett kijelenteni a gróf és széket tolt a kisasszonynak. — Csak kérettem, hogy lenne szives néhány percre idefáradni. Beszélni szeretnék önnel a mi szegény betegünkről. Hogy érzi magát? Milyen éjjele volt neki? — Ah, gróf ur, igazán egész boldogtalan vagyok, hogy mindig csak ugyanazt a szomorú hirt hozhatom felőle — sőt a helyzetet rosszabbodni látom, a világos pillanatok egyre ritkábbak lesznek nála és mindegyre mélyebben merül el a búskomorság tengerében. Akárhogy szeretném és akármit teszek képtelen vagyok őt e borzasztó állapotból felrázni. Minden fáradozásom hiábavaló! — Hiábavaló, — ismételte Géza gróf tompán, — úgy látszik, megvan írva a sors könyvében, hogy soha többé nem lesz fellebbentve a fátyol, mely ezt a nemes lelket beburkolta. Itt volt-e már az orvos? Abban állapodtunk meg, hogy minden nap meglátogatja a beteget. — A doktor ur mint rendesen, úgy ma is itt volt — válaszolt Irma. — De sajnos, nem mondhatott iót. Nézete ma is csak az, hogy az elmebeteg mindaddig nem lesz jobban, mig vissza nem adják neki gyermekét. Határozott meggyőződése, hogy a várva-várt javulás csakis attól remélhető, ha á szerencsétlen anya keblére szoríthatja Rózsikáját, kitől oly szörnyű módon szakították el. Csakis ily hatalmas idegrázkódás idézheti elő a kívánt fordulatot. Egyedül reményünket csakis ebbe helyezhetjük. — Egyedül reményünk, — rebegte Szentiványi gróf mélyen megrendülve, miközben arcához nyomta finommetszésü hófehér kezét. — Ez az megvalósulni soha! Mit akarsz Balázs? — fordult egyedüli remény pedig — ugylátszik — nem fog most a belépő szolgához. A szolga jelentette: — Gróf ur, egy fiatal leány van a váróteremben, ki valami fölötte sürgős ügyben óhajtana gróf úrral beszélni. Bár kissé szegényesen van öltözve, de hasonlíthatatlanul szép — kívánja gróf ur, hogy bebocsássam őt? — Bizonyosan valami sorsüldözött, kinek segélyre vanszüksége, — jegyezte meg a gróf. — nos, nem boqsátom el őt segély és vigasz n'élkü]^, Balázs, vezesd őt ide. Kegyed pedig, Irma kisasszony, szíveskedj ék itt időzni, mig végeztem vele. —■ Ön jószivü, gróf ur, — szólt Irma, miután Balázs eltávozott. — Egy szegény sem hagyja el alamizsna nélkül e ház küszöbét. Gróf ur a környéknek atyai jótevője. — A gazdagoknak legszebb kiváltsága éppen abban áll — szerintem, — hogy enyhítik felebarátaik szenvedéseit és felszánthatják könnyeiket. Én tehát abban, kedves kisasszony, hogy a környék jótevőjének mondanak, semmi különösebb érdemet nem látok. Mert ugyan mit csinálhatnék a vagyonommal, miután sem feleségem, sem gyermekem nincs? Én bennem az ősi Szentiványi grófi nemzetségnek magva szakad és ez a kastély egykor idegen kézre kerül. Mély keserűség reszketette meg Géza gróf utolsó szavait. Mondani is akart valamit, ámde ajka hirtelen elnémult, mert az idegen leányka, kiről Balázs az imént Cfechill megvédte az iszákosokat LONDON — A “Daily Mirror” nevű napilap intervjut készített Montgomery marshallal, a második világhábo ru egyik legendás hősével. A marshal a nyugati szövetsé! gesek csapatainak egyil I legfőbb parancsnoka volt Eisenhower tábornok közvetlen helyettese. Az újságíró többek között megkérdezte Montgomery véleményét Churchill félő is. A két férfi régóta ismer és becsüli egymást és régótf sok mindenben nem ért egye' egymással. A marshal a következőkel mondotta az újságíró kér déséj e. Churchillt nagy egyé niségnek és furcsa, különc ködő embernek tartom. Él magam esküdt ellensége va gyök az alkoholnak. — A második világhábo ru alatt, egyik beszélgető sünk alkalmával Churchil azt mondotta: > — Ön sokkal jobb katom volna, ha rendszeresen inn: brandyt. — Sir Winston, én 10( százalékos vagyok — felelten hidegen. — Én pedig 200 százaié kos. mert iszom brandyt! — vágott vissza Churchill. Okos csimpánz a kormány mögött Lakeland, Fia. — Az elmük napok valamelyikének dél utánján John McLeod a né gyes számú államközi országúton vezette autóját amikor hirtelen lefékezett é; döbbenten megállt: azt hitte lidércnyomása támadt, Egy automobil jött vele szemben, a kormánykeréknél egy csimpánz ült, ak (lehetetlen ilyen csimpánz esetében azt mondanunk hogy “amely”) óránkinti legalább 70 mérföldes sebességgel vezette a kocsit. McLeod azonnal bejelentette az esetet Florida állam rendőrségének. A rendőrök rövid keresés után rá is búk kantak a keresett automo bilra, amelynek kormánykereke mögött valóban . egy csimpánz iilt. Az utasülésen pedig egy férfi cigarettázott a legnagyobb nyugalommal. A férfi Robert Stover (Tampa, Fla.) volt. Stover különböző karniválokon vesz részt, ahol pénzért mutogatja különleges idomított csimpánzát. A csimpánzt többek között autóvezetésre is megtanította. Sowar ellen a következői beszélt, megjelent a küszöbön. A komornyik valóban nem túlzott. A leányka elbűvölően szép volt, habár jelen pillanatban mély halaványság borította arcát. — Lépjen közelébb, gyermekem, — szólalt meg a gróf, jóságos hangon. S látva az idegen elfogódottságát, biztatólag tette hozzá: Csak adja elő ügyét egész bátran. Mi hozta önt ide és mi a kívánsága? A fiatal leány nem szólt mindjárt, előbb fürkésző pillantást vetett Irmára, ki már előbb a kandallóhoz húzódott vissza. A gróf észrevette ezt és igy szólt: — E hölgy előtt bátran beszélhet. Rédey Irma kisasszony a házhoz tartozik és igen előkelő bizalmi állást tölt be. A szép idegen nő szemében egy pillanatra különös kajánság és gyűlölet lángja villant meg, de már a következő percben ismét az előbbi szendeség és alázatosság tükröződött le az angyali arcról. — Akkor hát e hölgy előtt meg kell mondani a nevemet, — szólt vontatva a fiatal leány. — Kívánja ezt gróf ur? — Rózsika vagyok, — Szentiványi gróf leánya, — válaszolt az idegen bizonyos hatásossággal, miután előbb mély lélegzetet vett. Hangos felkiáltás hangzott végig a termen, Géza gróf elvesztette az egyensúlyt és az íróasztal mellett egy székre rogyott. Rédey Irma gyorsan segélyére sietett. E pillanat- i ban remegni lehetett a gróf életéért, mert őrülethez hasonló felindulás látszott erőt venni rajta. ^ _ (Folytatjuk) vádat emelte a bíróság: nemi volt jogában hozzájárulni ahhoz, hogy jelenlétében olyan személy vezesse az autót, akinek — nincs hajtási engedélye. A csimpánznak tudniillik — nincs. Grace Kelly monacói hercegn/ amerikai látogatása alkalmával felkereste J. F. Kennedy sírját. MAGYAROKRÓL MAGYAROKNAK írja: HOMOKI ERZSÉBET Báró Korányi Istvánt, Korányi Frigyes egykori pénzügyminiszter fiát pár évvel ezelőtt gazdasági tanácsadónak izerződtette Haile Szelasszie abesszin császár. Korányi István sikerrel befejezte a rábízott munkát és most visszaérkezett New Yorkba. * # * A tragikus napon, mielőtt Kennedy Fort Worthbol Dalasba indult, a Texas Hotelban reggelizett. Az előcsarnok)an állt, amikor a szálloda báltermében a Texas Boys Chorus uaekelt. Az elnök felfigyelt a bálteremből kiszűrődő gyernekhangokra: Paul Peck “Mustang Grey” cimü dalát énekelték a fiuk. Annyira megragadta a dal, hogy kérte isméeljék meg. George Bragg az énekkar zenei vezetője termézetesen eleget tett a kívánságnak. Az elnök gyönyörködve íallgatta a számot. Utána sorra kezetfogott a 26 fiúval és ^beszélgetett a vezetőjükkel. Azzal búcsúzott tőlük, hogy uránt visszaérkezik Washingtonba, elrendezi, hogy hamaosan fellépjenek a Fehér Házban. Kennedy hires volt aról, hogy soha semmi ígéretéről sem feledkezett meg. Ezt z ígéretét azonban már nem tudta beváltani . . . Számunkra zért is érdekes ez a kis epizód, mert kevesen tudják, hogy az nekkar vezetői között kiét magyar is van: Szelényi István ;s Kalász Kálmán zeneszerző, a kórus igazgatósági tagjai, ikik Fort Worthban élnek. A gyermekkar egyébként karácsony előtt fellépett New Yorkban a Town Hallban. * * * Bodnár Bertalan festőművész new yorki stúdiójában nüértők szükkörü meghívott társaságának bemutatta legttóbbi müveit, valamint nagy érdeklődést keltő illusztrálod, újszerű, egyéni elgondolásait a modern térábrázolásól. * * * Újabb európai jellegű magyar könyvsiker. Kerényi Káoly, a 68 éves tudós-iró, a zürichi egyetem tanára egy időéi ezelőtt leköszönt katedrájáról és csendes vissza vonultágában egy tanulmánysorozaton dolgozott. A mü most jeent meg németül. Cime: Tessiner Schreibtisch. A kritika elragadtatással ir róla és európai kortörténeti értéknek neezi a könyvet. Ennek a véleménynek nem kicsi a jelentőege, mert Kerényi tanulmányai között sajátosan magyar émák is szerepelnek, mint például Bartók Béla vagy Körösi Csorna Sándor. * * * Magyarországi hírek. — Semmelweis Ignác a nagy magyar orvcs, az anyák megmentője annakidején Bécsben halt meg, >tt temették el. Földi maradványait később átvitték a családi sírboltba, majd a Kerepesi úti temetőbe. Hamvait most exhumálták és szülőháza kertjében, a budai Apród utcában helyezik végső nyugalomra. A házból Semmelweis-gyógytörténeti múzeumot létesítenek. — Néhányheti tudományos nunkával fényt derítettek a hódmezővásárhelyi aranylelet titkára. Egy szikáncspusztai parasztasszony munka közben 1396 adarab aranypénzt talált a földben. A hat kiló súlyú aranyat beszolgátatta a Tornyai János múzeumnak, 70,000 forint jutalmat kapott érte. A numizmatikai és történeti vizsgálat most megállapította, hogy az aranypénzeket II. Theodozius kelet-római császár verette és Attilának küldte adó fejében. —- Budapesten 80 éves korában meghalt Berkes Lajos cigányprímás, a hires-neves Berkes dinasztia tagja. A népzenészek — ahogy most a cigyánymuzsikusokat nevezik — nagy pompával akarták temetni, úgy tervezték, hogy száz szál cigány játszón a sírjánál. Tervüket azonban eltanácsolták. A népi demokrácia ugylátszik nem barátja romantikának. —- Átalaktiják és korszerűsítik a Párisi Nagyáruházát. Arról azonban nem beszélnek az illetékesek, hogy mi történt az áruházban felraktározott könyvekkel. A Párisi Nagyáruház két emeletét ugyanis arra használták, hogy ott halmozták fel Sztálin diszkötésü müveit, tehetségtelen szovjet írók könyveit és egyéb kommunista irományokat, I amelyeket esztendőkön át a nép pénzén tonnaszámra nyo- I mattak ki, de semmiféle pártparanccsal sem tudtak a magyar közönség nyakába sózni. * * * Az idei téli szezonban ismét sor kerül a new yorki magyarok egyik kedvelt szórakozására, a népszerű sport-táncestélyekre. Az első est dátuma: január 11, a Református Egyház nagy dísztermében. Hollywoodnak negyedmillió dolláros plágium-szenzációja van, amelyben magyar filmes is szerepel. Frank Dorahue, aki a második világháborúban katonai búvár, békaember volt, William Webb és Richard Ross filmproducerekkel együtt kártérítési pert indított a ZIV filmvállalat ellen azon a címen, hogy elplagizálta egy ötletüket. A perben előadták, hogy még 1955-ben Vizalatti Légió címmel filmsorozat-tervet nyújtottak be a vállalathoz, próbafelvételeket is csatoltak hozzá. A ZIV elutasította a tervet, de később az o alapötletük felhasználásával csinálta meg Sea Hunt cimü sorozatot, amelyet a legutóbbi időkig nagy sikerrel adtak a televízióban. Most hozta meg ítéletét a bíróság. Bizonyítottnak vette a panaszt és együttesen 250,000 dollár megfizetésére kötelezte a vállalatot, a televíziós sorozatot finanszírozó Standard Oil Company! és Tors Iván rendezőt, a sorozat magyar producer]ét. A szakmabelieknek az a vélemélyük, hogy a fellebbezési bíróság mentesiti a fizetés alól Tors Ivánt, mert szerintük a producer csak elkészíti a rábízott filmet és arról nem tudhat, hogy honnan vette az ötétet a vállalat. ❖ * * A karácsony előtti hanglemez-piacon általános meglepeésre egy Mozart operaáriákból összeállított lemez ugrott az őre. A felvételhez a zenét a Vienna Orchestra szolgáltatta somogyi László vezényletével. * * Erskin Ccldwille amerikai iró, az erős város és más re"ények szerzője Budapestre utazik. Azt mondják, nem a épi demokrácia iránti rajongás viszi oda. Néhány könyve aegjelent Magyarországon, az állami vállalat azonban nem dal át szerzői dijat Amerikába. Az iró azért megy Budapestre, hogy ott költse el a neki járó pénzt. i
