Hiradó, 1964. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-04 / 23. szám
fi. OLDAL n r n a n 0 A WASHINGTONI UJ KOSSUTH HÁZ ÜNNEPÉLYES FELAVATÁSA WASHINGTON, D. C. — Az Amerikai Magyar Refor* mátus Egyesület, a magyar millénium esztendejében, 18!)6-ban alakult nagy magyar testvérsegitő biztositó intézményünk, négyévenkinti, immár- 27-ik konvenciójának nagyjelentőségű bekezdéseképpen vasárnap, május 31-én ünnepélyes keretek közt avatta fel az ország fővárosában, a New Mexico Ave. 3216 szám nár József és Veszprémi Géza végezték. Az egyesület szép nemzetiszinü szalagos koszorúját egy díszruhába öltözött marine katona vitte a kordonnal elkerített feljárón az egyszerű, emlékművel még nem jelzett sirhoz. Délután 3 órakor az uj Kossuth Ház közelében levő Wesley methodista theologiai sze: minálium templomában házfelavatási alkalmi istentiszte-Az istentisztelet után a szépszámú vendégsereg átvonult az uj Kossuth Ház elé, ahol az amerikai és magyar nemzetiszinü lobogókkal feldíszített zejáratnál előbb Szentmiklóssy Pál, az Egyesület főpénztárosa mondott szép beszédet magyar és angol nyelven, átnyújtva az uj székház kulcsát az Egyesület elnökének, majd Ft. Borshy Kerekes György elnök a ház Mrs. Lyndon Johnson kezet mos, az egytermü Lick Branch, Ky-i iskola mellett, a szegénység elleni hadjárat érdekében tett látogatása során. EMBER ES GÉP DETROIT Henry Ford hívására Walter Reuther megtekintette a motor üzemet, amelyben Reuther fiatal korában dolgozott. Az a munka, amit ott Végezni kellett 1400 munkásnak 24 napi munkája volt. Ma az egész munka elkészül 90 perc alatt — anélkül, hogy ott bárki egy ujját megmozgatná. Mindent az automatikus gép csinál. Szólt Ford az unió vezérhez: “Maga, úgy hiszem, most elgondolkozik azon, hogy hogyan fog unió tagsági dijakat beszedni ezektől a gépektől.” Amire a Vöröshaj u igy felelt: ‘‘Maga pedig, Mr. Ford, el fog csodálkozni azon, hogy miért nem vásárolnak ezek a gépek Ford autót.” alatt épült impozáns uj Kossuth Házat, az egyesület központi székházát. Ezt megelőzőleg, a délelőtti órákban — amerikai Hősök Napja lévén a székházavátúsra és a konvencióra összesereglett delegátusok és vendégek nagyszámú csoportja autóbuszokon az, Arlingtoni Nemzeti Temetőbe mént ki, ahol legelőször is megkoszorúzták az Ismeretlen Katona sirját, amelynél az ünnepélyes aktust Ft. Dr. Béky Zoltán, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke és az egyesület egyik alelnöke magasszárnyalásu beszéde tette emlékezetessé. Utána Stahel- Számvald Gyula tábornoknak, Kossuth (illetve a magyar szabadságharc), és Lincoln (illetve az amerikai polgárháború) hős katonája hatalmas márványkő síremlékénél Ft. Dr. Szabó István, az egyesület másik alelnöke mondott szép alkalmi beszédet az ünnepélyes koszorúzás közben. Végezetül a szépszámú és valóban reprezentatív csoport John F. Kennedy mártírhalált halt elnökünk sírjához vonult, ahol az előirás szerint formális koszorúzást az egyesület Vezértestületének tagjai: Sipos István, Mellet volt, a templomot teljesen megtöltő nagyszámú gyülekezet részvételével. Nt. Daróczy Mátyás (Cleveland) mondotta az apostoli köszöntést, Ft. György Árpád (Chicago) az előfohászt és Biblia olvasást végezte, Dr. Béky Zoltán püspök (Trenton) szépen felépített előimát mondott, ami egy teljes prédikációnak is beillett, Ft. Borshy Kerekes György, az Egyesület elnöke mondotta az avatási prédikációt, “Imádkozzál” és “dolgozzál” alapgondolatra felépítve, majd Nt. Kecskeméthy József főtitkár angol nyelven elmondott avatási beszéde hangzott el s végül Ft. Dr. Szabó István záróimája, Nt. Szathmáry Bertalan adakozásra felhívó és az adakozókat megáldó imája és Nt. Nagy Lajos áldása zárta be az ünnepélyes istentiszteletet. Kiemelkedő szép részei voltak ennek az istentiszteletnek á Lorain, O.-i református gyülekezet énekkarának egyházi énekszámai, Mrs. Violet Smith szakavatott vezényletével, Magyar gyülekezetnek ilyen nagyszerű, remekül öszszeválogatott és szépen betanított , vegyeskarával ritkán találkozunk; igazán élvezet volt hallani éneküket. felavatását és megnyitását mesterien felépített beszéddel végezte el. Nt. Daróczy Sándor, a ligonieri Bethlen Otthon igazgatója pedig gyönyörüszép fohászt mondott. Az ünnepélyes házavatási és megnyitási aktust itt is még szebbé tette a loraini egyház énekkarának néhány szép, válogatott énekszáma. Ez után a Kossuth Ház építését megszavazó és létrehozó V ezértestiiletről csoportkép készült az uj székház előtt, ugyanúgy, mint az alig két évvel ezelőtt Ligonier, Pa.-ban felavatott hatalmas Öregek Otthona épülete előtt; aztán feltárták az uj épület ajtaját s a vendégsereg belépett abba az épületbe, amely - az elnök megnyitó beszédében elhangzott szavai szerint “az egész amerikai magyarságé.” Úgy a délelőtti koszorúzásnál, mint a megnyitó istentiszteleten és a házfelavatási ünnepélyen résztvett az amerikai magyar sajtó képviseletében Gombos Zoltán, magyar napilapjaink szerkesztője és kiadója, valamint Diénes László, a jerseyi hetilapok szerkesztője, Dr. Pfeiffer Zoltán és Szebedinszky Jenő pittsburghi hetilap szerkesztő. Diénes László A rigó egy házbontó gépezet kerekei között fészkel 6 tojáson. A gép tulajdonosa Edgar Penna, East Stroutsburg, Pa.-ban elmondotta, hogy a fiókák kikeléséig a gépet nem fogja használni s ez körülbelül 6 hétig tart. Óriás az óriások közt Sok billióhyi vagyona van Genera] Motorsnak, a világ legnagyobb automobil gyárának, a General Electricnek a világ legnagyobb villanyossági vállalatának, U. S. Steelncik, a világ legnagyobb acélipari vállalatának és ha e három mammutvállalat vagyonát egy halomba rakjuk, azt találjuk, hogy együttvéve nem olyan: gazdagok, mint az American Telephone and Telegraph Co., amely a világ minden rendű és rangú vállalatai közül a legnagyobb vagyonnal bir: 28 ezer millió dollár a vállalati vagyon. Erről a gazdasági óriásról szólva, az ember nem, fogy ki a sz uper 1 a ti v u szókból. A T and T alkalmazottainak száma 783,000 — több mint Boston lakossága. Évente 4.7 billió dollár munkabért fizet ki, —- többet mint amennyit Írország és Izrael kosságia keres egy évben. A vállalat 1963 évi bevétele csaknem 10 billió dollár volt — több, mint 30 állami kormányzat bevétele együttvéve. A második világháború óta a vállalat tőkéjét, részvények és bondok kibocsátásával 26 billió dollárral növelte — annyi uj tőkét, szerzett, amellyel felvásárolhatná az Egyesült Államok, Anglia és még néhány európai ország egész aranytartalékát. A világ összes telefonjainak csaknem a fele Bell telefon, vagyis az A. T. and T. telefonja. A. T. and T.-nek 2,350,000 részvényese van, köztük a legtöbbnek 100-nál kevesebb részvénye van. A hires Merrill Lynch tőzsdei ügynökségi cégnek páncélszekrényeiben 3,6 millió A. T. an T. részvény van, nagyobbám kisemberek lététéi. A 2,350,000 részvényes közt van 20,500 Mr. és Mrs. Smith (Nem valami irigylésreméltók a könyvelők és a cég többi nyilvántartó tisztviselői. .) Mindennap átlag 100 részvényes meghal. A nagy számokról térjünk át a nagy tényekre. Amit. sokan nem tudnak: a televízió országos hálózatai Bell telefonon át továbbítják programjaikat az ország legtávolabbi részeibe. A Telstar tengerentúli TV rendszerét a Bell laboratóriumban dolgozták ki. Ez év őszén kiépítenek egy negyedik tengeralatti kábelt Amerika és Európa közt. Éppen a múlt napokban készült el az első kábel Amerika és Japán közt, Ez év végén megkezdik egy amerikai kontinentális földalatti kábel épitését 200 millió dollár költséggel. Ennek a kábelnek rendeltetése lenne atomháború esetén a hírközlés, és üzenetváltás lehetőségét biztosítani, ha a föld fölött minden vezeték elpusztulna. A minap a newyorki Világkiállításon A.T. and T. — Bell telefon — bemutatta a Pioturephone-t, olyan tele-1 font, amellyel nemcsak beszélni lehet, hanem látni is j lehet azt, akivel beszélünk, j A jövő hónapban már lesz, Pioturephone Washington-1 ban, New Yorkban és Chica'goban. De nem lesz olcsó mulatság: 16 és 27 dollár közt lesz a háromperces be,szóige-! tés és nézés ára. Minden hétköznapon 11,500 uj telefont szerelnek fel és 251 millió beszélgetést bonyolítanak le. És nincs meg' állás, egyre több telefonra Ivan szükség, olyannyira,—, hogy a hívószámokat Bell kénytelen megváltoztatni, az első két betű elhagyásával hét számot kell dialozni és — emlékezetben tartani. Több forgalom több hasznot hoz, de ez sohasem elég, Bell egyre újabb utakat-módokat I keres bevételeinek növelésiére. Kitünően bevált a szint propaganda: ma már a fekete telefonok helyében 21 miliő szép színes van, 17,000 autóban és truck ban van telefon, ezek közül' ’néhány — Johnson elnök) autóiban. . . | Az üzleti vállalatok részére keszi törtek gombnyomásos telefont: a leggyakoribb számokat gombnyomásj sál lehet hívni. De még ennél is gyorsabb összeköttetést lehet kapni a Card Dialer segítségével. Ez igy működik: Plasztik kártyákon átlyukasztások cigy-cgy gyakran hivott telefonszámnak felelnek meg: az igazgató (no I persze, az igazgató, hiszen I nem akárkinek van az iro( dában ilyen készüléke. . .) — egyszerűen behelyezi az egyik vagy másik kártyát a telefonkészülék megfelelő nyilasába és — két má! sodpercen bellii jelentkezik a hivott szám, Még ez sem elég egyszerű és könnyű telefonálás? Hát akinek nem elég ez, annak Trimline telefont ad (nem ingyen) A.T.and T.-Bell. Ennek a telefonnak a kagylójában van a számlap, igy hát aki, mert ágybanfekvő beteg vagy rövidlátó, | annak nem kell az asztal fölé hajolva dialozni, kezében van a diai. Hol eszelik ki ezeket az újításokat? Az A. T. and T. kötelékébe tartozó telefon kompániák és a Western Electric kutató laboratóriumaiban. A Bell laboratórium ban 4(575 kutató tudóiS dolgozik. Mi mindent találtak fel ezek a kutatók, vagy ahogyan . a Bell nép őket r e - vez'|: áiLmodozpk! Megálmodtak és megteremtették a tape reeordert, a high fidelity gramofont és minden eddigi munkájuk csucsteljesitményét: a transistort. És miről álmodoznak még, mit terveznek még ?. . . Zsebtelefon. . . Karkötő óra telefon. . Laser beam — ne tessék kérdezni, mi a csuda ez, elég annyi, hogy lesZ még telefon, telefondrót nélkül is . . Sok ész szükséges ilyen hatalmas vállalat sokrétű technikai éis üzleti vezetéséhez. Nagy a junior manager szükséglet, mert az az elv, hogy felülre csak az jut, aki alul bevált és telj esitményével szerzett jogot magasabb; igazgatói állásra. Minden évben 300 toborzó végigjárja1 az egyetemeket és toboroz: 2500-3000 növendéket a kiképző tanfolyamokra. Olyan egyetemet végzettek szemelnek ki, akik több időt töltöttek a könyvtárban, mint a baseball és football pályán. A kezdő fizetés “zöld” ifjaknak 6300-7200 dollár, ráadásul bónuszok. Az első évben minden ötödik ifjú kirepül az utcára, kereshet más állást, ahol szerényebbek az igényeik. A megmaradottaknak mindem évben egyszer uj vizsgára kell menniük. Mindenkit tanítanak, midenki tanul. Jól és gyorsan kell mindent, csinálni. Az Infomation hölgy 37.6 másodperc alatt meg tudott találni egy kívánt számot, amikor leült a kiképző iskola padjába; mire onnan felkelt, — már 33.3 másodpercre csökkentette a megtalálási időt, még ha a gokezer Smith közül egynek a számát kell, kikeresnie. Ebben az évben három és egy harmad billió dollárt fognak költeni építkezésekre, berendezésekre, készülékekre és ezáltal A. T. and T. számos szállít ójának üzemeiben 180,000 munkás részére nyílik meg munkalehetőség. .Thursday. June 4, 1964. ... — ■jiiiniHMMia—t— IIHJX,.,,.V : A 7 láb magas kosárlabda óriás, Wilt Chamberlain, ügető lova és hajtója George Sholty mellett tornyosul, miután a Rival Time nevű fiatal mén győzött a Liberty Bell Parkban, Philadelphiában. . remben, amikor titkát felfedezték .Arra a kérdésre, mikorra remélte az alagút kiépitését a 200 lábnyira levőkeritésen túlra, úgy felelt, mint Kruscsev, aki 1970-re Amerika lepipáilását ígérte be: “Azt hittem, hogy 1970-ig készen lesz az alagút a szabadságba.” Abban a börtönfarmiban oly bűnözőket helyeznek el és foglalkoztatnak, akiknek fejében egy kerékkel több vagy kevesebb forog . . . FÖLDALATTI AKCIÓ VACAVILLE, Calif. — Az itteni börtönfarm kertészeté-] ben nagyon szorgalmasan dolgozott egy Manuel Labor j nevű rab. Egy kavicsdomb j mögött észrevétlenül mély gödröt ásott és azt lefedte, majd nap nap mellett leszállt a gödörbe és elkezdte azt alaguttá kiépíteni. Négy hó-] napig dolgozott vakondok módjára a sötét földalatti ve. Edward Hurley Jr. újságját tanulmányozza Upland, Calif.-ban, miközben kedvenc óriás kigyója, Snarky Fritz hozzája csúszik. A szomszédok védelmet kértek a városi tanácstól, az egyébként ár- 1 tatlan, 8 láb husszu hüllő ellen.
