Hiradó, 1964. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-04 / 23. szám

VOL. 43. ÉVFOLYAM — No. 23. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY ARA 15c—SINGLE COPY 15c Thursday, June 4, 1964. Egy pei és 40,000 állampolgár New YORK. — Kétheti lá­togatásra a nyugatnémetor­szági Köln városból ide érke­zett Mrs. Dieter Schneider. A nyugatnémet kormány által kiállított ‘hontalan útlevéllel’ jött, pedighát két nappal utra­­kelése előtt már amerikai ál­lampolgár volt s már csak amerikai állampolgárságának formális megerősítése volt hátra amerikai útlevél kiállí­tása utján. Mrs. Dieter Schneider nevét Mrs. Dieter Schneider a magyar újságolvasó már is­meri és sokáig nem fogja el­felejteni. Ő az a német szár­mazású, fiatalon honosított amerikai állampolgár, akitől megvonták az állampolkársá­­got az 1940 évi bevándorlási és honosítási törvény rendel­kezése aapján, mely szerint a honosított állampolgárok el­vesztik állampolgárságukat, ha három évet töltenek szár­mazásuk, vagy korábbi állam­­polgárságuk országában. Mrs. Dieter, lánynevén Angelika Schaeffer, német iró leánya, Bajorországban született. Az egész család náci-elelnes volt és amikor Hitler uralmát elvi­selhetetlennek érezték, vala­mennyien az Egyesült Álla­mokba jöttek, idővel amerikai állampolgárok lettek, Angeli­ka három fivére és egy nővére mind kitüntetéssel végezték iskoláikat Amerikában. Mrs. Schneider, két ameri­kai ügyvéd segítségével, eré­lyes jogi harcot vívott s végül a Legfelsőbb Bíróság előtt ki­vívta annak a honosított ál­lampolgárokat másodosztályú polgárokká degradáló parag­rafusnak alkotmányellenessé nyilvánítását és hatályon kí­vül helyezését. Nehéz küzde­lem volt ez, és drága. A Schneider család 7500 dollárt ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő i József. Telefon: CH 7-8484, I költött a per vitelére, amiből 6000 dollár a sok beadvány és okirat nyomtatási költsége volt. Az ügyvédek — Milton V. Freeman és Horst Komik — díjtalanul vezették a pert négy esztendőn át. Honostiott, majd törvény alapján automatikusan honta­­lanitott amerikai állampolgá­rok ezreit érint a főbirósági döntés, amelyet Mrs. Schnei­der kiharcolt. Körülbelül 40,- 000-re becsülik azoknak a ho­­nositottaknak számát, akiktől 1940 óta az amerikai állampol­gárságot megvonták s akik most — ha még életben van­nak — kaphatnak újra ame­rikai útlevelet, mégpedig olyat, amelybe nincs beleírva, hogy a honosítottak legfel­jebb három évig tartózkod­hatnak óhazájukban. De az amerikai állampolgárságot is biztosítja a főbirósági döntés — nevezzük igy: Lex Schnei­der — az állampolgársági kö­telékbe visszatérők gyermeke­inek is, mert, szüleik állam­­polgárságát a döntés vissza­menőleg ismeri el. Főleg német és olasz szár­mazású honosított amerikai­akat érint a Lex Schneider, mert főleg ezek tértek vissza öreg napjaikra a régi hazába azért, mert a Social Security nyugűij Európában többet ér, mint itt. Öreg magyarokat nem kecsegtethet a nyugdíj nagyobb vásárlóképessége — szerűen azért, mert — azt a Social Security hivatal nem utalja át kommunista kor­mányzat alatt álló országba, ahol hamis átváltási árfolyam alapján a kormány a nyugdíj­­csekkből jókora darabot ellop­na. A másfél mérföld hosszú Sarrafiya vasúti híd Bagdadban, melyet a második világháború alatt, készítettek, hogy sietve fegyvert szállít­sanak az orosz bolsevistáknak. A drága kórház — egyre drágább Magyar aluminium tanácsadók Brit-Guianában (FEC) Az angol gyármat­­iigyi minisztérium felügye, lete alatt álló félig függet­len Brit-Guiana kommunis­ta jellegű kormánya az Egye­sült Nemzetekhez fordult,— hogy szakértőket küldjenek ki az ország lassan fejlődő aluminium iparának tanul­mányozására és javasla­tok tételére. A U.N. válasz­tása a közismerten kitűnő magyar aluminium szakér­tőkre esett, s egy három­tagú csoportot küldtek ki Brit Guianába az év elején, a kért feladat elvégzésére. Munkájuk befejeztével Be, retvás Ferenc, a csoport ve­zetője, a budapesti rádióban elmondotta, hogy feladatuk az volt, hogy felmérjék a vi­lág negyedik legnagyobb ba­­uxit készletével rendelkező országban az aluminium ipar, fejlesztési lehetőségeit. Egy rövid időre szóló és egy táv­lati javaslatot dolgoztak ki a fejlesztés irányelveire vo­natkozólag. Továbbá indít­ványt terjesztettek elő az ország bauxit kincsét jelen­leg hasznositó kanadai és amerikai vállalatok között fennáll egyes függő és vitás, kérdések rendezésére. A je­lentést hazatérőben New Yorkban átadták a U.N. ille­tékeseinek, akiknek élő. szóban is beszámoltak brit, guianai tapasztalataikról. NEW YORK.— Az ország legnagyobb Blue Cross in­tézménye, az Associated Hos­pital Service of New York a biztosítási dijak 33 százalék­kal való felemelésére kért felhatalmazást az illetékes állami hivataltól. Az állami biztosítási biztos megálla­pította, hogy a kérelem jogos, mert ha nem jutna több be­vételhez, a newyorki Blue Cross csődbe menne. A szomszédos államok Blue Cross biztosítói hason­ló kérelmeket terjesztettek elő. A New Jersey Blue Cross 33 százalékot kért, megka­pott 19 százalékot és bejelen­tette, hogy pár hónap múl­va megint díjemelésért fog jelentkezni. Mindenütt az or­szágban drágul a Blue Cross; biztosítás, vagy pontosab­ban: előre befizetés beteg­ség esetére. És persze eme­lik a dijszabást a privát biz­tosító társaságok is, mert a, magasabb dijakat elkerül­hetetlenül szükségessé tevő, okok ugyanazok az egész vo-j nalon. A kórházak költségei egyre emelkednek és a biz­tosító intézményeknek és társaságoknak egyre na­gyobb bevételre van szük­ségük, hogy a kórházak egy., re nagyobb számláit meg tudják fizetni. A kórházi gon­dozás költségei egyre emel­kednek, 10 év óta több mint duplára emelkedtek ég a vég beláthatatlan. New Yorkban a United Hospital Fund 98 kórház költségvetéseit tartja szá­mon sok év óta. Megállapi­­totta, hogy egy beteg egynapi ápolása 1947-ben átlag 15 dollár 55 centbe került, 1932- ben 40 dollár 92-re emelke­dett és három éven belül va­lószínűleg 55 dollár lesz. Napi 55 dollár kórházi szám. la! Ki tudja ezt megfizetni? És a megfelelően magas Blue Cross vagy privát biz­tosítást ki tudja megfizetni? Ki tudja megfizetni a már ma, is az általános kereseti vi­szonyok mellett aránytala­nt! magas dijakat és ki ké­telkedik abban, hogy az el­következő években az arány­talanság még tovább ki fog szélesedni ? És mindenki kérdezi: Mi­írt? A Health Insurance In­stitute felel a kérdésre. A kórházi költségek emelke­désének fő oka a munkabé­rek emelkedése, mert a mun­kabérek a fő kiadási tételek. &z utóbbi 10 évben szüksé-Eladó ház. Egycsaládos, jó ál­­apotban levő, központi fekvésű láz eladó. Kitűnő vétel! Hívja: :H 9-S322. emelkedés nem haladja fe­lül oly ijesztő mértékben a kereseti viszonyok javulá­sát, mint a kórházi kezelés, drágulása. Az Országos Egészségügyi Hivatal számí­tása szerint az átlagos ame­rikai lakos 1939-ben 25 dol­lárt költött orvosra, moist, több min ti60 dollárt — hat­­szorannyit. Az általános meg­élhetési költség és az orvosi kórházi szolgálat áralaku­lása 1947 óta azt mutatja, hogy a megélhetés 132 szá­zalékkal drágult, az egészség­védelem 171 százalékkal lett költségesebb. Az orvosi és főleg a kórhá­zi kezelés folytonos és egy­re nyomasztóbb drágulása különösen az öregebbeket sújtja, akiknek jövedelme a legtöbb esetben csökken. Ez a magyarázata annak, hogy a 65 éven felüliek részére bizonyos könnyitések szük­ségességét mindenki belát­ja. Csak abban a kérdésben vannak eltérő nézetek, hogy ezt a könnyítést hogyan va­lósítsa meg az országos, az állami és a helyi kormányzat. A fő kérdés, amelynél a né­zetek elválnak: Social Se­curity keretében általános szabályozás, vagy segélye­zés olyanoknak, akik a ma­guk erejéből a költségeket nem tudják megfizetni, (orvo­silag szegények.) A SUGÁR HÁZASPÁR MERÉNYLŐI GYILKOSSÁG VÁDJA ALATT TORB SOCIAL SECURITY NYUGDÍJRA VAN KILÁTÁS WASHINGTON— A kong­resszusban még mindig nyílt kérdés, hogy a Kennedy-John­­son-féle “Medicare” néven, nevezett Social Security ja­vaslatot emeljék-e törvény­­nyé, vagy a jelenleg az álla. I moknak csaknem felében J már gyakorlatban életbe­­| léptetett Kerr-Mills-féle tör­vényt, amely csak “orvosilag I szegény” öregeknek nyújt betegsegélyt, vagy pedig— egy harmadik megoldással próbálkozzanak addig is, amig rendszeres és végleges megoldást találnak a 65 éven felüliek egészségvédelmé­nek biztosítására. Ez a har­madik, időleges megoldás lenne: a Social Security; nyugdijaknak és egyéb jut­tatásoknak emelése az egész vonalon, tekintettel arra, hogy a jelenlegi juttatások nincsenek összhangban a leg­utóbbi emelés óta beállt drá­gulással. Ma a 65 évet elért, munkásnak, férfinek vagy nőnek, legfeljebb körülbe­lül 125 dollár nyugdíjra van igénye; a törvény betűje szerinti 127 dollár maximá­lis nyugdijat a legtöbben még nem igényelhetik, mert csak, az újabb években történtek megfelelően magas befize­tések, amelyeknek alapján számítják ki a nyugdíj igény jogosultságot. A képviselőház adó- és pénzügyi bizottságában az elnök, Mills, és a tagok kö­zül többen az általános nyug­díjemelés tervét pártolják és ennek nagy jelentősége van azért, mert adóügyekben — és ilyen ügy a Social Se­curity rendszere is — az első, kezdeményező szót a kép­viselőház mondja ki, ennek a bizottságnak javaslatára.— Arról van most szó a bizott­ságban, hogy a mostani Social Security j uttatásokat körül­belül 6 százalékkal emeljék fel s ezáltal reálisabb vi_ | szonylatba hozzák a megél­NEW YORK. — Hat néger fiatalember, 17-19 évesek el­len a vádzsüri elsőfokú gyil­kosság és gyilkosság kísérle­te vádját emelte, valamennyi­­üket egyenlően terhelve a sú­lyos merénylet miatt, amelyet április 29-én Sugár Ferenc és felesége Margit ellen, harle­mi ruhaüzletükben elkövettek. A banda egyik tagja az asz­­szonyt szivenszurta, a férjét is a véres késsel súlyosan megsebesítette. Minthogy a garázda legények rablási szándékkal mentek be az üzlet­be, rablás kísérlete óimén is vád alatt állnak. A szabadságharc után Ame­rikába jött házaspár tragédi­ája nyomában az a hir terjedt el, hogy nem közönséges, min­dennapi bűntény történt, ha­nem egy szervezett banda ösz­­szeesküvése rejlik a merény­let mögött: harlemi néger fia­talok egy csoportja fogadal­mat tett, hogy ahol csak te­hetik, leütnek, megölnek fe­héreket. Az egyik vádlottnak, a 18 éves Ronald Feldernek védője máris szükségesnek vélte annak hangoztatását, hogy Felder nem volt tagja ilyen összeesküvő bandának. Felderen kívül gyilkosság és rablási kísérlet vádja alatt állnak: Daniel Hamm, 18 éves — Robert Rice, 17 éves — Wallace Baker, 19 — a késelő Walter Thomas, 18 — és Wil­liam Craig, 17 éves, valameny­­nyien a négerlakta Harlem vá­rosnegyed lakói. Az összeesküvő banda — “Vértestvérek” — életveszé­lyes garázdálkodása már ko­rábban széleskörű rendőri nyomozás tárgya volt. A Su­gár házaspár ellen elkövetett merénylet vádlottjai közül ketten, Hamm és Rice, most bevallották, hogy április ele­jén hátbaszurták, megölték Eileen Johnston 28 éves nép­jóléti hivatali tisztviselőnőt— minden ok nélkül, csak azért, mert fehér nő volt. Április 17-én Hamm, Ba­ker és több vértestvér felbo­rított egy gyümölcs-standét a harlemi Lenox Ave.-n. Ami­kor rendőrök jelentek meg a helyszínen, körülbelül 75 fő­nyi néger tömeg támadta meg őket, az összecsapásban négy rendőr megsérült. hetés költségeivel. Termé­szetesen egyúttal emelni kellene a befizetéseket, az úgynevezett Social Security adót is, mert a Social Secu­rity rendszere nagyjában — kevés, de lényeges eltérések­kel — egyszerűen szólva, azt jelenti, hogy a kasszából csak annyit lehet kivenni, amennyit beletettek. A legújabb fejlemény eb­ben a magyar újságolvasók nagy többségét legközelebb­ről érintő ügyben az, hogy az adó- és pénzügyi bizott­ság zárt tárgyaláson meg­hallgatta Celebrezze nép­jóléti minisztert, aki tudva­levőleg a díjemelések hi­ve. A bizalmas tanácskozás lefolyásáról csak annyi vált ismeretessé, hogy a Social Security juttatások feleme­lését a bizottságnak úgy de­mokrata, mint republiká­nus tagjai közül többen he­lyeslik s remény van arra, hogy a bizottsg tagjainak többsége igy fog határoz­ni és ilyen értelemben fog, a képviselőházi plénuma elé lépni. A kilátások jók, mert — választási évben vagyunk, amikor a novemberben uj választásra kerülő képvise­lők, valamint szép számban szenátorok is, a választási kampány során szeretnek’ egy és más jókat ígérni a szavazópolgárságnak, vagy valami jóra emlékeztetni őket.------------------ 1 Hölgyike a mérlegen OSLO, Norvégia. — Mér­tekre ült egy fiatal lány, Tordis Velene egy csokoládé­­gyárban. Megnyerte ugyanis azt a versenyt, amelyet ter­mékei legjobb elnevezésé­ért rendezett a gyár. A juta­lom: a nyertes testsúlyá­val egyenlő súlyú norvég ko­rona. Eladó lakás, három és */2 szo­bás apartment, jó helyen. So. Second Ave. Highland Park, Hiv­­li: CH 9-1332. Eva azt hiszi, hogy o magyar lány BUDAPEST.— Az Uj Em­ber cimü katolikus lap Írja: Családi nevét, éveinek számát nem tudja Éva Krcz Valószínűleg magyar szár­mazású és csodával határos módon túlélte az auschwitzi poklot. Lengyel munkáscsa­lád vette magához, és ma hozzátartozóit keresi. Há­­egyetemen. Közel húsz esz­tendő múltán szüleit vagy hzzátartozóit keresi. Há­romesztendős korában ké­szült fényképe megjelent a magyar újságokban, majd meghívták Magyarországra s ő végiglátogatta mind a har­minc jelentkezőt, akik benne vélték felismerni elveszett kislányukat. Az uj magyar dokumen­tumfilmnek ennyi a tartal­ma. Beállitás nélküli,' mes­terkélten képsorok köve­tik egymást. Néhány percre Auschwitzban jár a néző, majd Éva lengyelországi nap­jai és a magyarországi lá­togatás megrázó mozzana­tai villannak fel. Könnyek és sóhajok, tétova reményke­dés és csalódás. Nehéz meghatottság nél­kül nézni a filmet. őszinte együttérzés ébred a szerep­lők iránt, de valami vigasz­taló érzés is: vannak ugyan rendhagyó esetek, gyerme­küket elhagyó szülők, szülőt kinzó gyermekek, de íme, va­lójában igy él a szeretet szü­lők és gyermekek között. De jó volna, ha megnéz­nék a filmet azok, akik olyan könnyen megtagadják ma­guktól a szülői örömet és nem feledkeznének el Éva har­minc “szülőjéről”, kik oly boldogan ismertek volna sa­játjukra az árva leányban. TÚL A SZÁZON BAKU. — A szovjet film­gyár filmet készít Shirali Mis­­limov életéről, aki a 159-ik születésnapja alkalmából tisz­teleiére rendezett ünnepélyre a falujából hat mérföldnyire fekvő városba lóháton ment. Hiába ajánlottak fel neki au­tót, ő nem akar utazni, ő lo­vagolni akart. A készülő fil­men látni lehet, hogy az öreg a kertjében dolgozik, juhokat őriz és gondoz. Azon a hegy­vidéken, ahol Mislimov él, leg­alább 40 férfi és nő van 100 és 130 év között és Mishlimov mind közt a legöregebb. A 159 éves orosz sohasem do­hányzott s az italt sem kedvel­te ... ROBEN, Németország. — Matia Kosler asszony 102-ik születésnapján az elmaradha­tatlan kérdésre, hogy minek köszönheti magas korát, ezt felelte: “Annak, bogy nekem sohasem volt bosszúságom férfivel.” Egyéb bosszúságai, bánkó­­dásai azonban voltak. 83 éves korában kitelepítették szilé­ziai otthonából, midőn az egész vidéket a lengyelek megszállták. 1949 óta öregek otthonában él. Mindennap ol­vas a Bibliában — szemüveg nélkül. VIGASZ MARINÁNAK DALLAS. — Mrs. Marina Oswaldnak van ügyvédje és van managere. Ezek most a bíróság elé terjesztették az el­számolást az adományokból, amelyeket az ország minden részéből egyének és csoportok küldtek a Kennedy-gyilkosság folytán fiatalon özvegységre jutott orosz nőnek. E kimuta­tás szerint Marina kapott ösz­­szesen 65,795 dollár adományt és kapott férje fényképéért a Life magazintól 5000 dollárt. HÁZTETŐ készítése, uj és ja­vítás; pala, zsindely és kátrány, vagy melegtető. Kémény, csator­na, lefolyó és újfajta tető-világí­tó és szellőző ablakok készítéséi olcsón vállalom. Lehet részletre is. Ádam Tuszinger. Hívja este 7-lü-ig CH 7-SS22. gessé vált díjemelések két­harmadrészét a munkabé­rek emelkedése okozta. De sok egyéb is, amire a kórhá­zaknak szükségük van, drá­gább lett az évek folyamán, nem utolsósorban a gyógy­szerek, amelyek egyre job­bak és egyre drágábbak, valamint az egyre jobb és, egyre drágább laboratóriumi és kezelési berendezések. Az orvosi és sebészi dijak is magasabbak ma, mint vol­tak az utóbbi években, de az,

Next

/
Thumbnails
Contents