Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-04 / 27. szám

8. OLDAL H I B ADÓ 1963 JULIUS 4 Az Egyesült Államok születési helye Nincs más város Amerikában, amelyhez annyi történelmi emlék fűződnék, mint Philadelphiához, kü­lönösen az amerikai nemzet első szárnypróbálgatá­sainak idejéből. A mai Independence Halinak akkor State House volt a neve, ahol 1776 julius 4-én a Füg­getlenségi Nyilatkozatot ki kiáltották. Ebben az épü­letben született meg az Amerikai Egyesült Államok eszméje és a Nyilatkozat volt a születési bizonyítvá­nyunk. 187 évvel ezelőtt megkondultak a harangok Phi­­lalelphiában. Történelmünk legfontosabb politikai eseményét tudvatva a világgal. A harangot Liberty Belinek keresztelték el és egyéb emlékekkel együtt magában a Hallban állították közszemlére, miután 1835-ben leszerelték az Independence Hall tornyáról, amikor John Marshallnak, a Supreme Court főbírójá­nak elhunytát hirdetve, kettérepedt. 1776-ban a város még csak néhány szűk és macs­kakövekkel borított utcácskából állott. Lakossága 3000, mégis az angolul beszélő világ második nagy­városa volt, egyenesen London után. Ma a hatodik helyen áll, bár lakóinak száma meghaladja a kétmil­liót. Még néhány évvel ezelőtt a történelmi neveze­tességű épületek elveszni látszottak a gyárak és ke­­rekedelmi házak között, amelyeket a szoros pennsyl­vaniai nép köréjük emelt. De nagyarányú városren­dezés következtében, a 18-ik századbeli philadelphiai polgár otthonosan érezné magát az Independence Square-en, a régi város szivében. Minden azóta lét­rejött házat leromboltak a környéken és a 18-ik szá­zad stílusában, kertesitették a felszabadult telkeket, hogy a tér visszanyerje ereleti képét. Az Independence Hall ma a legfontosabb épület Philadelphiában. A téglából épült és fehér famunkák­kal díszített emlékmű a korabeli georgiai építészet gyönyörű példánya. Kecses torony és karcsú gúla ko­­ronozzák a Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltásának csarnokát és két szárnyát boltíves folyósók kötik ösz­­sze. Az egyik szárny a Congress Hall, ahol az Egye­sült Államok kongresszusa tartotta üléseit, mielőtt Washingtonba tette volna át székhelyét, a másik szárny a régi városháza (Old City Hall). Az amerikai polgár áhitatosan lép az Indepen­dence Hall termeibe. Thomas Jefferson, Benjamin Franklin, Alexander Hamilton, James Madison, John Hancock szellemé elevenedik fel előttünk. Sohasem történt még meg azelőtt, hogy annyi tehetséges és lel­kes hazafi sereglett volna össze, hogy életet is koc­káztatva, uj nemzetet teremtsen meg. Kivételesen forró és valósággal gőzölgő kánikulában, á jelenle­vők közérzetét még sulyosbbitotta a közeli istállókból beáramló legyek tömege, holott a vita mag$ is forró volt és heves. Sok kérdésben merült fel nézeteltérés és nem volt könnyű dolog egyhangú határazatot hoz­ni. A tanácskozás sokáig elhúzódott és a Nyilatkozat aláírása után még sokan tépelődtek azon, hogy váj­jon a történelem igazolni fogja-e az aláírókat. A philadelphiai Independence Hall az egész világ előtt a szabadság és függetlenség szimbóluma lett és ma is például szolgál az újonnan alakuló nemzetek­nek, amelyek megismételni igyekszenek azt ,amit Amerika itt 187 évvel eéelőtt megalkotott. American Council Csaknem 6 év telt el, mióta a U. S. hadgeregének csapatai kikény- I szeritették az integrációt Little Rock, Ark-ban, a Central High Schoolban. Azóta fehérek és feketék együtt vannak parkokban, golfpályán, tennisz pályán, és iskolákban. Ma már 102 néger jár in­­golmpályán, tennis pályán és iskolákban. Kísérletezzünk a konyhában három szem burgonyával JULIUS A régi római naptár ötödik hónapja. Innen nyer­te számnévből (quinque öt) kialakított eredeti nevét; a Quinctilist illetve Quintillist. Később Julius Caesar tiszteletére, annak halála évében (K.e. 44-ben) nevez­ték el júliusnak. , f • A régi magyar kalendáriumok Szent Jakab havá­nak mondják. Julius hónap állatövi jegye az Oroszlán. Horváth Zsigmond igy meséli el történetét: “A nemeai erdőben lakott egy mindeneket ré­müléssel eltöltő Oroszlán. Neki semmiféle halandó­nak a lövése nem árthatott. Herkules nagy bátran vi­adalra szállott vele. Öklével nyakát összvezuzta és bőrét lenyúzván belé öltözött, tsudálatraméltó erejé­nek jeleül. Azóta az Oroszlán éppenugy mint a Rák, mint Herkules vitézségének emlékei az ég menyeze­­tén ragyognak.” A mondáiban szereplő Herkules vagy Heraklés, a görög mitológia legnagyobb hőse, a halhatatlan Ze usz a halandó Alkméné gyermeke. Amikor közeledett Herkules születésének ideje, Zeusz az istenek előtt az­zal dicsekedett, hogy az az ember,aki most meg fog születni, minden halandóan uralkodni fog. Zeusz fe­lesége Héra féltékenységből cselhez folyamodott. Szavát vette férjének, hogy ez valóban igy lesz és az­után —mint a születések istenasszonya — úgy intéz­kedett, hogy a jelzett órában nem Alkméné gyermeke Herkules született meg, hanem egy másik anya fia; Eurüsztheusz. így lett a később született Herkules Eurüsztheusznak a szolgája. Héra azonban evvel sem elégelett meg, hanem haláláig üldözte Zeusz fiát, min­denütt akadályokat gördített útjába. Már a bölcsőjé­hez is két hatalmas kígyót küldött, de a gyermek Herkules puszta kézzel megfojtotta őket. Zeusz és a több isten védelmezték meg a fiút Hérával szemben, és készítették fel küzdelmes életére. Amikor Eurüszt-A burgonya egyike leghasz­nosabb gazdásági és ipari nö­vényeinknek. Alig van nap, hogy valatnilyen formában asztalunkra ne kerülne. Ép­pen mivel ilyen mindennapos, nem is nagyon figyelünk rá, pedig megérdemli, hogy kis­sé közelebbről megismerjük. Keressünk ki a kosárból 2-3 szem közepes burgonyát.A gumó, amit a burgonyából megeszünk, nem termés. Az­ért nem, mert a termés min­dig virágból fejlődik, a gumó pedig nem. A gumó ott kelet­kezik, ahol a szár sötét helyre kerül. Amit a gumó szemé­nek mondunk, az nem más, mint a száron levő rügy. Ha alkalmasak a körülmények, ebből a rügyből hajtás lesz. A gumó csak sötét helyen ke­letkezik, ezért kell a burgo­nyanövényt időben feltöltö­getni, hogy a szárból minél nagyobb rész kerüljön sötétre a bőségesebb gumóképződés érdekében. Éles késsel vágjuk fel egyik burgonyánkat. Azonnal feltű­nik, hogy milyen sok nedves­ség van benne. Ez a sok viz nem párolog el belőle köny­­nyen, nem szárad ki, ugyana­­akkor a sok viz éllenére sen rothad meg a földben az egészséges gumó. Mi ennek az oka? Többek között az, hogy a növény parafaedénybe zár­ja gumóját. E vékony pararé­­teg védi a kiszáradás, a rot­hadás ellen. A már kettévágott burgo­nyát tegyük szellős, száraz helyre: 8-10 nap múlva a vá­gott felületen újból megtalál­juk a védőréteget. A gumó a sebeit bekötötte, a burgonya gumó tehát ki­vágjuk most szét egy máso­dik gumónkat is, és egyik fe­lét alaposan megsózva tegyük egy tányérkára. Ellenőrzés céljából tegyük oda a másik, besózatlan darabot is. Már félóra múlva bőséges vizkivá lasztást találunk a megsózott darabon, ugyanakkor a má­sik inkább szárazabb lett Nem ismeretlen jelenség ez a háziasszonyok körében, hi­szen a salátának legyalult és ;bes)őzott uborka is vizet ereszt. Úgy mondják, hogy a só kiszivja a vizet. Nem sziv­­ja bizony! Hanem a természe­ti törvényeknek engedelmes­­kedve a viz vándorol a belső részekből kifelé. A növény! sejt falának az a tulajdonsa ga, hogy arra engedi a vizet, amerre töményebb az oldat. Mivel itt a besózáskor nagyon tömény sóoldat keletkezett, ezt hígította fel a kifelé áram­ló viz. Ennek a jelenségnek nagy jelentősége van a nö­vények táplálkozásában. Ha még tovább főznénk és a sósavat kivonnánk belőle, édes izü burgonyacukor olda­tot kapnánk. Felmerül a kérdés, miért kell a burgonyát megfőzni, holott az állatok nyersen is el­fogyasztják. A burgonya ke­mény itője több olyan kis bu­rokban foglyai helyet, amely­nek a fala cellulózból van. Ezt az ember gyomra és a bélned­vek nem tudják kellő mérték­ben felbontani, hogy a kemé­nyítő kiszabaduljon. Ez csak főzéssel lehetséges. Ugyanez a helyzet a min­dentevő sertéssel is; a sertés is nagyon rosszul értékesíti a nyers burgonyát. A növény­evő állatok (tehén, juh, kecs­ke) bélcsatornájában azonban olyan baktériumok élnek, amelyek a cellulózt feloldják, az igy kiszabadult keményítőt a bélnedvek elcukrositják és ez már a kellő mértékben fel­szívódhat. MAGYAR SPORT HÍREK Középeurópai kupa: junius 19-én a Vasas kikapott Tori­nóban 2:l-re, de a 6:3-as gól­­arányával továbbjutott. Az MTK Budapesten l:0-ra győ­zött, s igy mindkét magyar csapat eljutott a döntőig, ami nagy magyar siker. A Középeurópai Kupát először 1927-ben Írták ki. 1939-1955 között és 1958- ban nem játszották le a mérkőzéseket, igy huszon­egyedszer írták ki az idén. 1960-ban országonkint érté­kelték a résztvevők eredmé­nyeit, a Középeurópai Kupa akkori sorrendje ez volt: 1. Magyarország, 2. Jugoszlá­via, 3 Csehország, 4. Olaszor­szág. heusz király lett, azt követelte, hogy Zeusz fia — aki szolgálatára volt kötelezve — végezzél el 12 lehetet­lennek látszó feladatot. Herkules éktelen haragra lobbant emiatt és csak akkor nyugodott meg, amikor a delphii jósló istenség is ráparancsolt és megjöven­dölte neki, hogy Héra üldözése következtében dicső­ségre fog jutni. Ugyanakkor adta neki a jósnő az addigi Alkeusz név helyett a Héraklóosz nevet( a gö­­rök kléosz magyarul hőst jelent). Herkules mind a tizenkét próbát kiállotta. Ezek között volt a rákkal és az oroszlánnal vívott küzdelme is. Herkules története itt nem ér véget. Feleségét, Deianirát egy alkalommal megtámadta Nesszusz ken­taur, akit Herkules ekkor mérgezett nyíllal megölt. A hallokló kentaur azt súgta Deianirának, hogyha férje szerelmét meg akarja őrizni, használja varázs­szerül az ő sebéből folyó vért. Deianira díszes öltönyt készített férjének és azt Nesszusz mérgezett vérébe mártotta. A végzetes ajándék (Nesszusz inge) ma­gába szívta a vérből az égető mérget. Herkules nem tudta levetni és őrjítő fájdalmában máglyára vetette magát. Innen vilyámlás és mennydörgés közepette fel­szállott az istenek közé és ő maga is istenné vált. Herkules mint a küzdő férfi ideálja, számtalan képzőművészeti alkotáson szerepel. Bizonyára akad a háznál jód. Cseppentsünk egy csep­pet a nem sózott, darabra. Azonnal megkékül. Ez a ke­ményítőt jelzi. Mindjárt ki­próbálhatjuk néhány kéznél levő dolgon: kenyéren, liszten ?tb. Ami megkékül, az kemé­nyítőt tartalmaz. A keményítő nagyon fontos élelmi és ipari nyersanyag. Állítsunk elő a további kísér­letekhez egy kevéske mennyi­séget. Finomabb háztartási reszelővei lereszelünk egy meghámozott (harmadik) bur­­jonyát. Gyűjtsük a reszeléket igy pohárba és nyomkodjuk it annyi vízzel, ami két ujj­nyira ellepi. Kinyomkodás itán a rostos részeket eldob­­natjuk, mert nekünk a vízben ebegő és azt még zavarossá evő anyagra lesz szükségünk, /árjuk meg, mig leülepszik. Ülepedés után öntsük le a vi­­:et. Az edény fenekén tapadó 'ehér anyagot találunk. Ezt íotorjuk össze, szárítsuk meg iem nagyon meleg levegőn. Ez a burgonyakeményitő, me­­'yet nagyüzemi módszerekkel, ehát gazdaságosabban és ke­zesebb veszteséggel állítanak Tő a gyárakban. Egy gyüszünyi keményítőt keverjünk kevés vízzel hig néppé, adjuk hozza 3 uncia brrásban levő vízhez folyto­nos keverés mellett. Nyúlós, nyálkás tömeget kapnk: ez a keményitőcsiriz, amit a könyvkötők használnak. Osszuk a megfőzött kemé­nyítőt három részre. Az első észhez kihűlés után adjunk 3gy csepp jódtinkturát. Lát­juk a jellegzetes kékülést.' A második részhez adjunk oár csepp sósavat és ép zomán­­íu edényben kevergessük las­sú tűzön forralva. Rövid idő múlva átlátszó és higan folyó lesz oldatunk. Ha hosszabb forralás után cseppentünk be­le jódtinkturát, nem kékül meg, jelezve, hogy már nincs ott keményítő. Ha megszagol­juk, ismerős szagot, a dext­rin ragasztó szagát érezzük. JEFFERSON ES A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT 1769 tavaszán egy nyúlánk,, széplős fiatalem­ber, Thomas Jefferson, lassan proszkált a virginiai angol gyarmatok lankás dombjain Williamsburg felé, amely akkor a gyarmat fővárosa volt. Első hivatalos állását indult elfoglalni, mint megválasztott képvi­selő, noha nem igen voltak politikai ambíciói. Huszon­hat éves volt, nőtlen, nagykiterjedésü örökölt földbir­tokkal, de már saját igyekezetével is nevet szerzett találmányai, tudományos felfedezései révén, zenei fel­­készültséggel, építészeti tehetségével és irodalmi si­kerekkel. Szenvedélyesen gyűjtötte a jó könyveket is. Mint mindenki más, Jefferson is ismerte az angol uralom egyre ismétlődő túlkapásait. Az angol korona gúzsba kötötte a gyarmat ipari tevékenységeit és sú­lyos adókat vetett ki rá, holott képviseletet sem en­­gelélyezett a gyarmatoknak a londoni parlamentben, 3000 mérföldnyi távolban. Mihelyet Jefferson helyet foglalt az 57 virginiai képviselő között, az angol ki­rályi zsarnoksággal szemben való ellenállás és da­colás magával ragadta a fiatalembert is. Merész és kihívó határozatokat fogadtak el, tiltakozva az ellen, hogy az angol korona adókat vethessen ki az amerikai gyarmatokra. A király által kinevezett kormányzó feloszlatta a képviselőházat és hazafelé menet, Jerf­­ferson gondolatai a zsarnokság fogalmának megha­tározásán jártak és azon, hogy kutassa, milyen kor­mányforma volna a legalkalmasabb arra, hogy bár­honnan eredő zsarnokságot lehetetlenné tegyen. Mi­lyenek azok a jogok, amelyek az embert természettől fogva megilletik? Mielőtt a nyár elmúlt volna, áttanulmányozta a politikai tudományokról irt könyvek legnagyobb ré­szét és lassanként kialakultak fejében egy uj állam­­alakitás körvonalai, amely alapelvekhez hü maradt mindvégi. Amikor néhány év elteltével az újabb ön­kényeskedések a függetlenség kikiáltására vezették a gyarmatok népét, Jeffersont kérték fel arra, hogy a Nyilatkozatot megfogalmazza. Őt tartották a leg­tehetségesebbnek arra, hogy az ember természetes jogait, amelyeknek érdekében a forrradalom megin­dult, meghatározza és leszegezze. “Minden embert egyenértékűnek teremtettek és Teremtőjük elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, különösen az élethez, a szabadsághoz és a bol­doguláshoz való joggal” (Ez utóbbit addig még nem követelték a demokráciái többi apostolai.) “Ha olyan kormány jutna hatalomra, amely e jogokat megtagadja — irta Jefferson —, a nép a kormányt megszüntetheti és uj kormányt alakíthat.” Julius negyediként a Függetlenségi Nyilatkozat 187-ik évfordulóját ünnepeljük, a forradalom igazo­lásával. Mint minden születésnap, ez is vidám és csa­pongó lehet; felvonulásokkal ,hazafias szónoklatok­kal, zenével, mulatsággal és tzüijátékkal. De jól tesz­­szük, ha magunkba mélyelve elgondolkozunk afelett, hogy mit biztosit ez a Függetlenségi Nyilatkozat az amerikai népnek. American Council / ....... .. ...........műn.. ii Mixed crowd at International League baseball game. A young couple gets prompt attention in drug store.

Next

/
Thumbnails
Contents