Hiradó, 1963. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-04 / 27. szám

1963 JULIUS 4 5. OLDAL A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BÖDONYI ZSIGMOND — És mi lenne az? Tessék a kérdést fültenni! — Ugyanis én féltékenységi okra következtetek bizonyos jelekből, igy hát azt szeretném tudni, hogy . az akkori időben nem volt-e valaki bejáratos a ház­­: hoz, a kastélyba . . . — Hogyan értsem e kérdést? Távol áll tőlem minden kényes föltevés, de úgy «. tudom, hogy akkortájt a kedves leánya menyasszony volt... — Vagy úgy? Értem már, uram. Akkor Székácsy Dénes tényleg udvarolt a lányomnak, sőt eljegyezte is. Talán ott érdeklődne, Székácsyéknál . . . — Hálás köszönet, méltóságos uram! Nekem ennyi is elég . . . i. Még vagy félórát köznapi dolgokról elbeszélget­tek, majd a legközelebbi állomáson előzékeny köszö­néssel leszállt a kellemetlen utitárs. Gróf Borovszky megkönnyebbülten föllélegzett s lepihent. / Mély álomba merült . . . Bányarobbanás. Röviddel Imre megérkezése után megkezdte üze­mét a bánya. A bányát Zalka Imre és Joó Andris fölfedezése alapján — dúsgazdag amerikai tervezte s építtette, aki a bányának műszaki igazgatója, mig Imre s And­ris művezetői lettek, utóbbi igazgatói címmel, mint­hogy a fölfedezés terén Andrisé volt a főérdem. A bánya meglehetős terjedelmű s olyan széntar­­talmu, hogy akadtak helyre, ahol ezer méternyi mél­­ségben is szenet vélnek kiaknázhatni. A kifalazott s kiácsolt bányakapu, a bejáró egyik ,szép reggelen készen várta a munkásait, hogy azokat mély ölébe fogadja . . . Kora reggel fölvonultak a bányászok, hogy a bányakapun át a tárón, a bányafolyosón a bányamély­be jussanak s megkezdhessék áldásos munkájukat... Imre s Andris vezette őket. Csoportonként hatal­­tak a mélységbe a táron, az aknám, a lejtaknán s a siklón. Ki-ki ahova beosztódott. \ Megindult a munka . . . Heteking minden zavar s baj nélkül dolgoztak, mig egyszer csak váratlan szerencsétlenség történt... Borzalmas, rémséges katasztrófa zudult a sze­gény bányászokra, akik az emberiség jóvoltáért, él­­hetéséért életüket is föláldozzák . . . Éjjel volt . . . Éjjelt a külszínen, a föld színén értsük, mert a (bánya mélyében örök az éj és csak a bányalámpák el­szórt csillogása világol itt-ott és a végtelen, messze mélyben, mintegy jelzőn, hogy odalenn is lobog az “élet... -mii A szerencsétlenséget robbanás okozta. Ugyanis a 15-ös számú tárnában, máig sem meg­állapított módon, tűz támadt s igy fölrobbant a bá­nyalég. Bányarém ... * így mondják . . . A bánya réme!... Rettenetes durranás, rabajlás hallatszott! A robbantó erő áttörte azt a bányafalat, amely válaszfalul szolgált a szomszédos tárnának, amely tu­­lajdonképápen viz tárna volt. Erre a robbanásokozta széles falrésen hatalmas zuhatagban ömlött alá a mélyebben fekvő aknába a viz. Pillanatok alatt a főszállitó folyosó s az akna megtelt vízzel, amely mindjobban, körülbelül tiz mé­ter magasra emelkedett és ezzel teljesen elzárta a ki­járatot. Mindjárt az első pillanatban az imént ott dol­gozók ráeszméltek ,hogy az aknán keresztül a mene­külés lehetetlen! Imre, aki éppen a külszínen tartózkodott, rögtön utasítást adott, mire több külszinmunkás egy beom­lott légaknához rohant, amely a 15-ös aknához ve­zetett. A leszállás azonban a fojtó levegő miatt nem volt keresztülvihető, igy visszarohantak a szállítóakná­hoz és kezdték a vizet szivattyúzni, de több órai mun­ka után a vig alig néhány centiméterrel apadt. Végre Imre, az időközben a veszedelem színhe­lyére ért Andrissal, nemtörődten a veszéllyel, dere­kuk körül kötelet kötöttek és leereszkedtek a régi légaknán és csodálatos módon leértek, a légakna fe­nekét áttörték és behatoltak abba a tárnába, ahol tár­saikat sejtették. Keserves, fáradságos munkájukat siker koronáz­ta. A fekete viz tetején megpillantottak egy emberi fejet, fiatal bányamunkás fejét. Kiáltozásukra a már-már elaléló bányász kinyúj­totta karját és sikerült őt az előbb áttört üregen át Görkorcsolyán járnak-kelnek az alabamai egyetem diákjai, mert az integrációs konfliktus ide­jére tilos a kerékpár és az autó az egyetem területén, v'. A HÖMEZÓK LAKÓI Az eszkimók az amerikai földrész északi partszegélyén, az Alaszka és Labrador között elterülő vidéken s számos szi­geten, Grönlandon és Észak­­kelet-Ázsia néhány ■ vidékén élnek. A harmincas évek vé­gén mintegy negyvehezren voltak. Elnevezésük az algon­­kin indiánoktól, ered. Ők esquimantjiknak, azaz riyers­­husevőknek titulálták' őket. Az eszkimók saját magukat inuitnak, azaz embereknek nevezik. Embertanilag a mongol faj egyik ágához tartoznak. Ere­detüket még nem ismerjük kellőképp, de annyit biztosan tudunk, hogy akárcsak az in­diánok, ők is Ázsiáiból vándo­roltak Amerikába. Néhány kutató föltevése szerint eszkimó csoportok ko­rábban valamivel délebbre, mérsékeltebb klimáju vidéke­ken éltek, s csupán:a terjesz­kedő indián törzsek nyomásá­ra kényszerültek mostani te­­rüetükre. ;i:n-A hómezőik lakói Amerika legprimitívebb népei köizé tar­toznak. Rendkívüli elmara­dottságuk miatt életmódjuk és kultúrájuk nagymértékben a természeti környezettől függ. Nagyszerű bizonyságot tettek az ember alkalmazko­dó képességéről. Az örökké háborította terepen szüntelen küzdelmet kell vivniuk a min­dennapi táplálékért: fókára, rozmárra, néha bálnára va­dászinak, s ez a vizi vadászat szinte állandóan a tengerre szólítja őket. TENGERI VADÁSZOK Legfőbb foglalkozásuk a tengeri vadászat: gyors ira­mú, fókabőrrel bevont kajak­jaikon követni tudják a leg­sebesebb tengeri állatot vagy halat is,' és bravúrod ügyes­séggel ejtik el őket: Fővadász­­esfcözük a dráda s a szigony. Ezeket nagy hozzáértéssel ké­szítik. A szigony vagy a dár­da nyelét fából faragják, bár errefelé álig van erdő; a ten­gervíz ódásódorta uszadékfát használják fel erre a célra. A fanyélre az elejtett állatok csontjából csiszolt hegyet erő­sítenek bőrszíjjal. A vadászat a férfiak dolga. Az asszonyok a háztartási te­endőket látják el, s ők készí­tik a ruhákat. Ez a ruházat a földkerekség egyik legmele­gebb viselete. Allatprémből készítenek nadrágot, , véko­nyabb és vastagabb fóka­­vágy mádárbőrbÓl ingeket, prémes, kesztyűket, csizmá­kat. HÓKUNYHÓK Az eszkimók1 legelterjed­tebb, légjellegmftsebb hajlé­ka az iglu: a félgömb alakú, hókocskákból épitett kunyhó. A nagyméretű kockákat csont kíéssei vágják lei. A késre időn­ként rálehelnek, hogy vékony jégréteg 'képződjék rajta, mert igy könnyebben vághat­nak vele. Ablakát is,készíte­tlek j égtáblából. , Néhány eszkimó csoportban keretre feszített állati bél az ablak. Az alaszkai eszkimók iglu ja részben a föld alá épül, s kifeszitett bélből készített ablaka a tetőn van. A kunyhó belső falát — ahol erre mód van —- deszkákkal kipárnáz­zák. A fagyott földpadlóra kihúzni s igy az életnek megmenteni., Joó András a fölvonó csillére segítette s azon fölvonatta magával a felszínre. < ,r , , . >■- • Imre folytonos-kiáltozására a magas rés: felé úsztak s özönlöttek a bányamunkások; ■ Egymásután átsegítette őkét a résen. így öt­­vennel több bányászt a biztos haláltól megmentett. Csak egy bányász lelte ott hősi halálát ... (Folytatjuk) életének középpontjában a hólyagünnep áll. E rítusnak az a célja, hogy kiengesztelje az elejtett fókák szellemét, s varázslattá segitse uj fókák születését. Ilyenkor a vadá­szok a férfiházban a szigony­hoz erősitik a fólkahólyagot, nyolc napon át körültáncol­ják és ráénekelnek. Végül a kilencedik nap hajnalán — szertartási dalok kíséretében — a hólyagot kiviszik a ten­gerre, és a jégen fúrt léken át a vizbe dobják. Megelőző­leg fókacsontokat is hajítanak a tengerbe. Az eszkimók hite szerint a hólyag és a csontok a vízben egyesülnek - és igy uj fókák születnek. Ezzel a szertartással vélik biztosítani maguknak a következő évi zsákmányt. A VARÁZSLÓ A mágikus szertartások ve­zetője a sámán. Ő hosszú éve­kig készül hivatására. Varázs­lataihoz néha dobot is ver, mi­közben extázisba kerül, és megkezdi sámánutazását. En­nek során érintkezésbe kerül a felsőbbrendő hatalmakkal, a szellemekkel. Utazására töb­bek között az éhségtől való félelem készteti: el kell érnie a szellemeknély, hogy több le­gyen a vadászható állat. Ez­ért meglátogatja a tengerfe­néken él ő szellemet, az álla­tok úrnőjét. Megfésüli az úr­nőt, s ami fésűjén marad, ab­ból lesz az az állat, amelyben hiányt szenvednek. Az eszkimók meséi is a min* dennapi élelemért vivott ne* héz küzdelmet tükrözik. A ré­gi történeteket, hagyományo­kat ismételten elmondogatják, s igy a fiatalok is hamar meg­ismerik őket. Egy-egy hosz­­szabb mese néha két-hárcm napig is eltart. UJ IDŐK A HÓMEZÖKQN A “régi időket” valójában már csak á mesevilág, a mú­zeumok gyűjteményéi s tudo­mányos leírások őrzik. A ré­ginél hatékonyabb fémeszkö­zök és vadászpuskák kiszorí­tották a csontszerszámokat, a radarok, meteorológiai állo­mások árnyékában megválto­zik az eszkimó kultúrája a ősi hiedelemvilág. A civilizáció térj ed tével a hagyományos eszkimó élet átalakul. Ez az átalakulás egyik-másik cso­portban nagyon lassú, még alig-alig észrevehető folya­mat. Van olyan hely — mint például Grönlandon —, ahol felfelé ivei a változás iránya, javul a lakosság életszivona­­la. De van példa arra is — ez különösen az Alaszkában és Kanadáiban élő eszkimókra vonatkozik ahol az átala­kulás tragikus iránt vet, 1961- ben három fiatal francia ku­tató járt az ottani eszkimék között. Beszámolójukból ki­derül, .hogy ott az eszkimók “civilizálása” nem sok sikerrel járt. JÚLIUSI KALENDÁRIUM Az apát előkészíti kislánya, hogy Apák Napján az Apáit királyának koronázzák. •' * . * - 3 ' -gyékényt, állatbőröket teríte­nek. A fűtést és a világítást csupán egy kis loajmécses biz­tosítja. Az eszkimük állatbő­rök alatt töltik az éjszakát, s összebúj ba testükkel is mele­gítik egymást. FELESÉGCSERE Az eszkimók társadalma nem törzsi szervezeten ala­pul.. A, .társadalmi egység: az egy kunyhóban lakó család. Nem ritka náluk a többnejü­­ség, s a többférjüságre is van példa. Sok útleírás számolt be az úgynevezett asszonycse­réről: barátok olykor felesé­get cserélnek. E szokásnak az a társadalmi rendeltetése, hogy a különben meglehető­sen laza eszkimó csoportok összetartását segitse. A laza kapcsolatu csopor­tok csők . alkalmilag társul­nak: közös ünnepségre, vggy á közös ellenség plíeni harcra. Ahol az életfenntartásnak a vadászat a fő tényezője, ott kimelkedő szerep üt a vadász­nák. A ’ csoportok vezetője a kiváló vadász’, s ő egyben a legfőbb tanácsadó. Tartós fő­nökséget nem találunk náluk, Iranern csupán ilyen .alkalmi úgynevezett természeti fő­nököket: • iJíasonló tanácsadói szerepet töltenek be a telepü­lés legidősebb, legtapasztal­­tab bemberei. KLUBOK Az eszkimóknak számos, tánccal, játékkal, énekkel tar­kított ünnepük van. Ezeknek színhelye — mint más ter­mészeti népeknél is — a fér­fiház. Ez a “klub” a primitív közösségi élet egyik fontos in­tézménye. Az alaszkai eszki­móknál a férfiház több funk­ciót tölt be: ott zajlanak le a település közös ünnepei; az a társalkodó, ahol a férfiak sza­bad idejük jó részét eltöltik, s ahol a nőtlen férfiak rend­szerint éjszakai szállást kap­nak; amellett izzasztófürdő és kájafckészitő műhely is. Ugyancsak a férfiház ünnep­ségei közé tartozik egy aján­dékozási rítus: az eszkimó család ajándékokkal megra­kodva belép a férfiházba, el­jár egy táncot, majd magával viszi a mások hozta ajándé­kot. Az ünnepség győztese az a csoport, amelyik gazdagabb ajándékot ad a többieknek. Ehhez hasonló ajándékozási szertartás él az északnyugati indiánok körében is. A MÁSODIK ÉLET A primitiv vallási világkép az eszkimók mindennapi éle­tének is tükörképe: a halottak a másvilágon is folytatják va­­dászéletüket, az alvilágban fókát szigonyoznak, az égben pedig madárra nyilaznak. Akárcsak más természeti népeknél, az eszkimóknál is él a varázserő képzete. Silá­nyak hívják azt a láthatatlan hatalmat, amely a természeti erőkben, a tárgyakban és a különféle lényekben van. CSODÁLATOS l ÓK ATENYÉSZ X Éh A Baltimore-Ohio vasúttársaság alaputjában, mely beomlott meg-Az eszkimók szertartási "»“kLUbS“““ l"'* “““ “ Julius 1 — életbelépett a Pay-as-you-go jövedelmi adó befizetés rendje. Julius 3 — száz év előtt az Észak csapatai Gettys­­burgnál visszaverték Pickett rohamát. Julius 4 — Függetlenség Napja. — 130 év előtt: Fran­ciaország népe Párisban Amé­­rika- népének ajándékozta Libertyt, a később New York kikötőjében felállított Szabadságszobrot. Julius 10 — Az amerikai­angol cspatok inváziója Szi­cília szigetén, 1943-ban. Julius 13 — A polgárhábo­rú fekete napja 100 év előtt: New Yorkban zendülés tört ki a sorozás ellen, a tömeg három napig ura volt a City Halinak. 1000 halott maradit a város kövezetén. A sorozást beszüntették, de békés utón bevezették aztán augusztus­ban. Julius 14 — Európai Rab­nemzetek Hete, országszerte megemlékezések, tünteté­sek a szovjet európai gyar­mati uralma ellen, r— Fran­ciaországban: Bastille Nap, a Bastille államfogház 1789- ben történt lerombolása em­lékezetére. Julius 16 — Lenin fegyve­res legényei Jekaterinburg­­ban agyonlőtték Miklós cárt, a cárnét és gyermekeiket 45 évvel ezelőtt. — 1945-ben: Alamogordo, N.M.-ban az el­ső atombomba kísérleti fel­­robbantása. Julius 17 — Douglas Cor­rigan New Yorkból elrepült California felé, de hogy hogy nem, ahol repülőgépe leszállt, az nem californiaia föld volt, hanem Dublin ir főváros re­pülőtere. Julius 20 — Teljes y napfo­gyatkozás lesz látható Alasz­kában, Kanadában és Maine államban. Julius 21 —Az angol flot­ta Drake admirális vezetésé­vel 375 év előtt tönkreverte a spanyol ármádát’ s 1 ezzel megindult a spanyol világha­talom hanyatlása. i í Julius 26 10 év előtt is­meretlen fiatal jogász, Dr. Fidel Castro maroknyi hí­veivel támadást intézett J3an­­tiagoban a helyőrség ellen. A lázadók legtöbbjét lelőtték, Castro megszökött, később elfogták s két évet töltött Batista börtönében, majd am­nesztia során kiszabadult. Julius 28 — Jacqueline Kennedy 34-ik születésnapja. — 1914-ben: Ferenc József, miután mindent meggondolt, de nem fontolt meg, háborút üzent Szerbiának és ezzel megindult milliók mészár­lása, első világháború né­ven. Julius 30 —- Henry Ford 100 év előtt született Green­field, Mich.-ben. Szerkesztői üzenet M.V., Perth Amhoy. — Ká­dárék legszivesebben öreg embereket engednek ki, akik­nek már ne,m veszik hasznát a gyárakban és a kolhozoké­ban, de ez nem jelenti: azt, hogy csakis 60 éven felüliek kapnak útlevelet. H IRADő ~~~

Next

/
Thumbnails
Contents