Hiradó, 1963. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-20 / 25. szám

w 8. OLDAL A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND Mihelyt a gróf magára maradt, mindenekelőtt a lányától Amerikából elhunyt nejének címzett levelet fölbontotta s azt izgatott kíváncsisággal olvasta. A levél olvasása közben szeméből köny pergett, majd mire a levélovasás végére ért, csukladozó zoko­gással borult az asztalra. Keserves megbánást, lelki fájdalmat érzett . . . Ráeszmélt, hogy súlyosan, megbocsáthatlanul vétett lánya ellen. Lelkében a múlt minden fájó emléke fölvihar­­zott ... Foteljéből izgatottan fölugrott s mint akit va­lami üz, földultan, ideges sietséggel járt-kelt jó ideig szobájában, mig aléltan, kimerültén roskadt a kere­setre . . . Arcán lelkének vihara tükröződött . . . Megtört. . . Testben, lélekben összerppant . . . Eltűnődött a múltján, az életén, amely úgy tett, amilyennek ő maga akarta: Büszkén, gőgösen ... Most leört a büszkesége, a gőgje .... Megtörtnek ,megalázottnak tudta magát önma­ga előtt, öregségére. Borongott . . . Lelkét kínos fájdalom gyötörte . . . Elgondolkozott, majd gépiesen asztala fiókjába nyúlt s kivette onnét revolverét . . . Nézegette Hat lövetre töltött volt . . . Körülnézett s tekintete a falon függő neje szelíd, szinte kérő arcára esett . . . Az, mintha megszólalna, mintha kérlelné: — Ne tedd ... Visszatette a revolvert s arcára ismét könnyek peregtek . .. Kitekintett az ablakon . . . Odakünn borongós, télutói alkonyat volt... Sivár, kietlen, mint áz élete: Zord életalkony ... Kelemetlen utitárs. Végre erőt vett magán, gyorsan átöltöködött s az állomásra hajtatott. Elutazott Hóvá? . , . Kihez? ... Maga sem tudta . . . Csak utazott, céltalanul . . . Valahova elvágyott . . . Valami lelkikényszer űzte . . . Alighogy letelepedett kupéjában, valaki, valami ismerős arc került vele-szemben. Az szótlanul, kö­szönés nélkül elhelyezkedett. Ismerős arc volt . . . Valamikor, valahol láthatta, csak nem tudta, mikor és hol? . . . Megkockáztatta, odaszólt: , —Mintha találkoztunk volna már . . . Valahon­­nét ismerem uraságodat . . . — Lehetséges, — szólt a megszólított. Bemutatkoztak . . . — Messzidé méltóztatik utazni? — érdeklődött az idegen.. — Igen, külföldre utazom . . . — Tán üdülésre, nemde? — Olyanféle . . . — És igy egyedül? Mért nem a tisztelt család­jával ? — Nincsen, sajnos. Nőm, szegény, nemrégen meghalt . . . Csak egy leányom van, az is messze, férjnél. — Áhá, emlékszem már! — szólt hirtelen az uti­társ. — Mire emlékszik uraságod? — Az akkoriban történt szenzációs eseményre... — Mikoriban és miféle eseményről tetszik be­szélni? — Az akkori gyilkossági kísérletről, ami szeren­csére nem okozta kedves lánya halálát! — Úgy ... így hát jól sejtettem, amikor ismerőst gyanítottam önben? Ön tehát detektiv. — Igenis és, minthogy becsületszavammal fogad­tam, hogy ezt a titokzatos bűnügyet földerítem, nem nyugszom addig, amig a bűneset nyitjára nem jutok. Éppen ezért, méltóságod nagyon lekötelezne, ha mél­tóságod némileg segítségemre lehet ne ez ügyben .. . — Ó, uram, engem végtelenül lesújtott az az esemény és mondhatom, kínosan érint annak újbóli bolygatása ... — Tévedés. Méltóságodat minden tekintetben megkímélném, még az esetben is, ha napvilágra ke­rülne a tettes . . . — Én különben sem tudhatnék önnek valami lé­nyegeset, nyomravezetőt mondani... — Mégis . . . Valamit mondhatna, ami ez ügyre fontossággal bir, méltóságos uram . . . (Folytatjuk) HÍRADÓ — '.’-"■■i"1* ?TM­. - —- V ^ 1963 JUNIUS 20. A Mount Everest, a Himalaya hegység legmagasabb csúcsa, amelyet az amerikai hegymászó ex­pedíció egyik tagja fényképezett le. Jobbra: William F. Unsoeld, az expedíció egy másik tagja, a csúcs felé vezető utón. Hogyan vélekedik U.S. népe a közérdekű problémákról? Az amerikai kongresszus tagjai — szenátorok és kép­viselők — választópolgáraik körében időnként “népszava­zást” rendeznek, hogy meg­tudják : hogyan vélekedik a lakosság a közérdekű kérdé­sekről? Ugyanakkor egyéb csoportok is állandóan a köz­vélemény ütőerén tartják ke­züket, mert a jövő évben sor­ra kerülő elnökválasztás előtt nem közömbös: hogyan véle­kedik az ország lakossága a kormányról, a nemzetközi po­litikai vonalvezetésről, az or­szág belpolitikai problémái­ról, stb. A közvéleménykutatás ered­ményét az alábbiakban lehet Összegezni: Az amerikai polgárok aggo­dalommal szemlélik a korr mány hatalmas méretű költe­kezését és azt szeretnék, ha a kiadások áradatának vala­milyen formában gátat szab­nának. ' Az adócsökkentési javasla­tot a legtöbben helyeslik, de ;azt kérik: a csökkentett adó­val párhuzamosan mérsékel­jék az állami kiadásokat is. A Kennedy program a kon­gresszusban mérsékelt lelke­sedést váltott ki, de az elnök politikája népszerű a lakos­ság körében. Rockefeller new yorki kor­mányzó második házassága kárt okozott neki politikailag, 3 most a közvélemény homlok­terében — a jövőévi válasz­tással kapcsolatban — Gold­­water arizonai szenátor és Romney kormányzó elnöki je­lölése áll. A közvéleménykutatás ada­tai azt mutatják, hogy az utóbbi hónapokban Kennedy elnök népszerűsége valamivel csökkent, de a többség még mellette áll. Két republikánus képvise­lő, Peter Frelinghuysen Jr. (New Jersey) és Charles E. Chamber (Mich.) úgy talál­­j ták, hogy híveik nagyrésze | úgy kül- mint belpolitikai vo­natkozásban helyeslik Ken­nedy politikáját. Thomas M. Pelly washingtoni republiká­nus képviselő ugyancsak azt állapította meg, hogy válasz­tópolgárainak többsége Ken­nedy mellett áll. Ezzel szem­ben E. C. Gathings arkansasi demokrata képviselő, arra a kérdésre: hívei helyeslik-e Kennedy politikáját, a követ­kező választ kapta: Igen — 20 százalék. Nem — 66 szá­zalék. Nincs vélemény — 14 százalék. A Gallup közvéleménykuta­tó intézet által gyűjtött ada­tok szerint Kennedy elnök népszerűsége ez év májusá­ban 64 százalékra esett. Ja­nuárban a népszerűségi arány még 76 százalék volt. Minne­­sotában májusban a megkér­dezettek 71 százaléka állt Kennedy mellett, — 1962-ben az arány még 79 százalékos volt. Hogyan vélekednek a pol­gárok Rockefeller kormányzó uj házasságáról? A Gallup in­tézet szerint ez a házasság jelentős mértékben csökken­tette a new yorki kormányzó elnök jelölésének esélyeit. íme a számadatok: Rockefeller házassága előtt a kép igy festett: A new yorki kormányzó jelölése mellett 43 százalék foglalt állást, Gold­­water 26 százalékot kapott, Romney 13 százalékot és má­sok 18 százalékot. A házasságkötés után a helyzet igy változott: Rockefeller 30 százalék, Goldwater 35 százalék, Rom­ney 22 százalék, mások 13 százalék. A jelek arra mutatnak, hogy Rockefeller kormányzó még házassága előtt sem volt “favorit” a párt berkeiben. A Gallup intézet megvizs­gálta azt is, hogyan fest e pillanatban a helyzet Kenendy és a republikánus párt elnök­jelöltjei között. Más szóval: ha a választás most folyna le, milyen eredményre lehet­­neszámitani például a Ken­­nedy-Goldwater vonalon? A közölt adatok szerint, ma: Kennedy 60, Goldwater 36, egyebek 4 százalékos esély­­lyél vennének részt a küzde­lemben. Kennedy Romneyvel szem­ben igy állna: Kennedy 60, Romney 35, egyebek 5 százalék. S végül a Kennedy-Rocke­­feller küzdelem mérlege ma: Kennedy 63, Rockefeller 32, mások 5 százalék. Hogyan vélekednek az ame­rikai polgárok Kennedy elnök kubai politikájáról? Utah ál­lamban Laurence J. Burton republikánus képviselő azt mondotta, hogy szavazóinak 81 százaléka nem helyeselte a U. S. Kubával szemben ta­núsított magatartását. Ezek valamennyien azt szerették volna, ha az Egyesült Álla­mok erősebb kézzel “fogja meg” a kubai kérdést. Álta­lában azt kívánták volna, hogy a U. S. továbbra is tart­sa fenn a Kuba ellenes blo­kádot és a Castro kormány eilen gazdasági szakciókat al­kalmazzon. Sokan azt kérték, hogy a U. S. kormánya támo­gassa a kubai menekültek in­­váziós terveit, de csak na­gyon kevesen törtek lándzsát amellett, hogy maga a U. S. támadja meg Castro kommu­nista rendszerét. Az adócsökkentést illetően a legtöbb polgár helyesli az ezzel kapcsolatos törvényja­vaslatot, de azt kéri: ugyan­akkor csökkentsék az állami kiadásokat is s hozzák rendbe az állam háztartás mérlegét, szüntessék meg a hatalmas deficitet. Bill Stinson washingtoni republikánus képviselő meg­kérdezte szavazóit: “Vélemé­nyük szerint az Egyesült Ál­lamok túl sokat költ-e védel­mi célokra ? A válaszok: Igen 24.8, nem 6.7, határo­zatlan válaszok 14.5 százalék. A. Sidney Herlong Jr. flo­ridai demokratapárti képvise­lő ezt a kérdést intézte hí­veihez: Helyeslik-e Kennedy elnök adócsökkentési javasla­tát. A válaszok: Igen 51.3, nem 38.7 száza­lék. De ugyanakkor a helyes­lők nagyrésze is amellett kar­doskodott, hogy az állami ki­adásokat is csökkenteni kell. A republikánus szavazók többsége ama véleményének adott kifejezést, hogy a kül­földi segély összegét csökken­teni kell, de helyes Latiname- I rika további támogatása. Az elhuilyt XXIII. János pápa Az Amerikai Magyar Diákszövetség megvitatja a jövő teendőit NEW YORK — Az Észak­amerikai Magyar Egyetemis­ták és Főiskolások Egyesü­leteinek Szövetsége junius 18-23 között tartja hetedik évi kongresszusát a Case Ins­titute of Tchnoligi campu­­sán, Cleveland, O.-ban. A kongresszuson részt vesznek az amerikai és kanadai egye­temeken tanuló magyar diá­kok és küldötteik, valamint az amerikai tudományos és társadalmi élet számos ma­gyar származású tagja is. A kongresszus hivatott meg­vitatni a Diákszövetség he­lyi szervezetei által benyúj­tott határozati javaslato­kat és meghatározni a Szö­vetség jövő évi munkáját. Az idei kongresszus al­kalmával a diákok egy kerék­asztal konferencián vesznek részt, amelyen Prof. Borsody István és Dr. Kardos Béla előadásai nyitják meg a vi­tát a Dunamedence jövőjéről az európai föderalista törek­vések szellemében. Magyarországon az elmúlt időben végbement változás és az emigráció ezzel kapcsola­tos magatartása arra késztet­te a Diákszövetség vezetősé­gét, hogy a kongresszus elé terjessze ezt a kérdést és ki­kérje a diákság véleményét. A vezetőség egy vázlatterve­zetet nyújt be a konferencia vitaülésére, melynek cime: “A jelenlegi magyar helyzet és ahhoz való viszonyunk”. A kongresszusnak nem lehet szándékában, hogy az egész amerikai emigrációs ma­gyarság nevében nyilatkoz­zék, de a fiatalság és külö­nösen az egyetemisták véle­ményét kötelessége és joga határozatba foglalni. A kérdés megvitatására a Szövetség vezetősége a követ­kező kérdések megvizsgálá­sát tartja szükségesnek: I. Mennyiben és milyen irányban változott az otthoni magyarság és Magyarország helyzete 1956 óta, különösen az utóbbi két esztendő alatt, szemben az 19i57-59-es évek helyzetével ? Melyek a kedvező irányban bekövetkezett változások ? Mi nem változott Magyar­­országon ? Mi a szabad világ jelenlegi gi felfogása és elképzelése Keleteurópa irányában ? A megváltozott helyzetben mi a szabad földön élő ma­gyarság, különösen az egyete­mi hallgatók, szakemberek és intellektuellek teendője? A jelen és jövő teendőket illetőleg a Szövetség vezetősé­ge a következőket hangsú­lyozza ki: Meg kell találni, illetve fo­kozni kell a már meglévő mód szereket, amelyekkel a ma­gyar népen bármilyen módon segíthetünk, anélkül, hogy a kommunista rezsim abból bár rninemti előnyt szerezzen. Tá­mogatnunk kell olyan törek­véseket, amelyek az otthoni elnyomás enyhüléshez vezet. Csak olyan nemzetközi meg egyezést támogathatunk tisz­ta szívvel, ami az 1956-03 For­radalom teljes rehabilitáció ján alapul. Emigrációs munkássá­gunkat úgy kell tekintenünk, hogy a kommunizmus átme­neti jelenség, de a magyar­ság, a magyar kultúra és ci­vilizáció érdekében végzett tevékenységünk állandó ma­gyar érdeket szolgál. A magyar irodalom, mű­vészet és zene nagyjainak is­mertetése és terjesztése. A szabad világban működő ma­gyar iskolák, fakultások, ki­adók, folyóiratok és lapok tá­mogatása. A magyar mester­művek legjavának világnyel­vekre való fordítása. A ma­gyar énekkarok, tánccsopor­tok hathatós támogatása és propagálása. A magyarság felé tolmá­csolnunk kell a nyugati kul­túra nagyjait, költőit és tu­dósait, különösen azokat, a­­kiket Magyrországon el­hanyagolnak vagy elhallgat­nak. A mai magyar fiatalság ezek teljes ismerete nél­kül nő fel. Emigrációban a magyar di­ákságnak továbbra is radiká­lis, forradalmi szerepet kell vinnie, de figyelembe kell vennünk az idősebb generáció tapasztalatait is. Németh László, Kodály Zoltán, Illyés Gyula üzenetét a nyugati vi­lágban élő magyarsághoz el­sősorban nekünk, a diákság­nak kell cselekedetekkel és eredményekkel megvála­szolnunk. Feladatunk, mint a szétszórt magyarság szerves tagjainak, hogy óriási távol­ságokat áthidalva a szabad világ nemzetei között segít­sük felépíteni a Boldog Ma­gyarországot. Mdíeespoiti hírek Közli: Debreceni Ferenc McKeesport szépei A McKeesport Öregameri­­kás Magyarok családja pün­kösd vasárnapján tartotta évi nagy piknikjét, melyen megválasztották Mckees­port ez évi magyar szépségki­rálynőjét Heys Margitot és udvarhölgyeinek Orosz Cla­­udiát és Doby Karint. Tavaly Orosz Caludia volt a királyvő. Margit királynő és udvar­hölgyei fogják képviselni Mc­Keesport magyar szépeit a nagy Magyar Napon, amelyet július 2.-án rendeznek a Ken­­nywood Parkban. A piknik nagyszerűen sike­rült, amiért Hadar Benjá­min, az Öregamerikások csa­ládfője és a tisztikar, vala­mint a konyhai munkát és a felszolgálás ellátó asszonyok mind dicséretet érdemelnek. CSALÁDI ÖRÖM Lapunk mckeesporti kép­viselője Debreczeni Ferenc és felesége egy uj unokával gazdagodtak: leányuk, Violet Aranka Jones-nak máju3 27- én leánygyermeke született. Az újszülöttet Violet Emily Jones névre fogják keresz­telni. HALÁLOZÁS Hrehocik Béla, nyugalom­ba vonult bútorasztalos, 84 éves korában meghalt május 30.-án. A Szent István temp­lomból temették, felesége mellett helyezték örök nyuga­lomra. * Özv. Rezes Mihályné sz. Walko Julia west-mifflini la­kkos május 23.-án 66 éves korában elhalálozott. Fél év­század előtt jött a Zemplén megyei Kisráska községből s egész életét a Duquesne vi­dékén töltötte. halálozás EAGLE LAKE, Fla. — Id. Novák Lajos 81 éves korában elhalálozott. Abauj megyében, Göncön született, Amerikába 1898.ban jött és South Norwalk, Conn.ban te­lepedett le, ahol közel 50 évig élt. Tizenhét évvel ezelőtt Floridába ment nyugdíjba, ahol alapi tó tagja és presbi­tere volt a Közép Floridai Magyar Presbyteriánus Egy­háznak. Holttestét Norwalk­­ra szállították és a Riverside temetőben családi sírhely­be temették. Az elhunyt régebben pres­bitere és gondnoka volt a nor­­walki gyülekezetnek. Gyászol­ják: fia, Nt. Novák G. Lajos, a Közép Floridai Magyar Prés biteriánus Egyház lelkésze és neje Borbála, két unokája, egy dédunokája, nővére Szal­­lay Erzsébet New Yorkban ég. kiterjedt rokonság

Next

/
Thumbnails
Contents