Hiradó, 1962. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-25 / 43. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító es független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDE, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, BQUTH RIVER, STATEN ISLAND Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. JJul OmUl MungaALtUL YUuaApafuUL fatiiad. miuL PuMíaáqoL jul fiaAik űmbmp VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 43. SZÁM 1 ........... ■ " ... ' ■ ■ ■-PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1962. OKTÓBER 25 Carelli Gábor a Magyar Intézet vacsoráján Mialatt Rómában a Vatikán világhírű, évezredes Szt. Péter Bazilikájában a vi­lág katolikusságának főpapjai és a keresztény egyházak kép­viselői istenfélelemről, szere­tettől, békességről tanácskoz­nak ... a világ minden népe a lét és nem-lét legközvetlenebb, legreálisabb módon elénktor­­pant kérdését latolgatja , , . Olyan világot, olyan napokat élünk, hogy például: kedden este nem tudjuk bizonyosság­gal azt mondani, hogy holnap­után, csütörtökön reggel el­kezdhetjük-e ennek a lapnak a nyomását? Nem tudjuk, váj­jon mire e sorok nyomtatásban megjelennek, mi lesz a világ­gal? Ennél nagyobb veszélyben soha az emberiség nem for­gott ! A modern civilizáció meg­hozta a sokat emlegetett leg­­szörnyübb pillanatok lehetősé­gét és legreálisabb valóságát: minden pillanatban kitörhet egy atombombás világháború, amelyben igazi győztes senki sem lesz, nem lehet . . . amely­ben elpusztulhat millió és mil­lió ember percek alatt és el­pusztulhat maga a civilizáció is. És ami a legborzalmasabb az egészben: egyetlen embertől függ az, hogy így kell-e ennek történnie. 1946-ban azt irtuk a mi kis magyar újságunkban, hogy ha az orosz okvetetlenke­­dik, Truman elnökünk küldjön ultimátumot Sztálinhoz, adjon neki 24 órai időt s ha nem csi­nálja a vén gazember azt, amit mi mondunk, ha nem húzódnak vissza a vörös hordák országuk határai mögé, küldjünk egy atombombát a Kremlinre. Azt az atombombát, amiből akkor még csak nekünk volt és amiből egy évvel azelőtt már használ­tunk kettőt a japánok ellen, még pedig mindenre pontot te­vő alapossággal. Megemlítet­tük akkor azt is, hogy ha most nem tesszük meg ezt, egy na­pon lesz az orosznak is atom­bombája, egy napon ők lesznek azok, akik azzal megfenyeget­nek minket. . . Bekövetkezett! Pontosan az történt ... A szovjet ellopta atomtitkunkat, megcsinálta a bombát, sokmilliószor nagyobb, erősebb hidrogénbombája is van már . . . s meg is fenyege­tett már jónéhányszor azzal, hogy felégeti egész Amerikát, elpusztít valamennyiünket! 1956 október 23-án és az azt követő napokban, pontosan hat évvel ezelőtt, jó alkalma lett volna Amerikának arra , hogy a mostanihoz ha­sonló eréllyel odakiáltson a Szovjetnek: “Megállj, ne to­vább ! Rá ne merj törni a sza­badságáért mindenre kész, hősi halált halni bátor kis magyar népre, amely lerázta bilincseit, mert lövünk!” Elmulasztottuk ezt, mert két héttel a választá­sok előtt az elnök nem akart “bonyodalmat” ... Elmulasz­tottunk akkor egy olyan alkal­mat, amellyel az egész világ nyugalmát és viszonylagos biz­tonságát szerezhettük volna meg. Elmulasztottuk akkor az alkalmat, amely megállíthatta volna a vörösek előretörését az egész világon s nem lett volna talán kubai kérdés se . . . Viet-Nam se . . . Laos se . . . Kongó se. Elejét vehettük volna a ba­joknak már akkor! Hat évvel ezelőtt ami Budapesten, Magyarorszá­gon történt azon a november 4-én, előrevetette árnyékát ar­ra, ami ma történik Kuba körül . . . s holnap talán Berlin kö­rül .. . ki tudja hány helyen a világon. Ha most sikerül megállítani a vörösöket, ha elnökünk ke­mény öklü odacsapása eredmé­nyes lesz, Amerika még meg­mentheti a világot a kommu­nista veszedelemtől. Ha pedig atomvilágháborut hoz magával ez az elmulaszthatatlan és már eddig is túl hosszúra elodázott lépésünk . . . Kruscsev és tár­sai ielkiismerete legyen rajta! Mi tudjuk, jónéhányszász mil­lióan tudjuk, hogy ez igy van s hogy ez most már máskép nem történhetett. Amit elnö­künk tett, mindnyájunk nevé­ben tette s helyesen tette! Széchenyi álmai válnak valóra... Jugoszlávia és Románia tervbevette egy hatalmas vizi­­erőmü építését a Duna vaska­pui szakaszán. A 300 millió dolláros vizierőmíire vonatko­zó megegyezést még ebben az évben megkötik. Bulgária is érdeklődést tanúsított a terve­zet iránt. Ez az erőmű Európában a legnagyobb lenne és évi 10 mil­lió kilowatt villanyáramot szol­gáltatna Románia, Jugoszlávia és Bulgária számára, továbbá a folyó hajózhatósági korlátáit is kibővitené. Százegynéhány évvel ezelőtt a mi Széchenyi Istvánunknak voltak nagy álmai és tervei a Vaskapuval, illetve a Duna ki­szélesítésével és könnyen hajóz­hatóvá tételével kapcsolatban. A tervek egy részét meg is va­lósította az ő nagy alkotóké­pessége. Persze akkor még elektromos erőmüvekről álmod­ni fantasztikus lett volna, de a munka, amit ő elkezdett a Vas­kapunál, az alapját képezi a mai román-jugoszláv tervek­nek. Az Amerikai Magyar Inté­zet javára 1962. november 11- én, vasárnap New Brunswi­­ckon, a Magyar Amerikai At­léta Klub dísztermében rende­zendő bankett iránt egyre na­gyobb az érdeklődés nemcsak kimondottan New Brunswick és környékén, de távolabbi vidé­keken is. New Yorkból is szá­mosán bejelentették részvéte­lüket a fényes díszvacsorára. A vacsorán és az azt követő táncmulatságon a Kára-Németh zenekar fog muzsikálni, amiről előző cikkeinkben még nem volt alkalmunk Írni, de ami magában véve is jelentőségtel­jes. Ahol a Kára-Németh ze­nekar muzsikál, ott mindig jó hangulat van s annak a “ren­dezvénynek” a sikere mindig előre biztosra vehető! CARELLI GÁBOR Örömmel jelenthetjük most még azt is, hogy a banketten részt fog venni Carelli Gábor, a new yorki Metropolitan Ope­raház magyarszármazásu hires énekese is, aki nemcsak rövid beszédet intéz a vendégekhez, de a beszédnél még ékesebben hangzó művészi énekével is gyönyörködtetni fogja a hall­gatóságot. A november 11-i Magyar In­tézet Vacsorára jegyek igényel­hetők (személyenként $3.00- ért) a Rendező Bizottság tag­jainál, valamint magyar egy­házaink és egyleteink vezető tisztivselőinél és e lap közpon­ti irodája utján is (216 Somer­set St., New Brunswick). Ta­nácsos, hogy mindenki jóelőre szerezze be jegyét, mert csak meghatározott számú jegyek adhatók el. EMLÉKEZZÜNK NOVEMBER 4-RE! Kérjük meg amerikai egyházak papjait, lelkészeit: rázzák fel a közvéleményt, nehogy a U.N. elkenje a magyar ügyet anélkül, hogy az oroszok kivonulnának! Országszerte méltó keretek között emlékezett meg a ma­gyarság az 1956-os dicsőséges szabadságharc hatodik évgordu­­lójáról, október 23-ikáról. Még alig halkultak el a történelmi e­­seményekben résztvettek és a szemtanuk szónoklatai, a bör­tönköltőket újból megszólalta­­tők szavalatai — és máris újabb összefogásra, magyar lelkek egymáshoz simulására van szük­ség. Mert akárcsak a U.N. uj ü­­lésszakának megnyitását meg­előzően, most sem ok nélkül ver­jük félre a harangokat. A ve­szedelem most még az akkorinál is nagyobb! A kommunisták éber taktiká­val, fondorlatos céltudatosság­gal az afrikai és ázsiai uj orszá­gok delegátusait mindenképen igyekeznek megnyerni a maguk számára és ez nagyrészt sikerült is nekik. Mivel pedig a kis or­szágoknak éppenugy egy-egy szavazatuk van a New Yorkban ülésező immár 108 tag-államot számláló nemzetközi fórumban, mint a nagyhatalmaknak — a színesek gefolyása a világ ala­kulására immár felmérhetetlen. A magyar kérdés is náluk szen­vedett hajótörést . . . A nyugati országok delegátu­sai szokott szalon-finoman, ál­landóan megbékélést, kompro­misszumot hangoztatva, inkább védekeztek, mintsem igazuk és a tények birtokában erélyesebben követeltek volna. A kommunis­­(Folyt. a 3-ik oldalon) Amerika ütésre emelte öklét! _________________ +■--------------------------------------­KENNEDY ELNÖKÜNK ‘MEGÁLLJT’ KIÁLTOTT A KOMMUNISTÁKNAK: HA KUBÁBAN FOLYTATJÁK A TÁMADÓ CÉLÚ BÁZIS-ÉPÍTÉST, TELJES KATO­NAI ERŐNKKEL AVATKOZUNK BE. — KUBA SZIGETÉT KÖRÜLVETTÜK S MINDEN HAJÓT, MELY HADIANYAGOT SZÁLLÍT ODA, VISSZATÉRÍTÜNK. BÁRMILYEN ELLENÁLLÁS VÉGZETES LEHET S MAGÁVAL HOZHATJA EGY BORZALMAS VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉT. — A “BÉKÉSCÉLU” SZOVJETEN MÚLIK: LESZ-E HÁBORÚ, VAGY NEM ... 1962 október 22, hétfő törté­nelmi jelentőségű napja volt a világnak. Ezen a napon, este 7 órakor John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke rádi­ón és televízión beszédet inté­zett az ország népéhez és a vi­lághoz, bejelentve, hogy olyan kétséget kizáró adataink és bi­zonyítékaink vannak arra, Világrengető esemény ek napjait éljük s éppen most, a választások előtt pár héttel — akárcsak 1956-ban — olyan fejlemények következtek be a nemzetközi fronton, amelyek jövőnkre és az egész világ jövő­jére kihatással' bírnak ... És ugyanígy kihatással bir Ame­rika s közelebbről az itteni magyarság életére nézve is az, hogy kit és kiket küldünk Wa­shingtonba, a törvényhozásba, hogy minket képviseljenek. Feltétlenül régi, kipróbált em­bert kell választanunk a ma­gunk képviselőjévé, akiről tud­juk, hogy ismeri jól a község, a megye, az állam és a szövet­ségi kormány dolgait és problé­máit épenugy, mint azokat, akik őt megválasztják, tehát minket, a szavazókat. Edward J. Patten, Perth Amboy város volt polgármeste­re, Middlesex megye volt fő­jegyzője, New Jersey állam volt “államtitkára” a Meyner adminisztráció két terminusán át, jogvégzett ügyvéd-ember, volt tanár, stb. — mint köztu­domású — a demokrata párt kongresszusi képviselőjelöltje az idei választáson abban a 15-ik kongrsszusi választóke­rületben, amelyet a népesség­­szaporulat következtében most állítottak fel: Middlesex me­gyében. Ed Patten hosszú év­tizedek óta közeli kapcsolat­ban áll a magyarsággal, szám­talan esetben járt közbe, segí­tett, jótékonykodott, tett meg mindent sok-sok magyar honfi­társunk dolgában és érdekében, aki előtt a magyarság hagy tiszteletben áll és akit szeret és becsül is a magyarok óriási tömege ebben a megyében. Az előválasztások alkalmával a magyarság már megmutatta, hogy mögötte áll. Patten óriási fölénnyel győzött az előválasz­táson s ehhez a győzelemhez sok-sok magyar szavazata is hozzájárult. Ezt elismerte és meg is köszönte annakidején a magyarságnak Mr, Patten, aki most arr^ kér minket, hogy biz­tosítsuk őt továbbra is bizal­munkról és szeretetünkről az­zal, hogy november 6-án őreá adjuk ismét szavazatunkat. Attól eltekintve, hogy a Kennedy-kormánynak szüksége van egy olyan törvényhozásra, mely demokrata többségű s igy hogy Kubában a vörösek nem védelmi, de támadó célú atom­­löveg-kilövő bázist építenek, mely az egész amerikai föld­részt (Észak- és Dél-Ameri­­kát) közvetlenül veszélyezteti és ezt tovább tétlenül nem néz­hetjük. Kuba szigetének leg­teljesebb körülzárását rendelte el az elnök; csatahajóink, re­a kormány minden jó tervét ke­resztül tudja vinni — ami szin­tén fontos szempont! — na­gyon fontos az is'számunkra, hogy akit képviselőnknek kül­dünk Washingtonba, valóban/a “mi emberünk” is legyen. Az Egyesült Államok érdekeit ép­­ugy szivén viselje, mint azokét az egyes polgárokét, akik őt megválasztották. Ilyen ember­re találunk Edward J. Patten­­ben, akinél jobb képviselőt nem is küldhetnénk a törvényhozás­ba ! Nézzük csak, ki ez az ember, mit tett a népért, milyen a “múltja”? Ed Patten-t, amikor Perth Amboy népe 1928-ban a város polgármesterévé v á 1 a sztotta, sokan előre megjósolták róla, hogy nagy karriert fog csinálni, a nép szolgálatában munkája megbecsült és értékelt lesz. És valóban: polgármestersége ide­jén kezdték el a szövetségi kor­mány által tervezett és finan­szírozott U. S. Public Housing alacsonybérü lakóházak építé­sét Perth Amboyban, amely a legeslegelső volt az egész or­szágban! És ki került annak élére, mint igazgató? Egy ma­gyar ember, még pedig egy ma­gyar újságíró és lapkiadó: Zámbory Sándor, a mi amboyi lapunknak, a Híradónak akkori szerkesztő-tulaj donosa, akiről még halála előtt utcát nevezett el a város ott, a Housing ottho­­(Folyt, a 3-ik oldalon) Dr. Márk Béla gyásza Súlyos csapás érte Dr. Márk Béla közismert new yorki ma­gyar ügyvédet, az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósá­gának sok-sok uév óta köztisz­teletben álló, minden szép ma­gyar ügyben lelkesen közöt­tünk munkálkodó tagját. Fele­sége, hosszas betegeskedés után a közelmúltban meghalt. Dr. Márk Bélánét férjén kí­vül fia, valamint számos közeli és távolabbi családtag gyá­szolja. Mi pedig, akik sok év­tizede ismerjük Márk Bélát és az ő önzetlen, igaz munkássá­gát az.amerikai magyarság éle­tében, őszinte részvéttel oszto­zunk gyászában. pülőgép-anyaha jóink, bombá­zógépeink, harci repülőink, tengeralattjáróink akcióra ké­szen állnak s bárhonnan jövő, bármilyen ország hajóját fel­tartóztatjuk, átvizsgáljuk és ha hadianyagot szállít a “békés szándékú Kubába,’'’ visszaté­rítjük. Ha ellenáll, elsülyeszt­­jük. Kennedy beszédében arra kérte a Szovjet főembereit és elsősorban Kruscsevet, hogy most, a legeslegutolsó percben forduljanak vissza arról az út­ról, amelyen haladnak, adják fel világhódító, világot elkom­­munizáló tervüket, amig még nem késő . . . mert ha nem: pusztulásba taszítják á fél vilá­got . . . önmagukat is! Másnap, kedden, az egyesült Államok kérésére összeült az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa s előbb Stevenson ame­rikai főmegbizott mondotta el helyzetismertető, a II. világhá­ború végétől mindent felsoroló vádbeszédét, majd Kuba kikül­döttje s végül a Szovjet megbí­zottja válaszoltak az Egyesült Államok vádjára. Amint várha­tó volt, mindent tagadtak, cá­foltak s visszájára fordítva vádjainkat azt állították, hogy mi vagyunk a “támadók,” mi akarjuk a világot fejetetejére Diákjaink nyilatko­zata az évfordulón A Magyar Diákok a Rutgers Egyetemen és a Magyar Öreg­diák Szövetség közös nyilatko­­aztot adott ki az 1956-os For­radalom hatodik évfordulója alkalmából, mely magyarul igy hangzik: 1. 1956 október 23-án a ma­gyar nép spontán forradalom­ban tört ki a nemzet szabad­ságának, függetlenségének és emberi jogainak megteremté­séért. A forradalmat és az azt követő szabadságharcot a szovjet csapatok vérbefojtot­­ták és egy még ma is uralmon levő diktátor-rendszert hoztak létre Magyarországon. 2. Mint ahogy azt Sir Leslie Munro a közelmúltban az ENSZ-nek jelentette : még min­dig 40,000 főnyi szovjet kato­naság tartózkodik Magyaror­szágon, mig Kádár bábkormá­nya az ország kb. 0.1 százalé­kát tartja politikai börtönök­ben, kiskorúakkal együtt. 3. Sem a mai magyar kor­mány, sem a magyar ENSZ- kíildöttség nem képviselője a magyar nemzetnek. Legtöbb­jük nem is magyar, hanem szovjet állampolgár. 4. Ez évben a magyar ügy ismét az ENSZ napirendjén van. Fel óhajtjuk hívni a fi­gyelmet arra, hogy a kommu­nista veszély ma közelebb van, mint 1956-ban volt és arra, hogy ha meg akarjuk őrizni békénket és szabadságunkat, akkor szabadságot, független­séget és emberi jogokat kell ki­vívnunk minden egyén és nép, igy a magyar nép számára is! állítani, nekünk vannak kis­­nemzeteket eltipró “kalóz” szándékaink, stb. Kennedy elnökünk kedden este irta alá a “kvarantin” szerda délelőtt 10 órakor életbe léptető rendeletét és ettől kezd­ve (október 24) akármelyik percben akármi történhet . . . Egyetlen buta mozdulat a vö­rösek részéről, akár Kuba kör­nyékén, akár Berlinben, bárhol a világ bármely részén s kitör a megállíthatatlan háború . . . Az összecsapás, a legmoder­nebb borzalmas atomfegyve­rekkel való szörnyű viadal, amit évek óta emlegetünk, akármelyik percben elkezdőd­het s romba döntheti a világot. A kubai szakállas diktátor, Castro azzal felelt Kennedy be­szédére, hogy a szigetország minden katonáját mozgósította. (A bolha prüszköl.) Kruscsev pedig sietve Amerikára hárí­tott minden felelősséget, bármi történjék, ők, a megatonos atom-bombákat csörtető, békés­­szándékú, áldott jó vörösek azt akarják egy percre is elhitetni a világgal, hogy nem ők azok, akik a támadócélu lövegbázi­­sokat építik az amerikai konti­nenstől alig 90 mérföldnyire, nem ők azok, akik háborút pro­vokálnak , hanem Amerika a gonosz, mi vagyunk a világ le­­tiprására törekvők . . . mi so­dorjuk romlásba az emberisé­get egy atomháború elkezdé­sével. Amerika, sok-sok nagyon jó alkalom elmulasztása után, amikor a vöröseket sokkal könnyebben meg lehetett volna állítani, végre ütésre emelte az öklét s “megálljt” kiáltott ne­kik. Hallgatnak-e erre, vagy nem, senki sem tudja előre megjósolni. Megáll-e a Szovjet világhódító tervével és akna­munkájával most, amikor való­ban elérkezett az utolsó perc, utolsó alkalom, nem tudhatjuk. . . . Egy azonban feltétlenül bizonyos — Amerika nem fog meghátrálni, Kennedy elnö­künk lépése — amelyet a nép óriási többsége és a népet kép­viselő törvényhozás csaknem 100-százalékosan helyeselt és magáévá tett — végzetes lesz úgy ennek az országnak a jövő­jére, mint az egész világra néz­ve! Mi jön ki belőle, mi lesz a következménye, ma még csak találgatni sem lehet. A mi szempontunkból e 1 v i t a t h a­­tatlan, hogy erre a lépésre rá kellett határoznunk magunkat, mert ha nem, később még ve­szedelmesebb, még csúnyább módon kényszeritettek volna erre az elhatározásra a kom­munisták. VISSZA AZ ÓRAMUTATÓT! A nyári időszámításnak ezen a héten vége lesz s visz­­szatérünk a rendes Standard időre. Szombatról vasárnap­ra virradó éjszakánk egy órával hosszabb lesz, mert a tavasszal magunktól meg­vont egy órai időt, amikor az óramutatót előretoltuk, most visszakapjuk. Az óramutatót tehát egy órával vigye vissza minden­ki, mert vasárnap már a standard időszámítás lesz is­mét érvényben. VÁLASSZUK MEG EDWARD J. PATTEN KONGRESSZUSI KÉPVISELŐ JELÖLTET! Eddie Patten a magyarok régi, igaz barátja, akiben végre szószólót nyerünk hazánk fővárosában és a törvényhozás házában!

Next

/
Thumbnails
Contents