Hiradó, 1962. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1962-07-12 / 28. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. PERTH AMBOY HERALD JJvl OjhUl Kutujnhinn ThuűApafiaJk. ßdibuL muL PubJitJutsL mil PnMik, Cbnbaf, CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY! SOUTH RIVER, STATEN ISLAND YOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 28. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. AMERIKA NEM ALKUSZIK A MAGYAR ÜGYBEN... VÁLASZOLT A STATE DEPARTMENT A MAGYAR SZÖVETSÉG ELNÖKÉNEK TÁVIRATI BEADVÁNYÁ­RA: ALAPTALAN A FELTEVÉS, HOGY TITKOS EGYEZSÉG KÉSZÜLT! Falussy Alajos, az Amerikai Magyar Szövetség országos el­nöke még junius 15-én távirat­ban fordult az Egyesült Álla­mok külügyminiszteréhez. Egy­re több lapban látott ugyanis olyan értelmű hiradás napvilá­got, miszerint tárgyalások foly­nak azirányban, hogy a berlini feszültség enyhítése érdekében az oroszoknak más vonalon nyújtanának engedményeket a nyugati nagyhatalmak. Történetesen éppen a magyar kérdésről való megfeledkezés lenne e híradások szerint a Szovjet szempontjából legkelle­mesebb diplomáciai “ajándé­kok” egyike. Falussy elnök egyenesen Dean Rusk külügy­miniszterhez fordult, kinek megbízásából a közelmúlt na­pokban az alábbi válasz érke­zett (magyar fordításban ad­juk) : “Távirati beadványát, mely­ben az Amerikai Magyar Szö­vetség a magyar kérdésnek a United Nations-ben való alaku­lása dolgában aggodalmának ad kifejezést, megkaptuk. A State Department teljes mértékben méltányolja és átérzi az Ameri­kai Magyar Szövetség mélyre­ható és kitartó érdeklődését eb­ben a kérdésben. “Alaptalan az a feltevés, mely nemrég egy vagy több folyó­iratban megjelent, miszerint titkos megegyezés jött volna lét­re az Egyesült Államok és a Szovjet Unió között a magyar kérdésnek a United Nations-ben való elejtését illetően. Az efféle találgatások szerzői vagy rósz* szül informálódtak, vagy pedig elferdítik az általánosan ismert tényeket. “Az Egyesült Államok kormá­nya továbbra is figyelemmel ki­séri a magyarországi fejlemé­nyeket és változatlan érdeklő­dést tanúsít a magyar nép sor­sa iránt. Az 1956-os nemzeti felkelés és annak következmé­nyei továbbra is a United Na­tions megoldatlan problémái kö­zé tartoznak.” Az A. M. Sz. országos elnöké­hez címzett választ a külügymi­niszter megbízásából Edward A. Karnacki, az Office of Pub­lic Service hivatal főnöke irta alá. VALLÁSSZABADSÁG AMERIKÁBAN Az amerikai társadalom az egyedüli, amely a vallássza­badságot úgy írott törvények­ben, mint a mindennapi gya­korlatban elismeri. Mindenki­nek jogában áll Istenét a maga módja szerint imádni, külső be­avatkozás, nyomás, vagy sére­lem nélkül. Ezt a szabadságot az egyház és állam eszméinek elválasztása biztosítja, ami a nemzet fennállása óta az ame­rikai rendszer alapelve. A Legfelsőbb Bíróság egy neves tagjának, Black Hugó­nak a véleménye szerint, a Kongresszus, vagy az állami törvényhozások nem hozhat­nak olyan törvényt, amely bármely vallást előnyben ré­szesítene, sőt akár valamennyi vallást támogatná. Nem kény­szeríthet senkit arra, sőt még csak nem is befolyásolhat sen­kit abban az irányban, hogy valamilyen templomot láto­gasson, vagy attól távolmarad­jon, vagy hogy bármilyen egy­házhoz csatlakozzék. Az Alkotmánynak ez az el­ve, azonban nem azt jelenti, hogy Amerika vallásellenes, vagy közömbös a vallásfele­kezetekkel szemben. Ellenke­zőleg: az egyházaknak sűrűn van alkalmuk az amerikai esz­mények érdekében sikra szállni és általános tisztelet övezi őket Amerikában. Legalább 275-re becsülik az Egyesült Államokban fennálló külön felekezetek, vagy szek­ták számát. Az egyház és ál­lam elválasztása értelmében valamennyien k o r 1 á tozások nélkül szabadon működnek; a nevelés és meggyőzés minden eszközével szaporíthatják hit­feleik számát. Ha ezeknek a felekezeteknek, vagy szekták­nak bármelyike a saját céljaira igénybe vehetné a kormány ha­talmát, vagy támogatását, az a polgári egyenlőség és rend bomlására vezetne. Ez volt a helyzet Európában az Egyesült Államok megalapítása előtt és ez a rendszer a vallásháborúk szakadatlan sorára vezetett. A vallási elvek összeütközésének véres és tragikus versengése okozta azt, hogy az Egyesült Államok alapitói siettek leszö­gezni, hogy itt senkisem szen­vedhet bántódást vallási meg­győződése miatt. A törvény előtt minden ame­rikai egyenlő. Katolikusok, protestánsok, zsidók és hitetle­nek békében élnek és dolgoz­nak egymás mellett, a közös jó és jogok érdekében. Az állam­­hatalom és a vallási fegyelem külön sikon érvényesülnek és egyik sem igyekszik befolyá­solni a másikat. Az amerikai rendszer sikere, majdnem teljesen zökkenések nélkül, bizonyítja azt, hogy a társadalom békéje a legbizto­sabb, ha az egyház és állam különálló szerepet játszanak, ami az egész nemzet, belső harmóniáját elősegíti. Ameri­kában lehetséges, hogy kato­likus elnök áll az ország élén, a többségben levő protestáns la­kosság elenére is, zsidók vagy más felekezetüek ellenvetése nélkül. American Council Amerikai diák ma­gyarországi benyomásai (FEC) A new yorki Daily News cikksorozatot közölt Ma­gyarországon járt amerikai di­ákok benyomásairól. A cikkből a következő részt emeljük ki: “Kevés iskolai előadás tudja élénkebben leirni az életet a kommunista uralom alatt, mint az a new yorki diák, aki Buda­pesten járt tanulmányúton és igy irt haza: ‘Öt órát tartott az autóbusz ut Bécsből. Mintha egész más világban lettünk volna, ahogy a magyar földre értünk: min­denütt a szöges drótkerítés. A városokon áthajtva láttuk a lakosságot sorban állni a hentesboltok előtt. A határban idős emberek és asszonyok haj­ladoztak, vagy térdeltek és dol­goztak a vetésekben, mintha hajtotta volna őket valami. Minden állami épületen ott a nagy vörös csillag, s mindenütt a propaganda falragaszok, me­lyeken a nácizmust összehason­lítják az Egyesült Államokkal, az amerikai lobogó és a szvasz­tika egymás mellett. S min­denütt fegyveres katonák. Bárhová is mentünk, a fia­talság megbámulta ruháinkat, cipőinket, hajviseletünket, bőr táskáinkat, stb. Budapest élet­telennek látszott s rendkívül nagy hatást tett rám szegény­ségével és szomorúságával’.” “TELSTAR” “Élő” televíziót közvetít Európából a legújabb amerikai miibolygó Kedden, július 10-én sikerrel kilőtték azt a legújabb ameri­kai mübolygót, amely évtizede­ken át fog keringeni a föld kö­rül és amelynek segítségével Európából Amerikába és for­dítva: “élő” toiovizió-adások közvetíthetők a két kontinens között. Ezenkívül egyazon idő­ben egyszerre több két-irányu telefonbeszélgetést is továbbit a kontinensek között ez a cso­dálatos mübolyg'ó - szerkezet, melyet az Amerikai Telefon­­társaság készített és lövetett ki sokmilliós költséggel. Szerdán már megjött az első “élő” televizió-adás Európából, előbb Franciaországból, majd Angliából, tökéletes sikerrel. Kruschev ismét ordítozik... Kruscsev vörös diktátor a múlt héten az egész Szovjet­unióra sugárzott rádió és tele­víziós beszédében figyelmeztet­te a Nyugatot, hogy a kommu­nista Kina ellen bármely irány­ból történő támadásra a kom­munistablokk, a Szovjetuniót is beleértve, általános’ ellentá­madással válaszol. Egyben megvádolta a Nyu­gatot azzal, hogy uj világhá­borút akar kiprovokálni és erre a célra tárházakat tölt meg tö­megpusztító nukleáris fegyve­rekkel. Kruscsevet a formózai helyzet idegesíti, ahol, szerinte Chiang-Kai-Shek generalissimo összegyűjti hadait, hogy be­törjön velük kommunista Kina területére. Kruscsev azt kia­bálta, hogy Chiangot az Egye­sült Államokból az agresszív imperialista klikk támogatja. Hasznos tanácsok a szeplők ellen A leggyakoribb tavaszi kel­lemetlenség a szeplő. Legin­kább a világos és vörös hajúak szenvednek tőle. Ezeknek óvni kell a bőrüket a naptól, véde­­nük kell krémmel és púderral. A szeplők eltávolítása igen nehéz dolog. Két módja van: fehérítés és hámlasztás. A hám­­lasztást"orvosim kivagy tapasz­talt kozmetikusnak kell végez­nie. A fehérítés háziszerekkel, vagy patikában vásárolt sze­rekkel végezhető. Jó háziszer a citrom leve. Naponta néhányszor jól be kell dörzsölni vele az arcbőrt. Igen jó háziszer a szeplők fehéríté­sére még a petrezselyem zöld­jének a leve citrom lével ve­gyítve. Ezzel a keverékkel is naponta többször be kell dör­zsölni az arcbőrt. Este sava­nyú tejföllel dörzsöljük be. Ha a patikában vásárolunk kenőcsöt a szeplők eltávolítá­sára, legyünk nagyon óvato­sak. Sok ilyen készítmény hi­ganynitrát sókat tartalmaz. Ha huzamos ideig használjuk az ilyen krémet, túl érzékeny­­nyé válik a bőr és elveszti el­lenálló képességét. Azonkívül károsan hat a vesékre. Mivel a bőr főkép vitaminhiány miatt gyenge és sápadt, ezt kívülről is pótolni kell oly módon, hogy vitaminkrémmel kenjük és vi­­taminos pakkolással ápoljuk. Az ima nyilvános iskolákban: 'alkotmányellenes’ Az Egyesült Államok legfel­sőbb bírósága 6:1 arányban al­­kotmányellensnek minősítette a nyilvános iskolákban az imád­­koztatást. Az ítéletre az a per adott al­kalmat, melyet néhány new yorki szülő indított, az ottani iskolákban történő imádkozta­­tás megszüntetése érdekében. A per élénk érdeklődést vál­tott ki s mintegy 20 állam kül­dött megfigyelőket a biróság előtt lefolyt vita meghallgatá­sára. Az amerikai alkotmány egyik pontja megtiltja bár­milyen államvallás bevezetését és bármely vallás támogatását a kormány által. A szóbanforgó ima nem sért­hetett egyetlen felekezetet sem, mert mindössze Isten ál­dását kérte a tanulókra, taní­tókra s az Egyesült Államokra. Éppen ezért általános a felhá­borodás az egész országban a Supreme Court döntése nyomán és máris több javaslat került a Kongresszus elé az Alkotmány módosítását illetőleg. A "Bridgeporti Szövetség” rendkívüli konvenciót hiv össze egy terve­zett csatlakozás tárgyában Dl*. Kemény Imre meghalt Dr. Kemény Imre, 40 Pulaski Ave., cartereti közismert ma­gyar orvos julius 6-án, 70 éves korában meghalt. Özvegye, nő­vére és sok-sok barátja gyá­szolja. Dr. Kemény a budapesti Pázmány Egyetemen szerezte orvosi diplomáját 1916-ban. 1927-ben jött Amerikába s az­óta, 35. éven át volt megbecsült orvosa a cartereti és környéki magyraoknak. — Legyen ál­dott emléke! Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapj® pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. HA AZT AKARJA, hogy rák lalkozása silcerüljön, hirdessen lapunkban. A “Bridgeporti Szövetség” néven insmeretes régi-alapitásu amerikai magyar fraternális országos biztositó egyletünk —• amely vagy 20 évvel ezelőtt az American Life Insurance Ass’n. nevet vette fel — hivatalos lapja legutóbbi, 1962 júniusi számában közli az Igazgató­ságnak junius 14-én kezdődött rendes, majd rendkívüli gyűlé­séről szóló angolnyelvü beszá­molóját. Ebből tudjuk, hogy a Szövetség (American Life) összeolvad a Cleveland, Ohio­­ban székelő Investment Life Insurance Co. of America biz­tosítási és befektetéseket keze­lő amerikai céggel. A hivatalos lapnak ugyanebben a számá­ban, az igazgatósági gyűlésről szóló beszámolót követően, a tervezett beolvadási, illetve egyesülési szerződés szövege is közölve van, amely felett a Szö­vetség igazgatósága már szava­zott is ,s azt teljes egészében elfogadta. A következő lépés, a Connecticut állami biztosítási Commissioner utasítása szerint a tagság értesítése a dologról, valamint egy rendkívüli kon­venció összehívása, amely hi­vatva lesz a kérdésben a végső határozatot kimondani. Dr. Molnár Kálmán, a “Bridgeporti Szövetség” igaz­gatósági elnöke a rendkívüli gyűlés végeztével igazgatótár­sai nevében is kijelentette, hogy: “Ez a legfontosabb és egyben a tagságra nézve leg­kedvezőbb lépés, amit az egye­sület valaha is tett.” A hivatalos lap júniusi szá­mának 6-ik oldalán a Rendkí­vüli Konvencióra kiküldendő delegátusok megválasztására vonatkozó hivatalos utasítás található, annak kihangsulyo­­zásával, hogy a delegátusok és pótdelegátusok nevét az egyes fiókosztályok legkésőbb julius 31-ig küldjék be a Központhoz. Sehol nincs emlités azonban a Rendkívüli Konvenció idő­pontjáról s igy arra kell követ­keztetnünk, hogy azt a vezető­ség egy későbbi időpontban fogja közölni az érdekelt tag­sággal és a delegátusokkal.-K Tekintve azt, hogy a “Bridgeporti Szövetség” ma­gyar alapítású régi amerikai egylet, amelynek ha amerikai hangzású neve is van, tagságá­nak javarésze még ma is ma­gyarokból tevődik össze, a magunk részéről végtelenül fájlaljuk azt, hogy egy nem­magyar amerikai céggel akar összeolvadni. Még akkor is, ha az ajánlat, amit kaptak, min­den eddiginél, vagy minden feltehetően beérkezhető jövő­beli ajánlatnál jobb! Mert van nekünk még hasonló célú és jellegű országos magyar egye­sületünk, amelyikkel az “ösz­­szeolvadást” sokkal jobb szív­vel vennők! Sokkal nagyobb lelkesedéssel imánk két ma­gyar egyesületünk összeolva­dásának tervéről . . . annyi bi­zonyos! Miután azonban itt “üzletről,” dollármiliókról, öz­vegyek és árvák pénzéről van szó, amivel nem lehet játszani és miután megbizonyosodtunk a fent említett hivatalos lapból és cikkből arról, hogy az állami Biztosítási Ügyosztály alapo­san átvizsgálta a terveket és ha a tagság, illetve a Rendkívüli Konvenció úgy dönt, nem fog akadályt gördíteni az egyesülés elé, egyetlen szavunk sem lehet a vezetőség, illetve az Igazga­tóság egyhangú határozata el­len. Legfeljebb szivünk sajdul, mert ismét szegényebb lesz a mi Magyar-Amerikánk egy egylettel. De ez magánügy . . . magyarul érző, magyarul gon­dolkozó magyarok belső ma­gánügye ! Az amerikai telefon-társa­ság, a “Bell System” egyre­­másra hozza ki a szenzációs újításokat, a szolgálat tökélete­sítését, bővítését. (Az AT&T néven ismeretes mammut-cég lövette ki múlt hétfőn a világ­űrbe azt az évtizedekig föl­dünk körül repülő mübolygót, melynek segítségével más föld­részekkel való közvetlen tele­fon-kapcsolás, valamint egyik földrészről a másikra küldhető közvetlen televizió-adás vált lehetővé.) A New Jersey Bell Tele­phone Co. julius 10-én tette meg az első kapavágást annál a hatalmas építkezésnél Succa­­sunne, N. J.-ben, ahol egy leg­modernebb electronic-közpon­­tot létesítenek s ennek segítsé­gével a telefont még praktiku­sabb módon és célokra is fel lehet majd használni. Az uj electronic - kapcsolórendszer­rel a másodperc egymilliomod része alatt végzik majd el a gépek a hívások kapcsolását. Ez viszont lehetővé teszi* egy egész sereg más megoldás be­vezetését. Egy-egy gyakran hívni szo­kott számot 2-4 code-szám tár­csázásával lehet majd hivni. Egy code-szám beiktatásával egyszerre két számot is lehet tárcsázni s a beszélgetés egy­szerre három állomás között válik lehetővé. Sőt, egy egész konferenciát lehet rendezni telefonon, három további szám hívásával és bekapcsolásával. Beszélgetés közben egy code-szám tárcsázásával egy másik telefonszámra lehet ide­iglenesen átkapcsoltatni. Egy code-szám beiktatásával valamely szám hivását egy másik szám telefonjára lehet átvitetni (ha, tegyük fel, a hi­vott szám tulajdonosa nincs otthon). Az egyik legpraktikusabb újítás pedig az lesz, hogy egy bizonyos code-szám tárcsázá­sával figyelmeztethetünk egy mással beszélőt (egy “bizi” vo­nalat) , hogy valaki hivni akar­ja a vonal valamelyik végén levőt, tehát fogják rövidre a szót s tegyék le a telefont, hogy hívhassuk. Rökk Marika a német televízión A nyugat-német televízió egyik legnagyobb látványos­sága az a nagy gonddal és költ­séggel készült revü, melynek egyik főszereplője Rökk Mari­ka, aki egyik legnépszerűbb filmszinésznő N y u g a tnémet­­országban. PRAKTIKUS TELEFON ÚJÍTÁSOK ÉN AZ ÉLETET HIRDETEM... Irta: AGYAGFALVI HEGYI ISTVÁN Hiszek a bölcsőben, amely majd uj magyar örömöket ringat, de nem hiszek a koporsóban, hogy az oltja el kínjainkat. Hiszek a dacban és a harcban, de nem hiszek, nem a kudarcban! Hiszem: a zsibbadás után csontunkon tettek láza jár át s — törik-szakad — de felépítjük a magyar jövő Déva-várát! Mindent a mészbe keverünk, ami csak drága, szent nekünk! Túl az életen s a halálon csak egy a vágy, csak egy a cél: a vár épüljön, a vár megálljon! . . . Székely vagyok. Minden ha kell: árvíz hajósa, hitvető, kaszás, ácsmester, kőműves . . . De nem vagyok a temető sírásója, se gyászhuszár és gyónja könnyem sincs nekem. Beszéljen csak más a halálról; Én az életet hirdetem! Nem jöttem égbemarkoló, felhőket habzsoló titánnak; Jöttem egy esett, árva nép rímekben hitvalló fiának . . . Összegyűlt a magyar keserv, — már valóságos áradat — Árvíz hajósa én, most mégis reményt hozok és vágyakat. Nem vagyok Toldi. Hős csodák nem szunnyadnak az izmaiban. De bennem egy nép kínja itt van és mégse, mégse temetek! Reményt és hitmagot vetek, könnyektől ázott földeken, hogy kihajtson a győzelem! Hiszem, hogy lesz még aratás s nem sorvad el a ma aszottan. Hiszek a zsengülő kalászban s az aranytitku asztagokban. A verejtéknek balzsamában, a rög és a vér erejében, uj ezredév fogantatásban, a magyar anyák szent tejében! Autóvásárlás külföldön 1961-ben a világ valamennyi országában — az Egyesült Álla­mokat kivéve — 7 millió auto­mobilt vásároltak. Ennek 24 százaléka, 1.73 millió autó az Egyesült Államokban, vagy amerikai gyárak külföldi tele­pein készült. Dacára annak, hogy az autótartás az Egyesült Államok kivételével a világ min­den részében nagyon költséges dolog, mégis erre nagyobb a vá­sárlók száma, különösen Nyu­­gat-Németországban, Francia­­országban, Olaszországban és Angliában. THURSDAY— 1962. JULIUS 12

Next

/
Thumbnails
Contents