Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-20 / 29. szám

POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJul Qnk$m Tiungafdcut. WatuApapuuc ßdiisuL and, (pulxLLáJvtd, in fisJdk, úsnbc&f. VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1961. JULIUS 20 Amerika keménykedik, uj magatartást ölt magára, a­­hogy a berlini válság távoli mo­raját felfogja a fül és az érte­lem. Az emberek már nem azt latolgatják, hogy ki az erősebb, Amerika-e, vagy a Szovjetunió? Kinek vannak nagyobb hordere­jű rakétái és több hadosztályai? Egyre kevesebben lesznek, akik azt latolgatják, hogy vájjon a hidrogénbomba örödögét ki sza­bad-e engedni zárt palackjából s vájjon megéri-e mindezt Ber­lin? Igen, el kellett érkeznie an­nak a pillanatnak, amikor Ame­rika a határozatlanság, a této­vázás politikáját elveti és meg­keménykedik, mint az acél. Moszkvában azt hitték, hogy Amerika közömbös lett a világ ügyeivel szemben, ernyedtségé­ből nem rázta fel az 1956-os ma­gyar forradalom, de még Kuba, vagy Laos sem vert nagyobb hullámokat a közvéleményben. A Moszkvában rothadtnak és széthullónak elkönyvelt nyugati közvéleményt még egy teherpró­­bának vetették alá Hruscsovék. De Berlin kérdése hirtelen fel­villanyozó erővel hatott s ma már az amerikai ember nemcsak nem bánja, hanem egyenesen követeli kormányától a gerinces magatartást, függetlenül attól, hogy mi lesz a következménye. A pohár betelt. Tiz amerikaiból hét kereken elveti a meghátrálás gondolatát, ahogy a közvéle­mény kutatás adatai mutatják. Ez pedig óriási dolog egy olyan országban, ahol a nép többségé­nek a véleménye irányadó. Hozzá kell tennünk azt, hogy még Kennedy elnök és a kor­mánygépezet nem is kapcsolt rá az ilyenkor szokásos forgási se­bességre, Washington nem fuj harciriadót, nem történik sem­mi, ami a háborús szenvedélyek mesterséges felkorbácsolását je­lentené. A közlemény önmagától ért meg, az amerikai ember kezdi elveszteni a türelmét. így aztán Hruscsov útja aligha lesz sima séta Berlinnél. Nem hiszünk különben abban,hogy Berlinnél csakugyan kirobban a nagy há­ború, Hruscsov a húzd meg­ereszd meg játék mestere eset­leg elodázza az ügyet, uj határ­időt tűzve ki. De minden számí­tás ellenére is kirobbanhat a há­ború, ha a Berlin körüli német nép fellázad és a forradalom tü­ze esetleg tovlá'bb harapzódik a­­zon a ponton, amikor még el le­hetne fojtani. Zörgessük a vasfüggönyt ez a lényege annak a vezércikk­nek, amelyik a nagy példány­számú Life-ban jelent meg s a­­melyiknek hatása a kormányra és a közvéleményre nem kicsi­nyelhető le. A világhírű lap szerkesztősé­ge azt hirdeti, hogy most már nincs mit óvatoskodni, Ameriká­nak Berlinnél amugyis vállal­nia kell a háború veszélyét, te­hát támadjuk Hruscsovot ott, a­­hol legjobban fáj. A vasfüg­gönynél, követelve a rab népek szabadságát. Ezeken a hasábokon régóta hirdetjük, hogy a Szovjetunió rákfenéje, szakadatlanul vérző sebe a vasfüggöny és leghívebb szövetségesek maguk a rab né­pek, amelyek közül éppen a ma­­■ gyár világraszólóan tett tanúsá­got. Úgy érezzük ezekben a napok­ban, hogy a hivatalos amerikai politika is külön érdeklődéssel fordul a vasfüggöny felé és ez az érdeklődés fokozódik a berlini válság közeledtével. Ennek kö­vetkeztében a saját nagyságától megszédült Hruscsov valószínű­leg eszeveszett toporzékolásba kezd. Idáig még mindig ez tör­tént, valahányszor Amerika megpiszkálta a vasfüggönyt és a rab népek iránt érdeklődést mutatott. A vasfüggöny az a pont, a­­hol a régóta védekezésre szorult Amerika ellentámadásba mehet át, mégpedig előrelátható siker­rel. Meghalt Himler Márton, régi ameri­kai magyar ujságiró Az amerikai magyar lapki­adók és újságírók száma ismét eggyel kevesebb lett: julius 8- án Los Angeles, Californiában 73 éves korában meghalt Him­ler Márton, a Magyar Bányász­lap alapitója és évtizedeken át volt szerkesztője, az egykori Himler-lapvállalat feje, a régi­­amerikás magyar ujságiró-gár­­da bátor, ragyogó-tollú publi­cistája, aki élete utolsó éveiben is nagyszerű cikkek egész sere­gét irta úgy a Bányászlapban, mint a Szabadság és Népszava napilapokban. Himler Márton a nógrádme­­gyei Mátraverebély községből 1907-ben vándorolt ki Ameri­kába. Nehéz munkával kezdte itt életét: bányászkodott, uta­zóügynökösködött, járta az amerikai magyar telepeket s a magyar napszámosok, munká­sok, bányászok sorsát, életkö­rülményeit, problémáit talán senki úgy nem ismerte, mint ő. 1913-ban megalapította a Ma­gyar Bányászlapot, amely Ma­gyarországon kívül ma is az egyetlen ilyen lap a világon. Lapjával a magyar bányászok védelmezője, érdekeinek har­cosa lett s azok az előnyök, amiket a bányászok hosszú év­tizedek alatt kiharcoltak ma­guknak munkaadóiktól, sok te­kintetben köszönhetők Himler Márton lapszeresztői munká­jának. A háború alatt, 1943-ban amerikai katonai szolgálatba lépett s mint az OSS embere, az északafrikai, majd európai hadszíntérre került. A háború utáni időkben az amerikai kor­mány megbízásából végzett missziója magyar körökben sok vitát váltott ki; a magyar “háborús bűnösök” Magyaror­szágra szállításának és népbi­­róság elé állításának rendkívül “kényes” munkáját ő irányítot­ta s ezért sok éles kritika érte s természetesen barátot és el­lenséget egyformán szerzett magának ebben a beosztásban. Felettesei azonban bizonyára meg voltak elégedve munkájá­val, mert 65 éves koráig, nyu­galomba vonulásáig kormány­­szolgálatban állt, különböző megbízatásokkal utazott a vi­lág több részébe és tanácsait még élete utolsó éveiben is ki­kérték. (Nem célunk s nem fel­adatunk e helyről s e gyászos alkalommal bírálatot mondani Himler Márton “katonai” mű­ködése felett, amikor az ameri­(Folyt. a 4-ik oldalon) Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház 1961. julius 3-án tartotta egyhíálzkerületi közgyű­lését a nemrég fölszentelt new yorki magyar református temp­lomban. A közgyűlés áhítattal és Urvacsoraosztással kezdő­dött. Az Igét Ft. Dr. Béky Zol­tán püspök hirdette és a szolgá­latban részt vettek Nt. Tóth Ti­bor, Nt. Ábrahám Dezső, Nt. Csordás Gábor esperesek és Nt. Szőke István egyházkerületi lel­kész! főjegyző, püspökhelyettes. Egyházkerületi közgyűlés meg­alakulása után Darnay János egyházkerületi főgondnok 11 és félezer egyháztag képviseleté­ben és nevében köszöntötte a közgyűlést. Ft. Borshy Kerekes György tb. főesperes, az Ameri­kai Magyar Református Egye­sület elnöke köszöntötte a köz­gyűlést az Egyesület és a Beth­len Otthon nevében. Beszédében rámutatott arra, hogy milyen áldás származott az Egyesület és az egyházak közös munkájá­ból s kérte az Egyházkerületi közgyűlésen keresztül az Ameri­kai Magyar Református Egyház minden tagját, hogy vegyenek részt a ligonieri öregek otthoná­nak építkezésében. Az üdvözlé­sek utián Ft. Dr. Béky Zoltán terjesztette elő nagy érdeklődés­sel hallgatott püspöki jelentését. A püspöki jelentés ebben a két részre osztott világban az Anya­­szentegyház pontos feladatát megjelölte és az egyház vezetői­től és tagjaitól meg nem alkuvó pozitív magatartást követelt. Ebben a végzetébe rohanó vi­lágban elmondta az Amerikai Magyar Református Egyház hi­vatását, kiemelte, hogy egyhá­zunk hitvallásos egyház s a klasszikus kálvinizmus alapján felel az élet minden kérdésére. Most, amikor a hitvallásos egy­házak gondolata szünőben van, a püspök követelte, hogy most ragaszkodj unk különösképpen hitvallásos magyar kálvinizmu­­sunkhoz, amely értelmet ad léte­zésünknek és önállóságunknak. Rámutatott arra, hogy túlságos liberalizmusnak is és moderniz­musnak semmi helye nincs az a­­merikai magyar református é­­letben. Püspöki jelentésének legmegragadóbb része, amikor az amerikai magyar református egység lehetőségéről beszélt, a­­melyért népével együtt minden áldozathozatalra kész. Az őszin­te magyar és hittestvéri szeretet meleg hangján köszöntötte a United Church of Christ-hoz tar­tozó Magyar Egyházkerület ve­zetőségét és népét történelmi határozatuk kimondása alkalmá­ból. Püspöki jelentésből a testvéri szív után való őszinte vágy csen­dült ki egy egységes, hitvallásos magyar református egyház meg­alakítására, ahol újból egyek, önállóak lehetünk. Püspök ja­vaslatára Egyházkerületi Köz­gyűlés kimondotta egy u.n. Egy­ség Tanács megalakítását, a­­melynek feladata lesz, hogy min­den akadályt elhárítson egy megszületendő, önálló, hitvallá­sos, egységes Amerikai Refor­mátus Egyház utjából. Püspök beszámolt egyházunk növekedé­séről s a kerület köszöntését tol­mácsolta Nt. Márton Sándor youngstowni tb. esperesnek, Nt. Tóth Tibor esperesnek, Nt. Trombitás Dezső lelkésznek, Kiss Károly egyházmegyei gondnoknak Youngstown, Det­roit, Los Angeles, Ontario, Cali­fornia és Miami-i egyház népé­nek. A Leechburgi Alapot létreho­zó Bartha és Palczer családnak a kerületi közgyűlés püspök ja­vaslatára elismerését nyilvání­totta, majd püspök beszámolt missziói szolgálatunkról, köz­alapunkról. A Református Vi­lágszövetséghez, az Egyházak Világtanácsához és az Egyhá­zak Nemzeti Tanácsához való kapcsolatainkról részletes beszá­molót adott. Egyházkerületi közgyűlés püspök szolgálatait jutalmazni akarva kiküldte őt a Delhi, Indiában tartandó az Egyházak Világtanácsának nagygyűlésére. Az Amerikai Ma­gyar Református Egyházban 37 lelkész van nyilvántartva és a közgyűlés megállapította a lel­kipásztorok minimális kezdőfi­zetését, a lelkészi vakációt és autótartást a többi amerikai egyházak mintájára. Ft. Béky Zoltán amerikai magyar életünk minden területére kitért és egy­házaktól, lelkipásztoroktól kér­te, hogy minden magyar meg­mozdulásban tevékenyen mű­ködjenek közre. Ft. Béky Zoltán javaslatára Fiók Aladár egyház­­kerületi ügyész érdemeit köz­gyűlés jegyzőkönyvben örökítet­te meg, az Egyesült Államok el­nökét pedig táviratban üdvözöl­te. Püspöki jelentés a hallgató­ság leikéből nagy visszhangot váltott ki. A közgyűlés annak kinyomtatását rendelte el. Az egyházmegyék életéről Csordás Gábor, Tóth Tibor, Ábrahám Dezső esperesek szá­moltak be. A hivatalos lapról Nt. Dr. Harsányi András és Nt. Komjáthy Aladár számoltak be, Az indítványozó bizottság jelentését Nt. Csordás Gábor, a missziói bizottság jelentését Nt. Dr. Harsányi András, a közalapi bizottság jelentését Nt. Ladányi Zsigmond adta elő, a Lechburgi Alapról Nt. Nagy Lajos tett jelentést, az alkotmányügyi jelentést Nt. Komjáthy Aladár adta elő, az ifjúsági munkával kapcsolat­ban Dr. Harsányi terjesztette elő jelentését. A jelölő bizottság jelentése alapján egyházkerület megvá­lasztotta Nt. Nagy Lajost egy­házkerületi lelkészi főjegyzőt püspökhelyettesnek, egyház-A biblia, a legjob­ban fogyó könyv Japánban Japánban az elmúlt évben 1,886,900 bibliát adtak el. Ezek japán nyelvre lefordított protestáns és katolikus bibliák voltak. Készül a Biblia filmje Dino de Laurentis, az ismert olasz filmproducer a sajtó szá­mára adott nyilatkozatában bejelentette, hogy megfilmesíti a Bibliát. A film előállítási költsége kb. 25 millió dollár lesz s igy ez lesz minden idők legnagyobb filmalkotása. Két részből fog állni: Ó- és Újszö­vetségből. A hatalmas film létrehozásában katolikus, pro­testáns, zsidó és ortodox szak­értők fognak közreműködni. Kennedy-Nehru találkozó New Delhi, indiai hir szerint megindultak a tárgyalások egy Kennery-Nehru tanácsko­zás létrehozására. A találko­zásra előreláthatólag a tél fo­lyamán kerül sor. “Agency for Peace” Kennedy elnök azt az indít­ványt terjesztette a Kongresz­­szus elé, hogy szavazza meg egy “Agency for Peace” nevű szervezet létesítését, mely a le­fegyverzési problémákat tanul­mányozná. A szervezet nemcsak terve­ket készítene a lefegyverzés el­lenőrzésére, a módozatok ter­veinek készítésére, de a tárgya­lások lefolytatását is végezné. kerületi világi főjegyzőnek Varga Istvánt, egyházkerületi pénztárnoknak Pirigyi Feren­cet, a missziói bizottság elő­adójának Nt. Szőke Istvánt és egyházkerületi ügyésznek Fiók Aladár ügyvédet. Ft. Béky Zol­tán a megválasztott tisztviselő­ket és a gyülekezetek által megválasztott egyházkerületi tanácsbirákat Nt. Ladányi Zsigmondot és Orosz Bélát fel­eskette és hivatalukba beiktat­ta. Közgyűlés elismerését és köszönetét nyilvánította Ft. Dr. Béky Zoltán kiváló jelen­téséért és hűséges munkájáért. Egyházkerületi közgyűlés Nt. Szőke István volt egyházkerü­leti lelkészi főjegyző, püspök­helyettes imájával ért véget. NAGY LAJOS kerületi főjegyző A FAJTÁM SORSA... Jaj, vájjon mit akar véle Ezredek bűne, súlya, átka, A Sors, a sorsa:: A sorsom nagy tragédiája? ADY ENDRE A szabad világban élő ma­gyarság köreiben széleskörű mozgalom indult meg, hogy az 1956. évi szabadságharc ötödik évfordulójára tízmillió aláírást gyűjtsenek a szabad országok állampolgárai között, a tízmillió elnémított magyar helyett, a magyar nép szabad­sága érdekében. A tervek szerint minden or­szágban, minden magyar szer­vezet és egyén egy rövid, vilá­gos nyilatkozat alá a lehető legnagyobb számú aláírást sze­rez be a befogadó országbeli ismerősei körében. A célszerű­ség érdekében ez a nyilatkozat csak a legfontosabb kérdések­re terjed ki és az Egyesült Nemzetek Szövetsége felé irá­nyul. Éppen ezért a befejezett iveket közvetlenül Sir Leslie Munrohoz (United Nations, New York City, N. Y., U. S. A.) az ENSZ illetékes szervé­hez kell beküldeni. Felkérünk tehát mindenkit, hogy ennek a mozgalomnak az óhazában szenvedő honfitársa­ink érdekében biztosítson szé­les nyilvánosságot. Hangsú­lyozva, hogy a mozgalom egyetlen emigrációs szervezet­nek sem kizárólagos sajátja, hanem általános magyar ügy. Alább közöljük a mozgalom elindítói által rendelkezésre bocsátott nyilatkozat szövegét abban a reményben, hogy azt nemcsak minden jó amerikai magyar, de minden jó ameri­kai is — egy szabad világ ér­dekében — készséggel fogja aláírni. (Az alanti szöveget egy ivre legépelve bárki körözheti és arra aláírásokat gyűjthet és mihelyt elkészült vele, küldhe­ti a megadott címre.) “We, the undersigned men and women, pleading for the ten million Hungarians condemned to silence, submit the following demands to the United Nations Organiza­tion: 1. We demand, that the principle of self-determina­tion of peoples be applied to Hungary too. 2. We demand the immediate and complete with­drawal of all foreign troops from Hungarian territory. 3. We demand free general elections without delay in Hungary under the supervision of the Nnited Nations.” LEHET-E MÁS, MINT ATOMHÁBORÚ? A háború réme ismét előtér­be került; a berlini krízis való­sággal “napirendre tette” a kérdést: lesz-e háború? Az új­ságok nagybetűs fejeiméire ma már azok is felfigyelnek, akik máskor olvasatlanul hagyják az első oldalt s a lap hátsó felét böngészik; a car­­toonokat, rejtvényeket, sport­rovatokat bújják. Amióta az első, hadviselés­nél használt atom-bomba gom­bája rémitő magasságba emel­kedett Hirosima felett, jelez­ve, hogy alatta közel 100,000 emberélet egy szempillantás alatt pusztult el, egy újabb vi­lágháború lehetőségét mérle­gelve szinte nem is gondolha­tunk másra, mint egy minden képzeletet felülmúló, minden eddiginél borzalmasabb atom­háborúra, amelyben a rakéta­­lövegek nukleáris töltésüek, nagyrészük kivédhete tlen mindkét oldalon s akár “célba talál” egy-egy ilyen löveg, akár nem, szörnyű pusztítást végez emberéletben, javakban egyaránt. Joggal merül fel tehát a kér­dés, még a legmagasabb szak­körökben és kormányhivatali szobákban is: lehet-e más a következő nagy háború, mint atom-háború? Sokáig az volt a katonai szakértők többségének nézete, hogy nem. Az utóbbi időben azonban mind több olyan kijelentést hallottunk a szakértőktől, hogy igenis: a “hagyományos f e g y verekkel vívott háború” még mindig le­hetséges, sőt, azok a feltétele­zések, amelyek az ilyen hábo­rút lehetetlennek vélik, nem­csak túlzottak, hanem egye­nesen tévesek! Amerikai rész­ről legutóbb a NATO tanács­ülésén Kissinger professzor ilyenértelmü kijelentését vet­ték fontolóra, aki még azt is veszélyesnek tartotta, hogy taktikai atom- fegyverekkel lássák el a hagyományos fel­­fegyverzésü haderőket, ami — szerinte — eleve lehetetlenné teszi, hogy egy újabb nagy háborút atom-fegyverek nélkül vívjanak meg a hadviselő “fe­lek.” Kissinger véleménye győ­zedelmeskedett Kennedy elnök (Folyt, a h-ik oldalon) BESÓZOTT ORSZÁGUTAK . . . Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. EGYHÁZKERÜLETI KÖZGYŰLÉS Tízmillió aláírás követeli a magyar nép szabadságát Hosszú kísérletezés után valóra vált egy útépítési megoldás: a mindenfajta időjárásnak ellenálló sóval megerősitett útburkolat, amely tartós’abb és amelynek karbantartási költsége minimális. Mér­földenként 15-30, vagy több tonna közönséges konyhasót kevernek az útburkolat anyagába s igy kémiailag erősebbé, kötöttebbé teszik az útburkolatot, amely sokkal nagyobb teherbírású, jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak s megkönnyíti az útépítést. Ohio állam­nak egymagában több mint 1000 mérföldnyi sóval épített országút ja van s a példát más államok is követik. Mert gyáva volt és szolga volt S életét élni soh’se merte, A Sors, a sorsa, Hajh, be megverte, be megverte. Most itt várhatja a Pokolt Szórva, megtépetten, ritkulva S a Sors, a sorsa, A sorsa busább, mint a múltja. És most a múltja bünteti Fekete korbáccsal, keményen, A Sors, a sorsa Hogy éljen? vagy hogy már ne éljen? Rossz, drága fajta, ki felé Kerekedtek mindig a latrok, A Sors, a sorsa Bűnben, vészben és bennem harsog.

Next

/
Thumbnails
Contents