Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1961-07-20 / 29. szám
POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JJul Qnk$m Tiungafdcut. WatuApapuuc ßdiisuL and, (pulxLLáJvtd, in fisJdk, úsnbc&f. VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1961. JULIUS 20 Amerika keménykedik, uj magatartást ölt magára, ahogy a berlini válság távoli moraját felfogja a fül és az értelem. Az emberek már nem azt latolgatják, hogy ki az erősebb, Amerika-e, vagy a Szovjetunió? Kinek vannak nagyobb horderejű rakétái és több hadosztályai? Egyre kevesebben lesznek, akik azt latolgatják, hogy vájjon a hidrogénbomba örödögét ki szabad-e engedni zárt palackjából s vájjon megéri-e mindezt Berlin? Igen, el kellett érkeznie annak a pillanatnak, amikor Amerika a határozatlanság, a tétovázás politikáját elveti és megkeménykedik, mint az acél. Moszkvában azt hitték, hogy Amerika közömbös lett a világ ügyeivel szemben, ernyedtségéből nem rázta fel az 1956-os magyar forradalom, de még Kuba, vagy Laos sem vert nagyobb hullámokat a közvéleményben. A Moszkvában rothadtnak és széthullónak elkönyvelt nyugati közvéleményt még egy teherpróbának vetették alá Hruscsovék. De Berlin kérdése hirtelen felvillanyozó erővel hatott s ma már az amerikai ember nemcsak nem bánja, hanem egyenesen követeli kormányától a gerinces magatartást, függetlenül attól, hogy mi lesz a következménye. A pohár betelt. Tiz amerikaiból hét kereken elveti a meghátrálás gondolatát, ahogy a közvélemény kutatás adatai mutatják. Ez pedig óriási dolog egy olyan országban, ahol a nép többségének a véleménye irányadó. Hozzá kell tennünk azt, hogy még Kennedy elnök és a kormánygépezet nem is kapcsolt rá az ilyenkor szokásos forgási sebességre, Washington nem fuj harciriadót, nem történik semmi, ami a háborús szenvedélyek mesterséges felkorbácsolását jelentené. A közlemény önmagától ért meg, az amerikai ember kezdi elveszteni a türelmét. így aztán Hruscsov útja aligha lesz sima séta Berlinnél. Nem hiszünk különben abban,hogy Berlinnél csakugyan kirobban a nagy háború, Hruscsov a húzd megereszd meg játék mestere esetleg elodázza az ügyet, uj határidőt tűzve ki. De minden számítás ellenére is kirobbanhat a háború, ha a Berlin körüli német nép fellázad és a forradalom tüze esetleg tovlá'bb harapzódik azon a ponton, amikor még el lehetne fojtani. Zörgessük a vasfüggönyt ez a lényege annak a vezércikknek, amelyik a nagy példányszámú Life-ban jelent meg s amelyiknek hatása a kormányra és a közvéleményre nem kicsinyelhető le. A világhírű lap szerkesztősége azt hirdeti, hogy most már nincs mit óvatoskodni, Amerikának Berlinnél amugyis vállalnia kell a háború veszélyét, tehát támadjuk Hruscsovot ott, ahol legjobban fáj. A vasfüggönynél, követelve a rab népek szabadságát. Ezeken a hasábokon régóta hirdetjük, hogy a Szovjetunió rákfenéje, szakadatlanul vérző sebe a vasfüggöny és leghívebb szövetségesek maguk a rab népek, amelyek közül éppen a ma■ gyár világraszólóan tett tanúságot. Úgy érezzük ezekben a napokban, hogy a hivatalos amerikai politika is külön érdeklődéssel fordul a vasfüggöny felé és ez az érdeklődés fokozódik a berlini válság közeledtével. Ennek következtében a saját nagyságától megszédült Hruscsov valószínűleg eszeveszett toporzékolásba kezd. Idáig még mindig ez történt, valahányszor Amerika megpiszkálta a vasfüggönyt és a rab népek iránt érdeklődést mutatott. A vasfüggöny az a pont, ahol a régóta védekezésre szorult Amerika ellentámadásba mehet át, mégpedig előrelátható sikerrel. Meghalt Himler Márton, régi amerikai magyar ujságiró Az amerikai magyar lapkiadók és újságírók száma ismét eggyel kevesebb lett: julius 8- án Los Angeles, Californiában 73 éves korában meghalt Himler Márton, a Magyar Bányászlap alapitója és évtizedeken át volt szerkesztője, az egykori Himler-lapvállalat feje, a régiamerikás magyar ujságiró-gárda bátor, ragyogó-tollú publicistája, aki élete utolsó éveiben is nagyszerű cikkek egész seregét irta úgy a Bányászlapban, mint a Szabadság és Népszava napilapokban. Himler Márton a nógrádmegyei Mátraverebély községből 1907-ben vándorolt ki Amerikába. Nehéz munkával kezdte itt életét: bányászkodott, utazóügynökösködött, járta az amerikai magyar telepeket s a magyar napszámosok, munkások, bányászok sorsát, életkörülményeit, problémáit talán senki úgy nem ismerte, mint ő. 1913-ban megalapította a Magyar Bányászlapot, amely Magyarországon kívül ma is az egyetlen ilyen lap a világon. Lapjával a magyar bányászok védelmezője, érdekeinek harcosa lett s azok az előnyök, amiket a bányászok hosszú évtizedek alatt kiharcoltak maguknak munkaadóiktól, sok tekintetben köszönhetők Himler Márton lapszeresztői munkájának. A háború alatt, 1943-ban amerikai katonai szolgálatba lépett s mint az OSS embere, az északafrikai, majd európai hadszíntérre került. A háború utáni időkben az amerikai kormány megbízásából végzett missziója magyar körökben sok vitát váltott ki; a magyar “háborús bűnösök” Magyarországra szállításának és népbiróság elé állításának rendkívül “kényes” munkáját ő irányította s ezért sok éles kritika érte s természetesen barátot és ellenséget egyformán szerzett magának ebben a beosztásban. Felettesei azonban bizonyára meg voltak elégedve munkájával, mert 65 éves koráig, nyugalomba vonulásáig kormányszolgálatban állt, különböző megbízatásokkal utazott a világ több részébe és tanácsait még élete utolsó éveiben is kikérték. (Nem célunk s nem feladatunk e helyről s e gyászos alkalommal bírálatot mondani Himler Márton “katonai” működése felett, amikor az ameri(Folyt. a 4-ik oldalon) Az Amerikai Magyar Református Egyház 1961. julius 3-án tartotta egyhíálzkerületi közgyűlését a nemrég fölszentelt new yorki magyar református templomban. A közgyűlés áhítattal és Urvacsoraosztással kezdődött. Az Igét Ft. Dr. Béky Zoltán püspök hirdette és a szolgálatban részt vettek Nt. Tóth Tibor, Nt. Ábrahám Dezső, Nt. Csordás Gábor esperesek és Nt. Szőke István egyházkerületi lelkész! főjegyző, püspökhelyettes. Egyházkerületi közgyűlés megalakulása után Darnay János egyházkerületi főgondnok 11 és félezer egyháztag képviseletében és nevében köszöntötte a közgyűlést. Ft. Borshy Kerekes György tb. főesperes, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke köszöntötte a közgyűlést az Egyesület és a Bethlen Otthon nevében. Beszédében rámutatott arra, hogy milyen áldás származott az Egyesület és az egyházak közös munkájából s kérte az Egyházkerületi közgyűlésen keresztül az Amerikai Magyar Református Egyház minden tagját, hogy vegyenek részt a ligonieri öregek otthonának építkezésében. Az üdvözlések utián Ft. Dr. Béky Zoltán terjesztette elő nagy érdeklődéssel hallgatott püspöki jelentését. A püspöki jelentés ebben a két részre osztott világban az Anyaszentegyház pontos feladatát megjelölte és az egyház vezetőitől és tagjaitól meg nem alkuvó pozitív magatartást követelt. Ebben a végzetébe rohanó világban elmondta az Amerikai Magyar Református Egyház hivatását, kiemelte, hogy egyházunk hitvallásos egyház s a klasszikus kálvinizmus alapján felel az élet minden kérdésére. Most, amikor a hitvallásos egyházak gondolata szünőben van, a püspök követelte, hogy most ragaszkodj unk különösképpen hitvallásos magyar kálvinizmusunkhoz, amely értelmet ad létezésünknek és önállóságunknak. Rámutatott arra, hogy túlságos liberalizmusnak is és modernizmusnak semmi helye nincs az amerikai magyar református életben. Püspöki jelentésének legmegragadóbb része, amikor az amerikai magyar református egység lehetőségéről beszélt, amelyért népével együtt minden áldozathozatalra kész. Az őszinte magyar és hittestvéri szeretet meleg hangján köszöntötte a United Church of Christ-hoz tartozó Magyar Egyházkerület vezetőségét és népét történelmi határozatuk kimondása alkalmából. Püspöki jelentésből a testvéri szív után való őszinte vágy csendült ki egy egységes, hitvallásos magyar református egyház megalakítására, ahol újból egyek, önállóak lehetünk. Püspök javaslatára Egyházkerületi Közgyűlés kimondotta egy u.n. Egység Tanács megalakítását, amelynek feladata lesz, hogy minden akadályt elhárítson egy megszületendő, önálló, hitvallásos, egységes Amerikai Református Egyház utjából. Püspök beszámolt egyházunk növekedéséről s a kerület köszöntését tolmácsolta Nt. Márton Sándor youngstowni tb. esperesnek, Nt. Tóth Tibor esperesnek, Nt. Trombitás Dezső lelkésznek, Kiss Károly egyházmegyei gondnoknak Youngstown, Detroit, Los Angeles, Ontario, California és Miami-i egyház népének. A Leechburgi Alapot létrehozó Bartha és Palczer családnak a kerületi közgyűlés püspök javaslatára elismerését nyilvánította, majd püspök beszámolt missziói szolgálatunkról, közalapunkról. A Református Világszövetséghez, az Egyházak Világtanácsához és az Egyházak Nemzeti Tanácsához való kapcsolatainkról részletes beszámolót adott. Egyházkerületi közgyűlés püspök szolgálatait jutalmazni akarva kiküldte őt a Delhi, Indiában tartandó az Egyházak Világtanácsának nagygyűlésére. Az Amerikai Magyar Református Egyházban 37 lelkész van nyilvántartva és a közgyűlés megállapította a lelkipásztorok minimális kezdőfizetését, a lelkészi vakációt és autótartást a többi amerikai egyházak mintájára. Ft. Béky Zoltán amerikai magyar életünk minden területére kitért és egyházaktól, lelkipásztoroktól kérte, hogy minden magyar megmozdulásban tevékenyen működjenek közre. Ft. Béky Zoltán javaslatára Fiók Aladár egyházkerületi ügyész érdemeit közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, az Egyesült Államok elnökét pedig táviratban üdvözölte. Püspöki jelentés a hallgatóság leikéből nagy visszhangot váltott ki. A közgyűlés annak kinyomtatását rendelte el. Az egyházmegyék életéről Csordás Gábor, Tóth Tibor, Ábrahám Dezső esperesek számoltak be. A hivatalos lapról Nt. Dr. Harsányi András és Nt. Komjáthy Aladár számoltak be, Az indítványozó bizottság jelentését Nt. Csordás Gábor, a missziói bizottság jelentését Nt. Dr. Harsányi András, a közalapi bizottság jelentését Nt. Ladányi Zsigmond adta elő, a Lechburgi Alapról Nt. Nagy Lajos tett jelentést, az alkotmányügyi jelentést Nt. Komjáthy Aladár adta elő, az ifjúsági munkával kapcsolatban Dr. Harsányi terjesztette elő jelentését. A jelölő bizottság jelentése alapján egyházkerület megválasztotta Nt. Nagy Lajost egyházkerületi lelkészi főjegyzőt püspökhelyettesnek, egyház-A biblia, a legjobban fogyó könyv Japánban Japánban az elmúlt évben 1,886,900 bibliát adtak el. Ezek japán nyelvre lefordított protestáns és katolikus bibliák voltak. Készül a Biblia filmje Dino de Laurentis, az ismert olasz filmproducer a sajtó számára adott nyilatkozatában bejelentette, hogy megfilmesíti a Bibliát. A film előállítási költsége kb. 25 millió dollár lesz s igy ez lesz minden idők legnagyobb filmalkotása. Két részből fog állni: Ó- és Újszövetségből. A hatalmas film létrehozásában katolikus, protestáns, zsidó és ortodox szakértők fognak közreműködni. Kennedy-Nehru találkozó New Delhi, indiai hir szerint megindultak a tárgyalások egy Kennery-Nehru tanácskozás létrehozására. A találkozásra előreláthatólag a tél folyamán kerül sor. “Agency for Peace” Kennedy elnök azt az indítványt terjesztette a Kongreszszus elé, hogy szavazza meg egy “Agency for Peace” nevű szervezet létesítését, mely a lefegyverzési problémákat tanulmányozná. A szervezet nemcsak terveket készítene a lefegyverzés ellenőrzésére, a módozatok terveinek készítésére, de a tárgyalások lefolytatását is végezné. kerületi világi főjegyzőnek Varga Istvánt, egyházkerületi pénztárnoknak Pirigyi Ferencet, a missziói bizottság előadójának Nt. Szőke Istvánt és egyházkerületi ügyésznek Fiók Aladár ügyvédet. Ft. Béky Zoltán a megválasztott tisztviselőket és a gyülekezetek által megválasztott egyházkerületi tanácsbirákat Nt. Ladányi Zsigmondot és Orosz Bélát feleskette és hivatalukba beiktatta. Közgyűlés elismerését és köszönetét nyilvánította Ft. Dr. Béky Zoltán kiváló jelentéséért és hűséges munkájáért. Egyházkerületi közgyűlés Nt. Szőke István volt egyházkerületi lelkészi főjegyző, püspökhelyettes imájával ért véget. NAGY LAJOS kerületi főjegyző A FAJTÁM SORSA... Jaj, vájjon mit akar véle Ezredek bűne, súlya, átka, A Sors, a sorsa:: A sorsom nagy tragédiája? ADY ENDRE A szabad világban élő magyarság köreiben széleskörű mozgalom indult meg, hogy az 1956. évi szabadságharc ötödik évfordulójára tízmillió aláírást gyűjtsenek a szabad országok állampolgárai között, a tízmillió elnémított magyar helyett, a magyar nép szabadsága érdekében. A tervek szerint minden országban, minden magyar szervezet és egyén egy rövid, világos nyilatkozat alá a lehető legnagyobb számú aláírást szerez be a befogadó országbeli ismerősei körében. A célszerűség érdekében ez a nyilatkozat csak a legfontosabb kérdésekre terjed ki és az Egyesült Nemzetek Szövetsége felé irányul. Éppen ezért a befejezett iveket közvetlenül Sir Leslie Munrohoz (United Nations, New York City, N. Y., U. S. A.) az ENSZ illetékes szervéhez kell beküldeni. Felkérünk tehát mindenkit, hogy ennek a mozgalomnak az óhazában szenvedő honfitársaink érdekében biztosítson széles nyilvánosságot. Hangsúlyozva, hogy a mozgalom egyetlen emigrációs szervezetnek sem kizárólagos sajátja, hanem általános magyar ügy. Alább közöljük a mozgalom elindítói által rendelkezésre bocsátott nyilatkozat szövegét abban a reményben, hogy azt nemcsak minden jó amerikai magyar, de minden jó amerikai is — egy szabad világ érdekében — készséggel fogja aláírni. (Az alanti szöveget egy ivre legépelve bárki körözheti és arra aláírásokat gyűjthet és mihelyt elkészült vele, küldheti a megadott címre.) “We, the undersigned men and women, pleading for the ten million Hungarians condemned to silence, submit the following demands to the United Nations Organization: 1. We demand, that the principle of self-determination of peoples be applied to Hungary too. 2. We demand the immediate and complete withdrawal of all foreign troops from Hungarian territory. 3. We demand free general elections without delay in Hungary under the supervision of the Nnited Nations.” LEHET-E MÁS, MINT ATOMHÁBORÚ? A háború réme ismét előtérbe került; a berlini krízis valósággal “napirendre tette” a kérdést: lesz-e háború? Az újságok nagybetűs fejeiméire ma már azok is felfigyelnek, akik máskor olvasatlanul hagyják az első oldalt s a lap hátsó felét böngészik; a cartoonokat, rejtvényeket, sportrovatokat bújják. Amióta az első, hadviselésnél használt atom-bomba gombája rémitő magasságba emelkedett Hirosima felett, jelezve, hogy alatta közel 100,000 emberélet egy szempillantás alatt pusztult el, egy újabb világháború lehetőségét mérlegelve szinte nem is gondolhatunk másra, mint egy minden képzeletet felülmúló, minden eddiginél borzalmasabb atomháborúra, amelyben a rakétalövegek nukleáris töltésüek, nagyrészük kivédhete tlen mindkét oldalon s akár “célba talál” egy-egy ilyen löveg, akár nem, szörnyű pusztítást végez emberéletben, javakban egyaránt. Joggal merül fel tehát a kérdés, még a legmagasabb szakkörökben és kormányhivatali szobákban is: lehet-e más a következő nagy háború, mint atom-háború? Sokáig az volt a katonai szakértők többségének nézete, hogy nem. Az utóbbi időben azonban mind több olyan kijelentést hallottunk a szakértőktől, hogy igenis: a “hagyományos f e g y verekkel vívott háború” még mindig lehetséges, sőt, azok a feltételezések, amelyek az ilyen háborút lehetetlennek vélik, nemcsak túlzottak, hanem egyenesen tévesek! Amerikai részről legutóbb a NATO tanácsülésén Kissinger professzor ilyenértelmü kijelentését vették fontolóra, aki még azt is veszélyesnek tartotta, hogy taktikai atom- fegyverekkel lássák el a hagyományos felfegyverzésü haderőket, ami — szerinte — eleve lehetetlenné teszi, hogy egy újabb nagy háborút atom-fegyverek nélkül vívjanak meg a hadviselő “felek.” Kissinger véleménye győzedelmeskedett Kennedy elnök (Folyt, a h-ik oldalon) BESÓZOTT ORSZÁGUTAK . . . Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. EGYHÁZKERÜLETI KÖZGYŰLÉS Tízmillió aláírás követeli a magyar nép szabadságát Hosszú kísérletezés után valóra vált egy útépítési megoldás: a mindenfajta időjárásnak ellenálló sóval megerősitett útburkolat, amely tartós’abb és amelynek karbantartási költsége minimális. Mérföldenként 15-30, vagy több tonna közönséges konyhasót kevernek az útburkolat anyagába s igy kémiailag erősebbé, kötöttebbé teszik az útburkolatot, amely sokkal nagyobb teherbírású, jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak s megkönnyíti az útépítést. Ohio államnak egymagában több mint 1000 mérföldnyi sóval épített országút ja van s a példát más államok is követik. Mert gyáva volt és szolga volt S életét élni soh’se merte, A Sors, a sorsa, Hajh, be megverte, be megverte. Most itt várhatja a Pokolt Szórva, megtépetten, ritkulva S a Sors, a sorsa, A sorsa busább, mint a múltja. És most a múltja bünteti Fekete korbáccsal, keményen, A Sors, a sorsa Hogy éljen? vagy hogy már ne éljen? Rossz, drága fajta, ki felé Kerekedtek mindig a latrok, A Sors, a sorsa Bűnben, vészben és bennem harsog.
