Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1961-07-13 / 28. szám
Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul Only, KungahieuL. cíbuoÁfpuafaüc frdtißd. and. ßubliiJuttL ul fin/dk. tínihoy. VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 28. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY-1961. JULIUS 13 Berlinért Magyarországot adná cserébe a Szovjetunió — ez a hir járja most Bécsben. És a hir nem magától járja, nem is a politizálás betegségétől távolról sem mentes bécsiek találták ki, egy csésze cikóriás fekete mellett. Maguk az oroszok terjesztik. Nem a kávéházakban, hanem a vezetőrétegekben: miniszterek, államtitkárok hallják az ajánlatot a szovjet nagykövettől, a titkáraitól és mindazoktól, akik Moszkva szájával beszélhetnek. Mit is mondanak? Azt, hogy a berlini válság elérte a tetőfokát, a Szovjetunió már nem hajlandó csak szavakkal megelégedni. Hruscsov úgy döntött, hogy minden áron megkaparintja egész Berlint, kifüstöli onnét a szövetségeseket s ezzel a ténnyel véglegesen lezárja a vasfüggönyt. De Kruscsev tudja, hogy a nyugatiak Berlin ügyében nem engedhetnek. Vagy legalább is nem könnyen. Éppen ezért a szovjet diktátor hajlandó fájdalomdijra. Alkura. Határozottan falajánlja Magyarországot — Berlinért. Más szavakkal, ha a nyugati szövetségesek kivonulnak a volt német fővárosból, ő, Kruscsev kivonja hadait Magyarországból. Ily módon — teszik hozzá a bécsi szovjet nagykövetség emberei — voltaképen a nyugati szövetségesek nem hátrálnak meg, nem is érheti ez a vád őket, elvégre Berlinért kapnak valamit cserébe, aminek a megszerzése amúgy is erkölcsi kötelességük. A nagykövetség emberei azt állítják, hogy a bécsi csúcsértekezlet során Kruscsev a cserére nyíltan ajánlatot tett Kennedy elnöknek, mégpedig kacagva . . . A bécsiek logikus emberek s rögtön eszükbe jut, hogy Kádár János mostanság gyakran utal a szovjet csapatok kivonására. Ez a két dolog egész biztosan összefiig, — igy a bécsiek — a magyarországi kommunista vezér egész biztosan Moszkvától kapta az utasítást a szovjet csapatok kivonása lehetőségének tapintatos közlésére. Merő képtelenségnek tartjuk, hogy ebből a fantasztikus cseréből valaha valóság is lehessen. Természetes, hogy az ember magyar szive megdobban: hátha csakugyan elérkezett az a pillanat, amikor Magyarország újra szabad lehet. De aztán józanul mérlegelni kezd. A nyugati hatalmak semmiféleképpen sem mehetnének bele ilyen cserébe. Egyszerűen nem mehetnek bele abba, hogy Nyugatberlin népét eladják cserébe a magyarokért. Mi jogon tehetnék ezt? Berlin ma már sokkal több, mint egyszerűen egy világváros ennyi és ennyi lakossal. Az idők folyamán a hidegháború legfontosabb helyévé vált s egyben jelképpé is nőtte ki magát. Berlin feladásával a német nép utolsó reményét is elvesztené, hogy valaha is egyesülhessen s ez katasztrófával járna. A németek, nyugatiak és keletiek egyaránt örökre és végérvényesen kiábrándulnak a nyugati szövetségesekből, hátat fordítanának nekik s akkor már nem volna sok akadálya annak, hogy egész Nyugateurópa a Szovjetunió markába hulljon. Kétségtelen, hogy az angolok és a franciák nem szívesen viszik vásárra a bőrüket Berlinnél. Meg is lehet érteni őket, elvégre mindig Berlin volt a német katonai szellem fellegvára. De most nem erről van szó, hanem egész Európáról, sőt az egész világról. Ki bízna még egyszer a nyugati szövetségesek Ígéreteiben, ha Berlint feladnák? El lehetne-e képzelni, hogy a thájföldiek, vagy a burmaiak elsüssenek akár csak egy puskát is a kommunista előnyomulás megakadályozására, ha hírül vennék Berlin sorsát? Tehát képtelenség az egész. De kétségtelen, hogy a hir terjesztése jó szovjet propagandafogás. Moszkva keveri a kártyát. Majd csak egy félév múlva teríti asztalra. Megdrágult a posta A belföldi levelek viteldijának 4 centről 5 centre való felemelése, amely javaslatot Kennedy elnök még az Eisenhower korszaktői örökölte, a szenátusban erős ellenzéssel találkozik és ebben az ülésszakban semmiesetre sem kerül ott tárgyalásra. Ellenben a posta felemelte egyes külföldi levelek viteldiját, amihez nem kell kongreszszusi hozzájárulás. Az Európába menő közönséges postai levél dija julius 1-től 8 cent helyett 11 cent lett, az első uncia után és minden további uncia 5 cent helyett 7 cent. Külföldre menő levelezőlapok viteldija 5 cent helyett 7 cent. A légipostái külföldi levelek 15 centes alap viteldija megmaradt, de a légi levelezőlapok és az egy iv papírból összehajtható űrlapokra irt légi postai levelek dija 10 centről lire emelkedik. A Kanadába és Mexicoba menő levelek viteldija nem változott, a különböző délamerikai országokba menő légi levelek viteldija azonban emelkedett, többnyire 15 centre. Külföldre menő nyomtatványok és áruminták portója julius 1-től az első 2 uncia után az eddigi 4 cent helyett 5 cent, minden további 2 uncia után 2 cent helyett 3 cent. A Money Orderek árában is némi emelés történt. Krascsov jósol Hruscsov, a Szovjet vörös cárja az alma atai kommunista nagygyűlésen beismerte, hogy jelenleg a Szovjetunió élelmezési nehézségekkel küzd. Arra biztatta a hallgatókat, hogy egyenek lóhust, mert az nagyon egészséges és ízletes eledel. Beszéde befejező részében azzal vigasztalta a megjelent elvtársakat, hogy megígérte nekik, hogy 1970-re az életszínvonal eléri és el is hagyja az Egyesült Államok polgárainak életszínvonalát . . . HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. Most vasárnap, julius 16-án lesz a Perth Amboy-i Szent Mihály görögkatolikus egyházközség uj parókiájának ünnepélyes felszentelése M. Rev. Elko J. Miklós püspök szenteli fel az uj paplakot, fényes papi segédlettel. Este 6 órakor ünnepélyes bankett, utána táncmulatság lesz a St. Michael Auditóriumban Most Rev. Elko J. Miklós püspök Perth Amboyban, a Hall Ave. és Amboy Ave. sarkán levő Szent Mihály görög szertartásu (bizántini) római katolikus magyar templom,illetve az egyházközség egy impozáns szépségű, egészen modern uj épülettel gyarapodott: felépült és teljesen elkészült az uj papiak, a parókia és lelkészi hivatal, amelyet most vasárnap, julius 16-án délután fog ünnepélyes keretek között felszentelni és átadni rendeltetésének M. Rev. Elko J. Miklós, D.D., görögkatholikus püspök, fényes papi segédlettel. Az uj parókiát a Főpásztor engedélyével és a hívek áldozatkészségével az egyházközség lelkipásztora, Ft. Gajdos S. Albert építtette, alapos körül-4 tekintéssel és hozzáértéssel. Az egyházközség pásztorának és népének ezzel egy régi álma valósult meg: az öreg papiak helyén készen áll a szép, modern uj parókia, Ízléses, szép berendezéssel, a mai kornak megfelelő minden kényelemmel. A szentelési ünnepség délután 4 órakor lesz s ennek keretében az épület alapkövébe “utolsó simitásképen” emléktárgyakat és írásokat fognak elhelyezni (igy jelen lapszámunk egy példányát is.) Ft. Gajdos Albert Elko püspök ur őexcellenciája tiszteletére eljönnek Amboyba erre az alkalomra még a távolabbi városokból is egyházának papjai, valamint a testvéregyházak pásztorai és népe. Este 6 órai kezdettel a Szt. Mihály Auditóriumban ünnepéi yes díszvacsora lesz, utána pedig táncmulatság, a Kára-Németh rádió-zenekar nagyszerű magyar muzsikájával. (Vacsora- és belépőjegy ára személyenként $5.00, gyermekeknek $1.50.) Ha Vörös-Kina a UN tagja lenne... Az Egyesült Államok és általában a nyugatiak, mint tudvalevői élesen ellenzik Vörös Kina felvételét az Egyesült Nemzetek Szövetségébe. A vörösek azonban úgy keverik kártyáikat, hogy nem lehetetlen, hogy egy napon valamiképen belekényszeritik a nyugatot a kérdés feletti döntésbe, illetve a Vörös Kínára kedvező döntésbe . . . Ha sor kerülne a kommunista Kína tagságára, ezzel a világfórum nagy dilemma elé kerülne: a népesség arányában megállapított 650-milliós lélekszámú Vörös Kina UN-hez beosztandó funkcionáriusainak a száma kereken 32 lenne, 6-al több, mint amennyi az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország s Kanada UN-delegátusainak a száma együttesen . . . VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! Egy millióba került az országút mérföldje... Kennedy elnök aláírta azt a törvényt, amely útját vágja azoknak a hosszas pénzügyi vitatkozásoknak, hogy miképen lehessen pénzt szerezni a 41 ezer mérföldes, államokközötti országút építéséhez. A program nem uj, de uj az az elhatározás, hogy ennek az uj úthálózatnak — minden növekedő költség dacára — készen kell lennie 1972-ig. A Kongresszus az elnök kérésére most felemelte a teherautók üzemanyagának adóját 1 centtel gallononként, hogy a növekvő költségeket fedezni lehesesn. Az útépítési költségek 41 billió dollárt tesznek ki, tehát egymillió dollárba kerül egy mérföldnyi útszakasz. Miután az utakat a legnehezebb tehergépkocsik is használni fogják, az alapépítményt rendkívül erősre kell tervezni s ez okozza a többletkiadást. Miután a többlet kiadást a tehergépkocsik okozzák, természetes, hogy az uj adókat is azok fizessék. Az uj adó mindaddig érvényben marad, amig az útépítést be nem fejezik és az utakat a forgalomnak át nem adják. Az összköltség 90 százalékát a szövetségi kormány fizeti, a | fennmaradó 10 százalékot az egyes államok fedezik. Évi 75,008 fizetést kap az Unio-elnök A Miami Beach, Fla.-ban lefolyt unio-munkások konvenciója (Teamsters, vagyis szállítási munkások) újraválasztotta Hoffát elnökének, fizetését pedig évi $75,000-ra emelte s igy a CIO-AFL országos unióból kizárt Teamsters Union elnökének nagyobb fizetése lesz, mint bármelyik más unió-vezérnek ... Hoffa a konvenció megnyitás sa előtt tartott sajtókonferencián élesen támadta a kormányt s főleg Robert Kennedy igazságügyminisztert, mint “unioellenes” főhivatalnokot. Áz ország óriási többsége azonban nem osztja Hoffa véleményét, mert mindenki tudja, hogy azért támadja a kormányt és Kennedy-t, mert vizsgálat folyt személye ellen és múltjában olyan “foltokat” találtak, amiért ennek a másfélmilliós uniónak a vezetésére nem tartják őt méltónak. Mint ismeretes, az AFLCIO unió kizárta annakidején kebeléből a Teamsters Union-t mindaddig, amig az Hoffa vezetése alatt áll. Hoffa most, a konvenció határozatai által “megerősödve” éles támadást intézett az AFL-CIO unió ellen is, kijelentve, hogy ezentúl “sok minden máskép lesz majd,” ami azt jelenti, hogy a munkás-uniók között heves összecsapásokra van kilátás a jövőben . . . Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapjr pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahahatóságnál. Kennedy elnök aláírta az uj Bértörvényt, amelynek értelmében több millió munkást magasabb bér illet meg már az idén szeptembertől kezdve. A törvény a minimális bérek hatályát még négymillió olyan munkásra is kiterjesztette, akiket eddig ez a törvény nem védett meg. Az 1938-ban először törvénybe iktatott WAGE-HOUR ACT ezzel lényegesen kibővült. Uj szabályok a már eddig is védett munkásokra A 24 millió munkás részére, akikre a Törvény eddig igy kiterjedt, a módosítás $1.15 minimális órabért állapit meg (az eddigi $1. helyett) és pedig az idén szeptembertől kezdve. Két évvel később ez a legalacsonyabb bér S1.25-re fog felemelkedni. A fenti 24 millió munkás közül majdnem kétmillió eddig kevesebbet keresett $1.15-nél és 3 millió kevesebbet keresett $1.25- nél. Az csak természetes, hogy a magasabban fizetett munkások egyrésze is előnyökhöz fog jutni, mert külömbséget fognak tenni ezután is a teljesítmények, gyakorlat és szolgálati idő alapján. Újonnan védett munkások Körülbelül 3.6 millió munkás, akire a Törvény eddig még nem terjedt ki, szintén védelemben fog részesülni. Ezek közül a legtöbben kicsinybeni árusítással, üzletfelek kiszolgálásával foglalkoztak vagy az építőiparban segédkeztek. E második csoportra nézve a minimális bér $l.-el kezdődik és 4 év alatt fokozatosan $1.25-re emelkedik. Már az idén 663,000 munkás több bérhez jut e második csoportból és négy év alatt 2,300,000 dolgozó fog több pénzt hazavinni a fizetési napon. Túlórázás Az eddig is védett munkások heti 40 órát felülmúló munkáért kaptak túlórái fizetést, az újak túlórázása 1963. szeptemberétől kezdve 44, 1964-től kezdve 42 és 1965-től kezdve szintén 40 órai munkánál kezdődik. Az uj szabályok leszögezik, hogy milyenféle munkásokra terjed ki a törvény. Főleg az üzleti forgalom nagysága lesz mértékadó. Kicsinybeni árusitás Több mint kétmillió munkás bére fog emelkedni. A “department st'ore-ok,” fűszer- és ruhaüzletek, bútorkereskedők, nagyobb javítóműhelyek munkássága nyer ezzel védelmet. A közönséget kiszolgáló üzletek között azokra lesz a törvény kötelezővé, amelyek évente legalább egymillió dollárt forgalmaznak és legalább egynegyed millió- dollár értékű árut más államból hoznak be. Az üzlet, amely ennél kevesebb árut ad el, nem esik a törvény alá, még ha u.n. chain-store-nak is a tagja. A gazolin állomásnak csak évi egynegyed millió dollárt kell bevételeznie egy év alatt, hogy munkásaira a bértörvény kiterjedjen. Egyéb üzletek Az építőiparban csak 550,000 dollár forgalmat kell lebonyolítani ahhoz, hogy a törvény alá essünk, ami egymillió munkásnak hozza meg a védelmet. Közlekedési vállalatoknak egymillió dollár évi forgalmat kell ehhez felmutatniok. A matrózokra a minimális bér kiterjed ugyan, de a tulóbáízás nem. Telefon-kezelőkre és munkásokra a törvény minden rendelkezése kiterjed. Körülbelül 100,000-re rúg azok-I nak a száma, akikre a törvény azért fog kiterjedni, mert már másokra előzőleg is kiterjedt, akik ugyanazon vállalatnál dolgoztak. Még sok millió munkásra nem terjed ki a törvény A Wage-Hour Act még nem védi meg a kicsinybeni árusító 5 millió, a földmivelésben alkalmazott 2 millió, a vendéglőkben dolgozó 1.5 millió munkást, a nem-nyerészkedésre alakult vállalatok 1 millióra rugó tisztviselőjét és 2.4 millió háztartási alkalmazottat. American Council Uj törvény, amely könnyű házvételhez segít John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke aláírta az uj Housing Bill-t, amely lehetővé teszi a kisjövedelmű családok számára is a házvételt. Már olyanok is, akiknek évi jövedelme alig 4-6,000 dollár, vásárolhatnak családi házat maguknak, még pedig igen könnyen. Az uj törvény szerint, például, egy $15,000. értékű ház megvételét 35 éves amortizációs betáblázással, csekély 3%-os foglalóval, — tehlát mindössze valami $450-el — lehet megvásárolni. Az uj Housing Törvénnyel kapcsolatban még fogunk részletesebb ismertetést közölni lapunkban. Social Security A szenátus 90 szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta Kennedy elnök törvényjavaslatát a Social Security törvény megváltoztatásával kapcsolatban. Az uj törvény szerint már 62 éves korban jogos lesz a Social Security férfiak számára az eddigi 65 év helyett. 160,- 000 férfit érint az uj törvény. RÁDIÓ-PIKNIK a református rádiós szolgálat javára A Református Lelkészegyesület keleti körzete pikniket rendez a rádiós istentiszteleti szolgálat támogatására julius 16-án, vasárnap délután és este a passaici Magyar Református Egyház templomának kertjében (220 Fourth Street, Passaic, N. J.). Délben ízletes ebéd, este vacsora kapható. A zenét Panykó Feri és zenekara szolgáltatja. Belépődíj $1. New Yorkból és New Jersey több városából autóbusz szállítja az érdeklődőket Passaicra. Az utazásra és a piknikre nézve bővebb felvilágosítással szolgálnak a környékbeli lelkészi hivatalok, ahol belépőjegyek is kaphatók elővételben. A református rádiós negyedóra minden vasárnap délután 1:45-kor hallható a new yorki WBNX rádió-állomás, 1380-as hullámhosszán. A rádiós istentiszteleti szolgálat fenntartására szánt adományok átadhatók New York és New Jersey magyar református lelkészi hivatalaiban, vagy a lelkészi körzet pénztárosának a következő címére küldendők: Rév. Gabor Csordás, 106-12 Van Wyck Expressway, Richmond Hill 19, L. I., New York. POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY Az uj bértörvény több munkást és jobban véd meg
