Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1961-08-24 / 34. szám
Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. JJuL QhUl Kungnhiam. WataApnpaA ßjdibuL OtltL fiuAUtJutL UL fl/Wt&L úmbm^ VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. LATIN AMERIKAI TERVEINK Nagyhatalmi tárgyalások előszele lengedez: a Szovjetunió képviselőivel még legalább egyszer leülnek a zöld asztal mellé. Mindkét fél óhajtja. Moszkva nem ért el mindent, amit akart; szöges dróttal körülvette ugyan Keletberlint, de ez nem szolgál javára. Ezt a szöges drótkerítést látja a nagyvilág és megalkotja a maga véleményét — ha eddig nem tette volna — a szovjet féle “demokráciáról.” A Nyugatnak gondja lesz, hogy a körülkerített paradicsomot minél több afrikai és ázsiai ember lássa. S ez sehogy sincs Moszkva ínyére. Téhát valami más megoldást keres, mert egyelőre a háború sem íizetődik ki. Moszkva kénytelen megállapítani, hogyha a nyugati oldalon nincs is valami nagy háborús lelkesedés, de eltökéltség van. S ez megint csak nem tetszik Moszkvának. Marad tehát a tárgyalás. Jobban mondva, zsarolás a tárgyalóasztal mellett. A nyugati hatalmak újból leülnek a zöld asztal mellé, holott nem szőnek hiú álmokat: pontosan tudják, hogy a Szovjetunióval zöldágra vergődni nem lehet. Mert a szovjet ember nem tárgyal, hanem követel. Ezúttal a tárgyalás nem csupán Berlinre szorítkozik, hanem tágabb horizontot kap. Milyen tágat? Ma még aligha lehetne megjósolni. Egész Középeurópa sorsára kihatással lehetnek ezek a megbeszélések. A nyugati hatalmak újból követelik majd, hogy a Szovjetunió engedje meg a szabad választásokat Európa bizonyos térségében. Ez a térség: Középeurópa. S hogy ebbe a középeurópai fogalomba csakis Németország fér-e bele, volt területeivel együtt, vagy esetleg Magyarországra is kiterjed, nem lehet tudni. Mint ismeretes, amerikai fogalom szerint Magyarország rendszerint “keleteurópai” megjelölés alatt szerepel. De azért minden lehetséges. Mint már röviddel ezelőtt irtuk ezen a helyen, lehetségesnek tartják, hogy a Szovjetunió felajánlja Magyarország semlegességét, valamiért cserében. Ezt a hirt szovjet részről terjesztették nemrégiben Bécsben. Tehát elképzelhető, hogy a magyar ügy valamilyen módon a nagyhatalmi tárgyalás egyik témája lesz. A magunk erőinek számbavétele volna most a legfontosabb, minden eshetőségre felkészülve. De az erők, sajnos, szomorúan züllött állapotban vannak. Mindenki akar valamit — mindig valami nagyot, mert rövidlátó szemeivel képtelen felmérni: mit lehet és mit nem lehet?! Vannak szélsőséges hangnemben dühöngő lapocskák, ezeket betegesen acsarkodó nyilasok, vagy kommunisták írják és különös módon egyet akarnak: elpusztítani azokat, akik közből vannak, tehát a józanul gondolkodó, becsületes magyar tömegeket. A nagy többséget. Ezek a kényszerzubbonyra rég megért emberek vadul forgatják a tollat és — mintha nem volna elég igazi ellenség! — saját magyar testvéreikbe szurkálnak bele. Beteg a gondolkodásuk, beteg a tettük. Szerencse, hogy maroknyian vannak. A többi amerikai magyarok számára elérkezettnek látszik az idő a nagy összefogásra. Ha Magyarország ügye szóbakerül a nagyhatalmi tárgyaláson, nekünk erőt kell mutatni. Nem a gittegyletek erejét, hanem az egész amerikai magyarságét, mégpedig az Amerikai Magyar Szövetségen keresztül. A kis egyletek és a még kisebb emberek írhatnak a táblákra akármilyen hangzatos jelszavakat, az amerikai kormánynál csak az Amerikai Magyar Szövetség súlya jelent valamit. Ezt a súlyt pedig nekünk esetleg latba kell vetnünk. A japán nép lelkivilága Külön tanulmányozás, alapos lelki-vizsgálat kellene ahhoz, hogy megtudjuk, vájjon a japán nép el tudja-e valóban s végleg felejteni nekünk, Amerikának azt a két atom-bombát? Most volt 16 éve annak, hogy Hiroshimában és Nagasakiban ledobtuk az első két atombombát, ami pillanatok alatt több, mint 100,000 emberéletet oltott ki s ezreket sebesitett meg, tett örökre nyomorékká. De a háborút megnyertük, befejeztük velük. A békekötés után a két ország között a lehető legbarátságosabb viszony kezdett kialakulni, Japán elárasztott minket mindenféle áruinak millióival, mi pedig adtuk a sok dollárt, segítettük az országot újraépíteni és igy tovább. “Yankees go home!” — kiabálják a japán kommunista diákok, akik tüntetéseket rendeznek, Amerikát szidják, Hiroshimát emlegetik s az igy “szivenszurt” nép könnyen kapható a velük felsorakozásra. A japán kormány legutóbbi jelentése szerint a junius 30- án végződött pénzügyi évben az amerikai katonaság 181 millió dollárt költött el Japánban bevásárlásokra és különböző szolgálatokra, a kommunisták azonban “Go home Yankee”-t kiabálnak s ezek a szavak sok japán szív mélyén talajra találnak. Érzékeny talajra. Pedig az amerikaiak őszintén, a szív mélyéről jövő segítő szándékkal állnak Japán mellett, nemcsak azért, mert hadászati szempontból oly fontos bázisaikat akarják ott fenntartani, hanem hogy segítsék azt a háborutvesztett országot és népét. A vörös hóhér Japánban Anastas I. Mikoyant, “Budapest hóhérját,” aki Moszkvából a tokiói kiállítás pavilonjának megnyitására érkezett a japán fővárosba, kommunistaérzelmü polgárok éljenzéssel, a jobboldaliak pedig abcugolással fogadták. A kormány 7,000 főnyi rendőrkarhatalmat vezényelt ki Mikoyan védelméré. Készülődés a New York-i Világkiállításra Az 1964 áprilisában New Yorkban megnyíló világkiállításra eddig 42 ország jelentette be részvételét. A szervezőbizottság elképzelései szerint még vagy 50 ország vesz majd részt a kiállításon, amely Long Island szigetén épül fel. Az építkezés már megkezdődött. Orkán-jelző müboiygó Az amerikai időjáráskutató intézet megfigyelő műholdat szándékozik kilőni, amely televíziós gépek segítségével fogja fényképezni a hurrikánok keletkezésének és mozgásának valamennyi stádiumát. A tudósok remélik, hogy sikerül feltárni azokat a törvényeket, melyek alapján ezek a nagyerejü levegőmozgások keletkeznek és ha megelőzni nem is tudják, de legalább idejében jelezhetik a veszélyes hurrikánokat. Eddig repülőgépről próbálták fényképezni a hurrikánok “életét,” de ez nem járt sok sikerrel. “Nemzeti kommunizmus” A jugoszláv kormány és kommunista párt vezető személyiségei egy amerikai újságírót úgy informáltak, hogy a szovjetcsatlós országok kommunistáinak egy része egyre növekvő érdeklődéssel és elismeréssel figyeli a Tito-féle enyhébb kommunista gazdálkodás előnyeit a merev moszkvai módszerrel szemben. Különösen a kényszertől mentes jugoszláviai mező gazdasági termelés sikere tesz mély hatást. Tito a szovjethez való uj közeledését attól teszi függővé, hogy mily mértékben engedi meg Moszkva a csatlósországoknak a jugoszláviai példa követését. Az oroszok és a berlini kérdés A moszkvai közfelfogásban az orosz nép általánosságban nem szívesen látja a berlini helyzet kiélesedését. De, alapjában: minden orosz erősen németellenes érzelmű. Hivatalos nyelvezetben a keletnémetek jók, a nyugatnémetek rosszak. Normálisan az orosz nép minden németellenes kormányintézkedést szívesen fogad, de a kockázatot, hogy a berlini helyzet esetleges háborúhoz vezethet, aggodalommal mérlegeli. Jellemző, hogy Kruscsev csak a múlt héten közölte az orosz néppel, hogy a helyzet kritikus. “Gyógykura a világűrben Eljöhet az idő, amikor ilyen hirdetéseket fognak közölni: “Gyógykura a világűrben . . . Egyetlen kilövéssel csodákat érünk el . . . Leszállított hétvégi árak!” stb. Gagarin orosz őrnagy, majd legutóbb Titov sikeres űrhajózása után Kloszovszkij professzor, az orosz Orvosi Akadémia vezető tanára, aki megvizsgálta őket, kijelentette, hogy arra az érdekes felfedezésre jutott, hogy a világürrepülők a földre visszatérve még egészségesebbek és erősebbek voltak, mint azelőtt. Ebből a felfedezésből kiindulva a professzor úgy véli, hogy a világür-repüléseknek egészségvédelmi szempontból is nagy jelentősége lesz: az orvosok különböző betegségek ellen világűr-utazást fognak előírni pácienseiknek, mint ahogyan manapság gyógyfürdőt, vagy klima-változást ajánlanak a betegeknek bizonyos betegségeknél. Ki tudja, talán még a rákot és más eddig gyógyithatónak nem ismert betegségeket is megszünteti a világűr-utazás? A szervezet szöveteit felfrissíti, megújítja a világűr-utazás s ennél fogva joggal remélhető, hogy az élet meghosszabbítására is alkalm. lesz egy ilyen kirándulás. Egyezmény Kennedy betegsége esetére Kennedy elnök nyilvánosságra hozta, hogy megegyezést kötött Lydon Johnson alelnökkel, mely szerint betegsége, vagy más akadályoztatása esetén az alelnök nyomban átveszi az elnöki ügyek vezetését. Az egyezmény teljesen azonos azzal, melyet annakidején Eisenhower volt elnök kötött Nixon alelnökkel és többi közt, az elnök maga határozza meg, mikor veszi vissza az ügyek vezetését az alelnöktől. Csendélet a Kongóban Szörnyű tömegmészárlásnak a hire került nyilvánosságra: a közeli hetekben az afrikai Kongóban a Luntu törzsbeli bennszülöttek megtámadták a kongói hadsereg egyik osztagát és megöltek 25 fekete katonát. A kongói hadsereg parancsnoka erre segítséget kért és az erősítéssel együtt rohamot intézett a Luntu törzs falvai ellen. A bekerített falvakban a házakat, épületeket rágyújtották a lakosságra, a még életben maradt menekülőket pedig irgalmatlanul lemészárolták. A vérbosszúnak több mint 600 halottja van ... Lidice emléke kisért . . . Az Amerika-ellenes propaganda magyarországi stílusa A budapesti rádió egyik legutóbbi adásából való a következő szöveg: “Egy délután meglátogattam az Állatkertet, mert úgy gondoltam, hogy nemcsak felüdülésre, de tapasztalatszersésre sem utolsó hely. Nem is csalódtam, akadnak ott is figyelemreméltó, tanulságos kezdeményezések, Egy igen jó és mély bölcsességről tanúskodó ötletet kívánok méltatni. Az Állatkert utjain elhelyezett padok egy részén a következő felirat áll: “Ne ingereljük az állatokat!” “Egyszerű, hisz mindenfajta állatra káros, ha ingerük. De nemcsak állatokra káros, és mégsem láttam sehol olyan feliratot, mely arra hívna fel, hogy ne ingereljük az embereket ! Holott ilyen felszólítás elkelne a hivatalokban, villamoson, autóbuszon. Ezért kellő és fokozottabb propagandát kellene folytatni az emberek idegeinek kímélésére. Ezért ajánlom, hogy használjuk fel az állatkerti példát—“ne ingereljük az embereket” szövegezéssel. E szövegből exportálhatnánk is, sőt a kivitel sokkal fontosabb lenne, mint a hazai szükséglet kielégítése. “Most olvasom például McNamara amerikai hadügyminiszter legutóbbi beszédét és megtudom, hogy azzal nyugtatta meg honfitársait, ha atomháború törne ki, csak 50 millió amerikai pusztulna el. Nem tudom, honnan vette a hadügyminiszter ezt a számot. Mindenesetre még annyira sem vette tekintetbe az emberek ingerlékenységét, hogy legalább igy fogalmazott volna: egy atomháború esetén azért 127 millió amerikai életben marad. Igaz, hogy ez végeredményben egyre megy, de azért finomabb. Szer encsére az ügyek kimenetele nemcsak McNamara hadügyminiszteren és hasonszőrű társain múlik, de azért nem ártana egy tábla az irószobájában a budapesti Állatkert módosított mondásával : Ne ingereljük az embereket! Ne ingereljük, mert a végén mindig az jár pórul, aki ingerel.,”;:*.. ... A fenti bölcselkedés valahogy úgy hangzik, mint amikor a légy köhög. (Szerk.) Sok a sertés Kinában Mialatt Magyarországon valóságos hus-inség van, Kinában több disznó van, mint a világ bármely más országában — jelenti az Egyesült Nemzetek mezőgazdasági bizottsága. Mintegy 160 millióra becsüli a bizottság Kina sertésállományát. Oroszországban ennek alig egyharmada van. Sokan azzal vádolják az Egyesült Államok kormányait, hogy mig Nyugateurópát, sőt Ázsiát is, az anyagi és erkölcsi támogatá s minden jelével elhalmozta, tökéletesen elhanyagolta Közép- és Délamerikát. A kubai események végre megvilágították azt az igazságot, hogy a nyugati földteke többi országaihoz legfontosabb érdekeink közös védelme fűződik. Latinamerika a világ leggyorsabban szaporodó népességét foglalja magába és saját lakosságát sem tudja elegendő élelmiszerrel ellátni. A különben termékeny földek legnagyobb része nagybirtokosok kezében van, akik nem gyakorolnak intenzív gazdálkodást. A lakosság 43 százaléka írástudatlan s csak kis hányada vehet részt politikai választásokban. Nyolcvan százalékuk emberhez nem méltó lakásokban sínylődik; gyerhekek fele sem jár iskolába. Ezekben az országokban tehát elegendő ok és lehetőség van a társadalmi rend felforgatására, mint ami Kubában is megtörtént. Jelenlegi kormányunk szorgalmasan dolgozik azon, hogy ezeken az állapotokon segítsen. Nemrégiben Körülbelül 20,000 hitelszövetkezet működik az Egyesült Államokban. Taglétszámuk 12 millióra rúg, vagyonuk pedig ötezer millió dollárra. Körülbelül 10,000 közülük a Népjóléti Minisztérium fennhatósága alatt áll, a másik tízezret egyes állami kormányok engedélyezték. Az amerikai hitelszövetkezetek általában ugyanolyan szabályokat követnek, mint a volt magyar — erkölcsi alapon álló — szövetkezetek. Céljuk a közönség takarékosságát előmozdítani és szükség esetén tagjaik hiteligényeit kielégíteni. A hitelszövetkezetek ösztönzik a tagokat arra, hogy rendszeres időközökben 5 dolláros részjegyeket vásároljanak (esetleg 25 centes részletekben) amelyeket bármikor készpénzre válthatnak vissza. Ezzel pénzügyi alapot teremtenek maguknak, családjuknak és fedezetet váratlan kiadásokra, mint amelyeket betegség vagy munkanélküliség okozhat. A tagok azonban minden jóhiszemű célra, mint például automobil vásárlás, utazások, stb., mérsékelt összegű hiteleket is igénybevehetnek. A kormány által engedélyezett szövetkezetek tagjait bizonyos közös érdek is köti össze, mint például azonos foglalkozás, bizonyos körzetben való lakóhely, stb. így sok szakszervezet, i p a r v állalat, egyház, testvériségi egylet és mezőgazdasági egyesülés tart fenn kebelében hitelszövetkezetet. Ezek az intézmények minden külön fedezet nélkül A pókok falánksága Köztudomás szerint a pókok falánksága igen nagy. A tudósok számítása szerint egy felnőtt embernek hasonló étvágy mellett reggelire egy kövér ökörre, ebédre egy ökörre és egy birkára, estére 8 birkára és négy disznóra, s emellett lefekvés előtt még négy mázsa friss halra lenne szüksége. kezdte meg működését az Inter-American D e v e 1 opment Bank, egymilliárd dollár alaptőkével és Kennedy elnök Alliance for Progress terve, mely május végén lépett életbe, azonnal 500 millió dollárral kezdte meg a földreform, lakásépítés, közegészségügyi és közoktatási reformok támogatását 20 különböző latinamerikai országban. Ez azonban csak a kezdet és bizonyos, hogy a pénzügyi támogatás a volt Marshall Plan méreteit is el fogja érni, amelynek segítségével a második világháború után Európát talpraállítottuk. Az Alliance for Progress keretében minden állam maga fogja meghatározni, hogy milyen reformot milyen sorrendben kíván megvalósítani, nehogy Amerikát ismét “Yankee Imperializmus”-sal vádolják. Szükséges volna, hogy latinamerikai szomszédaink együttesen valósítsák meg a föld- és adóreformokat, hogy az életszínvonalat felemeljék és a lakosság egészségügyi és kulturális viszonyait megjavítsák. Ha ez sikerül, a demokrácia maga fogja megvédeni magát a felforgatókkal szemben. American Council folyósítanak 750 dollárig terjedő kölcsönöket, tagjaik számától és a társaság vagyonától függően. A visszafizetéseket öt éven belül kell elintézni. A fizetendő kamat legmagasabb összege egy százalékra rúghat havonként a fennálló kölcsön egyenlege után. Ezért például egy 100 dolláros és egy évre szóló kölcsön után, amelyet 12 havi egyenlő részletben fizetnek vissza, a maximális kamat $6.45. Az intézet vezetését és ellenőrzését maguk a tagok végzik. Évenként közgyűlést tartanak, amelyen igazgatóságot és hitelügyi bizottságot választanak. Csak a pénztáros kap fizetést, a t öbbiek tiszteletbeli álllást töltenek be. A tiszta nyereség 20 százalékát tartalékolják, 80 százalékot pedig a tagok között osztanak ki, a befektetések arányában. Az osztalék 3 és 6 százalék között váltakozik és 6 százalék a legmagasabb nyereségrészesedés, amit az alapszabályok engedélyezhetnek. A veszteségek ritkák és alacsonyak. Az eddigi tapasztalat szerint az összes kölcsönöknek átlagosan két-tized százalékát sohasem fizetik vissza. A hitelszövetkezetek működését a Bureau of Federal Credit Unions ellenőrzi a szövetséges kormány megbízásából. A szövetkezetek készpénzkészletüket csak a Federal Deposit Insurance Corporation által biztosított bankokban helyezhetik el. A hitelszövetkezetek működése jótékonyan befolyásolja a kereskedelmi alapon álló pénzintézetek működését is. Most már a nagyobb pénzintézetek is hajlandók kisebb összegű hiteleket jogos célokra engedélyezni, nem úgy mint a “Federal Credit Union Act” 1934- ki életbelépése előtt. Érdekes tünet, hogy a hitelszövetkezetek még gazdasági válságok idején is megőrizték egyensúlyukat és igy további fejlődésük örvendetes jelenség volna. ALSZIK A MAGYAR Amerikai hitelszövetkezetek CARTERET, WOODBRIDGE, FORDE, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY THURSDAY— 1961. AUGUSZTUS 24 Most alszik a magyar a magyarban. Minden nációnak ran terve. A magyar azt mondja, ha tönkre jut: így akartam. Élet-e ez?, lássuk meg végre egyszer: Egyszerűen magyarnak lenni, Pláne ilyen tagadott, tiltott, érzett Szerelemmel? ADY ENDRE Nagy dolgok folynak, fújnak, keserednek, De — holott láttam egyet és mást — Nem láttam még fajtám rosszaságait Kerekebben. Minden fajtát szeretek s áldva áldok, De ha fölébresztik a magyart, Ha benem is ébresztik a bestiát: Ütök és vágok!
