Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-27 / 30. szám

polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. PERTH AMBOY HERALD JJul Only, HuntuvdaJL. TUuoApafiaJL fcditsuL and, fiubMáhad, in, fiaAik, Cbnbatf. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 30. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1961. JULIUS 27 Benyújtották a számlát Uj központi székházat és irodaépületet épit Washingtonban a Reí. Egyesület ELADTÁK A “KOSSUTH HÁZAT” és előreláthatólag fizetni kell, december 31-én vagy később, egyszer a legvégső határidő is lejár. Igen ,a nyugati hatal­mak kénytelenek fizetni azért, hogy zseniálisan megnyerték a háborút és oktandian elvesztet­ték a békét. Persze, hogy Jalta a hibás és Teherán, Potsdam, tehát azok a megállapodások, ame­lyeket a nyugati hatalmak képviselői a háború során és után kötöttek Sztálinnál. Soha még egy nagy győzelmet nem fecséreltek el ily mértékben a tárgyalóasztal mellett, ahol Sztálin mindent, de mindent megkapott, amit akart. Néha ennél többet is. A tárgyalóasz­talok mellett olyan megálla­podásokat kötöttek, amelyek­ről egy elemista is tudta volna, hogy nagy bajok szülője lesz egyszer, ha a történelem erői újból rendes kerékvágásba ke­rülnek. Ki ne gondolhatta vol­na, hogy Berlin négyes meg­szállása végvl is nem vezet ba­jokhoz? Valljuk csak meg nyugod­tan, hogy ez a négyes meg­szállás nem véletlenül jött lét­re, mint olyasmi, ami az egyet­len ésszerű megoldásnak lát­szott. Akkoriban tetszetős volt. Tetszett Keletnek és Nyugat­nak egyaránt. Ezzel a tényke­déssel örökre megoldani vélték a világ egyik legnagyobb prob­lémáját. Azt hitték, hogy ily módon nem kelhet újra lábra a német katonai szellem, amely­nek főfészke mindig is Berlin volt. Németország egyesítése oldhatná meg a berlini kér­dést, ami mindig lesz, sőt egy­re inkább lesz, akkor is, ha de­cember 31-ike nem robbantja ki a háborút, hanem Kruscsev újból haladékot ad. A berlini kérdést eygszerüen nem lehet kalap mellé tűzni. Van, marad, mint a múlt visszajáró kisérte­­te, amit nem lehet ráolvasással elkergetni. Meg kell oldani, még pedig Németország újra egyesítésé­vel! Bárhogy gyűlöli is valaki Németországot — jócskán van­nak ilyenek a világon — végül is kénytelen erre az eredmény­re jutni. Azt nem értjük, hogy miért kerülgetik ezt a kérdést a nyu­gati hatalmak, mint a macska a forró kását? Akkor talán Kruscsev a kiskaliberű raké­tával lő? Méltányolja talán ezt a “józan” gondolkodást? A német nép újra egyesítését nem meri a Nyugat bátran a zászlójára tűzni, mert ellen­szenvet válthat ki egyesekben. Például, a lengyelekben, aki­ket a németek rovására kárpó­tolt Sztálin a leszakított terü­letekért. A lengyelek szeretnék visszakapni a hajdani lengyel területeket a Szovjetuniótól, de meg akarják tartani a volt német területeket is. Ebben aztán megegyezik a varsói len­gyel és a new yorki. Szeretjük a lengyeleket, de túlzásnak ta­láljuk a nagy étvágyat és erről talán le lehetne beszélni őket. A csehek számítása is közrejátszik a nyugati ha­talmak gondolkodásában. A csehek ma leghűségesebb ki­szolgálói Kruscsevnek. Leghű­ségesebb kiszolgálió voltak Sztálinnak is. ők ma már oda jutottak, hogy csak a Szovjet­unió katonai hatalmának ár­nyékában tudják a létüket el­képzelni. Számukra egészen mindegy, hogy Moszkvában a cár uralkodik-e, vagy Krus­csev — egyetlen vágyuk, hogy minden körülmények között a moszkvai földi isten hűbéresei lehessenek. Valami tekervényes gondol­kodás folytán a nyugati hatal­mak nem szeretnék a cseh ér­zékenységet sem megsérteni, Németország újra egyesítésé­nek bátor és fenntartás nélküli meghirdetésével. Óh, ha annak idején, a há­ború alatt és után is ily mér­tékben lettek volna tekintettel a nyugati hatalmak a mások érzékenységére! A magyaroké­ra és a többiekére. Akkor nem volna ma vasfüggöny, nem en­gedték volna oda fél Európát hadizsákmány gyanánt a Szov­jetuniónak. Az amerikai kommunisták legráillőbb megjelölése lesz ez nemsokára: hazaárulók! Mert az olyan amerikai, aki az el­lenség pártján áll még ma is, aki a kommunisták hazugsá­gait fújja még ma is, a huszon­negyedik órában, az nem más, mint közönséges hazaáruló, traitor! A New Yorkban magyar nyelven, de kommunista pén­zen kiadott vörös újság, az “Amerikai Magyar Szó” címet viselő vörös propaganda-kiad­vány multheti számának első oldalán nagy, kéthasábos cikk éktelenkedik ezzel a dörgedel­mes címmel: “Hisztérikus hi­degháborús rágalomhadjárat.” S kezdődik a cikk ezekkel a mondatokkal: “Az amerikai újságolvasó, rádióhallgató és televiziószem­­lélő érthetően megzavarodva figyeli a hírszolgálatok, a po­litikusok háborús hisztériát teremteni igyekvő hadjáratát. Egyik a másik kezéből veszi ki a dobverőt: a berlini-német­­kérdést és minden erejével do­bolja a köztudatba: Végve­szély előtt állunk! Életünk, biz­tonságunk, jövőnk forog koc­kán, mitöbb, az egész emberi­ség léte amelynek mi vagyunk őrzője és védelmezője — a megsemmisülés szélén áll — mert Kruschev békeszerződést akar kötni a németekkel.” Az Egyesült Államok elnö­kének kedd esti, a néphez inté­zett beszéde után joggal mond­hatjuk, hogy ennél Amerika­­ellenesebb, ennél ocsmányabb, a hazaárulás kritériumát na­gyobb mértékben kimerítő cik­ket még nem olvastunk Ame­rikában megjelenő lapban, mint a “Magyar Szó” multheti vezércikke! Odáig merészke­dik ez a ronda írás, hogy ma­gát Kennedy elnökünket állít­ja oda, mint “a háborús fe­szültség irányába” terelő főbü­­nöst, a “kiélezett kardcsörte­­tés” amerikai vezérét. Az ame­rikai sajtó-szabadsággal még soha senki úgy vissza nem élt, mint ez a kommunisa pénzen kinyomott szemét, amelyet — még hozzá — az amerikai pos­ta kénytelen potom áron szállí­tani az olvasókhoz. A washingtoni Kossuth Há­zat, az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület székházát eladták. Még pedig az iraqi kormány vette meg. Jó árat kapott az Amerikai Magyar Református Egyesület, a dup­láját annak, amit érte fizetett. Az eladásra az késztette a Református Egyesületet, hogy a washingtoni Kossuth Ház nem hozott elég jövedelmet. Nt. Borshy-Kerekes György, az egyesület elnöke az eladás­sal kapcsolatban úgy nyilatko­zott, hogy az egyesület min­den befektetett dollárjának meg kell hoznia a kellő jöve­delmet. Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület augusztus 15-én uj bérelt helyiségbe köl­tözik és mindaddig ott lesz a központi irodája, amig uj szék­házat nem építenek, olyant, amely megfelelő bérjövedel­met hoz évente s amellett, hogy a befektetett tőkét kellő-A vörösek napjai meg van­nak számlálva Amerikában; eljön a nap, most már egészen biztosan és egészen hamar, amikor börtönrács mögé kerül­nek a hazaárulók, amikor a hivatalos Amerika türelme el­fogy velük szemben és — saj­tószabadság ide, sajtószabad­ság oda — az önmagukat le­leplező bitangok megkapják méltó büntetésüket! Ezek a nyomorult bérfirká­­szok azért Írnak igy, azért tö­mik tele a judáspénzen kiadott vörös lapot ilyen Írásokkal, hogy odaát vörös kenyéradóik meg legyenek elégedve velük és hivatkozhassanak ottani lapjaikban “amerikai újságok cikkeire.” Holott a valóság az, hogyha egy becsületes érzésű amerikai elolvassa ezt s az ilyen Írást, arcába szökik a vér és meg tudná ölni a cikk íróját! Mert olyan hazug, alávaló mó­don beállítani a dolgot, hogy: mi vagyunk a háborús uszítok, mi kezdjük a kihívást, mi csörtetjük a kardot, mialatt a békés Szovjet és a többi “szoci­alista ország” és a drága Krus­csev atyuska minden igyeke­zettel azon vannak, hogy a vi­lág békéjét megőrizzék s ezért minden áldozatra készen len­nének . . . igy próbálni beállíta­ni a dolgot ezekben a szörnyen válságos napokban, ez már több a soknál! Ez már határta­lan szemtelenség, utolsónál utolsóbb gazemberek, haza­árulók megbocsáthatatlan tet­te! Ezért egyszer nagyon meg kell fizetniök az ilyen firká­­szoknak, de még azoknak is, akik bármiképen, bármiben támogatták őket! Megbukott vasúttársaság A New Haven vasúttársaság beadta a federal bírósághoz vagyonbukási kérvényét, me­lyet Judge Robert P. Anderson nyomban meg is erősített. A vasúttársaság, mielőtt kér­vényét beterjesztette volna a bírósághoz, a U. S. Emergency Boardhoz fordult öt és félmillió dolláros kölcsön kérelmével, de azt a hivatal megtagadta. en hasznosítja, az Egyesület központi hivatalának is bősé­ges helyet nyújt. Menekül a német Németországból A berlini krízis és a háború­tól való félelem máris meghoz­ta az első gyümölcsét: tömege­sen menekülnek a németek Ke­­let-Németországból. Az eddigi napi 300-400 menekült helyett az utóbbi napokban 3,500-4,000 német hagyta ott a kommunistá­kat és menekül nyugatra. A me­nekülteket Nyugat-Berlinből a­­zonnal repülőgépek szállítják tovlább Nyugat-Németországba. A menekülők legnagyobb része az ipari munkások közül kerül ki, de bőségesen jönnek értelmi­ségi emberek, katonák és rend­őrök is. A Kelet-Némethország terüle­tén levő ipari gyárak máris ko­moly emberhiánnyal küzdenek és ha a menekülés folytatódik, a gyárakat rövidesen be kell majd zárni . . . Magyar festőművé­szek halála Nemrégiben halt meg New Yorkban Raskó Aurél hírneves magyar festőművész, aki főleg hires emberek portréinak meg­festésével szerzett magának nagy nevet és elismerést. Az Egyesült Államok postahivata­la által kibocsátott Kossuth­­bélyegen is a Raskó Aurél által egy régi kép alapján festett Kossuth-arckép van, melyet Raskó annakidején a Reformá­tus Egyesület megbízásából festett meg. New Rochelle, N. Y.-ban 72 éves korában meghalt Leiden­frost Sándor magyar festőmű­vész, a Life magazine ismert illusztrátora. Jól megy minden Cubában... A havanai hivatalos rádió szózatot intézett Kuba népé­hez: Gyűjtsenek használt üve­geket és dobozokat, kannákat, üres fogpasztatubusokat, ki­olvasott újságokat. Mindeze­ket újra fel lehet használni és önkéntes brigádok házról-ház­­ra fognak járni, hogy átve­gyék. A rádió hangoztatta, hogy erre az ócskaság - gyűjtésre azért van szükség, mert “az imperialisták blokád alatt tartják Kubát.” Az ócskaság­­gyűjtési akció beharangozása előtt a rádió bejelentette a zsir és az olaj-adagolási rendszer bevezetését. 9,000 mérföld Az Egyesült Államok uj vi­lágrekordot állított fel hosszu­­távu harci rakéta kilövésével. Az ATLASZ tipusu rakéta 9,000 mérföldet repülve zu­hant bele az Indiai Óceánba és célba talált. A Szovjetunió leg­távolabbi rakétája a jelentések szerint csak 8,200 mérföldet repült pár hónappal ezelőtt. HAZAÁRULÓK! Kennedy elnök rádiószózata John F. Kennedy, az Egye­sült Államok elnöke kedden, 1961 julius 25-én este 10 órakor elmondotta nagy “korszakalko­tó” rádió-szózatát Amerika és a világ népéhez. Az elnök a nép­hez szólott . . . ahogy mondani szokás: Péternek, de úgy, hogy Pál is értsen belőle . . . S joggal hisszük, hogy a világ felfigyelt erre a beszédre s hogy legfőkép­pen az értette meg s az veszi fontolóra ennek a beszédnek minden szavát, akihez az “üze­net” voltaképen szólott. Krus­csev, a nagy “béke-angval” . . . “Nemcsak Berlinben, de az egész világon az emberi szabad­ság van veszélyben,” mondta az elnök. “Berlin a remény világí­tótornya a vasfüggöny mögötti népek számára.” Majd később igy: “Miár előzőleg is többször, többen beleestek abba a hibába, hogy azt hitték: a Nyugat túl gyenge, túl szétesett, könnyű lesz vele megbirkózni ... A tör­téntek megmutatták, mennyire tévedtek.” Az elnök beszédének fonto­sabb mondatait ragadtuk ki: “Megújítjuk ígéretünket: mindenképen megvédjük Berlint 'S eleget teszünk Ígéretünknek. Minden eshetőségre felkészü­lünk, de ez nem propaganda és nem kihívás: csupán elkészülés akár a legrosszabbra is. Tarta­lékos haderőnk egy részét szol­gálatba hívjuk. Bombázóink, A csecsemő, aki most jött a vi­lágra, hosszabb és egészségesebb életet fog élni, mint szülei, nagy­szülei, vagy dédszülei. Az Institute for Life Insur­ance szerint, az “elélési valószí­nűség,” vagyis a várható élet­tartam, eddig még nem tapasz­talt magas színvonalat ért el Amerikában. Az 1959-ben szü­letett csecsemő elélési valószínű­sége 69.7 esztendőre szökött fel, az 1960-as statisztika pedig va­lószínűleg még kedvezőbb lesz. Azokra, akik még csak ezután jönnek a világra, még hosszabb élet vár, hacsak átmenetileg visszaesés nem következik be, mint például a pár év előtti in­fluenza-járvány idején. Lehet a­­zonban, hogy a javulás nem lesz olyan rohamos, mint eddig volt. A kétezredik esztendőben szüle­tendő gyermek átlagos élettar­tama 74 év lesz, az orvosi sta­tisztikusok jövendölése szerint. A legutolsó négy nemzedékről a következő táblázatot készítet­ték a National Office of Vital Statistics szakértői: Újszülött (átl. elélési valósz.) 69.7 év Szülei (átl. elélési valósz.) 56.7 év Nagyszülei (átl. elélési valósz.) 46 év Dédszülei (átl. elélési valósz.) 40 év Harminc évvel tolódott ki te­hát az átlagos élettartam a ma is élő nemzedékek javára. Ha az orvosszakértőket kér­dezzük a tünemény okáról, azt a feleletet nyerjük, hogy a legtöbb veszélyt és betegséget, melyek a gyermekek életét azelőtt meg­rövidítették, az utolsó évek fo­lyamán sikerült kiküszöbölnünk, vagy nagy mértékben csökken­­tenünk, mint a koraszülöttséget, bélhurutot, kanyarót, vörhenyt, szamárköhögést, difteritiszt és gyermekparalizist. A tífuszt csaknem teljesen kiirtottuk az Egyesült Államok területéről, a csapatszállító gépeink 50 száza­lékát készenlétbe állítjuk, hogy adott esetben 15 percen belül in­dulhassanak, a világ bármely részébe. Jelenleg még nem kül­dünk át Európáiba csapatokat, de készenlétben lesznek s ha a szükség úgy kívánja, elrendelem indulásukat. Ha szükség lesz rá, nem fogok tétovázni, kellő anyagi fedezetet fogok kérni a Kongresszustól. Holnap (julius 26-án) 3 billió, 400 ezer dollár további fegyverkezési alapot kérek a Kongresszustól. Az újoncok behívását megkétsze­rezzük és megháromszorozzuk, haderőnk létszámát a leggyor­sabb utón 1-millióra emeltetem fel. A légi haderőt késznlétbe ál­litatom “air-lift” légi-elllátás céljára, ha Berlinnél ez válik szükségessé. Felkészülünk egy esetleges nukleáris háborúra is a legteljesebben: a polgári vé­delmi szerveket szövetségi pénz­alapokkal látjuk el, tömeg-vé­delmi óvóhelyeket építsünk na­gyobb városokban, ahová élel­met, gyógyszert, kórházakat sű­rítünk össze. Amerikaiak életé­nek megmentésére és védelmére 277 milliót kérek a Kongresz­­szustól a Civilian Defense szá­mára. Védelmi és hadi-célokra január óta igy összesen 6 billió dollárt kérek.” “A gyújtópont nem Berlin, hanem Moszkva” — mondotta az elnök félre nem érthetően. dig nagy mértékben csökkentet­tük. Sok ember egészséges és hasznos életet folytat ma, aki e vívmányok nélkül már régen a temetőben pihenne. Amikor azonban életük delét túlhaladták, aránylag több és több embert ér el szívbaj és rák­betegség. Sokféle szervezet ala­kult az emberiség e két főellen­ségének a legyűrésére és az or­vosi laboratóriumok százaiban dolgoznak lázasan uj találmá­nyok kipuhatolásíáfa. A haladás máris szembeötlő és remélhető, hogy nagy felfedezések ezt a két kórokat is lényegesen lecsök­­kentik a jövőben. American Council. A bulgárok “szakadnak” A Kremlinnek legújabban Bulgária okoz fejfájást. A fia­tal bolgár kommuinsta párti munkások híveket toboroznak arra, hogy megdöntsék a moszkvai járszalagon működő bolgár kormányt és helyébe, jugoszláv mintára, Moszkvától független kommunista kor­mányt szemvezzenek. Moszk­va utasítására a bolgár kor­mány nagy csendben, de annál alaposabban látott hozzá a disszidensek deportálásához. Rakétabázisok Kubában Megbízható washing toni források szerint a Cuba felett elrepülő U-2 kémrepülőgépek megfigyelték, hogy a szigeten három rakétatámaszpont építé­se folyik. Fidel Castro hadse­rege a Szovjetuniótól kapott középtávolságu rakétákat állít fel a támaszpontokon. “Berlinben ma béke van, a há­ború réme nem Berlinben, ha­nem Moszkvában fészkel!” “Mi beleegyezünk abba, hogy bízzuk népszavazásra, Berlin népére: hová akar tartozni. Döntse el Berlin kérdését egy szabad választás!” “A béke idején Berlinnek a­­dott Ígéretünket nem szeghetjük meg a veszély idején!” “Egyedül a Szovjet kormá­nyon múlik, hogy a berlini ha­tárvonalat hadszíntérré teszi-e, vagy sem!” “Amerika népe nehogy azt higyje, hogy gyors megoldás le­hetséges: a vörösek több, mint egybillió ember felett uralkod­nak ma. Hosszú, nehéz idő kö­vetkezik, amelyben minden a­­merikainak egyformán ki kell vennie áldozathozó részét!” XXIII János pápa enciklikája XXIII János pápa most meg­jelent “Mater et Magistra” kezdetű szociális encyklikája elítélően nyilatkozik a kommu­nizmusról, megállapítva, hogy “ahol a polgárok személyes kezdeményezési joga hiányzik és az embereknek nincs meg­engedve, hogy munkájuk gyü­mölcse az övék legyen, ott zsarnokság van.” Munkaügyi kérdésekben sür­geti, hogy fel kell emelni a béreket, amelyek számos or­szágban az emberi színvonalon alatti életre kényszerítik a munkásokat és családjukat. “Igazoltnak látjuk az alkalma­zottak azon kívánságát, hogy részesedjenek azon vállalat eredményéből, amelyhez tar­toznak.” A pápai körlevél helyesel ál­lamosításokat és népjóléti ter­veket oly esetekben, amikor “a magánvállalkozás nem akar vagy nem tud jól működni.” Ugyan akkor az encyklika a régi szentszéki hagyományok­hoz híven erőteljesen száll sík­ra a magántulajdon, mint em­beri jog mellett. Tisztességes megélhetési lehetőséget kíván minden dolgozó és a kisfarme­­rek számára is. (János pápa maga is kisparaszti családból származik és jól ismeri az olasz parasztság küzdelmes, nehéz helyzetét és munkáját.) Ajánlatosnak tartja, hogy a farmerek termelési szövetkeze­teket alkossanak, hogy a leg­újabb technikai módszerekkel lépést tudjanak tartani. Segít­séget sürget számukra termé­keik értékesítésére és lehetővé kell tenni számukra, hogy társadalmi súlyúkat a politiká­ban is éreztethessék. János pápa kifejezésre jut­tatja, hogy a fejlett, prosperi­­tásos országok kötelességének tartja, hogy segítsék a szegé­nyebb, kevésbbé fejlett népe­ket. A s z ü 1 e té s szabályozás (birth control) ügyében meg­ismétli, hogy a Szentszék ál­láspontja változatlan, dacára annak, hogy tudományos körök nagy lakosság szaporulatot (population explosion) jósol­nak. A világ keresztényeihez in­tézett pápai körlevél a külön­böző keresztény országok nagyrészében kedvező fogad­tatásra talált még a más fele­­kezetüek között is és erkölcsi hatása beláthatatlanul nagy. A mai gyermekek tovább fognak élni tüdőgyulladást és tüdővészt pe-

Next

/
Thumbnails
Contents