Hiradó, 1961. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1961-12-28 / 52. szám
Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. CARTERET, WOODBRIDGE, FORM, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JA4 Obtfo Xitn&uiicuL. VhuüépűpüiL £dUacL wteL fluéJkáMátL mi fioAÜL Ossibcty. VOL. XL ÉVFOLYAM NO. 52. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ará 10 cent. THURSDAY— 1961. DECEMBER 28 Magyarország és Algéria földrajzilag nagyon távol esik egymástól és az afrikaiak felfogása szerint akár két külön bolygón is lehetnének. Az afrikai ENSz delegátusok túlnyomó többségének az a véleménye, hogy Algéria népe rabságban él, Magyarországé nem. Éppen ezért az afrikai és ázsiai delegátusok javarésze tartózkodott a szavazástól, amikor amúgy kutyafuttában, közvetlenül az elnapolás előtt a világszervezetben sorra került a magyar kérdés. Minden jóakaratu ember azt gondolhatta volna, hogy a magyar kérdés tárgyalása után az ENSz közgyűlése hatalmas többséggel Ítéli el a szovjet kormányt és budapesti csatlósát. Nem igy történt. A szavazatok összeszámolásakor az elnök kétszer is azt hitte, hogy a határozathoz szükséges kétharmad többség nincs is meg. A “titok nyitját” Afrika és Ázsia delegátusai jelentik, mint már előbb is említettük. Szerintük Magyarország nincs gyarmati sorban. Mint ők mondják, gyarmatról csak akkor lehet szó, ha valamely népen egy más fajú (értsd: más szinü) nép uralkodik és ha ez az uralkodó nép kulturálisan messze az elnyomott fölött van. Mint, mondják, a portugálok és az afrikai Angola népe közti viszony. A gyarmati sor alapelemei tehát hiányoznak Magyaror-i szág esetében — igy tartják az afrikai és ázsiai delegátusok, legalább is nagy részben. Készséggel elismerik, hogy a megszállás nem jó, de azért elviselhető — szerintük, — mig az igazi gyarmati sor embertelen és ebben sínylődnek, vagy sínylődtek az afrikai és ázsiai országok. Mert még a múltat sem felejthetik. Országuk régóta független lehet, az anyaországtól segélyt is élvezhetnek, de azért ezek a színes emberek tele vannak sértődéssel. Nem is sértődés ez, hanem vak gyűlölet, amelyik nem hajlandó mérlegelni. Az afrikai országok képviselőinek javarésze nem lát különbséget az amerikai-S-a szovjet ténykedések közt. Szerintük, ha a magyar forradalom éltiprása elitélendő, akkor a Kuba ellen irányult amerikai akció sem menthető. így helyezik egy kalap alá Magyarországot és Kubát s ha valaki mégis rá akarna mutatni a két eset közti különbségre, csak legyintenek. A kommunista felfogás egyre inkább érvényesül Afrikában és Ázsia bizonyos részén? Ezt nem lehetne mondani. De kétségtelen, hogy az afrikai és ázsiai diplomaták hálásak a Szovjetuniónak, mert — szerintük — Moszkva támogatása nélkül nem ment volna ilyen gyorsan a gyarmatok felszámolása. Hitük és meggyőződésük különben is, hogy a Szovjetuniótól nincs mit tartamok, Moszkvának nincs módja gyarmatosító törekvésekbe fogni Afrika és Ázsia területein. A kommunizmustól, mint gazdasági felfogástól pedig nem irtóznak — szerintük az elmaradt népekről ez is éppen úgy lepereg,é mint minden más tan. A legfőbb érdek, vallják Ázsiában is, Afrikában is; megmaradni függetlennek és közben gazdaságilag emelkedni és teljesen mellékes, hogy ehhez Amerika, vagy a Szovjetunió adja-e a segítséget. Vázlatos, természetesen ez a kiértékelés, nincs helyünk bővebb eszmefuttatásra, de a kép megfelel a valóságnak. - Az ENSz-ben az afrikai és ázsiai delegátusok jórésze egy húron pendül és ebben a világszervezetben rövidesen többségre tesznek szert. így érthető, hogy miért nem kapott túlnyomó többséget a Magyarországra vonatkozó határozat. S lesz ez még rosszabbul is. Ha a színes diplomaták felfogásában jelentékeny változás nem áll be, eljön az idő, amikor a magyar ügyet nem is lehet előterjeszteni, mert nem kap kellő szavazatarányt. Ki gondolta volna, hogy Kuba, Angola, vagy Algéria kihatással lesz a magyar ügyre? Januárban minden külföldi polgárnak jelentkezni kell! Az amerikai törvény megköveteli, hogy minden külföldi polgár, aki január 1-én az Egyesült államokban tartózkodik, itteni lakcímét január hó folyamán hivatalosan bejelentse. A törvény nemcsak az állandóan ittlakó idegenekre, hanem külföldi diákokra, látogatókra, átutazókra, matrózokra is vonatkozik. Az idegenek, akik január hó folyamán külföldön vannak, visszatértük után 10 nappal kötelesek jelentkezni. A kitöltendő űrlapot (Form 1-53) bármely postahivatalnál, vagy a Bevándorlási Hivatalnál kaphatjuk kézhez és aláírás után személysen kell azt a postán leadni; nem szabad a levélszekrénybe dobni. A törvény gyermekekre is A PÉNZ ÁRA Lehet, hogy a pénz minden baj okozója, de senki, sőt semmiféle közgazdasági rendszer sem lehet meg nélküle. Mi a pénz szerepe az Egyesült Államok szabad közgazdaságában? Miért van az, hogy a pénz ára — a kamatláb, amit a használatért felszámítanak — váltakozi? Mit jelent a “könnyű pénz” és jó-e az az ország közgazdasági életére, vagy nem? Az általános közgazdasági tevékenység Amerikában nyolc hónap óta egyre fokozódik, de a kamatláb nem változott; holott szabály szerint a pénz megdrágul, ha a közgazdasági viszonyok javulnak. Csak ha az üzlet lelanyhul, olcsóbbodik a kamat. A második világháború befejezése óta ez az első eset, hogy az élénkebb üzletmenet nem okozott hivatalos kamatlábemelést. A pénz is csak áru, amely a kereslet és kínálat szerint drágul vagy olcsóbbodik. Nagyobb kereslet felviszi az árát, nagyobb kínálat csökkenti ugyanazt. Annál inkább örvendetes, hogy az 1961. évben beállott üzleti fellendülés nem hozta magával a pénz megdrágulását. Az alacsonyabb kamatláb ugyanis serkenti a vállakozókat, hogy hitelt vegyenek igénybe, további beruházásokra. Több pénzt fognak fordítani áruk vásárlására és szolgálatok igénybevételére, mire a termelés is emelkedik és a munkanélküliség csökken. A kölcsönök után fizetendő kamat általában véve alacsonyabb Amerikában, mint a külföldön. Husz-harminc éves törlesztésre vásárolhatunk házat és pedig 5 és fél és 6 százalékos kamat ellenében, vagy uj automobilt 4 és fél és 6 százalékos kamat mellett akár három évi részletre is. Az üzletházak nagyrészének készpénz feleslege van és nincs szükségük hitelre, az egyéni megtakarítások is nagyobbak, mint valaha is voltak. A Federal Reserve System, amely a régi Magyarországon a jegybanknak felelt meg, Készül a “halálr 99 sugar Dr. Carl L. Kober amerikai tudós bejelentette a sajtó emberei előtt, hogy a legújabb amerikai “fegyver,” a halálsugár rövidesen készen lesz és a légierő rendelkezésére áll majd. A halálsugár részben atomrobbantással működő, 100,000 fok hőt előállító szerkezet, mely az űrben 50-200 mérföld között is halálosan hat mindenre, ami útjába kerül. vonatkozik, de a 14 éven aluliak nevében szüleik vagy gyámjuk tölti ki az űrlapot. Aki beteg, ahelyett más veheti át és adhatja le a kártyát. Csak a diplomáciai testület, vagy az Egyesült Nemzetek szolgálatában állók vétetnek ki a jelentkezési kötelesség alól és az ideiglenesen beenge dett földművelő munkások. Vörösek egymás közt A moszkvai pártkongresszus óta egyre élesebbé válik az ellentét a kruscsovi és a sztálini kommunista vonal államai között. Vörös Kina, az ázsiai kommunisták és Albánia megmaradt a sztálini vonal mellett, Kruscsov minden fenyegetése ellenére. A helyzet már annyira kiéleződött, hogy a Szovjetunió kiutasította Albánia követét Moszkvából, melyre válaszul az albán kommunisták a Szovjetunió egész diplomáciai testületét kiutasították Albániából. A ‘széles fronton” további összecsapásokra lehet számítani. Vonuljon ki az orosz MagyaroVszágból! Nem kell a kubai cukor John F. Kennedy, az Egyesült Államok 1962 első felére meghosszabbította a kubai cukor-vételre vonatkozó tilalmat. Már 1961 második felében se vett Amerika cukrot Castro vörös Kubájától, amelynek pedig a legfőbb bevételi forrása a cukorból ered. Castro, Kuba véreskezü diktátora a közelmúltban nyíltan beismerte, hogy kommunista. Egy sajtónyil atkozatában büszkén állította, hogy haláláig marxista-leninista meggyőződésű marad. A világ már régen tudta, hogy Castro “demokratikus” forradalma mögött a Szovjet állt s ezt most végre maga a vörös diktátor is beismerte. Az amúgy is válsággal küzdő kubai mezőgazdaságra erősen kihatással bir az amerikai cukorbehozatali tilalom, mint ahogy súlyos csapást mért annakidején Kuba gazdasági életére az amerikai turistaforgalom megszűnése is. Kuba most a kommunisták uralma alatt levő országokkal próbál gazdasági kapcsolatokat teremteni —- valószínűleg Kruscsev parancsára — de hogy azok mit -fognak cserébe szállítani a kis szigetországnak, vagy mivel fognak fizetni, kérdés ... HÍREK RAB - MAGYARORSZÁGBÓL igyekszik gondoskodni arról, hogy lehetőleg mindig “könynyü pénz” álljon rendelkezésre. Ha szükséges, megnyitja összes forrásait a pénzintézetek előtt és mérsékelt kamatlábat állapit meg. Ezt azért teszi, hogy a gyárak teljes erővel dolgozzanak és a munkanélküliek száma csökkenjen. Ezt a politikát addig folytatja, amig csak attól nem kell tartani, hogy tulspekuláció következik be és infláció fenyeget. Valószínű ezért, hogy a jövő évben szükebb pénzviszonyok következnek be. Ha az üzleti tevékenység még jobban felvirágzik és kevesebb ember lesz munka nélküli, az egyéni megtakarítások ugyan emelkedni fognak és a vállalatok bérlistája megduzzad, de több pénzre lesz szükség minden hét végén és amikor a nyersanyagokért fizetni kell. Ez esetben a kamatlábnak emelkednie kell. American Council ÁRAK VÁLTOZÁSA (FEC) Magyarországon egyre emelkednek a szabadpiaci árak. A fővárosi piacon a tojás, burgonya, zöldségfélék és a gyümölcs ára a hivatalos statisztika szeritn már szeptemberben 20-24 százalékkal volt magasabb a múlt év hasonló időszakához képest. Viszont a minisztertanács december 10-i hatállyal leszállította a kávé, tea, csokoládé, cukorkafélék, déligyümölcs, bors és egyéb fűszerfélék, a vendéglátóipari ételek, cukrászsütemények és néhány iparcikk árát. Az árleszállítás 5-40 százalékig terjed. Ugyanakkor azonban 17 százalékkal felemelték a dohányipari áruk és a sör árát. A minisztertanácsi határozat igy szól: “A kormány az árváltoztatás elren d elésénél alapvetően abból indult ki, hogy az árak alakításával kedvező irányba befolyásolja a lakosság fogyasztását. Az olcsóbban vásárolható cikkek jelentős részénél a várhatóan megnövekvő fogyasztás kívánatos az egészségesebb táplálkozás szempontjából.” ' ÁRUCSERE KUBÁVAL Havannában tartózkodó magyar kereskedelmi delegáció vezetőjének nyilatkozata szerint a gazdasági árucsere értéke 1961-ben 21 millió dollárra rúg. A Magyarország által nyújtott hitel keretében teljes gyárberendezések leszállítása és üzembehelyezése megkezdődött. Magyar mérnökök ellenőrzik a szereléseket Kubában, kubai szakmunkások tanulnak Magyarországon és magyar szakemberek dolgoznak Kubában. RÁKOSI “NYUGDÍJBAN” (FEC) Nyugaton élő szovjet diplomáciai körökből kiszivár(Folyt. a 4-ik oldalon) BALLADA Szüzanyánkhoz való könyörgésképpen melyet Villon szerzett édesanyja kérésére (József Attila műfordítása) Királynő, akit fél a poklok szennye, Ég hölgye s földünk Úrasszonya ott, Tekints rám, ájtatos keresztényedre, Fogadj, mint választottid fogadod, Bár érdemes kegyedre nem vagyok. Oly nagy a száma, Úrnőm, jóságodnak, Hogy vétkeim kicsinnyé zsugoordnak S a lélek nélkülük érdemtelen A mennybe jutni, ne vedd tréfaszónak,— Élten és holtan, ez az én hitem. Mondd meg Fiadnak, mindenik vétkemre A romlást küldje, én övé vagyok, Szálljon meg, mint a Szent Annát kegyelme, Vagy mint Theofilust, a kispapot, Aki általad feloldoztatott. Mennyit fogadkozott ő a Gonosznak, óvj, hogy ilyenbe én ne fáradozzak, Töretlen Szűz, aki szeplőtelen Misénk szentségét méhedben hordoztad. Élten és holtan, ez az én hitem. MI TÖRTÉNNE A NEMZETTEL EGY ATOMHÁBORÚ UTÁN? A “U. S. News & World Report” részletes ismertetést adott az Egyesült Államokon belüli előadódó helyzetről közvetlen egy atomháború után. Az esetleges atomháború növekvő veszélye napról-napra kérdést vet fel az emberek előtt. Sokan aggódnak “vájjon mi is lesz az éjietem során megtakarított anyagiakkal és a befektetett tőkémmel, amennyiben túlélem a világégést?” A hivatalos személyek becslése szerint egy teljes nukleáris háború hazai viszonylatban legalább 60 millió emberáldozatot követelne, mely az Egyesült Államok összlakosságának egyharmad része. A nemzeti vagyonban esett kár pedig körülbelül 400 billió dollárt érne el. Ezen pusztitási méretek figyelembevételével logikus a kérdés: “Hogyan tudom megvédeni tulajdonomat és befektetéseimet? Cseréljem be a részvényemet? Biztonságosabb az állami kötvény (government bond) ? Van valami értelme az életbiztosításnak? Mi lesz a bankbetétemmel, miután a bank porráégett? Mindezekkel a kérdésekkel sokan foglalkoztak a Kennedy államgépezet hivatalos személyeitől — a nemzetvédelmi tervcsoporttól (civil defense planners) — a legkiválóbb pénzügyi és gazdasági szakemberekig. A kidolgozó tt program, mely egy atomháború után azonnal életbelépne, talán megrázóan hangzik. A kormány egy nemzeti “veszteség megosztást” tervez a háborút követően. Ennek keretében akik megmenekültek az anyagi károktól, kötelesek lesznek megosztani javaikat azokkal, akik minden elveszítettek. Nagyméretű adók kerülnének kivetésre az újjáépítés elősegítésére. Jelenleg uj adórendszert tanul mányoznak, amely ma még alkotmáhyellenesnek minősíthető. A kormány joga lesz kisajátítani az elpusztult és örökös nélkül maradt tulajdonokat. Ezek értékét ma 10 billió dollárra becsülik. A kormány különböző képzett szakemberei szerint a nemzet újra életre tud kelni egy atomháború után, ha előre kidolgozott tervekkel áll készen az újjáépítésre. Ez az állítás több okból helyes. Először is: az Egyesült Államok területének legalább 80 százaléka sértetlenül maradna az atomtámadásoktól. Néhány ipartelep is elég jó állapotban lenne. Sok lakóház és modern farmgazdaság az ipari gócpontoktól távoleső részeken teljes mértékben megmenekülne. Minden mérték figyelembevételével az életbenmaradó 120 millió amerikai lakosság újra talpra tudná állítani a nem-» zetet. A háborút követő körülmények természetesen kedvezőtlenek a maiakhoz viszonyítva. A nemzet sokkal szegényebb lenne és az életszínvonal viszszaesne az elmúlt századforduló szintjére. Az újjáépítési és gazdasági problémák mellett több más is felmerülne. Valakinek el kellene látni a nemzetvédelmi szolgálatot, a romeltakarítási munkálatokat, a betegek ápolását és a halottak eltemetését. Az atomháborút követő problémák további analizálása folyamatban van. Minden eshetőségre fel kell készülni az anarchia elkerülése érdekében. Lehet, hogy a kijelölt szervek a háború következtében elpusztulnának, ezért az irányítás decentralizálása lényeges. A kormány részletes utasításokkal látja el a legkisebb szerveket is, hogy az adott esetben önállóan tudjanak cselekedni. Az egyén anyagi problémája a nemzeté is. Éppen ezért a veszteségmegosztási tervezetre szükség van. A Kennedy-kormány éles előrelátással mindent megtesz, hogy a legkisebb részletekig kielemezze egy esetleges atomháború és következményeinek orvoslását. Felesleges az aggodalom bárki részéről, hogy mi lesz a bankbetétemmel, az ingatlanommal, stb., mert akik életben maradnak, egyformán fogják viselni a terheket. KEDVEZŐ ÚJÍTÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSBAN A Társadalombiztosító Törvény legutóbbi módosításai között van egy ,amely kevésbbé jelentős ugyan, de mindenkit érint, aki Social Security illetményt élvez és 72 évnél fiatalabb. Ez e “megengedett külön keresetről szól. Az eddigi törvény szerint, mindenki 1200 dollárt kereshetett évenként anélkül, hogy ez a külön kereset társadalmi biztosítási járulékait érintett volna. Egy dollárt visszatartottak minden két dollárból, amivel többet keresett mint $1200, de kevesebbet min $1500 és még 1-1 dollárt minden 1500 dolláron felüli keresetből. Az uj törvény értelmében 1 dollárt fognak visszatartani minden 2 dollárból, az 1200 és 1700 dollár közötti keresetnél és ugyancsak 1 dollárt minden $1700-os felüli keresetnél. Mindez azt eredményezi, hogy az a nyugdíjas, aki eddig $1700-t keresett, nagyobb tiszta jövedelmet fog huzni nyugdíjból és keresetből, mint eddig; $1700-on felül azonban minden megkeresett dollárt levonnak a nyugdijából. Ez a módosítás az egész 1961- évi keresetre vonatkozik. Nyugdíjasok tehát, akik 1500 dollárnál többet keresnek az idén, lépjenek érintkezésbe a Social Security Administration legközelebbi fiókjával. Nincs változás abban a szabályban, hogy tekintet nélkül arra, hogy mennyit keresünk az egész év folyamán, nincs levonásnak helye az olyan hónapra járó illetményekből, amelyben 100 dollárnál kevesebbet kerestünk — illetve nem végeztünk számottevő munkát a saját vállalkozásunkban, — vagy pedig már elértük a 72-ik életévünket. Asszony vagyok én, szegény és vénecske, Mit sem tudok, betűt nem olvasok, — Látom az Édent templomunkban, festve, Ott hárfák vannak, lantok, kobozok. S a poklot, hol sok elitéit rotyog: Ez elkomórit, az mosolyra oktat. Az örömet ad, Szüzanyám, azoknak, Kik hozzád futnak vélem vétkesen, S csordultan hittel, buzgón iparkodnak Élten és holtan, ez az én hitem. Várunk, Szüzünk, Király asszony, ki hordtad Jézust, az örököt, Mindenhatónkat, Lejött, fölvéve gyönge mivalónkat, Lejött segitni rajtunk idelenn, Od’adta ifjúságát a bitónak Nem más ő, mint ahogy igéim szólnak Élten és holtan, ez az én hitem. PERTH AMBOY HERALD POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY
