Hiradó, 1961. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1961-02-23 / 8. szám

1961. FEBRUÁR 28 — Eat. in IMI — PERTH AMBGY HERALD HUNGARIAN WEEKLY — New Yorkba. — És mit tetszik ott csinál­ni? * — Kiszállok. HA... HA... HA.. VÉGRENDELET HOZOMÁNY Salamon, a gazdag sztóros, végrendeletét csinálja az ügy­védjénél. Van pedig szépen, amit hátrahagyjon a boldog és nevető örökösökre. — Mindenemet egyetlen drága nőmre hagyom, akit ezennel általános örökösömmé teszek, — diktálja Salamon. — Helyes — mondja az ügy­véd, miután leírta. — Az egyetlen feltétel, amit kikötök, hogy három hónapon belül férjhez megy valakihez az egyetlen, drága özvegyem, .— folytatja Salamon a legna­gyobb lelki nyugalommal. — Nem értem, ilyen még nem fordult elő hosszú prakszi­­somban, — szól az ügyvéd. — Pedig nagyon érthető, — mondja Salamon.— Azt aka­rom, hogy legyen valaki, aki — Érted, fiam? Most el­­jmégy lánynézőbe azokhoz a Savanyuékhoz és tízezer dol­lár hozományt kérsz. De ha az öreg egy lump fráter, tizenket­tőt kérsz, ha pedig már ült is, tizenötöt. — És mondd papa, mennyit kérjek akkor, ha az öreg Sa­vanyú már lóg? VASÁRNAPI ISKOLÁBAN Tanító: És mi volt az első dolga Dánielnek, mikor kisza­badult az oroszlánok közül? Feri: Haza telefonált, hogy nincs semmi baja. A BÖRTÖNBEN — Hát téged mi juttatott ide? — A fiatalság és a tapaszta­latlanság. — De hiszen már vén legény vagy! — Biz az! — Hát akkor, hogy értsem, amit mondtál? — Az ügyvédem fiatalsága és tapasztalatlansága. MAGYARÁZAT — Hogy néz ki maga, hisz valóságos nyomorék! — Bizony, bizony — a sok automobilozás! — Hát minek automobilo­­zik? — Kérem, nem én — mások. A JÓ MENTSÉG Férj uram hajnali két órakor tér haza. A felesége szigorúan rárival: — Van-e valami mentséged, hogy ilyenkor jösz haza? — Van! . — Mi az? — Vigye el az ördög! Nem emlékszem már rá! Pedig biz­tosíthatlak róla, hogy kitűnő volt! BÁTORSÁG — Az az ur ott bemehet a legvadabb oroszlánok közé, egy haja szála se görbül meg! Állatszeliditő? — Nem, de teljesen kopasz. MIT CSINÁL? Mr. Pedler mindenáron is­merkedni akar a vonaton. Meg­kérdezi tehát az utitársát: — Hová tetszik utazni? Előfizetési nyugtával — a lapotj Nyugtával dicsérd a napot, ICI PICI BÖKKENŐ — Mi van a vőlegényeddel? •— kérdi egyik lány a másik­tól. — Van köztünk egy kis né­zeteltérés — feleli a másik. — Én szeretnék egy nagy templomi esküvőt, ő pedig sze­retné felbontani a jegyességet. VACAKOLJON adukban az üzletekben, amelyek lo­vunkban hirdetnek. Ez ön­magának. hirdetőinknek és '•fkunk is iitiuiukra Istszf NEMDE UNJÁK MÁR A SZÁRÍTÓ KÖTELET? A MEGOLDÁS EGY VILLAMOS ___ RUHA SZÁRÍTÓ A nagymosás nehéz munkáját váltsa fel a kényelem! A mosásuk gyönyörűen megszárad kevesebb mint egy óra alatt, bármilyen időben, nappal vagy éjjel __ automatikusan! Vásároljon egy villamos ruha szárítót az ismerős üzletében .pvblic^serviciT NE DOLGOZZA AGYON MAGÁT — VEGYEN EGY SZÁRÍTÓT Hírek rab-Magyar­­országból “CSAK A MÁNAK ÉLTÜNK” (FEC) Egy fiatal csepeli munkásnak sikerült szabad földre kijutni. Tapasztalatait az alábbiakban mondta el: “A csepeli fiatalságot nem érdekli a politika. A gyűlése­ken meghallgattuk a dumát, magunk között azonban, ha er­re ritká nsor került, másként beszéltünk.” Barátainak érdeklődése első­sorban a pénzkereset, szórako­zás — jazz és tánc — és motor­bicikli. Az utóbbi legtöbbjük­nek csak “álom, mert csak hosszú spórolás után szerezhe­tő be.” Aztán még a film és te­levízió. Forrás úgy érezte, hogy ‘csak beleél a mába, ve­getál és mindenüket csak fel­zabálják, mert csak arra jut.” Ez az anyagi elégedetlenség késztette a disszidálásra. Keresete, mint lakatossegéd­nek havi 1,400 forint körül mozgott. Haza havi 500 ft.-ot adott lakásért és vacsoráért. A legtöbb korabeli barátja ugyan igy tette. Amióta dolgozott, egy év alatt egy télikabátot 1,500 forintért és két öltöny ru­hát egyenként 1,300 forintért tudott venni. 2,900 forintot fi­zetett egy kelet-német útra. Nyáron barátaival szomba­­tonkint rendszerint a Margit­szigetre a “casino”-ba mentek táncolni. Télen az ismertebb budapesti és csepeli tánchelyi­ségeket látogatták. Szombaton­­kint 100-150 forintot is elköl­tötték ételre-italra. “Ez volt a szokás.” Persze az is megesett, hogy a hónap végére már nem volt pénzük. Ilyenkor Csepe­len maradtak. A lányokat egyébként sokszor meghívták és “fizették, amit azok kíván­tak.” A menekült nem tartotta magát huligánnak, ezek sze­rinte külön osztály, akik öltöz­ködésükkel visel kedésükkel elkülönülnek a többitől. A múltról a menekült csak A rabszolgaság kérdése és az amerikai polgárháború Az amerikai nép szellemét úgy foglalkoztatja a polgárhá­ború kora, mint például a ma­gyar népet az 1948-49-ki sza­badságharc. Minden évben leg­alább pár száz uj könyvet hoz­nak piacra, amely a Polgárhá­ború bizonyos körülményeivel foglalkozik. Minthogy ebben az évben van a háború kitöré­sének századik évfordulója, a jubileum az uj kötetek árada­tát indította meg. Még a polgárháború kitöré­sének okai felett is vita fejlő­dött ki. A vélemények megosz­lanak abban a kérdésben, hogy milyen mértékben felelős a rab­szolgaság eltörlése a rengeteg véráldozatért és tragédiáért, amit a fegyveres összeütközés okozott. A történészek azt állít­ják, hogy más okok is közre­játszottak a háború kitörésé­ben. Először is az volt a vita, hogy joga van-e egy államnak az amerikai szövetségből kilépni. Az Észak azt hajtogatta, hogyha egy államot felvettek az Egyesült Államokba, az töb­bé nem léphet vissza. A Dél amellett kardoskodott, hogy miután a tagok önként csatla­koztak az Unióhoz, önként ki is léphetnek abból. A déli államok szerint az Észak mindjárt eleinte is el akarta törölni a rabszolgasá­got, amikor megtiltotta annak az uj területekre való kiter­jesztését, amikor védelembe vette a szökevényeket és ami­kor a földművelő Dél érdekeit az iparosodó Észak érdekeinek alávetette. A déliek úgy érez­ték, hogy az egyetlen módja annak, hogy ezt a szerintük méltánytalan bánásmódot elke­rüljék, hogy kilépnek az Uni­óból. Lincoln Ábrahám maga úgy nyilatkozott, hogy a háborút az Unió megmentése érdekében kellett megindítani és lefoly­tatni, hogy ilyen módon a hiit­­lene két visszakényszeritsék. Ahogy azonban a háború ki­fejlődött, nyilvánvaló lett, hogy a legfontosabb ütközőpont a rabszolgaság kérdése körül forgott. A déliek közgazdasága a rabszolgasjgra volt felépít­ve, mig az Északon azt ember­telenségnek ttekintették. A kér­dést az Egyesült Államok ne­vében Lincoln elnök 1862-ben azzal döntötte el, hogy az “Emancipation Proclama­tion”-! (Felszabadító Kiált­vány) bocsátotta ki, amelynek értelmében minden rabszolga szabad emberré lett. Ettől kezdve a rabszolgaság kérdése lett a háború főcélja. A Fel­szabadító Nyilatkozat jogilag ugyan megszüntette ezt az embertelenséget, de hogy a ha­tározatot a Délen is végrehajt­hassák, a háborút előbb meg kellett nyerni. így történt, hogy bár az Észak az Unió megmentése ér­dekében indította meg ezt a véres háborút, de miután az Északot a Déltől csak a rabszol­gaság kérdése választotta el, ez volt a háború motívuma. A Dél ragaszkodott a saját élet­módjához és az állami felség­jogokra hivatkozott, hogy azt fenntarthassa. A déli életfelfo­gás azonban a rabszolgaságon alakult és annak nem volt er­kölcsi jogosultsága. HA VISSZAESÉS MUTATKOZIK az üzletében, ... ha nem sikerül egy mulatság vagy hasonló “ren­dezés,” ... ha nem kapja meg az itteni magyarságtól azt a párt­fogást, amire számított és amn — talán joggal — elvárt, saját magát okolhatja érte, ha nem hirdette azt a mi lapnukban...! A magyarság, a mi olvasóink hoz­zá vannak szokva ahhoz, hogy ha valami érdemes dolog készül vagy ha valamely cégnek emlí­teni. szülei véleménye alapján alko­tott fogalmat. “Apám és anyám azt mondták, hogy a Horthy­­időben jobb volt. Igaz, hogy csak négy évet járatták a gye­reket iskolába és nem mindig volt munka, de ha dolgoztak, a kereset jobb volt. Azt hi­szem, igazuk lehet, ha elgon­dolom, hogy annakidején egész kis negyed épült fel szép mun­kás családi házakból ott Csepe­len,” mondotta. Vannak ma is ezek nagyon panaszkodnak a munkások, akik építtetnek csa­ládi házat OTP kölcsönnel, “de nagy törlesztési részletek mi­att, holott már előtte is sokat kellett spórolni. Anyám sokat panaszkodott a beszerzési ne­hézségek miatt,” folytatta — disznóhust csak szombatokon lehetett kapni hosszú sorbán­­állás után. Marhahús hétköz­nap is volt, de nem minden nap, “viszont arra nem mindig futotta a pénzből.” Hétköznap legtöbbször belsőséget vagy ló­­hust ettek, “mert az olcsó.” Évekkel gyorsíthatja meg az angol nyelv elsajátítását az, aki Dr. Pogány Béla nyelvtanár kez­dők számára, pontos amerikai ki­ejtéssel irt, varázserejü zseb­könyvét elolvassa. Cime: EZEREGY SZÓ A 160 oldal tartalma: 1. Angol-Magyar szótár; 2. Magyar-Angol szótár (a legszük­ségesebb szavakkal) ; 3. egy meré­szen leegyszerűsített leiró nyelv­tan; 4. többszáz amerikai szólás­mód. Név, lakcím és 1.50 dollár be­küldése után postafordultával szállítja Dr. Béla Pogány 450 East 84th Street New York, N. Y. Telefon: LE 5-6706 ... és igazán növekszik, ha nálunk helyezi betét­re pénzét! Betétje jó osztelékot hoz rendszeresen ... és az a mód, ahogyan mi a kamatokat mindig a tő­kéhez adjuk, még a ka­mathozadékokat is ka­matoztatja! LEGYEN JÓ ÖNMAGÁHOZ. . . NYITASSON EGY TAKARÉKBETÉT SZÁMLÁT NÁLUNK MOST! llfi MMEAITITQ GYAPJUFONÁL, cipó, építőanyag, U Will Ifl El II I KÁVÉ, KAKAÓ, TEA, SZÖVET, VÁSZON, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI ÉS IPARCIKKEK MEGRENDELHETŐK MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA Kerületén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen külomböznek a magyar IKKA csomagoktól ■ MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK Árjegyzéket kivá natra küldünk. U.S. RELIEF PARCEL SERVICE, ,kc BRACK MIKLÓS igazgató BEJÁRAT A 2nd AVE.-ről Phone: LEHIGH 5-3535 245 East 80th St, NEW YORK 21, N. Y. 4 Megjelenik minden csütörtökön — Published every thursday by LASZL O 1. DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó Szerkesztőség Ruibória/ Office: 303 MAPLE ST. PERTH AMBOY, N. J. Telefon — Telephone? If no answer —Ha nem kap TÍUlt VAllev 6-3661 Liberty 8-1369___ Subscription rates: Előfizetési ára $3.00 for one year $3.00 egy évra ($4.00 in foreign countries) (Külföldre $4.00) Entered as second cli.s> mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amt-ov. New Jersey, under the Act of March 8, 1879 sajnálja majd, hogy én meg- i haltam! HUN KIRÁLY A magyar iskolában kérdezi a tanító: — No, Jóska, mondd meg, ki volt Attila? — Attila? . . . Attila? ... — mondja a gyerek és nagyot néz. — Attila hun király volt — súgják a gyerekek. Jóska kap a szón: — Attila hun király vót, hun nem vót király . . . FIGYELJE HOGYAN NO A BETÉTJE! HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tarto­zásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelené­se ezzel is biztosítva legyen! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! AZ ÖN BETÉTJE NÁLUNK A P TAKARÉKBETÉT-SZÁMLÁN Mi ILYEN RÁTÁVAL JÖVEDEL- E 4MM MEZ KAMATOT ........................... BANK ÜZLETI ÓRÁK: Naponta reggel 9-től cl.u. 2:30-ig Pénteken reg. 9-től 2:30 és este 5-7-ig TELJES, TÖKÉLETES BANKSZOLGÁLAT ! TAKARÉKOSOK SZOLGÁLATÁBAN MÁR TÖBB MINT 40 ÉVE The FORDS NATIONAL BANK Fords, New Jersey Barátságos Bankja A FEDERAL RESERVE SYSTEM TAGJA A FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION TAGJA Indian Creek Lodge MARGIT VILLA Töltse vakációját a MARGIT VILLÁBAN MIAMI BEACH-EN csak pár utca távolságra az ÓCEÁNTÓL! Kimondottan ió MAGYAR KONYHA Meghitt, családias' környezet! A magyarság szives pártfogását kérem: •• Ozv. Péter Antalné Kérjen árajánlatot: 6981 Indian Creek Drive MIAMI BEACH, FLORIDA Tel.: UN 6-5677 BAUM BÚTOR-ÜZLET 172 MARKET STREET Passaic, N.J. Tel. PR. 9-25S4 HÖLGYEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents