Hiradó, 1961. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-02 / 9. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEA8BEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. PERTH AMBOY HERALD J/ul Otitfo 24u mg n h ifiM, (yUuB&papuUL £dtiacL muL fiuAUiJubcL ul. fkudk. tfwAoy PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. Hálás köszönet! . Be kell most vallanom, hogy volt idő közel 25 évi amerikai magyar újságírói és lapkiadói tevékenyégem során, amikor az itteni magyarságba vetett hitem és bizalmam megren­dült . . . voltak sötét napok, amikor már-már azt hittem: minden munkánk céltalan itt . . . nem érdemes magyar új­ságot kiadni Amerikában, ke­vés az olyan magyar, aki meg­becsüli “a nemzet napszámosá­nak,” a magyar újságírónak a munkáját. Be kell vallanom most azt is — és boldogan vallom be! — hogy amikor az itteni magyar­ság jó magyar érzésében, jószí­vűségében, megértő jóakaratá­ban és a tisztességes magyar sajtót támogató készségében egy kicsit is kételkedtem, na­gyon tévedtem! Nem ismertem még igazán és eléggé itteni magyar testvéreimet ahhoz, hogy jogom lett volna birála­­tott mondani felettük — még csak úgy magamban, befelé se, mert hiszen, hál’ Istennek, nyíltan és kifelé soha ki nem mondtam, le nem írtam egyet­len, elitélő, bíráló szót se! Igazán és valójában csak most ismertem meg itteni ma­gyar testvéreimet, most, ami­kor néhány héttel ezelőtt el­mondottam, hogy nyomdai ba­jaim vannak s lapjaimnak sa­ját nyomdát kell szerezzek és ehhez minden olvasónak a se­gítségére szükségem van. Kér­tem, hogy mindenki küldje be a lapért járó tartozását, illetve előfizetését és ezen felül min­denki, aki teheti, küldjön be annyi évi előfizetést a követke­ző esztendőkre, amennyit tud és amennyit a szive diktál. Nem alamizsnát kértem, nem aján­dékért kunyeráltam (mint ahogy ezt nagyon sok újság teszi), mert ez nekem nem szo­kásom és erre nekem nincs se “gusztusom,” se szükségem. Csupán ELŐFIZETÉST kértem azoktól, akik szeretik és meg­becsülik a lapot, előfizetést ÉVI 3 DOLLÁRJÁVAL, még mielőtt az évi 4 dolláros uj rá­ta életbe lépne. Kérésemre és olvasóimhoz intézett közvetlen szavaimra a válasz annyira megható; annyira uj erőt és bizalmat nyújtó levél-áradat volt, hogy azért ezen a helyen mondok külön hálás köszönetét min­denkinek! Keresni fogom az alkalmat, hogy kinek-kinek a jóságát egyszer valamiképpen majd viszonozzam! Köszönöm a sok-sok csekkel és készpénz­zel kibélelt, sok-sok kedves, megható, biztató és mellettem­­állásukról biztositó levelet, kö­szönöm sokaknak a sokévi ELŐRE előfizetést és köszönöm igaz barátaimnak és az én drá­ga jó magyar testvéreimnek megértő segítségemre sietését! ígérem, nem leszek ezután se méltatlan barátságukra, sze­reteti! k re ! Most pedig hadd folytassam a szerkesztő “elérzékenyiilt hangú” eme (talán szokatlan) megnyilatkozását néhány praktikus közléssel: Tekintettel a rossz időjárás­ra, szokatlanul kemény télre — ami az elmúlt heteket nagyon sokunknak a számára szinte elviselhetetlenné tette, mert mindennapi munkánkat épp­úgy végeznünk kellett, mint máskor, amikor kocsinkat hó­lapátolás nélkül elindíthattuk — és tekintettel arra, hogy so­kan még a legközelebbi posta­ládáig sem tudtak elmenni, még ha akartak volna se . . . na még aztán, a mi kollekto­raink se tudtak azokhoz a há­zakhoz kimenni, ahol már vár­ták őket: A 3-DOLLÁRJÁVAL TÖBB ÉVRE ELŐFIZETÉS KEDVEMÉNYÉT EGY HÓ­NAPPAL MEGHOSSZABBÍT­JUK! Tehát: aki 1961 április 1-ig beküldi, vagy behozza előfizetését, vagy pedig lapunk megbízottjának a kezeihez ki­fizeti, az 3 dollárjával annyi évet fizethet előre, amennyit akar. (Aki április 1 után fog fizetni, az 1961-re és a követ­kező évekre már 4 dollárjával fizeti a lapot, de április elseje előtt még 3 dollárral fizethe­ti!) A pénzt bárki beleteheti egyszerű borítékba és lapunk­hoz cimezve beküldheti, nem vesz el, vagy legalább is eddig még soha nem veszett el! Ez főleg azoknak a kedves előfi­zetőknek szól, akik más váro­sokban, távolabbi vidékeken laknak. Fontos, hogy a boríték­ra kívül mindenki írja fel a nevét és címét, mint feladóét, hogy tudjuk, kitől jött a pénz s aszerint könyveljük el! Valaki azt kérdezte, hogy ha végrendeletében lapunkra hagy valamennyit, a törvény szerint ez kifizethető lesz-e? Praktikusan erre azt válaszol­hatjuk, hogy: igen, természe­tesen. Nem vagyunk azonban elég praktikusak, mert ezen a helyen most azt is mondjuk: nem kérünk, nem kívánunk mi adományt senkitől. Ha a jó Is­ten és barátaink velünk van­nak, fenn tudjuk még tartani a lapot még jónéhány évig. Aki azonban végrendeletileg meg­emlékezik erről a szerény kis magyar újságról itt a messzi tengerentúl ... ha valaki “emlék-alapot” kíván létesíteni és lapunkra hagy valamit, an­nak nevés és emlékét a lap el­­s ö> oldalán felül kegyeletes mondatba foglalva addig fog­juk őrizni, amig ez az újság megjelenik és élni fog . . . Nem uj dolog ez: messzi Székely­országban annak a lapnak a fejlécén, ahol első Írásaim most 30 éve megjelentek, azoknak az “előttünk járóknak” a nevei álltak “néhai” megjelöléssel, akiknek emlékét kegyelettel és tisztelettel őrizte ott a végeken az árva magyar Betű . . . En­nél szebb emléket alig állítha­tott magának — vagy annak, akit becsült és szeretett — va­laki . . . Ezt ígérhetem én is most s talán nem fog senki csúnyát mondani rám, ha ez jutott eszembe annak az ér­deklődőnek a kérdése nyomán, aki a sir felé közeledve a sok megpróbáltatással küzdő szer­kesztőre s itt a végeken a jót, szépet, igazán magyart és iga­zán amerikait hirdető árva Magyar Betűre gondolt. A nyomda meg lesz, ez most már bizonyos. Hogyan s mint, még nincs véglegesen kialakult terv, de talpon maradunk! A cél elérésének lehetővé tételé­hez nagyban hozzájárult lap­jaim hűséges olvasóinak, sok­sok jóbarátomnak és jó ma­gyar testvéremnek eddig ta­pasztalt és még ezután is bizo­nyára tapasztalható segítő készsége. Amikor mindennel Javulni fog a gazdasági helyzet Hodges kereskedelmi mi­niszter áprilisra az országos gazdasági pangás enyhülését jósolja. Kennedy elnök gazda­­ságfellenditő kormányakciója: állami bevásárlások, a munka­­nélküli segélyek meghosszab­bítása és egyéb segélyakciók növelni fogják a vásárlóerőt, amely lendítőerőt ad a keres­kedelemnek és amely végered­ményben kedvezően befolyá­solja az általános gazdasági helyzetet. Az öregek beteg­ség-biztosítása Kennedy elnök rövidesen be­nyújtja a kongresszusnak az öregek betegség-biztosításáról szóló törcényjavaslatot, amely a betegbiztosítás költségét a Social Security adó valamelyes emelésével kívánja fedeztetni. Bár Kennedy elnök üzeneté­ben megsürgette az öregek be­tegség-biztosítását, de néhány törvényhozó azon a véleményen van, hogy a elnök veszélyez­tette az öregek betegség bizto­sításának elfogadását azzal, hogy öt irányban javítani kí­ván a social security nyugdí­jon április 1-ig. Ezek az újabb social secu­rity kedvezmények, amelyeket az elnök javasol, a social se­curity adóját emelnék. A tör­vényhozók nem egyeznének abba bele, hogy a beteg-bizto­­sitás és a javasolt kedvezmé­nyek érdekében is emeljék a Social Security adóját. A beteg-biztositás költsége fedezésére a Social Security adóját minden 4,800 dolláros keresetig 3 százalékról fél­emelnék 3 és fél százalékra, melynek fele-felét a munkaadó és a munkás fizetné. Ez a fél százalékos többletadó fedezné a kórházi költséget, a nursing home gondozást, az otthoni és kórházi orvosi vizsgálatot. Még nem ismerik minden részletben Kennedy elnök tör­vényjavaslatát a betegség-biz­tosításról, de valószínű, hogy a költségek első 75 dollárját a biztosított betegnek kellene fizetnie. Statisztikusok szerint két­­szerannyi fiatalember és nő fog felvételért jelentkezni az egyetemeken tiz év múlva, mint napjainkban, bár a hall­gatók száma máris 225 száza­lékkal emelkedett a második világháború befejezése óta. Ez a kilátás súlyos feladatok elé állítja magukat a tanintézete­ket, a tanári kart és természe­tesen a szülőket is, akiknek gyermekei tiz éven belül elérik a megfelelő kort. Vájjon ver­senyt tud-e tartani fennálló in­tézeteink befogadóképessége a jelentkezők számának növeke­désével? A feleletek eltérők, de ab­ban megegyeznek, hogy az or­szágnak már most hozzá kell fognia az oktatási lehetőségek lényeges kiszélesítéséhez annál is inkább, mert ehhez Kennedy elnök által a kongresszushoz benyújtott nevelésügyi törvény­­javaslat megadja az alkalma­kat. Egyik vezető közoktatási szakértőnk szerint: “Amerika gondoskodni fog ifjainak to­vábbképzéséről már csak azért is, mert ipari és kereskedelmi vállalataink egyre több, maga­sabb műveltségű alkalmazott közreműködését fogják igé­nyelni és igy a gazdasági nyo­más fogja kényszeríteni a kor­mányt, az államokat és a ma­gánosokat, hogy a tanulási le­hetőségeket megszaporitsák. A magánintézetek átlagban véve csak 40 százalékos kibővítést vettek tervbe a legközelebbi évtizedre, de állami s más nyil­vános intézeteink 100 százalé­kos emelkedésre rendezkednek be. A többi jelentkezőt egyéb, speciális főiskoláknak kell fel­szívnia.” Egy másik szakértő a szülők könnyelműségét hibáztatja: “A szülők 85 százaléka nagyon is óhajtja, hogy gyermekeik egyetemre kerüljenek, de ha azt kérdezzük tőlük, hogy gondoskodnak-e arról, hogy az egyetemi oktatás költségeit a kellő időre összegyüjtsék, ki­derül, hogy csak 5-10 százalé­kuk tudja, hogyan fogja a problémát megoldani.” Mások nem ilyen borúlátók. Szerintük 1961 és 1970 között Amerika nemzeti jövedelme 500 milliárdról 750-790 milli­árd dollárra fog felszökkenni, az egyetemi oktatás többkölt­sége pedig nem rúghat többre, mint évi 9 milliárdra. A szö­vetséges kormánynak tehát bő­séges fedezete lesz a jövedelmi adókból a szükséges összeget előteremteni. Még mindig nyitva áll a kér­dés azonban, vájjon a Kong­resszus be fogja-e látni, hogy a felsőbb oktatás biztosítása kormány feladat, mint azt Eu­rópában már sok helyen belát­ták. American Council Külügyminiszteri dicséret az amerikai idegen nyelvek szerepéről Az amerikai posta a világ legnagyobb üzleti vállalkozása Hét lakat alatt őrzött titok... A Pentagonból származó megbízható hírforrás szerint az Egyesült Államoknak nincs hátránya abból, hogy a U-2 fel­­deritő-gépszolgálatot a Szov­jetunió területe felett beszün­tették. Hogy mivel helyettesi­tik, ai’ra vonatkozóan csak ta­lálgatás van: esetleg egy nagy­távolsági elektronikus fényké­pezési mód áll a USA rendel­kezésére. készen leszünk, leülök, össze­szedem a leveleket és neveket és kanyaritok azokból egy olyan cikket, amit még az el­lenségeim is megirigyelnek majd! Mert hiszen ellenségeim és “irigyeim” vannak — kinek nincsenek? — de örömmel ta­pasztalom, hogy barátaim, igaz jó magyar testvéreim sokkal többen! DIÉNES LÁSZLÓ szerksztő és kiadó Az amerikai posta a kor­mány igazgatása alatt azzal “dicsekedhetik,” hogy több panasz merül fel ellene, mint a kormány bármely más hiva­tala ellen. Ezzel szemben a uostaminisztérium évről - évre újításokat léptet életbe, hogy a mértani ai’ányokban emelkedő forgalommal megbirkózhas­­sék. A posta a legnagyobb üzlet a világon. 35,000 fiókja van az országban és 500,000 alkalmazottja; 85,000 teher­autó segítségével évente 62 ezer millió küldeményt szállít le, 4,000 millió dollár költség­gel. A teherautókon és gyalogos kézbesítőkön kívül az ország bizonyos részein helyből fele­melkedő repülőgépeket (heli­koptereket) és a sarkvidéken kutyákkal vontatott szánkókat használ arra, hogy a leveleket a címzettekhez juttassa. A megoldásra váró feladatok száma azonban egyre gyarap­szik. Az utolsó 15 év folyamán 19,000 millióval szaporodott az évi küldemények száma. Ez a szaporulat magában véve több mint Németország, Franciaor­szág és Kanada teljes forgalma együttvéve. , Az amerikai postahivatalok készpénzforgalma, beleértve a bélyegeladást, p o s tautalvány és postatakarékpénztári szol­gálatokat, 20,000 millió dollár­ra rúg egy évben. Nincs a vi­lágon olyan üzlet — automo­bil, acél vagy kereskedelmi vállalat — amely megközelíte­né ezt az összeget. De a postaminiszternek nem­csak küldemények átvételével és kézbesítésével kell foglal­koznia. A postaminiszter iro­dalmi kritikus is (erkölcstelen könyvek postai szállítását el­tilthatja) ; bankár is (több mil­liárd dollárt kezel évente a postautalvány és takarékpénz­tári forgalomban) ; lakásbeje­lentő hivatal is (három millió idegen állampolgár címét gyűj­ti össze minden év januárjá­ban). Vadászengedélyeket ad ki, nemzeti zászlóval díszíti fel a veteránok sírját és végül go­nosztevőket köröztet a hivata­lokban kifüggesztett hirdetmé­nyeivel. Az uj postaügyi miniszter: J. Edward Day, volt ügyvéd és biztositó vállalati igazgató, igyekezni fog a postai szolgá­lat évi 800 millió dollárra rugó veszteségét csökkenteni. De ha tekintetbe vesszük, hogy a sok­kal kisebb forgalmú kereske­delmi teherautó vállalatok ol­csóbban szállítanak csomagot, mint a posta és hogy a bank­csekk olcsóbb, mint a postau­talvány, nem tarthatjuk indo­koltnak a dijak felemelését, hanem a postaszolgálatnak ke­reskedelmi alapra való helye­zését kell követelnünk. Kormány-segély házépítésre A washingtoni kormány több mint egybillió dolláros jelzá­loghitel-alappal járul hozzá az országos házépitő program­hoz. Ez a rendkívüli és nagy­arányú kormánysegély arra lesz hivatva, hogy a jelzálog­kölcsön kamatlábat leszállítsa és a házvételhez megkívánt előlegösszeget mérsékelje. Dean Rusk, az uj külügy­miniszter egyik alkalmi beszé­dében, amelyet nemrég a wash­ingtoni Carlton szállodában rendezett bankett alkalmával tartott, nyomatékosan mutatott rá az amerikai idegen nyelvű sajtó és a népi csoportok fon­tosságára. — Önök — mondotta — gyakran az elsők voltak, akik észlelték azokat a különleges problémákat, amelyekkel fog­lalkoznia kellett az Egyesült Államoknak és segítségére voltak az ország vezetőinek megérteni azokat a problémá­kat. — S ezután igy folytatta: “Az első és másod-generáci­ós amerikai bevándoroltak szá­ma ma több, mint 35 millió. Férfiak és nők, akiknek család­ja ebbe az országba jött, mert hitt a szabadságban s mert uj élet-lehetőséget akart találni. Az a tény, hogy Amerika a föld minden részéből jött em­berek hazája, az a tény, hogy itt minden polgár egyforma, bárhonnan származik is— ez egyike azoknak a nagy igazsá­goknak, amit elmondhatunk a világnak. Abban a jelenlegi küzde­lemben, amely a szabadság erői és a diktátorok erői között folynak, ez egy olyan tény, amely erősen, és mindenkor a mi ügyünk mellett szól. A népi csoportok szervezetei és az idegen nyelvű sajtónk ki­váló munkát végeztek, elmond­va a nagyvilágnak, hogy mit jelent Amerika. A tisztelet sza­va szóljon ezért feléjük. Vol­tak, akik más országokban élő rokonaiknak levelekben mond­ták el ezt és voltak, aki veze­tő állásokba jutásuk tényével szolgáltattak erről bizonysá­got. Mi több: külföldi útjaik al­kalmával sokan váltak szemé­lyes követeinkké. Az Európá­ba látogatóknak kb. egyhar­­mada idegen-származású pol­gártársunk, akik rokon-láto­gatásuk alkalmával terjeszthe­tik és terjesztették az ameri­kai életforma dicséretét, egy sokkal személyesebb és sokkal hatékonyabb módon, mint ahogy az a hivatalos szervek által tehető. Mindebben a népi csopor­tok szervezetei és sajtója érté­kes segitőkezet nyújtottak az amerikai demokráciáról kül­földön alkotott kép bemutatá­sára és megjavítására, mely szolgálat elismerésre kötelez. De voltak más utak is, ahol segítettek bennünket: életben tartották az idegen nyelvek tudását, amelyekre országunk annyira rászorul! Segítettek megerősíteni más kultúrákról levő ismereteinket és kiszélesí­teni baráti kapcsolatainkat más földrészek lakóival. Segítettek abban, hogy az uj bevándorlók szives fogad­tatásra találjanak itt és gyor­sabban részt vehessenek a köz­életben, mint egyébként tehet­ték volna.” Szavak ezek, amelyekre élénk érdeklődéssel kell felfi­gyelnünk és le kell vonnunk belőlük tanúságként a népi ja­vaink megerősítésére és fej­lesztésére buzdító — a legille­tékesebb helyről jövő, szinte kötelesség hangsúlyát kapó — útmutatásokat. Szívből jövő köszönet értük, Külügyminiszter Ur! HAZAÁRULÓK TALÁLKOZÓJA Prágából jövő diplomáciai hir szerint a vörösekhez átállt hazaáruló amrikaiak most Moszkvában “csúcstalálkozóra gyűltek össze.” A dicstelen tár­saságban ott találhatjuk töb­bek között a hírhedt Bernon Mitchell és William Martin mathematikus - kettőst, Noel Field-et, Martha Dodd Stern-t és Red William Z. Foster-t, az amerikai főkommunistát, aki a múlt hónapban érkezett oda “orvosi kezeltetésre.” (Külö­nös baja lehet, ha arra széles Amerikában nem talált keze­lést !) Fényes bál Philában Az Amerikai Magyar Szö­vetség philadelphiai osztályá­nak február 4-re tervezett bál­ja megtartását a szokatlan hóvihar lehetetlenné tette. A bált el kellett halasztani. Most pénteken, március 3-án este 9 órai kezdettel tartják meg a tervezett fényes bált a Bellevue Stratford hotel nagy báltermé­ben. A báli meghívók program­ja, a belépőjegyek és az asz­talfogások teljes egészében ér­vényben vannak, de ha bárki­nek bármilyen kérdezni valója van ezzel kapcsolatban, hívja Philában ezt a számot: Pl 5-3458. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Nagy Március 15-iki Ünnepélyre készül a trentoni magyarság MÁRCIUS 19-ÉN, VASÁRNAP LESZ A SZABADSÁG­­ÜNNEPÉLY A SZT. ISTVÁN TEREMBEN (a volt Magyar Házban) Trenton és környéke ma­gyarságának márciusi ünnepé­lye ezidén március 19-én, va­sárnap lesz a Szent István Te­remben (volt Magyar Otthon­ban), a Trentoni Magyar Egy­házak és Egyletek Nagybizott­sága rendezésében. Az ünnepi szónok Bácskai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség titkára, valamint Prf. Molnár Ágoston, a Rutgers Egyetem magyar tanszékének tanára lesz. Lesznek ének- és zeneszámok s minden tekintet­ben szép műsort állít össze a bizottság. A .Nagybizottság kéri a trentoni és környékbeli ma­gyarságot, hogy készüljön és legyen ott a márciusi ünnepé­lyen s mindenképpen támogas­sa a Nagybizottság önzetlen és fáradságos munkáját. Szives tudomásul vétel céljából ismételten közöljük, hogy LAPUNK ELŐFIZETÉSI DIJA 1961 MÁRCIUS 1-TŐL KEZDŐDŐLEG 4 DOLLÁR AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ES FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP VOL. XL ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM THURSDAY — 1961. MÁRCIUS 2 FŐISKOLAI OKTATÁSUNK JÖVŐJE AMERIKÁBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents