Hiradó, 1960. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-03 / 44. szám

PERTH AMBOY HERALD Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. JJul Oulu. 2fungnhifin VlnwApxxp&tc ßdiiad and (pubÍLÚisid in PsáÜl dmbatf. VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM — NO. 44. SZÁM PERTH AMBOY MEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1960. NOVEMBER 3 A KENNEDY-JOHNSON EGYÜTTES A szónokok elcsitulnak, a kortesvonatokat vakvágány­ra tolatják, a találgatások sű­rűbbek lesznek, a nagy dráma előtt rövid, de nem valami megnyugtató csend nehezedik az országra. És az egész világ­ra. A honalapító amerikai atyák igen bölcsen gondolkoztak, mi­kor alkotmányba iktatták, hogy minden negyedik év a vá­lasztások jegyében teljék el. Közel másfél évszázad minden negyedik éve valóban nagy él­vezetet jelentett, kis és nagy politikusok egyaránt kiélhették magukat. Az a korszak a bol­dog elszigeteltség korszaka volt. Abban az időben nem volt mozi, sem televízió. És még sok minden. Például külső ellensé­gei sem voltak Amexükának. Az előre meghatározott idő­ben kiújuló választási küzde­lemre várt a nép, meid egyhan­gú életében változást jelentett. A bölcs honalapítók nem lát­­hat-ák a messzi jövendőt, ami­kor Amerika kilép az elszige­teltségből, vezető nagyhata­lommá válik s egyszer majd rajta múlik, hogy az emberiség elggyalázatosabb parancsural­mi rendszei’e harapózik-e el az egész földtekén. A választási küzdelem tulhosszu, valósággal fellélek­­zünk, amikor a vége felé já­runk. Rövidebb éppen úgy megfelelne. A jelöltek már a második héten semmi újat mon­dani nem tudnak, önmagukat ismétlik, más szavakkal. A jelölteket kimeríti, tiszta csoda, hogy ezt a szörnyű hei'ce-hurcát valami nagyobb betegség nélkül megússzák — minket választókat pedig okta­lanul felkavar, idegfeszültség­ben tart, miközben megfeled­kezünk az igazi nagy, a fajunk felett lógó’ Veszedelemről, a kommunizmusról. És mennyi elpazai’olt ener­gia! A két politikai párt annyi findent mondott egymásra, hogy most a nép csakugyan nem tudja hányadán áll| Mit csinál a kerestével? A ládafi­ába rejti és a matrac alá. Illet­ve takaxékpénztárba teszi, ami derék, í'endes dolog. De a gazdasági élet szempontjából jobb volnaé ha valamit el is költené belőle. Külpolitikailag beástuk magunkat télire, mint az első világháború idején tet­ték a szembenálló haderők a keleti fronton. Előnyomulás nincs, tisztára védekezésre ren­dezkedünk be, nagyon hosszú időre. Nem szeretnénk abba a hi­bába esni, hogy a minket be­fogadó oi’szág politikai rend­szerét oktalanul bíráljuk és igy szinte belső ellenségnek tűnjünk fel. Mi amerikai ma­gyarok ennek az országnak a határát becsületes szándékkal léptük át, felforgató elemek köztünk nincsenek s ha akad néhány, említést sem érdemel­nek. Mi ennek az országnak az előhaladásáért dolgozunk, erőnktől kitelhetően. S mert a szándékunk mindig becsületes, éppen ezért mondhatjuk a töb­bi aggódókkal: Amerika poli­tikai rendszerét nem ártana né­mileg koi'szei'iisiteni, a mai ro­hanó és veszélyes idők követel­ményei szerint. És mennyi kár! A jelöltek áriról vitatkoznak — miközben Moszkvában és Pekingben jog­gal röhögnek, — hogy van-e tekintélye Amerikának, vagy nincs? Ha van, miért csak ennyi s ha nincs, mivel lehet­ne megtoldani? Meggyőződé­sünk, hogy Amerikának van tér kintélye, amilyen még földi ha­talomnak sohasem volt. De lehet-e nagyobb tekintélyrom­bolás, mint ez a vita? A gazdasági élet is ex-ősen megérzi az oktalanul hosszú választási küzdelmet. Az üzletmenet megtoi'pant, a tőzsdén lanyha az érdeklődés, az arany még mindig áramlik ki az oi'szágból. Az ipar azt várja, hogy a kei'eskedők több árut vegye­nek át,- ezek pedig a maguk részéről a nép vásárlási kedvét lesik. De a nép nem vásárol. Miért? Nincs kedve. Megma­rad a tavalyi hálószobát) utor­­ral — ugyan miért is cserélné ki az idén? — és uj szőnyeget sem vesz.J Legalább is egyelőre nem. Némi vásárlási kedv csak az uj autók iránt mutatkozik, de mérsékelten. UTITÁRSAKAT keresünk Chicago­­ba, vagy Mílwaukeeba. Indulás no­vember 15-ike körül. Driver előny­ben. Érdeklődni lehet telefonon LY 9-1306, Mrs. Szilárdnál, 307 Virginia Ave. Trenton, N. J. Az Edison Bank, ez az aránylag még egészen “fiatal” pénzintézet a nyáron nagysza­bású építkezésbe kezdett: a 27-es útvonalon, a Willow Ave. sarkán levő banképületét egy kétemeletes résszel bővitette ki s azt a közelmúltban adták át a használatnak. Most újabb meglepetéssel, kellemes meglepetéssel szolgál az Edison Bank: a Menlo Park Shopping Center szivében, az Arcade-ban fiókirodát nyitott. Az ünnepélyes megnyitási nap szombaton, november 5-én lesz. Mindenkit szívesen látnak, fris­sítőkkel várnak és emléktár­­gyat kap ajándékba ezen a na­pon minden látogató. Amikor tehát vásárló-utra indulunk a Menlo. Part Shop­ping Centei'be, bankügyeinket is egyúttal elintézhetjük itt, az Edison Bank fiókii’odájában. üzletemberek, kereskedők szá­mára éjszakai betétretevési al­kalmatosság is van, biztonsági páncélszeki’ény s a bankszak­mába vágó minden szolgálat, minden kényelem rendelkezé­sére áll itt a közönségnek. Az uj fiókiroda 3,400 négy­zetül!) területet foglal el. Gyö­nyörű, modern helyiség, fehé­res arannyal díszített falakkal, minden modern eszközzel be­rendezve. A bank-fiók igazga­tója Warren G. Haug. Rövid négy év alatt ez a bank valósággal csodát mü­veit; gyarapodása a nép bizal­mának bizonyítéka és annak áz udvarias, mindenben segédke­zet nyújtó kiszolgálásnak, ami­vel ez a pénzintézet megked­vel tette magát a környék lakói­val. Naponta reggel 9-től d. ui 3- ig, péntek esténként 5-töl 7-ig A Demoki-ata Párt elnökje­­löltje 1960-ban John F. Ken­nedy, Massachusetts állam wa­shingtoni szenátora, alelnökje­lölt je pedig Lyndon Johnson texasi szenátor. Kennedy, mint ellenjelöltje, fiatal ember, de máris nagy ta­pasztalatokkal rendelkező, nagy­­tudásu férfiú, aki nyolc éven át volt az amerikai “felsőház,” a szenátus tagja. Úgy belpolitikai, mint külpolitikai kérdésekben feltűnően jártas; ' ismeretei messze túlhaladják az átlag ame­rikai politikus vagy államféi*fi tudását s még ellentáborának is el kell ismerni róla, hogy nem áll felkészületlenül arra az eset­re, ha a többség szavazata őt ül­teti az elnök székbe! Átnézve az elmúlt néhány hó­nap alatt szerkesztőségünkbe érkezett sokezer választási röp­­iratot, propaganda-papirt, meg­állapít juk, hogy a Nixon-Lodge táborból sokkal többet kaptunk, sokkal kimerítőbb információ áll rendelkezésünki-e, mint a­­mennyit a Kennedy-Johnson kampány-irodákbál küldtek. Kennedynek inkább beszéd-szö­vegei, nyilatkozatai állnak ren­delkezésre s ezéi’t e helyen ezek­ből idéünk, hogy őt és elgondo­lásait, terveit megismei’tessük olvasóinkkal. Elsősorban a kommunisták által rabságban tartott népek ügyében szólaltatjuk meg Ken­nedy szenátort (akiről jövő szerdán reggel már tudni fog­kiküszöbölését úgy lakásügyi, tanítási téren, mint munkaadá­si és vállalási téren s minden a­­mei’ikai vái’osban egyenlő alkal­mak és lehetőségek legteljesebb mértékét fogja biztosítani min­den amerikai számára.” Pártprogramunk magában foglalja az idegen nyelvek taní­tásának és tanulásának szorgal­mazását is Amerikában. Ezál-A VÁLASZTÁS ÉJSZAKÁJA juk, hogy ő lesz-e a következő el­nöke az Egyesült Államoknak): “Bízunk abban, hogy eljön a nap, amikor a rabnépek szabad­ságban és igazságosságban él­hetnek . . . Demokrata vezető­séggel az Egyesült Államok mindent el fog követni, hogy elő­segítse ennek a napnak eljöve­telét! Pártunk platformjában benne van a fogadalom, hogy nem fogjuk magukra hagyni a vasfüggönyön túl élő népeket és jelenlegi helyzetüket nem ismer­jük el állandónak. Ez azonban nem jelenti azt ,hogy céljaink eléréséhez holmi “bűvös prog­­ram, vagy jelszó” állna rendel­­kezési'e, mert ilyenben mi nem hiszünk: erős munkára és állha­tatosságra van szükség a vörö­sekkel szemben s Amerika min­den gazdasági és politikai ere­jét sorompóba kell állítsuk s az Egyesült Nemzetekben vezető­szerepét biztosítanunk kell, hogy elveinknek és elgondolásainknak érvényt szerezzünk. A demokra­ta platform szavai szerint: “So­ha fel nem adunk egyetlen állás­pontot, ami a szabadság védel­mében alapvetően lényeges, sem pedig magára nem hagyunk vas­függöny mögött élő népeket az­által, hogy mostani status quo­­jukat hivatalosan elismerjük.” A nemzetiségű csoportok ve­zetőivel tartott értekezletén je­lentette ki a fentieket John F. Kennedy demokrata elnökjelölt, aki ugyanekkor — az Egyesült Államokban élő sokmillió idegen­­származású polgárt érintően — a következőket mondotta: “Feltett szándékunk és foga­dalmunk, hogy egy szövetségi kormányhivatalt fogunk felállí­tani a faji és nemzetiségi' cso­portok közötti kapcsolatok és azoknak hazánkkal való kapcso­lata kimélyitésére. E óriási mértékben fogja majd elősegíte­ni a nemzeti, vagy faji szárma­zás miatti megkülönböztetések is nyitva van a bank. Keressük fel s győződjön meg ön is róla, ! hogy érdemes ezzel a bankkal ! “dilolni.” JOHN F. KENNEDY tál, illetve azzal, hogy ameri­kaiak közvetlen személyes isme­­í-eteket szerezpek más szabad­ságszerető népek és országok kultúrájáról, szokásairól, stb„ közelebb jutunk a célhoz, hogy igazságossággal teremtsünk bé­két az egész földkereségen.” “Az ittszületett és bevándo­­rolt amerikaiak közötti megkü­lönböztetés teljes és végleges megszüntetése szintén alapvető programtervünk. Másodrendű polgárságnak nincs helye Ame­rikában ; csak egyféle polgártár­si és felebaráti szeretet van és lehet!” — mondotta Kennedy szenátor, hozzátéve hogy: “Meg­választásom esetén minden e­­rőmmel azon leszek, hogy ennek a fogadalomnak, amit demokra­ta platformunk magában fog­lal, érvényt szerezzünk!” A Kennedy-Johnson együttes, a demoki’ata párt uj, fiatal erő­nek a kormányba vitelét Ígéri: az igazi amerikai szellem meg­­ifjodását és gyakorlatba vitelét, gyakorlatba visszavitelét hir­deti John F. Kennedy, akinek élőszóban, rádión és televizión elmondott sok-sok beszéde nyo­mán az ország népe egy rendkí­vül energikus, fiatal férfit volt alkalmunk megismeimi . . . Nagyon sok alkalommal, na­gyon sok amerikaiban felvető­dött a gondolat az elmúlt hóna­pok során, hogy: milyen kár, hogy e közül a két íxagyszerii el­nökjelölt közül az egyiket el kell veszítse az ország, legalább is abban az értelmbn, hogy az or­­szágvezetésnél ebben a nagyon kritikus időben a kettő közül csák a zegyik lehet igazában a miénk, az oi'szágé . . . a másik­nak szinte “el kell tűnni” majd . . . mint ahogy szinte eltűntek a többi előző, sikertelen elnök­jelöltek: Dewey, Stevenson, stb. Úgy Kennédy, mint Nixon kö­zel férkőzött sok amerikai szi­véhez s az ország fele november 9-én nagyon szomorú lesz . . . Ha a Kennedy-Johnson együt­tes kerül ki győzedelmesen a vá­lasztási küzdelmekből, Roose­­velt-Truman szelleme fog ismét diadalmaskodni ... a demokrata adminisztráció kerkei jönnek is­mét forgásba s nyolc év után is­mét a Demokratáké -lesz a veze­tő szex-p, minden bizonnyal a törvényhozásban is, mert egy úgynevezett “landslide” esetén a Kongresszus is demokrata többségű marad. A nyolc évi Eisenhower - adminisztráció s annak jó vagy rossz bel- és kül­politikája végetér s 1961 január­jában uj korszak kezdődik ismét az Egyesült Államok történeté­ben. Az általános választások napja és az azt követő éjszaka az amerikai polgár életének izgalmas eseménye. Amig a szavazóhelyiséget le nem zár­ják, mozgalmas az élet az is­kolahelyiségben vagy más épületben, ahol a szavazást le­folytatják. A pártok bizalmi emberei végső erőfeszítéseket tesznek, hogy minden épkézláb embert megmozgassanak, bár a szavazás titkos lévén, maguk sem bizonyosak afelől, hogy használnak-e ezzel a pártjuk­nak. Ripoi’terek, ujságii-ók, rá­dió- és televízió-kommentáto­rok az év legnehezebb munká­ját bonyolítják le, a legrövi­debb időre lesüritve. Az idén november 8-án nemcsak elnököt és alelnököt választunk, hanem a képvise­­lőhjz összes tagjait és a szená­torok egyharmadrészét. E szö­vetségi tisztviselőkön kívül sok állami, és helyi alkalmazottat kell újonnan választani. A legelső ei-edmények — a közeli kisebb községekből — már a késő délutáni órákban kezdenek befutni, de ezeknek még kevés jelentőségük van. Csak a nagyvárosok zárórája után félórával válnak a jelenté­sek mértékadókká. Ettől kezd­ve még majdnem minden vá­lasztás csak 3-4 órával később dőlt el véglegesen, de többek k*zt még Wilsonnál is megtör­tént, hogy azzal a tudattal fe­küdt az ágyba, hogy a válasz­tást elvesztette s csak reggel ébresztették fel a hirre, hogy ő lett az Egyesült Államok el­nöke. Az időkülönbség követ­keztében (három óra a nyuga­ti és keleti partok között) a szavazási eredmények többsé­ge csak éjfél után válik isme­retessé. Ha a választás kis szar vazattöbbségen múlik — amire az idén is számítanak — csak hajnal felé dől el a legizgal­masabb “spoi'tesemény” sorsa. A hii’lapok külön kiadáso­kat hoznak foi’galomba és kü­lönféle más utón hozzák az eredményeket a közönség tudo­mására. A New York Times például nemcsak kivilágított hirszalagot vohultat át new yoi'ki palotája négy oldalán, hanem az épület tornyán fény­­csóvákkal mérföldekre jelzi, hogy . melyik párt vezet vagy nyert. A rádióállomások per­cenként váltakozva harsogják a legújabb számadatokat, a te­levíziós stúdiók pedig statiszti­kai táblázatokkal könnyítik meg a tájékozódást. A na­gyobb újságok előrenyomtatott űrlapokat adnak mellékletül, amelyeknek segítségével min­denki maga taidhatja számon az eredményeket és teheti el emlékei közé ennek az izgal­mas éjszakának a hiteles tör­ténetét. Amikor már bizonyosra ve­hető az egyes állások és pályá­zók soi’sa, a rádión és televizi­ón megjelennek a győztes és vesztes politikusok is. Hagyo­mányossá vált, hogy a vesztes sportszerűen elismeri, hogy alul maradt és a győztes támo­gatására és nemzeti össztai'tás­­ra kéri szavazóit. A választók maguk hasonló­képen vetik alá magukat a de­­mokrácia szabályainak, me­lyek szerint a többség akarata dönt, a győztes elnök pedig — esküjéhez híven — nemcsak a pártnak, hanem az egész nemzetnek vezéi’évé válik. American Council SZAVAZZUNK! Kedden, november 8-án elnökválasztás lesz Ameriká­ban. Minden év novemberének második keddjén választunk: községi, megyei, állami és szövetségi tisztségeket töltünk be szavazatainkkal; ebben az évben azonban az Egyesült Álla­mok legfontosabb és legfőbb vezetői tisztjébe, az elnöki és al­elnöki állásba kell megfelelő embert ültetnünk s ez ad külö­nös jelentőséget és fontosságot a mostani választásnak. Ha nem is pontosan a többség szavazata dönt — mert végső fokon az Eléctorok választják az elnököt, illetve alel­nököt s a mi szavazatunkkal csak az electorok demokrata, vagy republikán ustöbbsége dől el! — fontos, hogy minden szavazati joggal rendelkező amerikai polgár kinyilvánítsa véleményét ebben a fontos kérdésben, fontos, hogy minden szavazó szavazzon november 8-án, mert csak igy igazságos a választásba nagy döntés! Kedden, november 8-án menjen el minden szavazó szavazni s az elnök kérdésében meggyő­­ződéséi’e hallgatva .— és semmi másra nem! — adja le sza­vazatát ! Akármelyik párt hive legyen is a szavazó, a szavazó­gépnél, a szavazófülkében úgy szavazhat, ahogy esze, szive, meggyőződése suggalja, hogy kit akar az elnöki székben lát­ni ...! A többi jelölteknél tekintetbe kell venni, hogy ennek vagy annak a vidéknek a lakossága szempontjából melyik párt tud többet adni, többet nyújtani, jobbat biztosítani, vagy melyik jelölt személye megfelelőbb az illető állásban— az elnöknél azonban ORSZÁGOS VISZNYATBAN kell gon­dolkoznunk, mert egész Amerika sorsyról, jövőjéről, erejé­ről, biztonságáról van szó! Volt ideje és alkalma mindenkinek az elmúlt hóhapok­­ban megismerni a két elnökjelöltet: .gondolkozásmódját, tu­dását, terveit, szándékait . . . melyik mennyire lenne alkal­mas erre a legfontosabb állásra . . . Szavazzon aszei’int, a­­hogy legjobbnak látja s melyik jelöltet legjobbnak tartja! A legfontosabb, hogy szavazzon mindenki, akinek joga van szavazni! A karácsonyi IKKA csomagokat nov. 38- ig kell megrendelni Rohamosan közeledik a ka­rácsony szent ünnepe, melynek szelleme fokozottabb méi'ték­­ben emlékeztet bennünket a tő­lünk elszakadt óhazai szeret­teinkre. Azok az érzések, me­lyek láthatatlan szálaikkal kö­tik velünk össze óhazai hozzá­­tai'tozóinkat, legelső sóidban is azokban az Ikka csomagokban jutnak kifejezésre, amelyeket innen időnként rendelünk sze­retteinknek. Brack Miklóstól, a U. S. Re­lief Parcel Service igazgatójá­tól kapott értesülés szerint a budapesti Ikka vállalat csakis azoknak a csomagoknak a ki­­éi'tesitését vállalja kai’ácsony előtt, amelyeknek a megrende­lését a new yorki főiroda innen legkésőbb november 30-ig to­vábbítja az Ikkához. Ezek szerint akik a vidéki ügynök­ségeknél rendelik meg a cso­magokat, ajánlatos azt novem­ber 27-ik eszközölni, hogy a rendelés kellő időben beéi’kez­­zen a new yorki főirodába. Az elmúlt években sok ez­ren az utolsó pillanatban ká­­belileg í'endelték meg csomag­jaikat. Azelőtt a kábel rende­léseket előnyben részesítették és azonnal munkába vették, igy ezeknek soronkivüli feldolgo­zása miatt a légiposta rendelé­sek kiosztásában toxdódás és késedelem állott be. Hogy ez a jövben el ne fordulhasson, de­cember hónapban a kábel-ren­delések nem részesülnek előny­ben, ezéi't nincs értelme annak, hogy a csomagot íamdélők ká­­beldiji'a pénzt pazaroljanak. Csehszlovákiában élők részé­re is rendelhetők úgynevezett TUZEX csomagok vagy befi­zethető bármilyen összeg “sza­­badválasztás”-ra. A U. S. Re­lief Parcel Sei'vicé utján gyógy­­séer is küldhető Magyarország­­ba és Csehszlovákiába. Végül megemlítjük, hogy az Ikka speciális csomagokat ál-A szeptemberi rendkívüli Kongresszusi ülésszak alatt egy fontos javaslatot szavaz­tak meg a Social Security tör­­vény javítása érdekében és azt elnök már aláírta és érvénybe is lépett. Az uj töiwényszei’int ha va­laki munkája közben kapott sérüiést, vagy betegség követ­keztében teljesen munkakép­telenné lett és ezt oiwosi bizo­nyítvány igazolja, nem kell várni többé, mig 50 évet elér a í'okkant ahhoz, hogy Social Se­curity í-okkantsági segélyt kap­hasson, azonnal megkaphatja, amint munkaképtelenségét bi­zonyítja és azt is bizonyítani tudja, hogy rokkantsága előtti, tiz évből legalább ötöt munká­ban töltött és fizette a Social Security illetéket. E törvény értelmében rok­kantaknak elismert 50 éven aluliak az első csekkjüket de­cember hónap első napjaiban kapják. A régi 50 éven aluli rokkantak jelentkezési határ­ideje 1961 julius elseje. Azon túl régebbi rokkantak igényét nem ismei’ik el. Jelentkezni a rokkant lakhe­lyéhez legközelebb eső Social Security hivatalban lehet. litott össze karácsonyra $25-ig terjedő értékben. Ái-jegyzekért, vagy bármilyen felvilágosítá­sért forduljon a U. S. Relief Pai'cel Service főirodájához, melynek címe: 245 East 80th St., New York 21, N. Y., vagy a cég bármelyik vidéki alügy­­nökségéhez. VAH AHOL, JÓN azokban az üzletekben, amelyek la~ .púnkban hirdetnek. Ez ön~ macának, hirdetőinknek és Kekünk is javunkra lesz! m AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Fontos változás a Social Security törvényben Ötven éven aluli rokkant munkások figyelmébe Az Edison Bank fiókirodát nyitott Menlo Parkban

Next

/
Thumbnails
Contents