Hiradó, 1960. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-15 / 37. szám

PERTH AMBOY HERALD * JJul dOutficütíiUL. WflfttyMjUrt £dHod and, föuhli/íhed in fioA£&. tfwfay PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1960. SZEPTEMBER 15 Még egyszer az Olimpiász hadd szerepeljen ezeken a ha­sábokon, ahol egyetmást meg­irtunk már róla, cseppet sem rejtve véka alá erős borúlátá­sunkat. Távolról sem akarunk a mindent előre tudó levelibé­ka szerepében tetszelegni, de a szomorú tény mégis az, hogy a Szovjetunió vitte el a pálmát — mint aminek komoly lehe­tőségét előrevetettük ezeken a hasábokon. Aki azt hiszi, hogy a sport nem egyéb, mint sport, nemes küzdelem, amiben nyerni és veszíteni is kell tudni, az té­ved. Hruscsov tekintélyét az ENSz new yorki közgyűlésén legalább olyan mértékben nö­veli a római olimpiász eredmé­nye, mint a világűrbe kilőtt ku­tya s aki a három esemény kö­zött nem találja meg a szoros összefüggést, az ne is próbál­jon politizálni ezekben a baljós időkben. Honnét tudhatták Moszkvá­ban jólelőre, hogy a szovjet együttes lesz a győztes Rómá­ban? Kétségtelen, hogy a sportesemények néha megle­petésekkel járnak, de nem túl nagy mértékben. A hozzávető­leges eredményt jóelőre ki le­het számítani. Négy év óta az orosz sportkomiszárok egye­bet sem tettek, mint számoltak s a többit elvégezték az edző­táborokban, amiről hirt sem hallunk Amerikában. Vannak brilliáns amerikai sportolók, akiknek nincs pár­juk a világon. De csak úgy vé­letlenül vannak. Egy bizottság kiválogatja a legjobbakat s az­tán elviszik őket az Olimpiász­­ra. A Szovjetunióban vasfe­­gyelemmel egybekötött szorga­lommal nevelik — hogy úgy mondjuk — kitenyésztik őket erre a célra. Nem azt mondjuk, hogy az Olimpiász szellemének a szov­jet módszer felel meg. Nem. Az Olimpiász szellemét az ameri­kai elgondolás jobban tükrözi, de “hideg háborúban” élünk. Csak látszólagos a béke, mert nem hull az atombomba. Clau­­sewitz elmélete a háborúról nem alkalmazható a mai álla­potokra. Béke van, igen, de életbevágóan fontos, hogy ki lesz a győztes ebben a béké­ben. És a béke megnyeréséhez szükséges az is, hogy az ame­rikai atléták ne csak ragyogó teljesítményt nyújtsanak bizo­nyos versenyszámokban, ha­nem mindenütt, vagy majdnem mindenütt verhetetlenek ma­radjanak. Jó volna, ha halk hangunk is segítene valamit a mostani helyzet megjavításában. Egy magyar vonatkozású könyvet bírált az egyik ameri­kai napilap kritikusa s ezt a tételt jelölte meg a szellemi termék alapgondolataként: “Ha magyar a barátod, nincs szükséged ellenségre!” A kritikus szerint ez a mon­dás Európa-szerte járja és ab­ból fakadt, hogy a magyar alaptermészete az összeférhe­tetlenség, amely nemcsak az ellenséget, hanem a barátot is elemészti. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy sem a könyv szerzője, sem a kritikus nem járt soha Magyar­­országon, a magyar lelkületet csak hallomásból ismeri. Arról sem tudunk, hogy a fenti mondás Euppa-szerte el­terjedt volna. De kétség kívül, van valami benne. Úgy rágni egymást, mint ahogy a magyar teszi — ez már “magas is­kola.” Nem hisszük, hogy más nációban igy pusztítana az őrlő szu. Mi, tisztelet a kevés kivétel­nek, nem másban, hanem egy­másban látjuk a legnagyobb el­lenséget. Tessék csak szerte te­kinteni. Csak magyarok fe­­küsznek a csatatéren s vala­mennyi lelkét magyar lándzsa járta át. “Sokat locsog.. (FEC) Marosán György, a kommunista párt politikai bi­zottságának tagja (vagy ahogy a nép nevezi, “buci-Gyuri”), a forradalom leverése után “nagy fiú” lett. A szovjet cél­jainak elérésére keresve sem talált volna alkalmasabb figu­rát. őt küldték mindenhová. Kellett valaki, akinek volt “bátorsága” a csodálatos for­radalmat fasisztának minősíte­ni ;aki dicsérje a szovjet fegy­veres beavatkozást; aki azzal dicsekedjen, hogy : hívta be a szovjet katonákat (“ide hall­gassanak, itt áll maguk előtt az az ember, aki behívta a szovjet hadsereget” — mondta egy munkás-gyűlésen, mire a munkások hátat fordítottak neki), aki meghirdesse a bosz­­szuhadjáratot a szabadság­­harcosok ellen. Erre rajta kívül nem volt vállalkozó. Abban az időben minden szavát lenyomatták, a mikro­font a szája elé rakták csak­hogy beszéljen, beszéljen, mert még a kommunisták között se igen lehetett találni valakit, aki olyan történelmi napok után, mint október 23, ellenfor­radalomról tudjon beszélni. Dehát ha valaki egyszer már eladta pártját s a nagyszámú kommunistákkal szembenálló szociáldemokratákat kiszolgál­tatta a kommunistáknak, an­nak már könnyű volt az árulás. De ez sem tartott örökké. Marosán sokat fecsegett a rá­dión, leirt beszédeit csak fizi­kai fájdalommal lehetett olvas­ni, ezért egyre ritkábban nyi­latkozik és a rádió vez.etői'bi­zalmas utasítást kaptak, hogy mikrofonhoz, ha csak végszük­ség nincs, ne engedjék, mert “sokat locsog.” Temesvártól Ko­lozsvárig csak ma­gyar szót hallani...” Karl Kerber, a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatár­sa nemrég Erdélyben és Romá­niában járt. A német ujságiró az egyetlen használható bánáti jugoszláv-román h a t á rátlépő helyen hajtott át autóval Er­délybe, majd Temesvár-Arad- Nagyvárad-Kolozsvár irányába folytatta útját. Kolozsvárig egyetlen egy esetben sem si­került román-nyelvű útbaigazí­tást kapnia. Mindenki, még a vendéglői pincérek is csak ma­gyar nyelven voltak hajlandók a magyar és románul tudó kül­földivel érintkezni. A német ujságiró szerint ez a nemzeti önfenntartási harcnak tudható be. Az erdélyi magyarok kifelé nem mutatják a román elnyo­matás okozta elkeseredettsé­güket, de nem adták fel néma ellenállásukat. A román kom­munisták egy modern autóutat építenek Temesvár és Buka­rest között. Eddig az ut Ko­lozsvár - Nagy Enyed - Brassó - Bukarest közötti szakasza ké­szült el. Az év végéig befeje­zik a Temesvár - Arad - Nagy­várad - Kolozsvár szakaszt. “BEDOBTAM A KALAPOMAT!” Telefon az eszki­móknak Ezer év óta még csak fo­galmuk sem volt az eszkimók­nak a telefonról. Most kapni fognak, még pedig színeset. Kotzebueben, nyáron, a nap 24 óráig világit, télen pedig a hőmérő leszáll 50 zéró alá. La­kosainak száma 38,000. A Trang-Alaska Telefon Co. most ellátja őket színes tele­fonnal. A telefon-előfizetők száma 100. Októberben ezek már telefonálgathatnak is. • VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Ragaszkodnak hi­tükhöz a magyar luterámisok Paul Hansen, a Luteránus Világszövetség kelet európai osztályának titkára júniusban 10 napot töltött Magyarorszá­gon, ahol istentiszteleteken, vallási oktatások és konfirmá­ciós szertartásokon vett részt. Tapasztalatai szerint a ma­gyar luteránusok nagy szám­ban látogatják az istentisztele­teket és sok luteránus gyerek részesül vallási oktatásban. A falusi luteránus ifjúság 70-80 százaléka; a( városi ifjúság 20-30 százaléka és a vidéki if­júság 100 százaléka járul kon­firmációra. Tavaly a magyar luteránus egyház 100,000 dol­lár segítséget kapott a luterá­nus világ szövetségétől. Már vagy félévszázada közismert ez a kifejezés Amerikában: “My hat is in the ring!” ---- ami annyit jelent a politikában, hogy vala­mely jelölt bejelenti elhatározását, hogy pályázik egy bizonyos állásra, illetve kész azért harcolni. Valamikor a Vadnyugaton, a cowboy-ok kö­zött, ha valaki önként ajánlkozott egy box-mérkőzésre, lekapta kalapját s bedobta a ringbe. Innen ered ez a mondás', amit 1912-ben Teddy Roosevelt vitt be a politikába és népszerűsített, amikor a Progresszív Párt elnökjelölö konvenciójára u'tazva Columbus, Ohio felé, az újság­írók Clevelandban megkérdezték tőle, hogy jelölt lesz-e ő az elnök­ségre, vállatja-e a jelöltséget. “Bedobtam a kalapomat a ringbe” — válaszolta. “Áll a harc, derékra vetkőztem” . . . Roosevelt, a néhai nagy magyarbarát amerikai elnök, a hires Rough Rider katona jól ismerte a cowboyok tájszólásait, kifejezéseit s tőlük hozta a fenti mondást. A politikai harc áll Amerikában: mindkét elnökjelölt országos kampány-köruton van. Melyik lesz a győztes, ezt ma még nehéz lenne megjósolni . . . Walter Rishel nyilat­kozata Mindszenty hercegprímásról Walter G. Rishel, az Egyesült Államok első háború utáni repü­lésügyi attaséja Budapesten, 1946-ban azt a repülőgépet ve­zette, amelyen a hercegprímás Rómába repült kardinálissá va­ló avatására. Rishel Mindszenty­­vel először Esztergomban talál­kozott a háború utáni éhínség idején. Ekkor Mindszenty a pri­­mási palota kincseit adogatta el, hogy a befolyó összegekből élel­miszert vehessan a szegények számára. Rishel szerint a ma­gyar hercegprímás helyesen látta meg Magyarország sorsát és az orosz veszélyt. Szerinte Magyarország egyetlen remény­sége az lett volna, ha a nyugati szövetségek szállták volna meg az országot. Mr. Rishel áttért a katolikus hitre és Mindszenty hercegprímás saját nevére (Jó­zsef) keresztelte meg. A herceg­prímásnak nem voltak illúziói saját sorsát illetően — mondot­ta Rishel — és minden félelem nélkül nézett a mártiromság elé. Kennedy szenátor, a demok­rata elnökjelölt mondotta nem­rég Detroitban az Amerikai Hadviseltek ottani konvenciója előtt tartott beszédében: “Szeretném az amerikai nem­zetnek megismételni azokat a rózsaszínű önbizalomkeltő kije­lentéseket, ti melyeket ugyanitt röviddel e-»'ött, tett Nixon. Azt, hogy ‘Az Egyesült Államok katonailag, közgazdaságilag, tu­domány és műveltség tekinteté­ben az első hatalom a világon.’ Nem mi Írjuk... (FEC) A mai magyarországi vörös rendszer sokszor bírálja a régi közigazgatást és több­ször dicsekednek, hogy a régi hibákat kiirtották. A “Ludas Matyi”-ból szószerint átvett alábbi cikk nem ezt bizonyít­ja: “. . . Történt ugyanis, hogy április 13-án a megüresedett oxigén-palackot feladtuk a pé­csi lerakat címére megtöltés céljából. Többszöri sürgetésünk után végre május 19-én meg­jött az értesítés a MÁV-tól, hogy a palack megérkezett. Mikor azonban át akartuk venni, meglepetten tapasztal­tuk, hogy a palack — üres. Rögtön jegyzőkönyveztük és még aznap visszairányitottuk azzal a kéréssel, hogy a lehető legrövidebb idő alatt most már megtöltve küldjék el dinünk­re. Kérésünket gyakori tele­fonbeszélgetésekkel is alátá­masztottuk. Ilyenkor minden alkalommal újabb határidőket kaptunk. Sajnos, határidőkkel nem dolgozhatunk. Naponta hordják a tsz-ek hozzánk javításra gazdasági szerszámaikat, mi viszont nem tudjuk megjavítani, mert nincs oxigénünk. Mikor legutóbb fi­gyelmeztettük a lerakatot, hogy az Ígérgetett határidők már mind lejártak, azt a vá­laszt kaptuk, hogy nem tudnak az üres palackról. Ez már való­ban bosszantó, hiszen mi fu­varlevéllel tudjuk igazolni, hogy az üresen küldött palac­kot julius 19-én, az érkezése napján visszaküldtük. Darányi Vegyesip. KTSZ” NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT - - -ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! De erre képtelen vagyok. Be­csületemre mondom, nincs mó­domban ennyit tulajdonítani nemzetemnek. Nem azért pályá­zok az elnökségre, hogy azt ígérjem, hogy ha ma^d elnök le­szek, akkor könnyű lesz az élet Amerikában. E helyett inkább azt mondom, hogy az elkövetke­ző 10 év történelmünk ben. a .lesr­­válságosabb lesz.” Kennedy azt is mondotta, hogy 1812-óta nem kezelték az Egyesült Államokat oly megve­téssel, mitn manapság, amikor amerikai pilótákat börtönöznek be, csúcstalálkozókat visznek zátonyra, távbombákat görget­nek a légen át mindössze 90 mér­földre az amerikai partoktól és mernek beleavatkozni az ameri­kai elnökválasztásba is. Arra is kitért a szenátor-elnökjelölt, hogy abban a négy kategóriá­ban, amelyről Nixon áradozott, azaz katonai téren, a nemzetgaz­daságban, a tudományokban és az általános oktatás terén Ame­rikával összehasonlítva, a Szov­jetunió nemcsak hogy ugyan­csak erős, hanem mind a négy kategóriában gyorsabban halad előre, mint az Egyesület Államok. Végül azt mondotta Kennedy, hogy Kruscsev nem fog szavak­tól meghatódni, még kevésbbé tántorítják el terveitől az ame­rikai eszmecserék, i rí1' " ' AMÍG itt lesznek A HÓHÉROK, MINDEN NAP TÜNTETÜNK ELLENÜK 9 Kínai misszionárus látogatása amerikai magyar papoknál Érdekes és tiszteletreméltó vendége volt a napokban a pas­­saici Szt. István r.k. egyházköz­ségnek, illetve Ft. Gáspár János plébánosnak a Jezsuita-rendhez tartozó, magyar-származású Lischerong Gáspár kínai misz­­sziónárius atya személyében. Father Lischerong 36 évvel ez­előtt kezdte meg missziós szol­gálatát a távolkeleten. A vörös­­kinaiak 2 évre bebörtönözték, majd száműzték. A nemzeti kí­naiakkal együtt ő is Formosába tette át működése szinterét, a­­hol most apostoli adminisztrá­tor. Tökéletesen beszél magya­rul, de—szerinte—még jobban kinaiűl. Azonkívül németül, an­golul és franciául is tud. Egy hónapig marad Amerikában, a­­hol — úgy tervezi — több ma­gyar paróchiát fog meglátogat­ni s aztán visszatér Formosába. Kruschev, Kádár János és a többi vörös hóhér szeptember 19-én érkezik New Yorkba, az Egyesült Nemzetek őszi ülés­szakának megnyitására. Mi a terve a főhóhérnak ezzel a fel­­seregléssel, még nem lehet bi­zonyosra mondani, de hogy va­lami piszkos dolgot tartogat tarsolyában, az valószínű . . . Az amerikai magyarság, egy­házai, egyletei, szervezetei egy­séges összefogásával nagyará­nyú tüntetéseket rendez Krus­­csevék ittléte alatt minden nap New Yorkban, az Egyesült Nem­zetek székháza előtt, (First Ave. és 43-ik utcától), valamint az o­­rosz delegáció épülete előtt (Park Ave. és 68-ik utca), ahol Kruschev és bandája megszáll. Kedden, szeptember 20-án hajnali 4 órakor az eredetileg a Waldorf Astoria szálló előtt a Fifth Avenue-n tervezett tünte­tés az orosz delegáció épülete előtt lesz, ahol — legújabb érte­sülésünk szerint — a moszkvai főhóhér megszáll. 20-án, ked­den délután 2:30-kor a UN épü­lete előtt folytatódik a tüntetés, majd ugyanott este 6 és 7 óra között, este 7-től 9-ig pedig is­mét az orosz delegáció épülete előtt és ez folytatódni fog min­den nap, amíg itt lesznek a vö­rös betyárok. Nemcsak a New York-i magyarság, de közeli és távoli vidókolcről io. kóeaiil.-sok­sok szülőhazáját és otthonma­radt testvéreit szerető és féltő magyar és máls, a vasfüggönyön túli országok fiai. Aki csak teheti, menjen New Yorkba, legyen ott a tüntetésen, váltsuk fel egymást, adjuk egy­más kezébe a tüntető-táblákat, amelyek odakiáltják a gazok­nak, hogy ide kár volt jönniök, mert Amerika szeme nyitva van s jól látja, mik az igazi terveik a szabad riépeket igájukba haj­tani akaró vörösöknek! Tartsuk magyar kötelessé­günknek, hogy ezeken a tünte­téseken résztveszünk oly gyak­ran, amint csak tehetjük. Ne hagyjuk, hogy mindig ugyan­azok áldozzák drága idejüket, Váltsuk fel őket, legyünk ott mindig elegen, hogy tünteté­seink demonstrativ ereje minél döntőbb módon befolyásolni tusija a közvéleményt és a köz­vélemény irányítóját: a sajtót, rádiót, televíziót! Ne higyje senki, hogy nem befolyásolják ezek a tüntetések a fejleménye­ket; nagyon sokszor megtörtént már, hogy épen ezek a tünteté­sek adtak uj irányt egy-egy a vörösek manővereinek határt szabó lépésnek. A magyar ügy, a magyar kérdés az Egyesült Nemzetek tárgyalóasztalára ke­rült ismét ezekben a napokban; Kádár Jánosnak közvetlenül fogják a szemére vetni gazságát s azt, hogy nem merte beenged­ni 56 tuán a UN vizsgálóbizott­ságot Magyarországra . . . Mi, szabad magyarok nem lehetünk ott a teremben, de kint, az épü­let előtt mi is szemére vethetünk mindent, ami szivünknek^ fáj ; < J hangosan kiaTto feliratú táb- ’I Iáink nem kerülhetik el a figyel­mét, se neki, se másnak! Magyarok! Találkozzunk New Yorkban, a UN épülete előtt és > az orosz delegáció épülete előtt kedden hajnalban s attól kezdve minden nap! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL “MUNKÁSVÉDELEM” A SOPRONI TEXTIL­­GYÁRBAN (FEC) A soproni textilgyár egyik munkásának sikerült szabadföldre kerülni, aki mun­katársunknak az egészség és munkásvédelemről az alábbia­kat mondta: “Tekintve, hogy a gyárnak üzemi orvosa és rendelője is van, naponta van orvosi rende­lés. Ez azonban nem a munká­sok egészségének védelme, ha­nem a gyár zökkenőmentes üzememeltetése érdekében tör­ténik. Az üzemi orvos inkább munkára hajszolja a betege­ket ahelyett, hogy gyógyítaná őket. 1959 októberében például egyik szövőnek, aki egy sinda­­rabbal ráütött a saját kezére és még fogni sem tudott vele, nem hogy az elszakadt szálat ösz­­sze tudta volna kötni, azt mondta, hogy ‘miért nem a má­sikra ütött, akkor ez most nem fájna.’ A beteg keze négy na­pig dagadt volt, de nem irta ki betegállományba. Ha valaki valóban betegnek érzi magát, akkor nem is az üzemi orvos­hoz megy, mert tudja, hogy annak csak kárát láthatja, ha­nem megkerülésével a szak­­szervezeti központba megy, ahol már nem érvényesülnek úgy az üzemi érdekek és ha Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyeir okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. valóban beteg, kiírják és keze­lik.” HATÁRELLENŐRZÉS SZOMBATHELY KÖZELÉBEN (FEC) A Schachendorf- Szombathelyi egykori vámut két oldalán a régi, kétsoros mű­szaki zár drótjai és tártó osz­lopai elhanyagolt állapotban vannak. Eisenberg térségében a műszaki zár változatlanul a régi. Magyarkeresztes falu szé­lén, a Keresztes-Horvátlövői ut mentén uj vasszerkezetű őrto­rony áll. A duplasoros régi mű­szaki zár közvetlenül Horvátlö­vő északi részén megszakad és egy egysoros, uj betonoszlopos drótsövény zárja el a határt a Pinka partja és a falu között elterülő réten keresztül mind­addig, amig a határvonal a fa­lutól délre érinti a Pinka fo­lyót. Ettől a ponttól, Pornóapáti térségén és az Eberauer Wal­­don keresztül egészen a Mo­­nyorékerék-i erdő nyugati szé­lén levő 237-es magassági pon­tig a határ műszaki berende­zésében változás nem észlelhe­tő. A 237-es magassági és a 226-os háromszögelési pont között az uj műszaki zár kiépí­tés alatt áll. Attól a ponttól, ahol a határ dél-nyugati irány­ban elhagyja a Pinka folyót egészen a Gaas térségben már korábban kiépített, uj rend­szerű műszaki zár északi vég­ződéséig, változatlanul a régi rendszerű műszaki berendezés húzódik. A gaasi műszaki zár átépített szakasza meghosz­­szabbitást nyert a nagykölkedi utkanyarnál levő 225-ös ma­gassági pont térségéig. polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY CARTERET, WOQDBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, * SOUTH RIVER, STATEN ISLAND 4 Second Class postage paid at Perth Amboy, N. J. VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM —.NO, 37. SZÁM KENNEDY MONDOTTA...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents