Hiradó, 1960. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-28 / 17. szám

PERTH AMBOY HERALD JIul (Mts, Hungarian. 9'huuApafiab. £dUjtcL and. PubJiäJvuL in. fio/dk. űsnJbotf. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1960. ÁPRILIS 28 Aí! vallásszabadság hazájában hitvitáktól hangos minden, de a theológusok ritkán szólalnak meg, ezzel szemben a pártpoliti­kusok fecsegése minden elképzel­hető arányt felülmúl. Az ember szinte nem akar hinni a fülének és a szemének. Lehetséges, hogy 1960-ban és éppen Amerikáiban vallási kér­dések befolyásolják a választá­sokat? Szomorú, hogy igy van s attól tartunk, hogy az áldatlan politikai hitvita nemhogy alább­hagyna, hanem még inkább el­mérgesedik, ha lehetséges. Kennedy, a katolikus még a demokrata vonalon elölj ár, de West Virgniában végzetes baj történhetik vele, a május 10-iki előválasztásokon. Ha nagy vere­séget szenved, esetleg végleg ki­bukik. Ha enyhén kap ki, — nos­­hát akkor még próbálkozhatik, de diadalszekérről többé szó sem lehet. Humphreyt nem valószínű, hogy a párt elnökének jelöli. Symingtonról egyre többet be­szélnek, de csak a párt vezetősé­gében. Johnson texasi szenátor­ról csak mint második emberről esik szó. De ki lesz az első? Ste­venson? A kétszeres elnökjelölt mélyen hallgat, kétségkívül meg­levő erőit tartogatja, nem haj­landó semmi kötelező kijelentést tenni s majd csak akkor lép a nyílt színre, ha a többiek mind elhullnak körülötte. Lehet, hogy a taktikája bevá­lik. A hitviták tönkretehetik Kennedyt s akkor Stevensonnak nincs komoly vetélytársa, sze­rény véleményünk szerint. Az aztán megint másik kér­dés, hogy egy kétszer bukott je­löltet szabad-e harmadikszor a választási küzdelembe bocsáta­ni? Jó eséllyel aligha. Nixon esélyei nőnek, diplomáciai megfigyelők őt tart­ják az Egyesült Államok követ­kező elnökének. Az angolok min­den lehető alkalmat megragad­nak, hogy vei etárgyaljanak. MacMillan miniszterelnök és Lloyd külügyminiszter legutóbb hosszasan beszélgettek vele. Ade­nauer német kancellár hasonlóan találkozott Nixonnal. De Gaulle szintén. Rendes körülmények közt az alelnök nem sok vizet zavart kül­politikai síkon. Nixon kivétel. Egyelőre még nem kapcsolt rá, republikánus vonalon nincs kivel versenyeznie, de a tekintélye nö­vekszik, annak ellenére, hogy nagy azoknak a tábora is, akik nem szeretik. Nem annyira a de­mokrata, mint inkább a liberális tábor mindent elkövet Nixon el­len, egyelőre nem csők' sikerrel. De Gaulle, az európai állt szemben a minap Eisenhow­­errel, az amerikaival. De. Gaulle határozottan követelte, hogy a csúcsértekezlet során Európát szó illesse és ezt a szót ő mond­hassa. Úgy érvelt, hogy a csúcsérte­kezlet legsúlyosabb kérdései Eu­rópával kapcsolatosak, viszont MacMillan nem beszélhet az öreg földrész nevében, elvégre az an­golok majdnem mindig inkább Európa-ellenesek voltak. Most sem szerelmesek Európába. De Gaulle mögött áll Ade­nauer, akinek szintén az a véle­ménye, hogy Európát több szó illeti meg. Az európai országok valamennyi kormánya ezt a né­zetet vallja s igy Eisenhowernek aligha lehet elzárkóznia De Gaulle követelésétől. Mert őr már nem kér, hanem követel. A francia államfő tekin­télye óriási módon megnőtt. S még hozzá nem is olyan fajta ember, akit könnyen le lehet ráz­ni, aki könnyen enged és meg­hajlik az érvek előtt. Kemény fajta, aki a nyugati világnak nagy erőssége, de nem elégszik meg a harmadik hellyel. A Magyarországtól Trianon­ban elszakított területek mene­kültjei — az otthon kettős já­romban sínylődő magyarság szószólóiként — már 1958 ka­rácsonyán felhívták az emig­­rációs magyarságot az 1920. junius 4-én aláirt békeparancs 40-ik évfordulójáró.1 történő megemlékezésre. A felhívás nyomán 1939 jú­lius 25-én a kellőképpen törté­nő megemlékezés előkészítése érdekében — a szabad földön élő magyarság egyetemességé­nek bevonásával — központi végrehajtó bizottság alakult, amely most, a trianoni bókefel­­tételekre vonatkozó magyar válasz átadásának 40. évfordu­lóján s a trianoni békeparan­csot újra életbeléptető párizsi bé,kekötés napján — minden szabad földön élő magyar felé — ünnepélyesen- megismétli a kezdeményezők felhívását. Gyászoljunk, emlékezzünk és emlékeztessünk, kérjünk és követeljünk! GYÁSZOLJUK azt a súlyos tévedést, amely a trianoni bé­­keparancs' révén szülőhazánk, az ezeréves Magyarország fel­­darabolását, nemzedékek és or­szágrészek pusztulását, milliók vérének hullását eredményez­te ; népek szabadságának tönk­re jutását, Európa megrendítő tragédiáját idézte fel és Nyu­gat jelenlegi gondját, az egész világ szomorú meghasonlását okozta. EMLÉKEZZÜNK, hogy 40 évvel ezelőtt a trianoni béke­parancs Magyarországot min­den nemzetközi jogalap nélkül tépte darabokra s elszakitott területeit a népi önrendelkezé­si jog mellőzésével ítélte oda olyan államoknak, amelyek ezekre a területekre sem bé­kés, sem háborús foglalás cí­mén soha jogot nem szereztek s amelyek ezekre a területekre a 40 év alatt — a magyar nép emberi jogainak megtiprásával és a magyar nép ellen elköve­tett népirtással — méltatlanok­ká váltak; Magyarország feldarabolá­sával szétzuza a Kárpát-me­dence természeti (hegy- és víz­rajzi), gazdasági, kulturális és hadászati egységét; megállítot­ta, sőt erőszakos beavatkozásá­val visszafelé fordította azt az évezredes fejlődési folyamatot, amely a különböző nyelvi és fa­ji kisebbségek békés együttélé­sének, kulturális kibontakozá­sának s politikai kiegyensulyo­­zóclásának természetes ik ala­kulása, felé, az emberi szabad­­(Folyt. a 2-ik oldalon) KÉP A NEW YORKI MÁRCIUSI ÜNNEPÉLYRŐL Az Amerikai Magyar Szövetség nevében Berchtold Anna Mária (jobbról) és Vadasdy Katalin (balra), ez a két szép magyarruöás kis­lány a magyarság hálája jeléül babérkoszorút nyújtott át Ed Sullivan­­nak, a hires televízió-program vezetőjének, aki bátran felemelte szavát a vasfüggönyön túl rabságban szenvedő és halálra ítélt magyar test­véreink érdekében és aki szóban és Írásban (újságcikkeiben) őszinte, igaz magyar-barátásgáról tett számos esetben tanúságot. (Keviczky Kálmán felvétele.) A Református Egyesület tisztviselőinek és keleti szervező-gárdájának értekezlete Vasárnap, április 24-én dél­után Passaicon, a Magyar Re­formátus Egyház termében szervező gyűlést tartott az Amerikai Magyar Református Egyesület, amelyen a központi főtisztviselők és az egyesület keleti osztályügykezelő és szer­vező gárdája vett részt. A rendkívül értékes megbe­szélő, tájékoztató és szervezési és tagmegtartási kérdésekkel foglalkozó gyűlésen a központ részéről jelen voltak: Nt. Bor­­shy Kerekes György elnök, Nt. Kecskeméthy József titkár, Ki­rály Imre pénztáros, Eszenyi László számvevő, valamint Veszprémi Géza és Sipos István vezértestületi tagok, Szentmik­­lóssy Pál keleti szervezési fel­ügyelő, Nt. Ferenczy Pál és Csik Sándor kerületi főszerve­zők, Szentmiklóssy Albert sec­tion manager és Connecticut, New York, New Jersey és Pennsylvania államokból a kü­lönböző fiókosztályok ügykeze­lői. A magyar sajtó részéről Diénes László, a jerseyi ma­gyar lapok szerkesztő-kiadója vett részt az értekezleten. Az elnöki, titkári, pénztárosi és számvevői beszámolókból az Egyesület állapotát hűségesen visszatükröző képet kapott a hallgatóság. A Református Egyesület még az elmúlt “sztrájkos” évben, 1959-ben is akadálytalanul fejlődött és a szervezők szép eredményt tud­tak felmutatni. Az Egyesület vagyona jelenleg mintegy 10 és fél millió dollár, amihez hozzá­számítandó még a kb. $400,- 000-t érő Ligonier-i Bethlen Otthon, ami azonban nem “üz­leti vagyon,” hanem az ameri­kai magyarság sokat érő, szép magyar munkát végző “vagyo­na.” Az érvényben levő biztosí­tások összege mintegy 40 millió dollár. A Református Egyesület szokásos négy-évenkénti kon­vencióját júniusban tartja meg Ligonierben. A szervező-gyűlés után este hangulatos vacsora volt a nagy-teremben, ahol Nt. Berta­lan Imre, az egyház kiváló lel­kipásztora vezetésével a kis magyar tanítványok szép éne­kes műsort adtak, az egyház asszonyai pedig olyan kitűnő csirke-borjú vacsorát szolgál­tak fel, amiről külön külön cik­keket lehetne írni (ha volna helyünk) ! Nt. Kecskeméthy József áldomásmester szólásra hívta vacsora után a követke­zőket: Nt. Szigeti Bélát, Nt. Csordás Gábort, Nt. Bertalan Imrét, Dókus Mihályt, Nt. Nagy Lajost, Diénes László szelfcerztőt, ítYUamza And­rást és másokat. A vacsoráról, illetve a si­került értekezletről azzal tá­voztak a megjelentek, hogy egy értékes délutánt és estét töltöttek együtt. Eisenhower Japán­ba is ellátogat A Fehér Házból kiszivárgó hí­rek szerint Eisenhower elnök Moszkvából hazajövetele előtt tervbevette Japánt, a Fülöp szi­geteket, Formózát és Délkóreát is utiprogramjába. Amennyiben ez az ut megvalósul, Eisenhower elnök a januárban létesült ame­rikai-japán barátsági szerződés szemszögéből tekintve elősegít­hetné a délkeletázsiai népek kö­zötti fokozottabb összemíiködést. Füstbement 6 billió dollár... A legújabb kimutatás szerint több mint 6 billió dollár értékű cigarettát füstöltek el a dohány­zók 1959-ben az országban. Ke­reken 6 billió és 100 millió dol­lárnyit. Tíz százalékkal eöbbet, mint az előző évben. A szakértők véleménye szerint az ezidei do­hányfogyasztás jóval felülmúlja majd ezt az arányt is. Magyar kikelet Washingtonban (LAPUNK FŐVÁROSI TUDÓSÍTÓJÁTÓL) Ritka jelenség... Szovjet haditengerészeti elő­őrsök két amerikai tengeralatt­járót figyeltek meg manőverezés közben szovjet felségvizeken. Csodák csodájára az ezelőtt min­dig támadókedvü szovjet tenge­részek nem léptek fel ellensége­sen : nyugodtan hagyták az ame­rikai tengeralattjárókat tovább menni. Az ochotzki tengerben eddig is ki-bejártak az amerikai tengeralattjárók: figyelték a szovjet rakétakilövéseket. KITÜNTETÉST KAPOTT A U.S. LÉGIHADERÖTÖL Tóth Gyulát, a Perth Amboy-i Jersey Advertising Co., valamint a National Coal & Oil Co. és a National Petroleum Co. elnökét (232 Ber­trand Avo.) Máj. Douglas S. Eden, a U.S. Air Force Recruiting Service nevében a “Class II. Air Force Citation”-nal tüntette ki azért, mert a légihaderő számára az önkéntesek toborzását mintegy 5,000 dollárt érő hirdetőtábla publicitással segítette elő anélkül, hogy az a kormány­nak pénzébe került volna. Douglas S. Eden őrnagy a légihaderő nevében a McGuire Légibázison adta át Tóth Gyu­lának a kitüntetést, amiről az itt közölt fénykép is tanúsko­dik. Mint a légihaderő vendé­ge, Tóth megszemlélte ez alka­lommal az egész légibázist, közelről láthatta nagyszerű jet harcigépeinket, melyek ennek a vidéknek a védelmét látják el ellenséges támadások esetén. “Most, hogy látom, mit je­lent a LÉGIERŐ, nem féltem többé hazánkat a felkészültség tekintetében” — mondotta Tóth Gyula, aki nemcsak leg­modernebb harcászati felsze­reléseinket szemlélhette végig, de.találkozott s megismerte aj nagyszerűen kiképzett katoná-1 inkát is. “Elég kár, hogy ennek j ( az országnak sok polgára nem láthatja légi védelmünknek ezt a kis részét sem” — jegyezte meg kísérőjének. Eden őrnagy a kitüntetés alkalmával azt mondotta, hogy “A Légihaderő számára történő önkéntes-to­borzás az ön vidékén nagy­mértékben azért volt olyan si­keres, mert ön és az ön cége segített nekünk.” Az átadott citáció, illetve díszoklevél pe­dig igy emlékezik meg Tóth Gyula munkájáról: “. . . azért a kitartó és odaadó szolgála­tért, amivel segítette a United States Air Force Recruiting Service-t és elismerésül azért a ielkiismeretes k ö z r emüködé­­sért, amely a légierő és felké­szültség révén elérhető békére törekvést juttatta előre.” II Nagy barátunk, a demok­rata pártvezér is kiállott mellettünk A Képviselőházban maga a demokrata párt országos vezé­re, az ősz John McCormack “Majority Leader” vezette be a magyarbarát beszédek és ja­vaslatok hosszú sorát. Nem ke­­veseb, mint 19 ellenzéki politi­kus élén szólalt fel McCor­mack, aki az Amerikai Ma­gyar Szövetség kérésére kiesz­közölte, hogy a washingtoni kormány hosszas habozás után mégis a United Nations elé terjesztette a közelmúltban a magyarországi üldözések ügyét, A Massachusetts állami pártvezér félórás szónoklat­ban fejtegette- a magyar kér­dést, teljes elismeréssel adóz­ván úgy 1848, mint 1956 sza­badsághőseinek. Ismételten és hangsúlyozottan az oroszok ki­szorításának és U.N. ellenőrzés melletti, uj választások meg­tartásának s z ü k s égességéről tett tanúbizonyságot. “Ha a csúcskonferencián erről nem történik említés, úgy a vasfüg­göny mögötti magyarság ismét arra fog következtetni, hogy cserben hagyták. Az orosz fe­nyegetőzések előli meghátrálás pedig újabb világháborúhoz vezethet,” mondotta McCor­mack. Cleveland 20-ik választóke­­rületgnek izzó magyarbarát érzelmű képviselője, Michael Feighan a Bethlen Hallban március 13-án elmondott ün­nepi beszédének lényeges pontjait ismételte meg: (1) A Public Law 86-90 néven tör­vénykönyvbe iktatott Captive Nations Resolutions értelmé­ben Eisenhower elnök kezde­ményezze a summit találkozón a keleteurópai nemzetek em­beri és politikai alapvető jogai­nak dolgát; (2) Ha Khrush­chev vonakodnék a U. N. 12 pontból álló határozatait Ma­gyarországon érvényre juttat­ni, tartsa az Egyesült Álla­mok lelkiismeretbeli kötelessé­gének, hogy felveti a szovjet kitessékelését a United Na-4,206,000 munka­nélküli A téli viharok és tavaszi ára­dások következtében 275,000-rel emelkedett a munkanélküliek száma Amerikában. A második világháború óta ez a legnagyobb mérvű növekedés. Ezzel az egész országban a munkanélküliek száma elérte a 4,206,000-t, ami­vel szemben a dolgozók száma 64,267,000. A nyári szezon be­köszöntésével — természetesen —a munkanélküliek száma jóval apadni fog. Kevesebb autót vásárolunk tions-ből. (4) Berlin megszű­nik nemzetközi probléma len­ni, ha az oroszok betartják a békeszerződések ama pontját, mely népszavazást ir elő Ke­­let-Németországban. ‘ Nincs szorgalmasabb munkás a magyarnál!'’ New York állam Schenecta­dy városának kongresszmanje, Sámuel Stratton kijelentette, hogy a közeljövőben tartandó csúcstalálkozó éppen úgy meg­bélyegezheti M a g y a rország sorsát a következő évtizedre, mint tette előzőleg Teheran és Yalta. Ennek elkerülése vé­gett a párisi summit tárgyso­rozatának egyik leglényege­sebb pontjául javasolta a de­mokrata képviselő az Egyesült Nemzetek Magyarországra vo­natkozó határozatainak min­den nemzetközi konferencián való napirendre tűzését. Ugyan csak kéri Eisenhower elnököt, hogy október 23-ikát elnöki deklarációval tegye az Egye­sült Államok egész területére kiterjedő érvénnyel “Hungar­ian Independence Day” néven emlékünneppé. A magyar munkás szorgal­máról és szakmabeli felkészült­ségéről valósággal költői emel­­kedettseg-gei beszélt John Din­­gell detroiti képviselő, szintén az ellenzék padsoraiból. Ugyancsak támogatta a ma­gyar ügy felkarolását Roman Pucinski, aki a “Chicago Sun- Times” napilapnak veit mun­katársa. Roland Libonati, szin­tén chicagói demokrata kifej­tette, hogy a magyar föld ter­ményeit és javait nem az or­szág népe és azok élvezik, akik megdolgoznak érte — hanem a megszálló idegen hatalom és annak cselédlelkületü csatló­sai. Libonati arra is kitért, hogy az amerikai polgárságuk­hoz ragaszkodó, tengerentúlról hazatért magyarokat üldözik a kommunisták és őket min­denképen igyekeznek kifoszta­ni. Még két chicagói demokra­ta: William Murphy és Barratt O’Hara követelték a magyar szabadságjogok helyreállítá­sát. O’Hara különösen óvta Ei­­senhowert, hogy a legcseké­lyebb engedményt is tegye a csúcskonferencián, mert an­nak az amerikai élet kialaku­lására is végzetes következmé­nyei lehetnek. (Folytatjuk) Detroiti autógyóirosok körei­ből vett értesülések szerint még több, mint egy millió eladatlan 1960-as modellü autó van az au­tóügynökök kezén. Ez túlhalad­ja az autóipar történetében ed­dig tapasztalt mértéket. Ennek orvoslására az autógyárosok el­határozták, hogy nagyértékü di­jakkal jutalmazzák majd azokat az ügynököket, akik a kvótán fe­lül adnak el kocsikat. Halott anyának élő gyermeke született Californiában egy várandós anyát, valamilyen családi per­patvar közben agyonlőtt a fér­je. Az asszony még élt, amikor a mentőautóba tették, de a kórházba érve már halott volt. Félórával az asszony halála után az orvosok műtétes bea­vatkozással világra hozták a gyermeket, aki szintén halott­nak tűnt, ele kitartó belehelés­­sel az orvosoknak sikerült az élet folyamatát megindítani a parányi magzatban s a gyer­mek —- él! Alighanem ez az első eset a világon, hogy egy félórája halott anyának a mag­zatát életre tudták hozni. Az esetnek bizonyára nagiy jelen­tősége lesz az orvosi tudo­mányban, mint precedensnek, A megölt asszony férjét őri­zetbe vették, AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP FELHÍVÁS-6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents