Hiradó, 1960. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-21 / 16. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul ftds Hutnjrthinm TbuiiáfiafiUL ßdiiatL oíuL ßuhliAhad. Ül flaJdk, ümbatf. VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM — NO. 16. SZÁM PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1960. ÁPRILIS 21 A WILLIAM PENN IGAZGATÓSÁGI GYŰLÉSE Magyar kikelet Washingtonban 37 Szenátor és {Congressman sürgeti a magyar függetlenség követelését a csúcskonferencián BEFOLYÁSOS AMERIKAI POLITIKUSOK SZORGAL­MAZZÁK: SZORÍTSÁK KHRUSHCHEVET A U. N. HATÁROZATOK BETARTÁSÁRA — LEGYEN OKTÓ­BER 23-IKA “HUNGARIAN INDEPENDENCE DAY” EGÉSZ AMERIKÁBAN! — 21 DEMOKRATA ÉS 16 REPUBLIKÁNUS INTERPELLÁCIÓ MÁRCIUS IDUSÁN A MAGYAR KÉRDÉSBEN (LAPUNK FŐVÁROSI TUDÓSÍTÓJÁTÓL) Kádárék nagy játszmájának végső kifejlését figyelhetjük, nevezetesen azt, hogy az am­nesztia után fontos külpolitikai sakkhuzás következik. Ennek az egyik célja az lesz, hogy a budapesti kormány megjavítsa viszonyát az Egyesült Államok­kal, általában Nyugateurópá­­val és a Vatikánnal. Amerikával, mint tudj uk, a kapcsolat rossz, ha nincs is dip­lomáciai szakítás. Budapesten nincs amerikai követ, csak ügyvivő. Az amerikai útleve­lekbe még mindig bele van nyomva, hogy “érvényes, Ma­gyarország kivételével.” Ennek ellenére a washingtoni külügy­miniszter megtűri, hogy ame­rikai állampolgárok Magyar­­országra látogassanak, de nem biztatja őket és elhárít minden felelősséget. Amerika és Magyarország közt nincs kereskedelmi kap­csolat, vagy legalább is jelen­téktelen, amit a budapesti re­zsim sokáig “próbált tudomá­sul nem venni,” mert — sze­rintük — nem is fontos. Akár­mit mondanak azonban Kádá­rék, nagyon is fontos és ezt ők tudják a legjobban. Hogy mennyire fontos, két másik csatlóskormány történe­te bizonyítja. A bukaresti és szófiai kommunista kormány mindent elkövetett az utóbbi időben, hogy “kiengesztelje” Washingtont. Amerika és Ro­mánia közt rendezték a függő gazdasági kérdéseket, a hábo­rús időkből származó befa­gyasztott román ’ értékekről eredményes tárgyalások ' foly­tak s ennek következtében a viszony Washington és Buka­rest közt valamennyire norma­lizálódott. Nemrégiben Amerika követet küldött Bulgáriába is, ahol nagy ceremóniával fogad­ták. Előzetesen azonban a két ország közt szintén eredmé­nyes tárgyalások voltak. Mint tudjuk, Lengyelország még segélyt is kap Amerikától, Csehszlovákiával pedig a ke­reskedelmi kapcsolatok elég rendesek. Most Magyarország kerülgeti a forró kását, valamit tennie keil. A Mindszenty ügy megnehezíti a helyzetet. Mint ismeretes, a bíboros hercegprí­más a budapesti amerikai kö­vetségen tartózkodik s amíg az ő ügye nem nyer valamelyes megoldást, sem Amerika, sem a Vatikán nem hajlandó Kádá­rék udvarlását elfogadni. A leszerelési tanácskozást elhalasztották a csúcstalálko­zó utáni időkre. Viszont Nyu­gaton és Keleten egyformán vallják, hogy a csúcstalálkozó Előre az óra­mutatót Vasárnap, április 24-re vir­radó éjszaka áttérünk a nyá­ri időszámitálsra: az órát egy órával előre visszük. Az igy elvesztett egy órai időt majd ősszel fogjuk visszakapni, a­­mikor vissztérünk a rendes standard időszámításra. Va­sárnap tehát már a Daylight Saving Time szerint kell az óránknak járnia! nem hoz semmiféle eredményt, bár ennek napirendjén lesz a leszerelés is. íme, a játék a magas politi­kában. ügy okoskodnak Nyu­gaton és Keleten egyaránt, hogy amíg beszélgetnek nem lőnek, tehát a háború kitörésé­től nem kell tartani. Legalább is addig. De mi lesz azután? Atom­fegyverekkel, vagy azok nél­kül, a háború lehetősége nincs kiküszöbölve és — vélemé­nyünk szerint — nem is lesz. Mint ^hogv halála előtt a be­teg kissé jobban lesz, a nagy háborúkat is megelőzi egy “diskuráló korszak.” A máso­dik világháború előtt Cham­berlain és Hitler — mint tud­juk — sokat diskurált. S aztán egyszerre lőni kezdtek, még pedig irgalmatlanul. Szóval, ne ringassuk magun­kat hiú reményekbe. A párizsi csucskongresszus után nem ke­rekednek táncra a résztvevők. Hajdan Bécsben táncolt a kongresszus és méltán. Éppen száz évre biztosították a világ békéjét. Persze, ez a “béke” is viszonylagos volt. Ebben a korszakban tiporta le Bécs és Szentpétervár a magyar sza­badságharcot. De kétségtelen, hogy világháború nem volt. S miközben most a leszere­lésről beszélnek, csúcson és csúcs alatt, mindkét oldalon hevesen készülnek a háborúra. Nem igy nevezik. Mindkét ol­dalon a “védekezésre” tesznek meg minden lehetőt. A szavak nem fontosak. Mintahogy sok-sok szó nem fontos, ami mostanában el­hangzik. Tudomásunkra jutott, hogy bizonyos “ügynökségek” jog­talanul vesznek fel rendelése­ket a budapesti kiutalásu úgy­nevezett “IKKA” csomagokra, melyeket azután csak hosszas késéssel, vagy pedig egyáltalán nem kapnak meg magyaror­szági hozzátartozók. A kö­zönség bizalmával igy vissza­élő álügy.nökségek — melyek­nek nincsen meghatalmazása a két amerikai IKKA vezér­ügynökségtől — egyes euró­pai' ügynökségek utján küldik el (ha egyáltalán elküldik) az IKKA-csomagok rendeléseit és igy ezek csak hosszas késede­lem után jutnak el a címzet­tekhez., Előfordul az is, hogy az amerikai vezérképviselet meghatalmazásával nem ren­delkező “ügynökség” felveszi a megrendelést, a pénzt pedig nem továbbítja, illetve hosz­­szabb ideig magánál tartja és más üzleti célra használja. Mi­kor azután a türelmét veszített ügyfél reklamálni kezdi a kül­deményt, az álügynökség csak többszöri sürgetés és fenyege­tés után “intézi el” az ügyet. Nagyon fontos tehát, hogy mindenki, aki IKKA-csomagok küldésével szokta segíteni óha­zai rokonait és szeretteit, a csomag-rendeléseket csakis megbízható, régi, ismert irodák és meghatalmazott IKKA ügy­nökségek utján intézze. Ezek az ismert ügynökségek és ’iro­dák készséggel megmutatják az ügyfeleknek á new yorki A William Penn Fraternális Egyesület tavaszi igazgatósági gyűlését 1960. április 25-re, hét­főre hívta össze Révész Kálmán központi elnök. A gyűlésen a kö­vetkezők fognak résztvenni: Révész Kálmán elnök, Varga L. Lajos (Bridgeport, Conn.), és Macker Gyula (Detroit, Michi­gan) alelnökök; Balia P. János (Springdale, Pa.), Dankó István (Detroit, Mich.), Fishbein Lász­ló (New York, N.Y.), Ibos B. Albert (New York, N.Y.), Kör­­möndy József (New Brunswick, N.J.), Kőrösy Mihály (Alliance, Ohia), Dr. Kovács Andor (Cleve­land, Ohio), id. Láng István (Allentown, Pa.), Lénárt J. Gyula (McKeesport, Pa.), Ma­­gyary M. Ferenc (Akron, Ohio), Radvány Ferenc (Trenton, N.J.), Vészi László (Dayton, Ohio), igabzgatók; Stelkovics J. Albert titkár, Somogyi E. Gyula pénztáros, Szabói János ellenőr, központi tisztviselők; Phillips J. Richárd Investment Manager, Charles^ Elmer központi Szerve­ző, Dr. Gömöry C. Sámuel főor­vos és Banes B. Gay jogtanácsos. Az elmúlt év szeptemberében tartott nagygyűlés által megvá­lasztott uj vezetőségnek ez lesz az első rendes gyűlése. Hatalmas munka vár az igazgatóságra. El­sősorban számbaveszik az el­múlt év eredményeit, meghall-Az Amerikai Háborús Vete­ránok országos szervezete ren­dezésében minden évben május 1-én nagy “hűség-felvonulás,” Loyalty Parade van New York­ban, a világhírű “Fifth Ave­vezérképviselettől kapott meg­bízást, a vezérképviselettel folytatott levelezésüket, ami minden kétséget kizáróan iga­zolja azt, hogy aki általuk küld IKKA-csomagokat, közvetlen s gyors elintézésben részesül. A hivatalosan elismert és felha­talmazott rendes IKKA-képvi­­selők a rendeléseket minden­kor azonnal továbbítják a new yorki vezérképviselethez, az pedig a beérkezés napján to­vábbítja Budapestre. Az IKKA-csomag rendelése­ket jogtalanul felvévő álügy­nökségekkel szemben csakis a károsultak tehetnek feljelen­tést. Ha bárkinek ilyen “elin­tézetlen” ügye van bizonyos kevésbbé ismert “ügynökkel” szemben (akinek nincs megbí­zatása IKKA-küldemények fel­vételére a new yorki vezérkép­viselettől) forduljon azonnal a kerületi ügyészséghez (District Attorney), vagy a megyei ügyészséghez s tegye meg pa­naszát. Csakis igy küszöbölhe­tő ki, hogy rokonaikat, szeret­teiket segítő amerikai magya­rok bizalmával visszaéljenek olyanok, akik lelkiismeretlen módon, különböző kerülő uta­kon és hosszú késedelem után juttatják el a rendeléseket Ma­gyarországra, vagy egyáltalán soha el nem küldik. Minden magyarlakta város­ban van régi, megbízható iro­da, jónevü ügynökség (sok he­lyen nem is egy) amelyek ut­ján eddig is nyugodtan küld­gatják a tisztviselők jelentéseit, megállapítják az elkövetkezendő négy esztendőnek munkaprog­­rammját és megtárgyalják a költségvetést. Az igazgatósági gyűlés, tekin­tettel annak hatalmas tárgyso­rozatára, minden valószínűség szerint egy hétig fog tartani. Az igazgatósági gyűlés alkalmával teszi le az esküt Magyary Ferenc igazgató, aki az elhunyt Gyulay Sándor igazgató helyét tölti be. Az igazgatósági gyűlést meg­előző héten kezdette meg vizsgá­latát a legutóbbi konvenció által megválasztott Ellenőrző Bizott­ság, tagjai: Papp Gáspár elnök (Lincoln Park, Michigan), Ko­­hut C. Vilmos jegyző' (Home­stead, Pa.), Bándy András (De­­pew, N.Y.), ifj. Hegedűs Mihály (New Brunswick, N.J.), ifj. Konyha Bólint (Martins Ferry, Ohio). Az eredményekben gazdag el­múlt esztendő után reméljük és hisszük, hogy ez az esztendő még eredményesebb lesz, annyi­val is inkább, mert a következő évben, 1961-ben érkezik el a Wil­liam Penn Fraternális Egyesü­let alapításának hetvenötödik évfordulójához. A minden te­kintetben jelentőségteljes évfor­duló előkészületeiről is tárgyal­ni fog a William Penn tavaszi igazgatósági gyűlés. nue”-n. Ez a felvonulás mint­egy kifejezője annak a hűség­nek és ragaszkodásnak, amely­­lyel a világ minden részéből idevándorolt idegen nemzetisé­gű csoportok — polgárjogot nyert bevándorlók, itt letele­pedett hontalanok és menekül­tek — viseltetnek az Egyesült Államok és annak kormánya iránt. A felvonulásban eddig is mindig példás módon vett részt a new yorki és környéki ma­gyarság, de nagyon fontos, hogy ezidén a magyarság va­lósággal tüntető nagy számban vegyen részt a Loyalty Parade­­on, hogy a párizsi csúcskonfe­rencián Magyarország és a magyar nép érdekében kormá­nyunknál tett intervenciónkat siker koronázza. Az Amerikai Magyar Szö­vetség new yorki osztálya ve­zetősége mindent elkövet, hogy a Loyalty Parade-on a ma­gyarság részvétele impozáns, szép, kimagasló legyen. Fontos azonban, hogy- a New York környéki magyar egyházak és egyletek is nagy csoportokkal legyenek képviselve ezen a pa­rádén s lapunk utján is kéri a vezetőség az egyházak és egy­letek vezetőségeit, valamint magánosokat, rendezzék úgy, hogy minél több magyar le­gyen New Yorkban ezen a na­pon, április 30-án ,szombaton. Zászlókkal, lehetőleg nemzeti viseletben, vagy karszálagosan legyünk ott minél többen. Gyü­lekezés a 92-ik utcában, a Ma­dison és Fifth Ave. közötti sza­kaszon, délután 2 órakor. hettünk bármit, a címzett min­dig megkapta s ezután is biza­­lomrffal fordulhatunk hozzá­juk. Aki pedig nem tudja, me­lyik iroda utján küldheti az IKKA-csomagokat, forduljon közvetlenül a lapunkban is hirdető new yorki vezérképvi­selethez. Magyar-román fe­szültség Erdélyben Az erdélyi magyar és román lakosság közti feszültség gon­dokat okoz a romániai kommu­nista kormánynak. Gheorgiu- Doj, a román kommunista párt első titkára múlt héten Kolozs­várott beszédet mondott, mely­ben felszólította az erdélyi pártszervezeteket, hogy har­coljanak a román és a magyar intellektuellek körében mutat­kozó .nacionalista tendenciák ellen. Egy évvel ezelőtt Gheor­­giu-Doj erős kritikában része­sítette a magyar kisebbség kö­rében található “nacionalistá­kat” és a magyar és román ne­velőintézmények összeolvasz­tását követelte. Ez a kolozsvá­ri magyar Bolyai és a román Babes egyetemek egyesítésé­hez vezetett. Erdélyi magyar diákokat so­viniszta és nacionalista tevé­kenység vádja alatt hosszú börtönbüntetésre Ítéltek a ro­mán hatóságok. Az erdélyi ma­gyar kisebbséggel szembeni ro­mán bánásmód erős visszaha­tásra talált a magyar lakosság körében, úgyhogy a Kádár kormány egyes tagjait erősen aggasztja ez az irányzat. Hiva­talosan természetesen a Kádár kormány úgy tesz, mintha ma­gyar kisebbségek nem létezné­nek az utódállamokban s mint­ha a csonkamagyarországbeli magyarság se törődne a kisebb­ségi magyarok sorsával. Beszámoló a Florida-i kirándulásról St. Patrick Napján a szálloda vezetősége partyt rendezett a vendégeknek s a mi csoportunk­ból is sokan résztvettek ezen. Mrs. Somenek és nővére, Egres­­sy Mária kis zöld csákóval tá­voztak a partyból, ahol még az ital is zöld volt . . . Hogy ki milyen bevásárláso­kat csinált Miamiban, pontosan nem tudnánk megmondani, mert más volt például a Szegeszkyék gazdag bevásárlásáa — akik sok szép dolgot vásároltak össze az unokáknak — és más volt a ku­tyaversenyen és lóversenyén megfordultaké, akik itt, — hogy úgy mondjuk — alaposan bevá­sároltak . . . ! Nagyon jó helyre költötték viszont a pénzüket a­­zok, akik a Red Coach Innben vacsoráztak nem is egyszer. (Ennek a cégnek Yonkers, N.Y.­­ban is van vendéglője, aki arra jár, el ne mulassza betérni oda, mert elsőrangú az étel is, ital is és kiszolgálás is ott!) Hazafelé jövet utunk egyik legérdekesebb állomása St. Au­gustine, Florida volt, ahol “sightseeing” kisvonaton néztük meg a várost, keresztiil-kasul kocsikázva a patinás régi ame­rikai város ódon szűk utcáin, parkjain, terein, történelmi ne­vezetességű épületeket csodálva meg. Itt can például az egyetlen olyan postahivatal Amerikában, amelyen ma is négy zászló leng: a csillagsávos amerikai lobogó (Folyt, a 3-ik oldalon) Népünk rendületlen jóaka­rója, Alvin M. Bentley michi­­gani kongresszman közvetle­nül Khrushchev amerikai útját követően törvény javaslatot nyújtott be a magyar kérdés­ben. A Mindszenty-per idején Budapesten amerikai konzul­ként diplomáciai szolgálatot teljesítő Bentley több mint fél­évvel ezelőtt nógatta a kor­mányt, hogy nemzetközi ellen­őrzés alatt szabad választást eszközöljön ki Magyarorszá­gon. Mi több, Bentley e nélkül Eisenhower elnöknek a csúcs­­konferencián való részvételét egyáltalában nem tartja célra­vezetőnek. Azóta nemcsak a republiká­nusok, hanem a demokrata el­lenzék törvényhozói közül is egyre többen szorgalmazzák a csúcskonferencia kihasználá­sát Magyarország és a kör­nyező rabnemzetek felszaba­dítása érdekében. E szép cél megvalósításáért nemzeti ün­nepünkön, március 15-én 21 demokrata és 16 republikánus részéről hangzott el magyar­barát szónoklat a washingtoni Szenátus és Ház patinás palo­tájában. A Capitol kupolája alatt elhángzottakat rövid ki­vonatban itt ismertetjük, ere­deti angol szövegben pedig kí­vánatra megküldhetjük érdek­lődő honfitársainknak, angol nyelv iránt fogékonyabb ifjú­ságunknak. A demokrata többség nevé­ben Thomas Dodd, connecti­­cuti, majd William Proxmire wisconsini szenátorok méltat­ták március 15-ike és október 23-ik a jelentőségét az Egye­sült Államokra nézve. Dodd a megszálló oroszok kivonulását szorgalmazta, Proxmire pedig azt fejtegette, hogy a magyar kérdés minden amerikai lelki­ismeretére nehezedik rá. “A történtek után mindig szem előtt kell tartanunk a magyar nép jövőjét, valahányszor kül­politikai irányelvet szabunk meg az amerikai kormány ré­szére” — mondotta a Madison városából való liberális hon­atya. Semmitmondó a “Summit” —függetlenség nélkül! A kormánypárt részéről nem kevesebb, mint hat szenátor szólt hozzá a magyar kérdés­hez ezen az emlékezetes mári­­us 15-én. Connecticut vezető magyarjainak személyes jóis­merőse, Prescott Bush szená­tor az 1918-ban eláztatott nemzeti önrendelkezési jog egész Keiet-Európában érvény­re juttatásának szükségét han­goztatta. New York állam mindkét szenátora kitett ma­gáért: a republikánus alelnök­­jelöltként emlegetett Kenneth Keating a Magyarországon be­­börtönzöttek vagy deportált honfitársaink és különösen a fogvatartott fiatalkorúak ré­szére‘sürgetett amnesztiát. Ja­cob Javíts szenátor pedig tet­teket követelt az elnyomott magyar milliók részére, hiszen sokkal többet érdemeltek ki a szabad világtól, mint merő megértést és szimpátiát. Philadelphia törvényhozója, Hugh Scott a csúcskonferencia egyik legfontosabb feladatául jelölte meg a magyar kérdés rendezését, mivel a földműve­lők kommunista jobbágyokká alacsonyitása, 1 e 1 kipásztorok bebörtönzése, az emberi sza­badságok lábbal tiprása még a Sztalin-idők gazságain is túl­tesznek. Tiltakozott az ellen, hogy a Ki'emlin békitgetése és esetleges, ideig-óráig tartó szov jet látszat-engedmények elle­nében Amerika szemet huny­jon a vasfüggönyön túl végbe­menő embertel enségekkel szemben, mint tette a 150 gyer­­mek-mártir esetében! “A budapesti vérfürdő meg­mutatta a vörösök igazi arcát.. Arizona szenátora, Barry Goldwater, az amerikai légi­erők egyik legtöbb háborüs ki­tüntetést kiérdemlő ezredes­pilótája több mint egy órás, ha­talmas beszédben ismertette a kommunizmus világuralomra törő terveit — és az Egyesült Államok külpolitikájának eredménytelenségét. Többször hangsúlyozta a magyar sza­badságharcosok hősiességét és azt a felbecsülhetetlen erköl­csi erőt, amit önfeláldozásuk­kal a nyugati világnak kölcsö­nöztek. A leghatározottabban követelte, hogy lüktető, életre­való és következetesen megva­lósított diplomáciát kövessen az Egyesült Államok,mert más­különben maga is elvész. “Ha terveink és elgondolásaink let­tek volna, azok megvalósításá­hoz pedig elszántságunk — 1956-ban nemcsak Magyaror­szágot, de egész Kelet-Európát megszabadíthattuk volna egy primitiv zsarnok-uralom szen­vedéseitől.” Kentucky szenátora, Thurs­ton Morton, a Republican Na­tional Committee országos el­nöke mind a’z 50 amerikai ál­lam kormánypárti tagozatához kiáltványt küldött március 15- én, melyben többek között eze­ket mondja“Az egész embe­riség testén sajgó seb, ami a magyar néppel történik. Moszkva imperialista ügynökei a legkegyetlenebb eszközök­kel igyekeznek kiirtani a sza­badság iránti vágyakozást. Az Egyesült Államok elnöke ma­ga jelentette ki, hogy nem le­het igazi béke mindaddig, mig a jelen igazságtalan állapoto­kat durva erőszakkal fenn­tartják. Minden gondolkodó amerikai tudja ma már, hogy a kommunizmus az egész világ meghódítására tör. Éppen ezért eltöként szándékunk, hogy a magyarság minél előbb újból elfoglalhassa méltó helyét a legelemibb emberi jogokat él­vező népek nagy családjában.” (Folytatjuk) Csak megbízható, ismert ügynökségek utján küldjünk IKKA-csomagokat! HŰSÉG-FELVONULÁS NEW YORKBAN, MÁJUS 1-ÉN

Next

/
Thumbnails
Contents