Hiradó, 1960. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-07 / 14. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER. STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul Onto, Hungnhinm 9UwAfiafiQA. frdibuL and, fiubüäJuuL in, fißAth, űmJbaq, VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM — NO. 14. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1960. ÁPRILIS 7 A politikai aréna porfelhője fel-felcsap a küz­dők nyomán, de még az átlag választópolgár sehogysem tud magának képet alkotni a lát­szólagos zűrzavarban. Kenne­dy előretör, majd Humphrynek látszik jó esélye a demokraták közt, de azért nem szabad megfeledkezni a többiről sem. De'nem ám! Stevenson neve ritkán kerül forgalomba az előválasztásokon, pedig — minden jel arra vall — hogy kezd feljönni a csillaga. A két­szeres elnökjelölt úgy tesz, mintha nem törődne a dolgok alakulásával, Délamerikában utazgat, de azért mindkét sze­me és füle figyel minden moz­zanatot, minden moccanást, ami a párt. berkeiben végbe­megy. Az okosok szerint a demok­rata párt számára csak egy ut lehetséges: Stevenson az élen, Kennedyvel. A párt egységét — mondják — csak igy lehet megőrizni. A katholikus-pro­­testáns kérdés kiélezése a győ­zelem esélyét csökkentené. Vi­szont egy Stevenson-Kennedy együttessel a kecske is jól lak­na s a káposzta is megmarad­na. A republikánusoknál is ku­lissza mögötti mozgolódás van. Rockefeller new yorki kormányzót szeretnék Nixon mellé állítani, második ember­nek. Dewey volt kormányzó és elnökjelölt fáradozik ebben az irányban. Nixonnak nem tet­szik az elgondolás. Rockefel­lernek sem. De azért ki tudja? ... A politika a lehetőségek játéka. Kiütni Nyugatnémet­országot! — ez a szovjet jelszó, amelynek legutóbb F r a n c ia országban Hruscsov nem győzött hangot adni. Sokszor mondtuk ezeken a hasábokon, hogy a szovjet emberek egyetlen egytől fél­nek — de attól aztán nagyon! — a felfegyverzett németek­től. S ha igy van, akkor félel­müknek egyre több az alapja, ami Hruscsov párizsi tartóz­kodása során jelentkezett is. Moszkva kér, fenyegetőzik s mindig ez a visszatérő refrain: kiütni a nyugatnémeteket. És a Szovjetuniónak jó segítőtársa akadt Angliában. Macmillan washingtoni utjának az volt egyik főcélja, hogy a némete­ket kibillentse a nyugati szö­vetségesek táborából, ahová korábban teljes joggal bevet­ték. Washingtonban nem fogad­ták lelkesen Macmillan ötletét. Londoni tartózkodása során De Gaulle sem lesz elragadtatva, mert közte és Adenauer között az egyetértést lazítani nem le­het. De azért az angol aknamun­kát nem szabad lebecsülni. Az angolok hires bajkeverők, sok évszázada tanulják ezt az ipart: az egyik kijátszását a másik ellen. A gazdasági előretörés is fájt Ma cmillannak, az Eu­rópai Közös Piac, amelyiknek Nyugatnémetország az oszlo­pos tagja és főerőssége. Anglia kívül maradt a körön és ez a tény fáj. A Közös Piac ellen megpróbálta megszervezni a többi európai országokat, de az eredmény elmaradt. Az a lehetőség, hogy Né­metországból újból nagyhata­lom lehet, mellette egy erős Franciaországgal, az angolok­nak többet jelent minden szov­jet veszedelemnél. Mert ez a német-francia együttes Euró­pát jelentheti, ahol az ango­loknak nincs sok keresnivaló­juk. A történelem folyamán Ang­lia mindig szerette megoszta­ni Európát. Clemenceau mel­lett Lloyd George volt a fő­­trancsirozó Trianonban is. Eu­rópa egyesülését sohasem tűr­ték. íme, a történelmi angol po­litika mai változata. Veszedelmes játék, amit az angolok csinálnak. Még messze vagyunk attól, hogy a németek kiábrándulja­nak a nyugati szövetségből. De megeshetik ez a kiábrándulás. S akkor nem marad más ut számukra, mint Moszkva, ahol tárt karokkal várják. A német-szovjet szövetség­nél pedig nagyobb veszedelem aligha szakadhatna a világra. Hírek Rabmagyar­országból “MUSZÁJ SZERETNI A SZOVJETET . . .” (FEC) Marosán ismét na­gyot kiáltott a március végi szekszárdi gyűlésen. Beszélt azok ellen, akik nem kívánják a szovjet-magyar barátságot és állandóan a szovjet ellen iz­gatnak. A közönség a jelek sze­rint hidegen hallgatta Maro­sán érvelését és ahogy Maro­sán egyre jobban belehevült a szovjet-szeretet propagálásá­ba, úgy fagyott a hangulat Ma­rosán körül. Végül is Marosán, miként annak idején Csepelen belebődült a levegőbe és őr­jöngve kiáltotta: “Ide hallgas­sanak, értsék meg, hogy sem­mi erő sem gátolhatja meg, hogy nekünk szeretni kell a szovjetet, mert, muszáj őket szeretni!” EGY VISSZATÉRT VÉLEMÉNYE (FEC) I. K. szakmunkás a forradalom után otthagyta ha­záját, szabadföldre érkezett. Pár hőnap után hazament, nem bírta honvágyát legyőzni. Egy kis idő után kalandos utón új­ra kiérkezett és a hazatértek­kel kapcsolatban európai mun­katársunknak az alábbiakat mondotta: — Tény, hogy aki nem köve­tett el valamilyen nagy bűnt a forradalom alatt, azt haza­térése után, ideig-óráig nem há­borgatják. Álláshoz is juttat­ják, de ennek ára van: ők lesz­nek a rendőrség és a párt in­formátorai az üzemekben. A munkások tudják ezt és ezért óvakodnak, elszigetlődnek tő­lük, megvetik őket. A besúgók­nak általában jól megy soruk addig, amíg hűségesen és pon­tosan teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Én azonban több olyanról hallottam, akik rövid időn belül elvesztették a rend­őrség bizalmát és hűvösre ke-BESZÁMOLÓ A FLORIDAI KIRÁNDULÁSRÓL A Miami körüli hajókirándu­lásra néhány utas nem ment el, de megbánta . . . Akik ehelyett a Gulfstream lóversenytérre mentek ki, egy kvóderrel a zse­bükben érkeztek onnan haza . . . Persze, akik a kutyaversenyt lá­togatták meg egyik este, azok sem dicsekedhettek nagy nyere­séggel, legfennebb tapasztalatot nyertek. Volt, aki egy olyan ku­tyára fogadott, amelyik verseny­­futás közben megállt s vakaróz­ni kezdett. (Hátha valaki szán­dékosan bolhákat engedett sza­badon s ez befolyásolta a kutya­verseny eredményét?) Egyik este sikerült születés­­napi party volt a hotelben. A trentoni K. Szűcs Jánosnénak, a kedves Szűcs mamának 79-ik születésnapját ünnepelte az e­­gész társaság, a Michigan-ból velünk tartó Germán Mihályné­­nak pedig 65-ik születésnapját. Mindenki hozzájárult a party si­keréhez valamivel, mindenki jól érezte magát. Kedves mókázás­­sal telt el az este, amit különösen Szűcs mama nem fog sokáig el­felejteni. Ez a kedves öreg néni — akinek leánya Bodnár József - né, a trentoni Bodnár gazolin­állomás tulajdonosának felesége viselte hűségesen gondját egész utón — régi-régi magyar nótá­kat dudolgatott s nem azért jó zenész a mi Kára Péterünk, hogy azonnal meg ne tanulta vol­na tőle valmennyit, amelyiket még nem is ismert. Mindenki szeretettel, figyelmességgel vet­te körül a nénit, mert igazán ked­ves társaság volt ő, aki soha sem­miért nem panaszkodott, soha fáradt nem volt, egész utón “fiatalosan” viselkedett . . . A Crandon Park-i piknikezés és tengeri fürdőzés örök emléke marad mindannyiunknak. Min­den szerdán ezen a helyen talál­koznak a magyarok, a Miami és környékiek és a látogatóba jö­vők. Nosza, volt itt találkozá­sunk bőven, mindnyájunknak. Régen nem látott ismerősökkel, “falubeliekkel” találkoztunk . . . nem is kellett előre megbeszélni, volt itt ismerőse mindenkinek! (Jegyzeteinkből nem tűnik ki pontosan, hogy ki hol és kivel ta­lálkozott Miamiban léte alatt s ezért felsorolásunkban csak a neveket adjuk, anélkül, hogy a Crandon Park-i piknik-napot je­lölnénk meg a találkozás színhe­lyéül). A mi csoportunk pikni­­kezését előre kitervezett beosz­tás szerint rendeztük: Mrs. Ká­ra felkért mindenkit valamilyen feladat végzésére s szépen ment minden. Mészár György volt a “tűzmester,” Mrs. Mészár az é­­teleknek viselte gondját. Wargo János és felesége a bevásárláso­kat csinálták: a szenet, kenyeret ők vették nekünk a jó szalonná­hoz, aminek főszakácsa Varga Berti volt. (Csak arra panaszko­dott később, hogy hiába sütötte a sok jó szalonnát, a végén már senki sem akarta enni . . .) Smutko Antal és felesége mérték rtiltek. Soha nem volt olyan könnyű eltávolítani az útból embereket, mint a mostani időkben. Elég kiszemelni vala­kit és azt mondani róla: Lát­tam a forradalom alatt puská­val. Az illetőt este már hiába várják haza. . . . Megélhetés, életszínvonal: Igaz az, hogy a bérek emelkedtek és sok köz­szükségleti cikk ára csökkent. Ezen a téren javult a helyzet. A terror azonbon fokozódott. Bármilyen elégedetlenség nyil­vánítása őrültség, életveszély! az italt és igy tovább . . . Laka­tos William és felsége is velünk fürdőztek ezen a napon, akik két hónapja vannak Floridában. (A Hírnök hűséges előfizetői, amit ott helyben megbizonyitottak). Ide jött velünk piknikezni és ftir­­dőzni az a mézeshetes fiatal há­zaspár is, Klemensits Lajos és felesége, akik megelőző héten Brunswickon tartották esküvő­jüket és lakodalmukban Káráék muzsikáltak ... Jól érezték ma­gukat ők is a vidám magyar tár­saságban. A piknikező, fürdőző, kártyázgató száz meg száz ma­gyar között mi is találtunk isme­rőst bőven: itt találkoztunk a Perth Amboyból 9 évvel ezelőtt leköltötzött Csoronkó bácsival, akinek az orvos egy évet jósolt, de aki a floridai napsütésben vi­dáman éli egészséges életét . . . Elek György a Függetlenségre fizette meg hátralékát és előfi­zetését is a lap szerkesztőjének, aki fürdőruhásan hirtelen azt se tudta, hová jegyezze fel ezt. (De azért hazajövét megtalálta a fel­jegyzést). Breza István volt Perth Amboy-i rendőrünk a fe­leségével (Fisher leány) szintén itt élvezik az áldott napsugarat. Farkas Jenő és felesége Perth Amboyból (autó body repairs) 5 hete “nyaralnak” Miamiban. Mr. Blasko (Amboyból), Mrs. Grezler (Fortéról). Farkas Ist­ván volt Pasaic-i szalonos, aki Dudor, Veszprém megyéből va­ló s aki most Floridában telpe­­dett le, egy múlt évi sikerült eu­rópai ut után. Mrs. Walyus (New Brunswickról) azt mond­ja, hogy bizony azért vágyik vissza északra, a városba, ahol egy életet élt le boldogult jó fér­jével, a Walyus nyomda hajdani tulajdonosával. Szigeti Pál és ne­je volt Brunswick-i és Metu­­chen-i lakosok, az ungmegyei Kisgeőcz községből vándoroltak Amerikába, most Miamiban lak­nak. Varga Lajos volt clevelandi lakos, a veszprém-megyei Ajka községből való, 2 éve él Floridá­ban. Mrs. Susie Molnár High­­(Folyt. a 4-ik oldalon) A Pentagon véle­ménye Arra a nagyon aktuális kér­désre, vajon egy atomfegyve­rekkel vívott világháború el­­pusztitaná-e a civilizációt föl­dünkön, a Pentagon hivatott tudományos szakértői azt a választ adták, hogy “nem.” Atomtudósaink ebben a tárgy­ban végzett tudományos kísér­leteik alapján kijelentették, hogy az Egyenlitőtől délre lakó embereket a “fall-out” csak kis részben érné, az északi fél­gömb lakosai közül milliók túl­élnék az atomrobbanást, de természetesen elérné őket az azt követő pusztító sugárzás. Szén-szálíitás csővezetéken át Németországban, az esseni tu­dományos társaság több évi kí­sérletezés eredményeképen meg­oldotta a csővezetékben folya­déknyomással történő szénszál­lítás problémáit. A németországi szénbányákból a szenet nemso­kára már nem hajón, vagy vona­ton szállítják a fogyasztóhoz, hanem csövön át fogják pum­pálni. Hivatalos jelentés az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósá­ságának gyűléséről Hit a magyar jövőben... Március 10-én a budapesti Kossuth Rádió Ifjú Figyelő müsorszámának keretében fel­olvasták B. Pálnak egy fiatal egyetem ihallgatóhoz intézett leveléből a zárószavakat. “Én rendületlenül hiszek a magyar­ság szebb jövendőjében. Hi­szem, hogyha látásotokat ide­ig-óráig el is homályositották, látszat-igazságokkal, hamis il­lúziókkal, előbb-utóbb rádöb­bentek az igazi feladatokra és megértitek: a hazát nem a ma­gyar sors igazi letéteményesei­től kell védenetek, hanem azoktól, akik idege ne szülék­kel kereskednek, aki minden­kit megbélyegeznek, akik ma­gyarságról és magyar sorstu­datról beszélnek.” A levelet nyilvános vitára bocsájtották s természetesen egy pár öreg kommunista és a rádió hivata­los kommentátora súlyosan el­ítélték a szerintük “reakciós” B. Pálnak sorait. Az egyetlen fiatal hozzászóló, akinek leve­lét felolvasták, a következőket irta: “Én egy pillanatra sem szé­gyenlem érzéseimet még akkor sem, ha önök nacionalistának tartanak. Az én apám izig­­vérig magyar ember volt. ő ta­nított engem szinte gyermek­korom óta, hogy a magyarság az egyetlen igazság, amiért él­ni érdemes, mert minden poli­tikai divat múló, csak egy örök és igaz: a Haza. Szavait ma, 10-15 év távlatából még iga­­zabbnak érzem, mint bármi­kor. Tanulni kellene végre leg­jobb eleinktől s az ő eszméik szerint berendezni ezt a sokat szenvedett kis országot. Az a mi átkunk, hogy mindig más feje után búslakodunk, mindig más ízlése szerint akarjuk be­rendezni saját hajlékunkat.” Kormányunk ágy­problémája ... Charles De Gaulle, a francia köztársaság elnöke, mint köz­tudomású, júliusban hivatalos látogatásra Washingtonba ér­kezik s mint a kormány vendé­ge, a Blair House-ban fog lak­ni. A gond az volt, hogyan ta­láljanak elég hosszú ágyat, még pedig 6 láb 4 inchest, amelyben a vizitelő nagyter­metű vendég kényelmesen pi­henhet. Mindent tűvé tettek, de a végén kiderült, hogy a kormány raktárházaiban ily méretű ágy nincs. Nem volt mit mást tenni, a kormány meg­rendelt egy 6 láb 10 inches ágyat a kivételes alkalomra. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapjg pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. TILTAKOZÁS TRIANON ÉS AZ ÖHAZAI EMBER­VADÁSZAT ELLEN — TITKÁRVÁLASZTÁS — MEG­BÉLYEGZETT TÁMADÁSOK — TANÚSÁGOT TESZ A SZERVEZETT IFJÚSÁG IS! Népünk nagy barátjának, né­hai Lord Rothermere-nek new yorki szállodájában, a Seymour Hotelben március 15-én tartotta első ezidei igazgatósági gyűlését az Amerikai Magyar Szövetség. A gyűlésen a különböző intéz­mények képviseletében az igaz­gatók csaknem teljes látszámban jelentek meg. A Szövetséget rendszeres anyagi támogatással fenntartó, három országos jelle­gű testvérsegitő egyesület meg­bízásából jelen volt: Révész Kálmán idei igazgató­­sági elnök, Ibos Béla és Rad­­vány Ferenc a )Villiam Penn Fraternal Association (90,000 tag) képviseletében; Ft. Borshy, Kerekes György és Király Imre az amerikai Magyar Reformá­tus Egyesület 40,000 tagja ne­vében ; továbbá az American Life Insurance (15,000 tag) ré­széről Szegedy’ L. István és Dr. Molnár Kálmán. Nt. Kecskemethy József mint az A.M.Sz. három évre megvá­lasztott ellenőre, Eszenyi László igazgató pedig mint a Szövetség szintén három évre felkért köz­ponti pénztárnoka vettek részt a gyűlésen. Az Amerikai Magyar Katoli­kus Liga Ft. Gáspár János (Passaic), Ft. Kish Gyula (Trenton) és Ft. Pintér Sándor (Toledo) igazgatók álltai képvi­seltette magát. Erdélyi Feren­ces Szerzetesrend amerikai tar­tományát Ft. Deésy Ipoly (Fair­­field), a Kapisztrán Ferencese­ket Ft. Thun Albin rendfőnök (Roebling), képviselték. Ft. Ja­kab András a detroiti osztály, Msgr. Marina Gyula pedig a new yorki Keleti Kerület elnökeként vett részt az igazgatósági gyű­lésen. Az Evangelical and Reformed Egyházak magyar szinódusa ré­széről annak elnöke: Nt. Dr. Szabó István Clevelandból, Nt. Bertalan Imre pedig Passaicból érkeztek a gyűlésre, mint a Szö­vetség igazgatói. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház megbízásából Ft. Dr. Béky Zoltáin püspök Tren­­tonbói, Nt. Csordás Gábor espe­res New Yorkból, Nt. Tóth Ti­bor pedig Detroitból vettek részt. Nt. Daróczy Sándor mint a pennsylvaniai Ligonierben le­vő Bethlen Otthon igazgatója jelent meg az igazgatósági gyű­lésen. Falusy Alajos alelnök és Dr. Márk Béla jogtanácsos New Yorkból, Gombos Zoltán napi­laptulajdonos Clevelandból, Pá­los Ernőné hetilaptulajdonos Detroitból érkezett. A rádiót Koréh Ferenc; a bridgeporti osztályt Tóth Barnabás és Dr. Tury László képviselték. Donó András a clevelandi Egyesült Magyar Egyletek, Simonffy La­jos pedig a detroiti Székely Szö­vetség felkérésére vett részt az igazgatósági gyűlésen. Bodnár Gábor az Amerikában uj gyöke­reket vert magyar cserkészmoz­galom küldötteként kapott he­lyet az igazgatóságban. Nt. Molnár Ágoston a new brunswieki Rutgers tudomány­egyetem magyar tagozatának igazgatójaként tagja a Szövet­ség országos vezetősgének, mely Ft. Deésy Ipoly ajánlatára az Egyesült Államokba települt piarista tanitórend főnökét, Ft. Dr. Bátori Józsefet egyhangúlag beválasztotta az Amerikai Ma­gyar Szövetség igazgatóságába. Elkerülhetetlen távoliéta miatt lelkesítő levélben mentet­te ki magát Haydu K. György országos elnök és Dr. Nagy Já­nos igazgató. írásban küldték be szavazatukat: Nt. Brachna Gá­bor (Cleveland) az amerikai ma­gyar evangélikus egyházak ne­vében, Ikafalvi Diéngs László, a new jerseyi hetilapok tulajdono­sa, Molnár Béla a philadelphiai osztály nevében és Séllyei F. La­jos biró Perth Amboyból. A tárgysorozat első számaként a titkári állás betöltése szerepelt. Az alapszabályszerűen hirlapi­­lag közzétett felhívásra csak a jelenlegi központi titkár adta be pályázatát, akit egyetlen felszó­laló ellenében az igazgatóság nagy lelkesedéssel visszaválasz­tott hivatalába. Az 1962 őszéh esedékes országos közgyűlésig tehát Báchkai Béla tölti be to­vábbra is amerikai magyar éle­tünknek ezt a fontos őrhelyét. Részletes vita után került megállapításra azoknak a memo­randumoknak a szövege, melye­ket az Igazgatóság távirat for­májában az Egyesült Államok elnökének és külügyminiszteré­nek küldött meg, illetve a képvi­selők és a nagyközönség részére szánt. E feliratokban, melyeket a gyászos emlékű trianoni béke­kötés 40-ik évfordulója és a kö­zelgő májusi csúcskonferencia alkalmából nyújtottak be az a­­merikai magyarság és a néma­ságra kárhoztatott óhaza népe nevében, a Szövetség tiltakozik a ma is folyó üldöztetések ellen, mely fiatalkorúak kivégzésétől sem riad vissza. .Az Igazgatóság köszönettel vette Eszenyi László pénztárnok jelentését az elmúlt évről és vál­toztatás nélkül, hagyta jóvá az általa beterjesztett költségvetést. Foglalkozott áz Igazgatóság a­­zokkal a minősíthetetlen sajtótá­madásokkal is, melyek az utóbbi időben egyrészt a. Szövetséget, mint az amerikai magyar egyhá­zak és egyletek országos csúcs­­szervezetét, másrészt az Igazga­tóságot és annak egyes megne­vezett vagy meg nem nevezett tagjait érték. A szóbanforgó lapokban meg­jelent, sorozatos rágalmak tár­gyalása elején az Igazgatóság legifjabb tagja, Bodnár Gábor főcserkész drámai erejű bejelen­tést tett. A szervezett magyar if­júság nevében mélységesen fele­­juság nevében mélységesen el­itélte a magyarság megbontását célzó gyalázásokat, miket fele­lőtleneknek bélyegzett. Elisme­réssel szólott arról az épitő mun­káról, amivel úgy Ft. Borshy Ke­rekes György, valamint a Szö­vetség központi titkára a cser­készek felkarolása révén is vé- • geznek és az ifjúsági mozgalma­­(Folyt, a 6-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents