Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-10-22 / 43. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JhjL Önki, Mun&vácuL TlowApapa/c £dtisuL aiuL PubüáJuuL in. fisüdk. úmhtuf. VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 43. SZÁM 469^» PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1959. OKTÓBER 22 JAJKIALTAS AUSZTRIÁBÓL MAGYAROK AZ ÖRVÉNY SZÉLÉN . . (Vettük és készséggel adjuk közre az alábbi sorokat, me­lyekhez még eredeti fénykép­­felvételeket is mellékelünk. — Szerk.) “Az UNO az 1959-60 évet ‘Világmenekültévvé’ nyilvání­totta. Ennek a lépésnek az volt a célja, hogy a még mindig me­nekült-sorban élő milliók szá­mára segítséget lehessen előte­remteni. Ebben az akcióban a vezető államférfiakon kívül kiveszi részét csaknem vala­mennyi kezűiét, mely szivén viseli a kommunista diktatúra áldozatainak sorsát. Az Egye­sült Államokban, Angliában, az európai országokban min­denütt megalakultak a hivata­geren túl, nincs sponzoruk, stb.) itt rekedtek menekülésük első állomásán, ahová életük kockáztatásával, reményekkel telve érkeztek a szovjet pokol­ból. 1959. szeptember 1-én még mindig 10,534 uj és mintegy 4,500 régi magyar menekült élt Ausztriában, legnagyobb részük baraktáborokban elhe­lyezve. Azt, hogy mit jelent egy tömegtáborban éveken ke­resztül élni, csak olyanok tud­ják igazán megérteni, akik ma­guk is éltek ezekben a tábo­rokban, ahol nemcsak a kénye­lem, de a lakási igények mini­muma (fürdőszoba, modern WC, stb.) is hiányzik. Ezek az los helyi komiték, hogy az UNO felhívásának eleget te­gyenek. Ausztriában az államelnök patronátusa alatt alakult meg az Osztrák’Nemzeti Menekült­évi Bizottság. A bizottság cél­ja a menekültévvel kapcsola­tos ausztriai teendők koordiná­lása. Ennek a bizottságnak tagja az ausztriai Magyar Me­nekültügyi Szolgálat is, me­lyet ennek vezetője képvisel a komité munkájában. es emberek elkeseredettek gyakran reményt vesztettek. A kommunista rendszer pedig igyekszik kihasználni helyze­tüket és propaganda anyagot kovácsol ebből a világkommu­nizmus imperialista céljai ér­dekében. Ezeknek a magyaroknak a megsegítéséről és egyben a kommunizmus elleni harcról van most szó, amikor a tenge­ren túl élő magyarsághoz for­dulunk. A Magyar Menekült-A magyar szabadságharc október 23-iki emlékünnepélye New Yorkban Hatalmas érdeklődés előzi meg a forradalmi szervezetek, egyházak és egyesületek októ­ber 23-iki ünnepélyét New Yorkban. Mint már jelentettük, ez év­ben is méltó formában kívánja New York s környéke magyar­sága megünnepelni a magyar szabadságharc é v f o rdulóját. Az előkészítő bizottság most végzi az utolsó simításokat az ünnepély műsorának előkészí­tésén. A himnusz hangjai után an­­golnyelvü üdvözlőbeszéd kö­vetkezik, majd az ez alkalom­ra írott “Emlékezés” hangzik el. A műsor első részét Szöré­nyi Éva művésznő szavalata zárja le, hogy ezzel helyet ad­jon a Phiiharmonia Hungarica nagyszerű zenekarának, amely Rozsnyai Zoltán karnagy veze­tésével ünnepi hangversenyt ad. A hangverseny műsora: Ludwig V. Beethoven: Eg­­mond nyitány. Liszt Ferenc: Es-dur zongo­raverseny (Sándor György közreműködésével). Bartók Béla: Tánc-szvit. Kodály Zoltán: Galántai táncok. Liszt z o n g oraversenyének szólistája az amerikai rádiók műsorából és hanglemezekről jól ismert Sándor György lesz, akinek most a magyar közön­ség előtti fellépését szeretet­tel és nagy érdeklődéssel vár­juk. Az ünnepély iránt egyre na­gyobb érdeklődés nyilvánul meg nemcsak magyar, de ame­rikai. részről is. Eddig a je­gyeknek mintegy egyharma­­dát igényelték a különböző szervezetek. Az ünnepélyen való részvétel ingyenes, azon­ban a belépés csak jeggyel tör­­tkénhetik. Jegyek igényelhetők a rendező bizottság címén: 211 Esst 37th St., New York, N. Y. (Tel. OXford 7-7772.) Az ünnepély helye a Hunter College díszterme (Park Ave. és 69th St.), ideje októbzer 23, este 8 órakor. Feltétlenül pon­tos megjelenést kérnek! Az uj bevándorlási törvény összehozza a családtagokat Szeptember 22-én uj törvény lépett életbe, amely sokezer ember számára — akik eddig hiába vártak vízumra — lehe­tővé teszi, hogy Amerikában élő családjukhoz csatlakozza­nak. Ez az uj törvény kvótán kívül engedi be az országba azokat, akik 1953. december 31. előtt valamely amerikai konzulátusnál második, har­madik vagy negyedik fokú “preference” (kedvezményes) kvótára jelentkeztek és akik­nek bevándorlási kérvényét 1959. január 1 előtt már jóvá­hagyták. Kvótán kívül fogják beengedni a fentiek házastár­sait és gyermekeit is. kénytelen lesz továbbra is tü­relemmel lenni. A “Kedvezményes” három­féle kvótába tartoznak: ameri­kai polgárok szülei, amerikai lakosok (nem polgárok) há­zastársai, gyermekei, továbbá amerikai polgárok házasság­ban élő testvérei. Az uj ren­delkezések különösen a Len­gyel-, Olasz- és Görögország­ban, Jugoszláviában és Portu­gáliában születettekre nézve jelent előnyt, mert ezeket a kvótákat még a magyarnál is tömegesebben jegyezték túl. A negyevVk kedvezményes kvótát 25-ről 50 százalékra emelték fel (az első három kedvezményes kvóta kielégíté­se után fennmaradó számok­ból.) Eheez tartoznak: ameri­kai polgárok testvérei és há­zasságban élő gyermekei. Az uj törvény megengedi, hogy a kérvényezővel együtt annak házastársa és kiskorú gyerme­kei is bejöhessenek. Ez a sza­bály előmozdítja a családok egyesítését., de szintén megter­helést jelent a már régebben várakozókra. A negyedik ked­vezményes osztály kiszélesítése ezenkívül meg fogja nehezíte­ni azoknak a bevándorlását, akiknek semmiféle kedvezmé­nyük sincsen. Egy angol újságíró tapasztalatai Budapesten (FEC) Egy nemzetközi vivó­­mérkőzés kapcsán egy angol újságíró is Budapesten volt, aki végignézte nemcsak a magyar, de a többi, igy az angol-szovjet mérkőzést is. Az iujságiró a második vi­lágháború óta hivatalos minő­ségben kétszer járt Budapes­ten, utoljára 1955-ben. Az idei nyári versenyekre mint magán ember utazott, barátait akarta viszontlátni, akikről rossz híre­ket kapott. Szereti, nagyrabe­­csüli a magyar vivőkat; “leg­­fairebb” ellenfeleknek tartja őket. Általában igen sok barát­ja van Budapesten. Az újságíró és az angol vi­vők félelmesnek tartják a ma­gyarok oroszgyülöletét. Az­előtt inkább csak gúnyolták őket és megvetéssel beszéltek róluk. Most lángol a gyűlölet. Minden orosz tusst sziszegve és nyílt bosszúsággal vettek tudomásul a nézők. Beillett tüntetésnek. Minden angol tusst megtapsoltak. Az újságíró szerint nyilvá­nos helyre elmenni nem öröm. A Margitszigeten kitűnő a ki­szolgálás, jó a koszt, angol vi­szonyokhoz mérten méregdrá­ga, még a turista-átváltással is. A közönség rossz. Népidemok­rata kiküldöttek és utazó cso­portok a szomszédos országok­ból és a legrosszabbak a kelet­németek. Ausztriában rekedt, táborlakó magyarok Ezzel kapcsolatban a Ma­gyar Menekültügyi Szolgálat a tengeren túl élő magyarsághoz fordul, mely már oly sok eset­ben bizonyította be emberba­ráti mentalitását, amikor baj­bajutottak megsegítéséről volt szó. Ezúttal ezek a bajbajutot­tak saját magyar véreink, akik a kommunista börtönből kisza­badulva ittrekedtek a Vasfüg­göny tövében. Olyanokról van szó, akik nem voltak olyan sze­rencsés helyzetben, mint akik­hez felhívásunkkal fordulunk, akik már otthonra, rendszeres munkára és existenciára talál­tak az uj befogadó országuk­ban. Olyanokról van szó, akik testi fogyatékosságuk, vagy egyéb gátló körülmények mi­att (pl. nincs rokonságuk ten­ügyi Szolgálat jóléti alapja teljesen kimerült. Ezzel ellen­tétben nem apadt le a segítsé­gért hozzánk fordulók száma. Ez év folyamán szolgálatunkat három hivatalunkban összesen* 10,963 esetben vették igénybe ideszakadt magyarjaink. Né­ha a legsúlyosabb problémák­kal keresnek fel, ahol sürgős, azonnali anyagi segítségre is szükség lenne, mellyel néha egy család kegyetlen sorsán le­hetne enyhíteni, egy-egy ka­tasztrófát elhárítani. Nem tu­dunk ezen a téren segíteni, mert kasszánk kiürült. Ez év szeptember' 1-ével kénytelenek voltunk az utolsó anyagi támo­gatásokat is beszüntetni. Még a legújabb, az aknamezőkkel (Folyt, a 4-ik oldalon.) Változás állott be az előny­ben részesített osztályok meg­határozásában is. Amerikai polgárok 21 éven felüli, nőtlen és hajadon gyermekei eddig csak negyedik kedvezményre tarthattak igényt; ezután má­sodfokú kedvezmény illeti meg őket, amelyet eddig csak ame­rikai polgárok szüleire alkal­maztak. Amerikai lakosok (nem polgárok) 21 éven felüli, nőtlen és hajadon gyermekei, akik eddig nem kaptak ked­vezményt, most már harmad-Azoknak, akik az 1953. évi Refugee Act segítségével jöt­tek Amerikába, a közeli csa­ládtagjai is bejöhetnek most és pedig kvótán kívül, ha már 1959. január 1 előtt folya­modtak vizűmért. További felvilágosítást és se­gítséget az American Council for Nationalities Service, 20 W. 40th St.,, Nw York 18, N. Y., nyújt, ha előzetes telefoni be­jelentés után (BR 9-2715) sze­mélyesen keresik fel ezt a hi­vatalt. Vidékiek magyarul is ii’hatnak. AMERICAN COUNCIL fokú kedvezményben részesül­nek. Minthogy azonban ezeket a reformokat a kvótaszámok fel­emelése nélkül iktatták tör­vénybe, a tuljegyzett kedvez­ményes kvótához tartozó csa­ládtagok versenyezni lesznek kénytelenek a kategóriába újonnan beosztott jelentke­zőkkel. így például néhány szülő, aki a második kedvez­ményezett osztályba tartozik s várakozik a beengedésre, most MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is! A Duna szálló kiszolgálás terén is, közönséget tekintve is nagyon lezüllött. A Dunapart kihalt, teljesen érthetetlen volt számára, hogy miért, mert öt évvel ezelőtt ott volt Budapest divatparádéja. Az olcsóbb nyá­ri vendéglőkbe huligánok jár­nak és hangoskodnak. Leszó­­litják a külföldit, de ma már nem akarják megvásárolni a nyakkendőjét, vagy zokniját. A motorbicikli érdekli őket egyedül. Vajon a kapitalista országok fiataljainak van-e motorbiciklijük és mennyibe kerül? Meg, hogy kinek van joga autót venni? A szabad vi­lágból csak ez érdekli őket. Ezek az éjszakában csavargó huligánok a látogatóra rossz benyomást tettek. Egyetlen egy sem kérdezte meg, hogyan élnek a fiatal menekültek Angliában. A szép egészséges fiatalságot a strandokon látni — ez az egyetlen üde emléke Budapestről. Miért szavazzuk meg a “College Bond Issue”-t November 3-án A magyarszármazásu ame­rikaiaknak New Jersey állam­ban különös okuk van arra, hogy támogassák, megszavaz­zák az úgynevezett “Cellege Bond Issue”-t, a $66,800,000 dolláros főiskolai célokra kibo­csátandó bondok kérdését, mely referendumszavazásra kerül a november 3-iki válasz­táson — jelentette ki Haydu HAYDU K. GYÖRGY K. György, plainfieldi gyáros, az Amerikai Magyar Intézet igazgatóságának elnöke. Vissza az óramutatót! A nyári időszámításnak vége lesz. Szombatról va­sárnapra virradó éjszaka át­térünk a Stanard időre; az óramutatót mindenki egy órával vigye vissza! “Szeretném felhívni minden New Jerseyben élő magyar testvérem figyelmét erre a fon­tos kérdésre, amely valameny­­nyiünk jólétére kihatással lesz” — mondja nyilatkozatá­ban Haydu Gy;rgy. “New Jer­sey főiskolái fizikai kibővítésre szorulnak a lakosság szaporo­dása folytán, Uj tantermeket, bentlakásokat és laboratóriu­mokat kell építeni abból a cél­ból, hogy minden felvételre jelentkező diáknak alkalma le­hessen tanulmányai tovább­folytatására itt, államunkban. Ha ez nem történik meg, a kö­vetkező években már diákok ezreit kell más államba külde­ni, mert nem lesznek felvehe­tők állami egyetemeinkre és főiskoláinkra. Ezért van szük­ség arra a 66,800,000 dolláros bond-kibocsátásnak megszava­zására november 3-án, amely kérdés a szavazólapon szere­pel és amelyet ha megszava­zunk, az állam egyetemének, a Rutgersnek, valamint hat álla­mi főiskolának: Montclairben, Patersonban, Unionban, Glass­­boroban, Trentonban és Jersey City-ben alkalmat adunk a szükséges uj .épületek felépíté­sére és berendezésére. Ezzel pedig az elkövetkező évek di­ákjainak, gye rm e ke inknek adunk alkalmat tanulmányaik továbbfolytatására.” “Biztosítanunk kell fiaink s leányaink ‘számára, akikben meg van a tehetség és az ambí­ció, hogy felsőbb iskolai ta­nulmányokát vég ezhessenek, illetve azt, hogy alkalmuk le­gyen itt New Jerseyben, állami főiskoláinkon folytatni tanul­mányaikat. Nekünk, magya­roknak azért is van különös okunk ennek a ‘Bond Issue’­PARISBAN JÁRT AZ ŐSZ... Parisba tegnap beszökött az ősz. Szent Mihály utján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Elért az ősz és súgott valamit. Szent Mihály útja beleremegett, Züm, zürn: röpködtek végig az utón Tréfás falevelek. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rözse-dalok: Füstösök, furcsák, busák, biborok, Arról, hogy meghalok. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Parisból az ősz kacagva szaladt, itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt . . . Irta: ADY ENDRE nak a támogatására, mert a Rutgers Egyetem részéről oly segítségben és meleg fogadta­tásban részesült elgondolásunk és célkitűzésűnk, hogy magyar kultúránkat, m ü v észetünket, nemzeti hagyományainkat egy Egyetemi Magyar Tanszék fel­állításával megőrizzük és tanít­suk az utánunk következő nemzedékeknek, hogy ezt bűn volna tétlenséggel visszafizet­ni.” “Közvetlenül az 1956-os sza­badságharc után a Rutgers Egyetem egy csoport magyar tudóst és tanárt fogadott be és adott nekik alkalmat az itteni életben való elindulásra.” “A Rutgers Egyetem, az Amerikai Magyar Intézettel karöltve megszervezte a ma­gyar tanítási tervet és az inté­zet elnökét, az Elmhurst Col­lege magyar tanszékének volt tanárát nevezte ki a Rutgers Egyetem a művészet és tudo­mány magyar tanszéke első ta­nárává.” “Ez év október 5-én New Jersey állam egyeteme, a Rut­gers, az Amerikai Magyar In­tézettel karöltve megrendezte a szabadságharcos menekül­tekből alakult Phiiharmonia Hungarica nagyzenekar hang­versenyét New Brunswickon. Ezzel is, mint sok egyébbel, a Rutgers Egyetem megmutatta nekünk, hogy felkarolja és sziv-ügyének tekinti magyar kultúránk és művészetünk ápo­lását és megőrzését. Ha pedig az egyetem bővül, gyarapszik, amit a november 3-án megsza­vazandó Bond Kérdés tesz majd lehetővé — a magyar tanszék és a Magyar Intézet ügye is előbbre jut a Rutgers­­en.” “Felkérek minden magyar­származásu polgárt ebben az államban, szavazzon ‘Yes’-el a College Bond Issue referen­dum-kérdésében a választás­kor, mert ezzel az ‘Igen’-el közvetve magyar ügyet is szol­gál ! Közvetlenül pedig na­gyon sok magyar szülő része­sedik majd annak előnyei­ben, amit a 66,800,000 dollá­ros Bond Issue megszavazása gyermekei számára jelent!” (Haydu K. György igaz ma­gyar barátunk fenti nyilatko­zatának annál is inkább teljes teret adtunk lapunkban, mert mi magunk is helyeseljük és magunkévá tesszük felhívását és magát a Bond Issue támoga­tását, megszavazását. —- Sz.) BÉKEPAPOK A KOLHO­­ZOSITÁS MELLETT (FEC) A katolikus békepa­pok lapjában, a Katolikus Szó­ban egy Vigy Tivadar nevű fi­atal “békepap” cikket ir a kol­­hozositások mellett és érvül még az Istent is előhozza, írván, hogy véleménye szerint elvileg a Teremtő is a kolhozo­­sitás mellett van, mert a földét nem néhány embernek adták, hanem többnek és az felelne meg a Teremtő gondolatának, ha a földeken közönsen gaz­dálkodjak és közösen uralkod­nak a természeten. Kár volna egy szót is. vesz­tegetni a “békepap” fejtege­téseire, de azért azt nem gon­doltuk, hogy a bibliát úgy 1s lehet értelmezni, hogy helyes a kommunisa párt által erő­szakolt és a párt, valamint a szovjet érdekét szolgáló kolho­­zitás. Tn—1 iiH I r ■ CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Menekült-tábor Ausztriában, ahol még mindig magyarok ezrei sínylődnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents